Kelet-Magyarország, 1975. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-07 / 5. szám

'ésfis. Janilécr V teEtÄT-MAGVARORSZAO Felelősség a holnapért Gondolatok cr megyei pártbizottság ülése tatán T akarékosság az anyaggal, energiával' és a munkaerővel, a munkaidő és a gé­pek, berendezések jobb kihasználása, az üzejn- és munkaszervezés javítása, a ha­tékonyabb és gazdaságosabb termelés, a jobb minőség — mindezekkel a fogalmakkal na­gyon sokszor találkozhatunk mostanában a Központi Bizottság decemberi határozata óta. Mindannyiunk, számára ismerősek — hi­szen nem tegnap vagy tegnapelőtt születtek — a fenti kifejezések. Hogy most mégis újra és újra figyelmeztetni kell annak az az oka, hogy sok helyen mintha elfeledkeztek volna gazdálkodásunknak az ilyen, nagy fontosságú intenzív tartalékairól. A megyei pártbizottság legutóbbi ülésén is igen fontos helyet kapott a gazdasági man- .ka. Érdemes figyelmesen és szóról szóra el­olvasni azt az anyagot, amely Szabolcs-Szát- már 1975. évi gazdáságpolitikai feladatairól szól. Imponáló adatok vezetik - be a határo­zatot. Csak az elégedettség hangján szólha­tunk arról, hogy megyénk elmúlt évi legfon­tosabb gazdaságpolitikai céljai teljesültek mind az ipari, mind az export termelés, mind a készletgazdálkodás területén. Minden, az újonnan belépet ipari fejlesztésben is olyan eredményekről számolhatott be a párt legma­gasabb megyei testületé, amelyek már egy di­namikusan fejlődő területet tükröznék, s amelyek közül néhány mutatót már joggal te­hetünk oda más megyék számai mellé. Még a rendkívüli időjárás miatt gyen­ge évet zárt mezőgazdaságról is elmondhat­juk, hogy a nagyüzemi keretek és tartalom, az egész társadalom áldozatkész segítése nyomán jelentősen le tudtunk faragni "a'-ká­rokból. Falvainkban ma több sertést és szarvasmarhát tartanak, mint valaha és a ■szocialista úton járó parasztság életszínvona­la sem csökken. Jó évet zárt az építőipar, akkor is, ha e területen sem kevés a javítani való. Nőtt a me­gye lakosságának keresete, jövedelme és egy év alatt annyi lakást, kórházi ágyat, óvodai és bölcsődei férőhelyet, tantermet és kollé­giumi helyet építetttünk, víz- és csatorna- . hálózatot hoztunk létre, amennyi bármelyik fejlett terület dicsőségére válna. Joggal lehetünk büszkék ezekre, az ered­ményekre és joggal lehetünk optimisták is 1975 indulásakor. Mint a megyei pártbizott­ság megállapította jó alap ez a továbbiakra. 1975 fontos gazdaságpolitikai céljai adót- tak. Ebben az évben úgy kell dolgozni, hogy tovább erősítsük a megyénkben már koráb­ban tapasztalt kedvező folyamatokat Fontos dátum 1975 azért is. mert ez az év negyedik .«téves tervünk1 utolsó esztendeje- Az eddigi feladatok teljesítése, illetve túlteljesítése te­hát egész ötéves tervünk eredményeit befo­lyásolja. Ezen túl az sem közömbös egyikünk számára sem, milyen alappal indulunk új öt­éves tervünk első évében.* S emmiképpen sem akarom ismételni azokat az előirányzatokat, amelyeket az említett határozat kitűz. De ha el­olvassuk, akkor világosan látjuk, hogy me­gyénk ipari, mezőgazdasági üzemeinek, vala­mennyi munkahelyének nehezebb feladato­kat kel] megoldani ebben az esztendőben, hogy a célok valóra váljanak. A határozat minden gazdálkodó egység feladatává teszi, hogy vezetők, középvezetők, munkások és termelőszövetkezeti parasztok együtt vegyék számba a feladatokat, az összes lehetőségeket, aknázzák ki a gazdálkodásban meglévő nagy tartalékokat, s azután konkrét intézkedési terveket készítsenek a helyi feladat megol­dására. Ha megkérdezzük a vállalatoknál, az üzemekben dolgozókat, hogy milyen lehető­ségek vannak a takarékosabb gazdálkodásra, a munkaerő, a munkaidő, a gépek jobb ki­használására, a szervezés fogyatékosságainak leküzdésére, máris Rengeteg hasznos javasla­tot kapunk. A rátermett, az okos vezetők csupán ezekre a véleményekre támaszkodva is hathatós intézkedéseket képesek tenni, amelyek az egész év gazdálkodását javítják. Nincs szükség tehát semmiféle csoda­szerre. Csupán arra, hogy a sok helyen fel­lelhető kényelmességet váltsa fel a szorgos, a munkaidői kitevő tevékenység, a beídegző- dött, olykor mechanikus folyamatokat váltsa fel az újra való törekvés, a gondolkodás. Pártbizottságunk anyaga konkrétan meg­jelöli azokat a területeket, amelyeken első­sorban javítani kell a munkát, itt sincs szó másról, mint, arról, hogy jobban kell dolgoz­ni. Minden munkahelyen és minden poszton. Korábban azt mondtuk, hogy csák egy kicsi­vel jobban. Most nyugodtan, hozzátehetjük, hogy ez a jelszó ott:valós, ahol eddig is oko­san szerveztek, jól mént á munka.. Ám ahol csupán különböző machinációkkal próbálkoz­tak nyereséget szerezni, ott sokkal jobban kell gazdálkodni! A vállalatok, az üzemek, a ter­melőszövetkezetek vezetőinek tudniuk' kell világosan és félreérthetetlenül, hogy nem kü­lönböző trükkökkel, hanem egyedül és kizá­rólag. jobb , üzem- és munkaszervezéssel, a Hatékonyság és a gazdaságosság követelmé­nyeinek betartásával lehet eredményeket el­érni a jövőben.­A központi-és-a megyei határozatok több­ször is aláhúzzák,-hogy azokat, akik nem ké­pesek, a .takarékosabb,' & hatékonyabb, a ma­gasabb minőséget előállító, ésszerűbb gazdál­kodásra, felelősségre kell vonni. Nem bocsá­natos bűn' ezek után a gazdaságtalan, 'vágy pazarló jellegű termelés, beruházás, a fegyel­mezetlen, a szervezetlen munka. M ezőgazdaságunknak - is megvannak, -a maga fontos, a. megyével és az ország­gal szembeni kötelességei. A népgaz­daság ebben' az • évbeh több Cukorrépát,' bur­gonyát, dohányt; zöldséget és napraforgót igénye! falvainktól' és ezeket'minden-terme­lőszövetkezet. és állami , gazdaság — ahol a termesztéshez megvannak az. adottságok — köteles messzemenőén figyelembe venni. Bát­ran elmondhatjuk — mert így igaz —, hogy Szabolcs-Szatmár felemelkedésének útja nem kis részt a mezőgazdaság óriási tartalékainak hasznosításán áll, vagy bukik. Nagyok a le­hetőségek és ezek kiaknázásához ugyancsak bátor, gondolkodó és jó szervező emberekre van szükség Mennyi tartalékkal rendelkezik megyénk mezőgazdasága csak a termőföld, a gépek ésszerűbb kihasználása, a jó tervezés az anya­gi eszközök koncentrált felhasználása, az anyagokkal való fokozott takarékosság terü­letén! Ezeket kihasználni minden mezőgazda- sági vezető és dolgozó legfontosabb napi fel­adata. Semmi okunk kételkedni, abban, hogy ha jobban dolgozunk, akkor a megye lakosságá­nak életszínvonalában sem ál! be törés. Bár az ország az ismert okok miatt, nem kevés problémával birkózik, életszínvonalunk meg­tartásának és emelésének kulcsa a mi ke­zünkben. van. A megyei pártbizottság élet­színvonal-növelő intézkedései mindannyiunk javát szolgálják. Az eddigi fejlesztési tervek sok területen nem lesznek szerényebbek mint az elmúlt esztendőben voltak: a végrér hajtás azonban egyedül ’a tervek megvalósí­tásán múlik. ' * ~ A pártbizottság határozata leszögezi; en­nek az évnek a sikere magasabb színvonalú gazdaságszervező, irányító és ellenőrző . tevé­kenységet kíván a kommunistáktól, dolgoz­zanak bármilyen területen. A megvet párt- bizottság joggal várja el a párt tagjaitól, hogy ők legyenek a jobb,, az ésszerűbb, a takaréko­sabb munka előharcosai. Mutassanak példát, kezdeményezzenek, javasoljanak és követeljék is meg a fegyelmezettebb, a hatékonyabb gaz­dálkodást mindenkitől. Hasonló feladatot tű­zött megyei pártbizottságunk a szakszerve­zetek, az ifjúsági szövetségek tagjai élé: ak­ciójukon, lelkes munkájukon nem utolsósor­ban múlik, hogy milyen lesz 1975 eredménye. Sok és nehéz munka vár e területen a tanácsokra, a Hazafias Népfront bizottságai­ra, amelyek szintén jelentősen hozzájárulhat­nak a fegyelmezettebb gazdálkodási tevékeny­ség kibontakozásához, A határozatot már a közeljövőben megvitat­ják az üzemek gazdasági, párt- és szak­szervezeti vezetőivel. A te'gr.ap megkez­dődött vezetóségválasztó taggyűlések is jó fórumai lehetnek a célszerű, okos kezdemé­nyezéseknek, javaslatoknak. A tennivaló tehát az iparban, az építőiparban, a mezőgazdaság­ban, a közlekedésben, a kereskedelemben és életünk minden területén adott: jobban vé­gezni a munkát Ez az. út ja annak, hogy ele­get tegyünk az ország kérésének és jól szol­gáljuk megyénk ügyét is az idei esztendő­ben. . Kopka János A mátészalkai Szafmár Bútorgyárban a kedvelt SZATMAff típusú lakószoba bútorokból* valamint az új SZiDO lakószobából több ezer darabot gyártanak ebben az évben Kó- pünkön: szerelik a 5ZATMÄR lakószobát (Elek Emi! felvétele) ÍJj házsor a faltsszéleis Maety — a népfrontelnök szemével Magy semmiben sem kü­lönbözik a nyírségi kisközsé­gektől. Mégis megvan a maga sajátos arculata. Szarvas Jánossal, a Hazafias Népfront községi bizottsága elnökével rójuk a főutcát és az elmúlt esztendő hozta eredményekről, örömökről, gondokról beszélgetünk. Magukénak .érzik a falut — Néhány évvel ezelőtt akadtak, akik azt állították, hogy Magy is a sorvadás út­ját járja. Ma már hangot váltottak. Van is rá okuk. Terebélyesedik a község. Társadalmi összefogással megépítettük a művelődési házat, az egészségügyi kom­binátot. Csinosítottuk az ut­cákat, fákat, virágokat ültet­tünk. ' " Az udvarokon a télen is integető, rügyekkel teli fák ágai - gazdáik szorgalmas munkájáról tanúskodnak A hajdan volt főbíró, meg1 a módos gazdái; egykor hival­kodó tomácos házai eltörpül­nek nemcsak saját fiaik, de a harmincas evek volt zsel­lérei származékainak a sá­tortetős háza: mellett is. A régi kivagyok-mivagyokság, nem osztja már meg a köz­séget Magynak a Kauzsi-ianyá- val együtt 1220 lakója van. Az emberek egyik része az eddig 1500 hold sívó homo­kon gazdálkodó termelőszö­vetkezetben dolgozik. Azért eddig, mert a naookban egye­sültek Bessenyőd, levelek, Magy aprócska szövetkezetei yr annak emberek —egy­v re többen —, akik a komoly és nehéz napi mun­ka után nagy odaadással, szenvedélyesen és szépen tudnak játszani. Hasznosan is, hiszen a gyermek való­ságos játéka se haszontalan. A felnőttek „játékát” hob- bynak, kikapcsolódásnak szoktuk nevezni. Az elneve­zés azonban mindegy. Lé­nyeg: az önfeledtség, az öröm, a játék nemessége. Ilyen játéknak vélem a galambtenyésztést Mert mi a haszon benne? — Azért nem érdemes és nem szabad csinálni — mondta egyik ismerősöm a mátészalkai galambkiállítá­son. — Van benne haszon is, mert a húsgalombte- riyésztés hasznos. Még a nép­gazdaságnak is jó, hiszen a húsgalamb exportáru. De mindenné! szebb az, amikor a galamb, a madár kecses teste emelkedni kezd a ma­gasságba és eltűnik. Minél gyorsabban és minél kecse­sebben tűnik el, annál szebb és értékesebb a madár. Vagy ha postázik. Ezer kilométer­re is elrepül és visszatér. Meri galamb többféle és rengeteg fajta van... Igen, ezt látni lehetett a mostani mátészalkai ga­lambkiállításon is, ahol 190 Madár rr szebbnél szebb — Egyesültek, hogy élni tudja­nak a korszerű mezőgazda- sági technika kínálta elő­nyökkel, a nagyobb összefo­gásban rejlő lehetőségekkel, hogy a község másik felének, az eljáróknak, meg az asz- szonyoknak is tudjanak itt­hon munkalehetőséget te­remteni. Park a gyermekeknek De nemcsak a termelőszö­vetkezet egyesülésével járó szemléletváltozás jelzi a község lakóinak a fejlődését Jó bizonyíték erre az 1974­ber. végzett társadalmi mun­ka ériéke is: A köásági nép- írontelnökeég javaslatára 230 ezer forint értékű társadalmi munka végzését vállalta a lakosság. Beszélgetésünk időpontjában közel voltak a teljesítéshez. Igaz, ezzel az összeggel még távol vannak attól, hogy beleszólhatnának a községek között kibontakozott több társadalmi munkáért folyó versenybe. De. hogy itt is megmozdult az élet, arra ezek az eredmények is bizo­nyítékok. — Azt mondtam az előbb, hogy terebélyesedik a község — folytatja a nép­front elnöke. — Itt a falu szélén, ahol most vagyunk, házhelyeket alakítottunk ki. A fiatalok, az építkezni aka­rók itt kapnak házhelyet. Velük szemben — mutat az Galambok ült, állt, vagy röpködött a kalitkákban, némelyik any- nyira büszkén, mintha tud­ta volna: szépségében gyö­nyörködünk. Pedig a zsűri tagjai nem is csak gyönyör­ködtek, hanem nagy szak­értelemmel és meglehetős szigorúsággal bíráltak. Még így is 20 kiválót és hat faj­tagyőztest találtak a kiállí­tott galambok közt s ez szép eredmény. Jakab Ferenc, a Magyar Galambtenyésztők Szövetsége 195-ös (mátészal­kai) egyesületének titkára mondotta el, mit jelent ez az értékelés. — Elsősorban azt, hogy nincs okunk önbizalomra — mondotta. — Több kiváló értékelésre számítottunk, de nem baj. így bizonyos, hogy madaraink országos kiállításon is megkapnák eze­ket az értékeléseket. Egyéb­ként a „fajtagyőztes” na­gyobb rang és díj, mint a kiváló. A mátészalkai galambte­nyésztő egyesület 1969-ben alakult. Jelenleg 40 tagja van. A tenyésztők foglalko­zása vegyes: van köztük or­vos, segédmunkás, postás, áteBenbest elterülő Bgete*, fáé területre — községi par­kot létesítünk, hogy a nyári meleg elől legyen hová el­húzódni gyerekeinknek.' A haladásért, a meglév® . hiányosságok felszámolásá­ért nemcsak mint népfrontéi- nők perel, hanem mint ta­nácstag is A községet ti­zenharmad magával képvise­li a közös tanácsban. Fiatalos lendülettel Idős kora ellenére to fia­talos lendületéi jelzi az a megszállottság, amellyel egy presszó létrehozásán fárado­zik. Nem az alkohol fogyasz­tására buzdítás rejlik gondo­latai mögött, hanem a falu­si kocsmától kulturáltabb szórakozási körülményekéi , szüretije biztosítani.a. község! fiataljai számára. Egy szó mint száz: tekin­télye van Szarvas Jánosnak mind a közös tanácsban; mind a népfrontelnökségben. Több, mint 20 évvel ezelőtti kapott először társadalmi megbízatást Akkor a közsé­gi békebizottságban tevé­kenykedett Látóköre évről évre tágult. A közösség, a község épülésére egyre töhb feladatot vállalt magára: Minden, év meghozta a maga örömét Az 1974-es to. Ms annak örül a legjobban; hogy néki is köze van há-í rom község kto termelőszö­vetkezetének az egyesüléséi hez Bessenyőd, Levelek, Magy dolgozói jólétének ■emelkedéséhez. i(«ígéri IS éves fiatal és ?Ó éves idős ember is. Az egyesület csak díszgalambtenyésztőket, röpgalambtenyésztőket és hűsgalambtenyésztőket tö­mörít. A postagalambosok általában külör.egyesület- ben szoktak lenni, mert! a postagalamb, az megint más. Nagyon szép* nemes hobby az is, hiszen a postagalamb népek, nemze­tek fiait köti össze »findig nagy barátsággal. Az se vé­letlen, hogy a béke jelképe posiagaiamb. A mátészalkai galambé- szok most rendezték ne­gyedik kiállításukat. Öröm­mel és sikerrel. Küldtek ga­lambot a kiállításra Debre­cenből, Nyíregyházáról, Haj­dúnánásról, Kisvárdáról, Vá- sárosnaményból és Máté­szalka körzetéből, Kocsorc, Jármi, Nagydobos községek­ből is. A mátészalkai galambte­nyésztők egyesülete most szervez egy szakcsoportot, s ha sikerül az ÁFÉSZ-szel megegyezni: a jövőben te­nyésztenek húsgalambot el­adásra is. Abból lesz némi haszon s az egyesületnek is több ' pénz, hogy nagyobb termet szerezhessenek — mert sok a galamb — és még nagyobb kiállítást ren­dezhessenek. úsaBrriiraat « fíénaecse - té!i*utca. (Hamme! József felvétele)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom