Kelet-Magyarország, 1975. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-18 / 41. szám

1978. feTiruir ft. KW.'BT-MAOTAftOÄSiAe» 8 Múzeális könyvgyűjtemény, a m&rofflmtár népszerűsége, könyvtári élet a kórházakban Miről ír a szabolcsi Könyvtári híradó? Ezer dől sózó 1976-ban üj alkatrészgyár Kisvárdán A könyvtárosok nemcsak olvasnak, hanem írnak is, — mégpedig érdekes és ta­nulságos témákról/ Ez le­hetne -+»ha szerénységük nem tiltaná — a Könyvtári hír­adó legújabb számának mottója, melyet a Móricz Zsigmond megyei könyv­tár ad ki, s tartalmát illető­en a Magyar Könyvtáros Egyesület Szabolcs-Szatmár megyei szervezetének hír­adója. Nem csupán híradó, hanem a könyvtári élet tükre kíván lenni éppúgy tartalmaz könyvtártörténeti tanulmányokat, mint idősze­rű könyvtárfejlesztési fel­adatokat. Külön öröm, hogy a taná­csi könyvtárhálózat mellett az iskolai és intézményi — szakkönyvtárak is helyet kaptak a kiadványban. Hí­ven a felszabadulási évfor­dulóhoz első lapján a fel- szabadulás utáni első de­mokratikus napilap, a Ma­gyar Nép egyik számáról ké­szült fotókópiát közük. Ez­után a híradó bemutatja a nyíregyházi Kossuth Lajos Szakközépiskola muzeális könyvgyűjteményét. Talán kevesen tudják, hogy az is­kola könyvtára 130 éves, s 23 ezer kötetes állományá­val a megye egyik legna­gyobb könyvtárainak sorá­ban foglal helyet. Ferencz Béla könyvtár­történeti vázlata a könyvtár muzeáüs értékű könyvgyűj­temények feldolgozását sür­geti. A muzeáüs gyűjte­ményt az Országos Pedagó­giai Könyvtár és Múzeum szakértői véleménye alap­ján egy évvel ezelőtt a me­gyei tanács védetté nyilvá­nította. A megőrzéssel járó feladatok elvégzésére meg­történtek az első intézke­dések, megkezdődött az állomány átválogatása és el­lenőrzése. A feltárás hosz- szabb időt vesz igénybe, * Lakbér EGY VIDÉKI NYUGDÍ­JAS a családi házából egy szoba-konyhás lakást albér­letbe adott havi 500 forintért — egy házaspárnak. Azok egy ideig fizették a megál­lapodás szerinti összeget, majd csak havi 300 forintot, végül semmit. A lakbérhátra­lék megfizetésére szóló fel­hívásra pedig nem válaszol­tak Ezek után a háztulajdo­nos felmondott nekik, majd a felmondás érvényességének kimondásáért pert indított. A sásdi járásbírósági tárgyalá­son a bérlők meg sem jelen­tek. mire a bíróság a kere­setnek helyt adott és a házas­párt kötelezte, hogy a lakást 15 nap alatt ürítse ki. A jog­erőre emelkedett ítélet ellen a leafőbb ügvész törvényes­ségi óvással élt. aminek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott. — A rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg hogy a felek között tu­lajdonképpen bérleti vagy al­bérleti jogviszony keletke­zett-e — hangzik a határo­zat. — A járásbíróság ugyanis nem tisztózta. hogy a szoba konvhás lakrész a háztulai- donos által használt lakással műszakilag összefügg-e. Az sincs kiderítve, hogv a tulaj­donos kivel kötött bérlet' szerződést Az első fizetés felszólítást csak a térihez in tézte a más'kat már a há zasoárhoz Tekintettel arra hogv a házastársak feltétle­nül albérlő társak is nem ál- laofthatő meg hogv a bérbe­adó a felmondási jogot kivel az iskola a maga erejéből ezt nem tudja elvégezni. Az iskolai könyvtárak gondjait, feladatait elemzi írásában Áts József. Meg- állaoítja: az iskolai könyv­tárak egyre szervesebb ré­szei az oktató-nevelő mun­kának. Az iskolák mind több segítséget kapnak a közművelődési hálózattól. Egyre több az olyan tapasz­talat, hogv az iskolai könyv­tár fejlődésével párhuza­mosan a helyi tanácsi köny- tár gyermek- és Ifjúsági ol­vasóinak száma is növekszik. Olvasás és könyvtárkultú­ra Nvíregvházán a két vi­lágháború között — ez a cí­me Kalydy Zsuzsa írásá­nak, melyben áttekintést nyújt a korszak olvasási kul­túrájáról. Kovács István, a városi könyvtár vezetője a nyíregyházi könyvtárhálózat fejlesztésével foglalkozik a híradóban. Biczák Lászlóné, a megyei könyvtár munka­társa a könyvtárközi köl­csönzés alakulásával a Mó­ricz Zsigmond könyvtárban. Kolonay László a kölcsönzé­si előjegyzési tapasztalato­kat adja közre elemző fel­mérése alapján. A mikro­filmtár kialakulásáról Rába Tamás, a megyei könyvtár munkatársa írt érdekes be­számolót, míg a kórházak or­vosi szakkönyvtárak munká­jával Növik Zoltánná fog­lalkozik. Ismertetést ad a híradó a legújabb megyei könyvtári kiadványokról, melyek a könyvtárosok hasznos segí­tőtársai lehetnek. Természe­tesen főként a könyvtárosok forgathatják haszonnal a gazdag tartalommal megje­lent „Könyvtári híradót”, de az érdeklődők Is bőven találnak benne olvasnivalót, akik szeretik a könyveket. szemben gyakorolhatja, A tu­lajdonos komfort nélküli épü­letben lévő lakást adott bér­be, tehát a bíróságnak hiva­talból tisztáznia kellett vol­na, hogy ezért a jogszabály szerint mennyi bért köthetett ki. A felmondás érvényessé­ge ugyanis csak a jogsza­bályban megengedett össze­gű bér fizetésének elmulasz­tása esetén állapítható meg. Mindezekből következik: a jogerő* ítélet megalapozat­lan, ezért hatályon kívül kel­lett helyezni és a járásbíró­ságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára kö­telezték. EGY IDŐS ASSZONY min­den vagyonát arra a fiatal nőre hagyta, aki utolsó évei­ben szeretettel gondozta és ápolta. Az elhunyt nővére a végrendelet érvénytelenségé­nek megállapításáért pert in­dított, azt állítva, hogy nővé­re cselekvőképtelen volt. vagyis az ügyei viteléhez szükséges belátóképességgel nem rendelkezett és az ira­tot csak az örökös befolyá­sára készíttette el. Az alsó fokú bíróságok, azzal az in­doklással, hogy a végakarat megvalósításánál az örökös közreműködött a végrende­letet érvénytelennek mondta ki. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság az ítéle­tet hatálvon kívül helyezve a keresetet elutasította. A határozat indoklása sze rint az orvos’ vélemény nem erősíti meg azt a kereseti ál- Utást hogy az elhunyt az ügyei viteléhez szüksége* szellemi üj ipari üzemmel gazdag­szik Kisvárda. Az Egyesült Izzó hajdúböszörményi al­katrészgyára egy gyáregy­séget telepített a szab jlcsi kisvárosba. A leendő gyár­egység betanítótermeiben már folyik az oktatás. A be­tanítás első fázisa Hajdúbö­szörményben már megtör­tént. A gyár nyolc oktatója február 3-a óta tanítja a kisvárdai „újoncokat”, fő­leg nőket. A jelenlegi dol­gozó létszám még csekély, 6—70 ember, de közben folyamatosan veszik fel azo­kat, akik a jövőben a gyár­ban szándékoznak dolgozni. A tervek szerint csak az autólámpa-spirál készítésére 150 betanítóit szakmunkás szükséges. A gyár ez év vé­gére vagy a jövő év elején már ezer dolgozót számlál. A A február 3-án kezdődött és március 1-ig tartó megyei pedagógiai hetek során több mint félszáz nevelési, mód­szertani, szaktárgyi előadás, ankét hangzik el Szabolcs- Szatmárban. Ezek között kü­lön figyelmet érdemel a feb­ruár 20-án délelőtt 9 órakor Nyíregyházán kezdődő „Szü­lők fóruma”, melyen Sze- merszki Miklós, a Városi pártbizottság titkára tart előadást „Az oktatás helye a várospolitikában” címmel. A városi úttörőházban délután 2 órakor újabb előadásra ke­rül sor, Fodor Géza, a városi tanács művelődésügyi osztá­lyának vezetője a család ér az iskola kapcsolatával fog­lalkozik. Másnap reggel 9 órakor „A család az úttörő- mozgalomban” címmel Kóró- dl László városi úttörőelnök tart előadást a szülőknek és pedagógusoknak. Ezen a napon, február 21­képewégekfce! nem rendelke­zett. Az sincs bizonyítva, hogy az örökös nő tisztes­ségtelen befolyásolást kö­vetett volna el. Ezek után csak azt kellett elbírál­ni: az örökös a végrendelet alkotásánál közreműködő volt-e és milyen magatartást kell ennek tekinteni. A Leg­felsőbb Bíróság kimondta: ilyennek az tekintendő, aki­nek a végrendelet tartalmát illetően meghatározó szerepe van. Az örökös az idős asz- szony felkérésére hívott ügv védet a beteg ágyához, gk- az örökhagyótól kapott utasí­tást írásba foglalta. Tehát a végrendelet szövegét nem az örökös, hanem maga az el­hunyt állapította mag és mondta tollba az ügyvédnek További tevékenysége volt, hogy a végrendelkezés idő­pontjáról a tanúkat értesítet­te. Ezek viszont azt vallották, hogy őket az idős asszony er­re már korábban felkér­te. Egyikük még azt is el­mondta, hogy az örökhagyó kijelentette: minden vagyo­nát a fiatalasszonyra kíván­ja hagvni akit mint gyerme­két szeret. Mindezekből nyil­vánvaló. hoev az elhunvt ki fejezett — és már a végren­delet eiks«-<táS£ előtt hän gogtatott akarata az voü hogv v»gvo-i4t az őt tárev- gatő s í’tqia s-=rotett Hg+at fivért WriV ménvek között az ületőt nem lehet közreműködőnek minő­síteni, tehát a végrendelet ér­vénye*. H. E. gyár létesítésével lehetővé váük Kisvárda és a közvet­len környék női dolgozói­nak foglalkoztatása. Egyelőre termelésről még nincs szó. Hosszú hónapo­kat vesz igénybe, míg az Egyesült Izzó oktatói és a már kiképzett 43 kisvárdai dolgozó felügyelete mellett kialakul egy olyan munkás- kollektíva, amelyet minden gyárban úgy hívnak, hogy törzsgárda A munka igen nagy kézügyességet igé­nyel, a miniatűr munkada­rabokkal való bánás rend- kívüü figyelmet, türelmet kíván. A munka jellegéből adódóan — miután manuá­lis munkavégzésről beszé­lünk — a ma képe előrevetíti a főleg dolgozó nőket fog­lalkoztató gyáregység jövő­jét én Nyíregyházára látogat a televízió „Családi körben” című műsorának „stábja”. A tévé pedagógiai konferenciá­jának műsorvezető riportere Kelemen Endre, előadói Pe­dig Janikovszky Éva író, Pa- lásthy György rendező, Dr. Ranschburg Jenő pszicholó­gus és dr. Tihanyi Erna gyermeknőgyógyász. A kon­ferencia délelőtt 11 órakor kezdődik az úttörőházban, a részvevők figyelmét a rende­zők felhívják a tévé „Családi körben” című február 19-i adására, amely a témával szorosan összefügg. A „Hangtárlat“ szabolcsi erőpróbája A felszabadulás 30., a Ma­gyar Rádió létrejöttének 50. évfordulója alkalmából — mint erről hírt adtunk — a Kulturáüs Minisztérium és a Szakszervezetek Országos Tanácsa az utóbbi ötven évet átfogó országos kultúr­történeti vetélkedőt rendez „Hangtárlat” címmel. A hangtárlatban közreadott anyagok alapján a csapatok­nak fel kell ismerniük példá­ul a beszélő személyét, az ez­zel összefüggő poütikai, tör­ténelmi tényeket, társadalmi eseményeket, ismert irodai tűi, művészeti alkotásokat. A sorozat második adására melyben Szabolcs-Szatmár ir érdekelt — február 20-án fé1 á-kor kerül sor a Kossuth rádió műsorában. Megyénk Heves és Győr-Sop- ron megy* csapatával „mérkőzik”, a színhely Má­tészalkán a Szatmár étterem. Tinták munka- közösség alakult Szlovák nyelvjárást és kul­turális örökséget kutató cso­port — tirpák munkaközösség — alakult hétfőn Nyíregyház zán. Az 1753-ban Nyíregyhá­zára és környékére települt tirpákok és mai leszármazot­taik életére, szokásaira, ha­gyományaira vonatkozó kuta. tásokat már korábban is foly. tattak Nyíregyházán. A most megalakult, pedagógusokból, nyelvészekből, múzeulógu. soKból álló munkacsoport fel. adata a kutatások, hagyo­mánygyűjtések összefogása lesz. Tanulmányozzák a ír­nák nyelv sajátosságait, ösz- szegyűjtik néprajzának tárgyi és szellemi emlékeit, s mind. ezeket dokumentálják. Ter­veik között szerepel egy tir­pák tanyabokor, település fel. állítása a sóstói falumúzeum­ban. <P) Döntött a Lesfelsöbb Bíróság és végrendelet Családi kerben A televízió konferenciája Nyíregyházán |lKÉPER\Y(Í[7Tim _____________' ■■■• - ' - - : Az elmúlt műsorhét Ismét arról győzhetett meg bennün­ket, hogy a televízió elsősor­ban az informativ jellegű és szórakoztatóan ismeretter. jesztő adásai jelentik azt a pluszt az élmény- és ismeret- szerzésben, amelyet a film (mert szükségképpen mindig „konzerv”), a színház, vagy pedig a maga nemében akár legjobb előadás sem nyújthat. Példa — szerencsére — akad bőven, persze jó és kevésbé jó is. Mindjárt kedden „A várparancsnok” c. magyar— szovjet koprodukciós doku. mentumfilm főszereplője, a meleg emberségű és rendkí­vül közvetlen Zamencev tá­bornok, Budapest felszabad j, lás utáni városparancsnoka egymagában is odaszögezett bennünket a képernyő elé emlékeinek gazdagságával és színes egyéniségének vará­zsával. A szerkesztő riporte­rek, az egész stáb és a köz­reműködők érdeme, hogy hí­ven meg tudják idézni a tá­bornok egykori tetteit a gyér. retekekért, népünkért, és hogy mi is érzékelhettük azt a sze. retetet, amellyel a jó barátot fogadták ismerősei és azok is, akik csak hallottak róla, annyi év után Budapesten. Szerdán a „Kezdőkör” egy húszesztendős tanácselnöknőt és egy harminc év alatti, fris­sen debütált drámaírót, köl­tőt mutatott be (aki fogorvos mellesleg), némileg ugyan hagyományos módon, de — elsősorban a riportalanyok jóvoltából — jó portrét nyújtva a kezdőkörösökről. (Ez a műsor a rádió Huszas stúdiójának adására is rí­melt, amelyben a fiatalok ér. vényesüléséről volt szó — de a „Húszasban” véltozatosab. ban.) A csütörtöki „Fórum” népszerűségét az érdekesebb­nél érdekesebb kérdések zá­porozása és a legváratlanabb RÁDIÓ ;S;i 1 -r-.X - '£ 1« k- ' ' ' -, A Mikroláne legutóbbi —■ az irigységről szóló — adása és a Szombat délelőtt egy riport­ja a TIT Szabadegyetemén tartott pszichológiai előadá­sokról akaratlanul is össze­csengett, hogy ne mondjam: rímelt egymásra. Milyen ke­veset tudunk az emberi lélek törvényeiről ahhoz képest, amennyit tudnunk kellene a zavartalanabb együttéléshez! Keveset tudunk, mondom, mert ugyan a lélektan — vagy ha jobban tetszik: pszic. hológia — sok mindent feltárt már, tehát sok mindent tud, korántsem elegendőt, külö­nösen a felnőttek lélektaná­ból. S még ebből a —> gyer­meklélektanhoz képest — kevésből is mily csekélység amit ismer az, akinek nem szakmája a pszichológia, vagy aki tanulmányai során nem ismert meg belőle valameny. nyit Pedig jobban kellene is­mernünk önmagunkat, hogy másokat is jobban megismer, hessük és megérthessünk Ha így lenne, talán még az irigység is kevésbé emésztene bennünket mások jövedelmé­nek hallatán, tehetségét is­mervén, sikereinek ered­ményes életvitelének lát­tán. Mert a Mikro- láncban hallott pszichológus véleménye szerint nem is ne­vezhető irigységnek; ha vala­ki úgy „irigykedik” a másik tehetségére, szellemi vagyo­nára, hogy követni akarja őt az ismeretszerzésben, a tu­dásban. Ez az érzés inkább a jó értelemben vett példakép Iránt érzett csodálat, elisme­rés, amely a példa követésére sarkall. Ha beosztottak irigykednek egymásra, ha nehezen is, de elviselhető, legfeljebb figyel- megtetik az illetőt. Sokkal nagyobb a baj, ha egy vezető ’rigy a beosztottja tehetségére nagyobb tudására, szakma sikereire Az ilyen vezető hajlamos rá, hogy féltékeny­ségből gáncsot vessen tehet­séges beosztottjainak, vagy jobbik esetben: ne egyenges­se pálváiukat, ne segítse fej­lődésüket Nem könnyű ez ellen tenni. A legnehezebb baknak is a talpraesett meg­válaszolása, a legírisebb in­formációk közvetlen hatása adják. Nem csoda, hogy a sodró lendületű élő műsor a tervezett adásidőbe nem fér­hetett bele, de gondoljuk, most mindenki szívesen vet­te a túllépést. Egyre inkább kibontakozik „A látás hatalma” c. ismeret- terjesztő sorozat jelentősége is. A IV. rósz, „A kép és az ember” meggyőzött arról, hogy az ember képalkotása — maga az ember, az egyénisé­ge benne van a tárgyak szem. léletében, ami persze függet. len a tárgyak konkrét, egyedi jelentésétől. így, alapelemei­re bontva a képalkotásunk összetevőit^ úgy hisszük a mai, korszerű és világszínvo. nalú tévés ismeretterjesztés példája lehet. (Bernstein a muzsikáról, jutott hirtelen eszünkbe Balogh Janó kitűnő módszere kapcsán.) Viszont a „Hazánk, Ma­gyarország” dokumentum- film-sorozat „Thestrum Hun. garicum” címmel vasárnap az előbbi után sugárzott VI. ré­sze mintha nesa illeszkednék a korábbi részekhez és ön­magában is koncepciótlan volt. Keresztmetszet akart talán lenni a maga^r színház* művészet produkál részletei, nek bemutatásával, de az ősz. sze nem illő műfajok és mű­vek szöveges összekötése sem fejezett ki semmi közöst a változatosságból. Hiányzott valami vezérlő, rendező elv, vagy a néző világosabb el­igazítása. Ráadásul természe. ti képeknek háttérré monti- rozása gyakran megfosztotta az eredeti játékközegtől a bemutatott részleteket. Ebben a sorozatban jóval sikerül­tebb alkotásokat is láttunk már'és bizonyára még fogunk Kerkovszky Pál MELLETT mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmrn dolog üyenkor: rábizonyítani az ilyen vezetőre szakmai fél* tékenységét, mert ez az ér. zé* ~ sokszor még gazdája elől is — a magasabb érdekek* re való hivatkozás köntösébe bújik. A szigorú önvizsgálat pedig nem erős oldala az em. bemek, gyengeségen kívül talán azért is, mert keveset tudván önmagáról: nem is­meri fel a tüneteket Némely vezető pedig egyenesen fel­menti magát a mély önisme* rét kötelessége és az önjaví­tó tetteket követelő szigorú belső őnbirálat parancsa álól, a kommunista erkölcs Íratlan normáival teljesen ellentéte* sen. Ezért jó az, hogy egyre nő a pszichológia iránt érdek­lődők száma, s hogy gyarap- szanak az ilyen előadások is. Az élet tovább írta, és bi­zonyos vonatkozásban szinte megismételte Bacsó Péter Jelenidő című filmjének szto* riját, illetve a történet egy részét. Ezt derítette fel, egye­bek között, Szél Júlia izgal­mas, remek riportja a rádió Jelenidő című állandó rova­tának vasárnapi műsorában. Többféle értelemben is Szembesítés folyt — zajlott! — ebben a riportban. Bacsó Péter emlékezetes filmjében Mózes Imrét végül is magára hagyták munkatársai; noha a? ő érdekeikért vitázott a gyár vezetőivel. A filmbeli Mózes Imre szerepét játszó akkori munkás, Simon Ágoston azó. ta egy vállalat igazgatója lett. Szél Júlia riportjának az az egyik elgondolkoztató vég­következtetése, hogy Simon Ágostont az életbeü szerepé, ben is azért hagyták el köz. vetlen munkatársai, amiért mint Mózes Imre is magára maradt; mert tisztességes esz­közökkel és tiszta kézzel, a törvények, rendeletek meg­tartásával akar vezetni, jog­talanul nem enged bért kifi- :etni, s mert fegyelmet kö­vetel. Bizonyára csak azok hagyják el, akik nem vállal­ják az átmeneti nehézségeket, s nehezen tűrik a fegyelmet, A riporter másik végkövet­keztetése az emberek iránti bizalom, s ebben is igaza van. Seregi István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom