Kelet-Magyarország, 1975. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-18 / 41. szám
\ 1 ► KELET M AG YARORS'i Atf W75. tSruir ft '-'7 ..... ■* Tanácskozik az AESZ miniszteri értekezlete Nyilatkozat A Magyar Távirati Irodát Illetékes helyről felhatalmazták az alábbiak közlésére; A Magyar Népköztársaság kormánya és népe megdöbbenéssel fogadta a n'rt, hogy a ciprusi török közösség vezet n egyoldalú lépéseket tettek önálló állam létrehozd sára, a sziget török csapatok által elfoglalt részén. Ez a lépás ellentétes a Ciprusi Köztársaságra vonatkozó ENSZ-határozatokkal, súlyosan veszélyezteti a sziget- ország függetlenségét és területi egységét, s tovább élezi a feszültséget Cinruson és a Földközi-tenger keleti térségében. Ez az akció egybeesik bizonyos NATO-kőrök- nek a sziget megosztására irányuló törekvéseivel. A Magvar Néoköztársaság kezdettől fogva síkra szállt a Ciprusi Köztársaság függetlenségének, szuverenitásának és el nem kötelezett politikájának biztosítása mellett. Ismételten követelte valamennyi külföldi katonai erő haladéktalan kivonását Támogatta és támogatja Ma- kariosz érsek kormányát és azt tekinti Ciprus egyetlen törvényes kormányának. Biz- tosítani kell. hogy a ciprusi görög és iöFök közösség külföldi beavatkozás nélkül, mkga oldhassa meg a felmerült problémákat A ciprusi válság legutóbbi fejleményei ismételten bebizonyítják, hagy csődöt mondtak a Ciprusra vonatkozó. Zürichben és Londonban létrehozott garanciális egyezmények és mindazon kísérletek, hogy a Ciprusi kérdést a ciprusi nép érdekeivel ellentétben a NATO-országok szükebb csoportja keretében oldják meg. A Magyar Népköztársaság úgy véli, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának hatékony intézkedés* két káli foganatosítania eddig! határozatai maradéktalan végrehajtása érdekében A Magyar Népköztársaság támogatja a Szovjetunió ezzel kapcsolatos javaslatát. A ciprusi probléma tartós, igazságos megoldására az ENSZ égisze alatt összehívandó, az államok szélesebb körét képviselő konferencia lenne a legalkalmasabb fórum, ahol lehetővé válna a Ciprusi Köztársaság szuverenitását. függetlenségét és területi épségét biztosító garanciális rendszer kidolgozása. (MTI) Az etióp fővárosban hétfőn i »lelőtt folytatta munkáját az j írikai Egységszervezet mi- l szteri tanácsának ülésszaka. A délelőtti munkát köveién tartott sajtótájékoztatón l ^jelentették, hogy a részve- \ >k megegyeztek a következő ! niszteri értekezlet színhe- 1 ben és időpontjában. Eszerint a szervezethez tar- i >zó tagországok — az újon. I n függetlenné vált afrikai t '.amok méltóbb fogadása ér. » jkében — a tervezettnél egy i ánappal később, ez év július 1!—25 között Kampóiéban i irtják soron következő mi- I szteri értekezletüket, és « len készítik elő a tggorszá- g 'k államfőinek július végén, * igusztus elején megtartandó é'tekezletét. A miniszteri értekezlet po. 1 tikai bizottságában határo- 3 d született, amelynek értei. E ében a tagországok, figyelembe véve Portugália új politikáját a volt gyarmatok vonatkozásában, felülvizsgálják eddigi kapcsolataikat a korábbi gyarmattartóval, és a diplomáciai kapcsolatok esetleges felújításáról az eddigi és az eljövendő eseményektől függően szuverén módon döntenek. Minthogy ennek az ülésszaknak főként az AESZ 1975 —76-os évi költségvetéséről kellett dönteni, e kérdésben folyt eddig a legintenzívebb munka. Mint hétfőn bejelentették, a tagországok küldött, ségei megállapodtak abban, hogy a szervezet Költségvetésének céljaira az említett idő. szakra hétmillió 187 ezer doll lámák megfelelő összeget irányoznak elő. A költségvetést a részvevők egyhangúlag elfogadták. Az AESZ szóvivője ezután a leghatározottabban és hivatalosan cáfolta azokat a híreszteléseket. amelyek szerint a jelenlegi minisztertanácsi ülésszak, néhány afrikai ország javaslatára napirendre tűzte volna Dél-Afrika tagfelvételének kérdését. Jobboldali zavargások Törökországban Jobboldali zavargások robbantak ki a hét végén Török, ország keleti területein. Az ankarai kormány szóvivője közölte, hogy a Maiatya tartományban szombaton és va. sárnap történt incidensek során négy személy életét vesz. tette. 53 megsebesült, 220 embert letartóztattak. Az ankarai kormány vasárnap rendkívüli ülésén viHavanna a A vasárnapi kubai lapok és rádióadások vezető helyen számoltak be arról az NDK fővárosából érkezett döntésről, hogy a VTT előkészítő bizottsága úgy határozott: a XI. Világifjúsági Találkozót 1978 nyarán Havannában rendezik meg. A kubai KISZ első titkára, a bizottság ülésén részt vett delegáció vezetője, Berlinből adott telefoninterjújában hangsúlyozta: „a döntést a kubai forradalom iránti tisztelet megnyilvánulásának tekintjük. 19.78 nyarán ünnepeljük a Mancada-íaktanya megtámadásának 25. évfordulóját, ez még rangosabbá teszi a világ haladó ifjúságár nak havannai találkozóját.” A kubai ifjúság naoilapja, a „Juventud Reberde” vasárnapi száma kiemeli Erieh Honeckemek. a Német Szocialista Egységűért KB első titkárának szavait: „A Világi fi ú'ági Találkozó jó kezekbe kertiL" tatta meg a jobboldali zavar, gásokat. Az ülés után kiadott nyilatkozat felszóllítja az or. szág politikai pártjait, hogy nyújtsanak segítséget a további zavargások megakad á. lyezására, és figyelmeztetett, hogy a rendőrség és a csend, őrség könyörtelenül fellép az újabb incidensek kiprovoká- léival szemben. VIT városa A lap a többi között hangsúlyozza: „első ízben találkoznak Európán kívül a világ haladó ifjúságának képviselői. Békeóhajukat, sza- badságszeretetüket, a világ leghatalmasabb kapitalista államának szomszédságában, a szabadság szigetén fejezhetik ki. Közlemény (Folytatás M í, oldalról) igazságos és tartós békéje kulcskérdéseinek megoldását az ENSZ Biztonsági Tanácsa 338-as számú határozata alapján. A ciprus} kérdéssel kap isolates véleménycsere eredményeként Andrej Sromik<~ és Henry Kissinger kijelentette; szilárdan támogat jr Ciprus függetlenségét, szuverenitását és területi integritását. Pintér István * 14. Szlovákiában 1944. augusztus 29-én a maroknyi szlovák nép fegyvert fogott. Győzött a Szlovák Nemzeti Felkelés és Szlovákia egyre nagyobb területe szabadult fel a fasiszta elnyomás alól. A szlovák nép partizánharea, majd fegyveres felkelése a Szlovákiával határos magyar területeken széles tömegekben rokonszenvet és együttérzést váltott ki. E területeken, de az ország más részében is meggyorsította a magyar antifasiszta ellenállást fegyveres partizánharccá, fegyveres akciókká fejlődését, és bázist teremtett nagyobb magyar oartizáncsoportok megalakulásához is. A magyar kommunisták felhívásaikban sokszor hivatkoztak a szlovák nép szabadságharcára. Ezzel is bátorítani, követelésre buzdítani akarták a magyar antifasiszta erőket. Nem rejtették „véka” alá azon véleményüket sem, hogy a jöyő Magyarország sorsa és á szomszédokhoz való viszonya, illetve fordítva sokban függ attól, hogy a világméretű harcba bekapcsolódik-e népünk, mert csak „a német fasiszták elleni fegyveres "harcban, teremthetjük meg szomszédainkkal az egyetértést, számolhatjuk fel az évszázados gyűlölködést, ^nemzeti ellentéteket”. Míg 1944 szeptemberében a szlovák felkelést a magyar kommunisták követendő célként állították a magyar hazafiak elé, később arra törekedtek, hogy e terület bázisa, kiindulópontja legyen a magyar parti- zánmozgalemnak. Ilyen feladattal érkezett szlovák területre Nógrádi Sándor, akinek partizáncsoportjaival már foglalkoztunk. Hasonlóan a későbbi Petőfi Sándor nevét felvett Fábri József által vezetett! partizáncsoport is. Ez utóbbi nem tudott magyar területre jutni, de szlovák földön tekintélyes, nagy( tiszteletben álló, mintegy 300* főt számláló, s főként nzaharco'tak gyarokból álló partizáncsoporttá nőtte ki magát. Az egység fő harci területe Kassától, Rozsnyótól nyugatra elterülő Csetnek völgyére összpontosult. Eredményes működését néhány számadat is érzékelteti. Több mint ezer ellenséges katonái tettek harcképtelenné. Megsemmisítettek 2 harckocsit, 6 gépkocsit. Zsákmányoltak 38 gépfegyvert, 198 puskát, egy autót, 2 motorkerékpárt és számos géppisztolyt. Csupán a környék lakosságának felvilágosítására 10 féle röpiratot adtak ki, egyenként 2—3 ezer példányban. A nagy partizáncsoportok mellett igen nagy jelentősége van e területeken a magyar katonák tömeges átállásának. A szlovák felkelők röpiratokban, rádió útján és a partizánok váratlan megjelenése és a katonákkal folytatott beszélgetése útján szólították fel a magyarokat csatlakozásra. Akeióik mind eredményesebbé váL tak. Már a felkelés első heteiben találkoztunk olyan magyarokkal, akik fegyverrel a kézben harcoltak a szlovák szabadságharcosok oldalán. A felvidéki magyar területről behívott katonák inkább a szabadságot, mint a halált választották és egymás után szöktek ét. a fölszabadult szlovák területre. A ma-gyaf''hoftVádség'‘VeZéT'-- kara és a belügyminisztérium jelentései igen jó képet adnak erről. Csak egy napon, szeptember 20-án 3Ö0 magyar katona szökött át a szlovák felkelők oldalára. A szlovák partizánok lapja, a „Hlas naroda” is szeptember 17-én 165 önkéntes magyar érkezéséről számolt be. Szlovák területen élő magyarok a határon át-át lépve néhány nap után csoportokban vitték át azokat, akik a Szlovák Nemzeti Felkelts oldalán hajlandók voltak harcölni. A felkelés idején magyarokkal találkoztunk Selmecbányáért, Zólyomért, Lukovics község elfoglalásáért, Zarnovics, Babina község védelméért folyó harcokban. Ott találjuk őket a duklai hágónál, a dubo- vai ütközetben és másutt A magyar katonák átállása különösen akkor gyorsult meg, amikor a szovjet hadsereg csapatai már Magyarországon harcoltak. A szlovák felkelésnek, majd annak elfojtása után a szlovák nép partizánharcának igen nagy szerepe volt a Szlovákia területén átvonuló 1. magyar hadsereg teljes demoralizálásában, felbomlásában. Kezdetben csak egyenként, majd csapatosan, századok, zászlóaljak széledtek szét a szlovák hegyekben, átadva a fegyvert a partizánoknak, később pedig egyre többen csatlakoztak hozzájuk. S a partizánokhoz csatlakozott magyar katonák bátorságukkal, önfeláldozó hősiességükkel kivívták a szlovák nép elismerését, tiszteletét Alig volt olyan partizánegység, amelyben magyarok ne harcoltak volna. Magyar partizánokkal találkoztunk „Halál a fasiszmusra” brigádban, a Stefanik-brigádban, a „Sztálin” brigádban, „Po- beda” partizánegységben, a „Jánosik”-ban, a „Gottwald” a „Thälmann” brigádban, § „Ján-Ziska” egységben. Közel száz az olyan általunk nyilvántartott magyar partizánok száma, akik a harcokban való részvételükért csehszlovák partizánkitün- tetést kaptak. Szinte lehetetlen megállapítani a szlová- —kiai -felkelésben- és partizán- harcban résztvevő magyarok számát. (A hozzávetőlegesen ez a szám több ezerre tehető.) A két nép barátságát felszabadulása után egyre jobban áthatja a proletár internacionalizmus, a közös érdek a szocializmus felépítésének szent ügye. De hozzájárul ehhez az a vérrel és fegyverrel szerzett barátság is, amely a második világháború utolsó esztendejében bontakozott ki és amelynek emlékeit mindkét nép egyre nagyobb tisztelettel és szeretette} ápolja, (Folytat jutó) 31 Túdod-e hány szoknya vgn a matyójányon, addig még tán számolni se tanultál, Aztán, látpd, akárhányat szed magára, a végére kell érni .. Mondd meg annak a Rozikának, hogy túl kell ezen esni. Nem vehetsz zsákbamacskát, nem igaz? — Majd adna ő nekem. Egy nagy testit, már az biztos. — Jólesik az annak is, te Azért olyan rúgós. Csak lónak nem jó a rúgós, lánynak annál jobb, minél rúgó- sabb .. Prima kis bakancs volt. dupla talpú, szögletes orrú Egy-kót számmal nagyobb a kelletténél, de dupla kapcával éppen kitelt Gyerekholmi kevés volt a raktárban —Hadd ném csak, itt ez & lajbí, bújj bele. REGENT Elég rendesen felöltöztette Kiskorecz. A végén a nyakába akasztott egy oldalzsákot. —- Jó lesz elemózsiának. Sose árt egy kis tartalék. És megtanította karlendítéssel tisztelegni. Addig kellett ismételnie a karlendítést, és közben jó hangosan azt kiáltani: „Éljen Szálasi!”, amíg nem talált benne kifogást. Hasznát is vette később ennek a tudománynak, meg nem is. Az biztos, hogy a nyilasok mindig jóságosán néztek rá, ha így köszönt. Nem az, hogy nem bántották, de bántani se engedték volna. (A Grisa- féle prémsapkát se igen veszik el, ha akkor így köszön. De elszokott ínár akkor ettől, eszébe sem jutott, hogy így is köszönhetne. Odaát Pesten egészen másfajta köszönés járta, ott az öklét keltett megemelnie egy kicsit az embernek, s ftzt mondani: „Szabadság!”) Viszont azt is hamar észrevette: a civilek nem nézik jó szemmel, ha ő a karját leng :ti, és „Éljen Szálast”-!; köszön, Már aznap este, az óvóhelyen, amikor a razziázé nyilasok elmentek, azt mondta egy civil ember: „És ez a szarházi taknyos, hogy kalimpál itt nekik! Még a seggén a tojás sárgája, de ő már kalimpál Először történt meg, hogy vacsora nélkül maradt Haragudtak a nyilasokra valami okból a civilek. A kommunistákról meg az oroszokról ki így beszélt, ki úgy, de a nyilasokra majd mindnyájan haragudtak. Nem értette, miért kell úgy rájuk haragudni. Bakancsot is adtak, meleg laj- bit, oldalzsákot, mindent Megragadt benne, amit a szivacsos orrú testvér mondott, hogy a nyilas előbb való, ipint a katona, mert az nemcsak a háborúban katona és nemcsak a fronton. Komolyan foglalkozott azzal a gondolattal, hogy felnőtt korában majd inkább nyilasnak áll be, ha egyszer az az előbbvaláLehetséges, akkorra már a civilek sem haragszanak úgy rájuk. Otthon, a faluban nem haragudtak így a nyilasokra. Igaz, csak az útkaparó jár karszalaggal, vagy két hét óta, meg a terménybegyűjtő futurás. Azaz lehet: Kiskorecz is, a kocsmáros, nem látta mostanában. Régebben nem volt karszalagja Kiskoreeznek; hozott ő szódavizet a kocsmából, emlékezne rá. Bár hozzájuk húzhatott, mert ki volt akasztva egy nyomtatott tábla a pult fölé: ZSIDÓT NEM SZOL- GÁLUNK KI! Híre volt ennek a faluban: hogy nem szégyenli magát a matyó, Tériké után beleült a készbe. Most igazán nem bukik bele a kocsma, ha zsidót nem szolgál ki. Elsétált néha a nyilas székház előtt. Levakarták azóta a vörös betűs írást a falról, de így is olvasható volt a vakarás nyomán, hogy „Halál Szálasba!” = biztosan nem ők írták azt ki. A civilek írhatták ki. Minek vakarnák le különben, ha ők írták volna oda. Figyelte, nem jön-e a szivacsos orrú; szeretett volna még kérni tőle ezt, azt. Legkivált derékszíját De volt abban a raktárban minden. A múltkor szégyellte mondani, de most már elmondaná, hogy próbálta már ő azt a lányokkal. No, nem Rozikával, az biztos. A csordás lányával játszott vagy két esztendeje a juhakolnál. Egy osztállyal feljebb jár ez a lány, és eggyel talán vissza is maradt, hozzá képest nagylány; különösen azóta nőtt nagyot *• Nem volt akkor nála a bolti kardja, csak valamilyen fából szerkesztett kard. Megmondta a lánynak, hogy ő csak olyat játszik, amiben katona lehet , Jó, akkor játsszunk bű- esúzkodót — egyezett bele a lány. — Te mész a háborúba, én meg a szeretőd vagyok, \ . Másképp gondolta ő a já- tékkatonaságot, nem tetszet* neki a szeretősdi. Észrevett« rajta a lány a kelletlenkedést —- Csak játszásból vagyok a szeretőéi, nem igazándiból, te kis buta!... És bú- esúzkodunk este a kapu alatt, most téged Sanyinak hívnak, Játszásból -. , A juhakol ajtaja volt a kapu s a lány nekivetette a hátát az ajtófélnek Végre jött két bátyus asz*- szony a gyalogúkon, a réten keresztül, s abba kellett hagyniuk. Azóta sem játszott bűcsúzkodót Rozikával nem is lehetne ilyesmit játszani. „Az kéne még, hogy kutaszkoiiak, majd a kezemre csapna egy akkorát gondolta valamilyen büszkeséggel. Nem látta a tuskófej f nyilast a pártháznál Csak oár nap múlva találkozott vele megint. FEKETE GYULA:
