Kelet-Magyarország, 1975. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-07 / 5. szám

4 WKrf-WRinBlb»ÄÄO .«nan ' tadnd YsHcJ. ^fiSSSSBr '<6 A kodképződés Miért ősszel és télen? Hazánk éghajlatában ősszel és télen gyakori jelenség a ködképződés* Jelentkezik a köd más évszakban is, de ilyenkor kiseibb területekre terjed ki és rövidebb ideig tart. A köd tulajdonképpen nem más mint a földfelszínen ki­alakult felhő. A köd és a fel­hő között nincs szerkezeti kü­lönbség, csak megjelenési he­lyük és kialakulásuk miatt választjuk el egymástól. A felhő is és a köd is lehűlés­sel keletkezik. De amíg a fel­hőt a felemelkedett levegő le­hűlése hozza létre, addig a köd a felszín kisugárzásának (hőveszteségének) az eredmé­nye. A levegő lehűlése mel­lett kedvező a ködképződésre a kicsapódási magvak (ko­rom, por stb.) bőséges jelen­léte, amit a nagyvárosok és ipartelepek megnövekedett helyi ködgyakoriságai iga­zolnak. A lehűlés által kelet­kezett ködöknek a legáltalá­nosabb formái: a kisugárzási, áramlási és lejtőköd. Az kisugárzási köd A kisugárzási köd szélcsendes felhőtlen időben, többnyire hideg talaj, vagy vízfelszín felett keletkezik. Az őszi idő­szak kezdetén csak nedves ta­lajú mélyedésekben jelenik meg. s így a közlekedésben nem okoz zavart. Később azonban már nagyobb kiter­jedésű, mély fekvésű terüle­teket, ä folyóvölgyekét egé­szen kitöltheti. s hosszabb ideig meg is maradhat. Gya­kori, hogy a hajnalban kelet­kezett sugárzási köd még a délelőtti órákban is akadá­lyozza a látásviszonyokat, a közlekedést. Ha nappal szél keletkezik, vagy a napsütés erősebben érvényesül, akkor a déli órákban ez a fajta köd elosz- lik. Megtörténhet azonban, hogy egész napon át nincs légmozgás, a napsütés ereje sem elegendő a köd eloszlatá­sához. Amennyiben a derült égbolt a tpásodik éjjelen is tart. a köd a talaj felett né­hány méter magasságban olyan sűrűséget érhet el, amely a közlekedést csaknem megbénítja. Természetesen az ilyen köd keletkezésében és sűrűségében a levegő helyi szennyeződésének (korom, hamu, por stb.) fontos szere­pe van. ősz végén a ködkép­ződés kezdete eltolódik az éj­szakára, később (tél elején) pedig már az esti órákra is. A köd feloszlása ebben az időszakban bizonytalanná vá­lik, gyakran ^sak a délutáni órákban, vagy egyáltalán nem következik bg. Szeles időben általában nem keletkezik köd, sőt a szél a meglévő ködöt is szétoszlat­ja. Áramlási ködök Az áramlási ködök akkor keletkeznek, ha az áramló pá­rás és aránylag meleg leve­gő a hideg felszín fölött ha­lad, és attól lehűl. Ismeretes, hogy Magyarország időjárá­sában fontos szerepet tölte­nek be a tengeri és szárazföl­di eredetű, továbbá a sarkvi­dékekről és a szubtrópusi te­rületekről származó levegő­fajták. Az időjárás alakulása attól függ, hogy milyen le­vegőfajták milyen sorrend­ben érkeznek hozzánk, illetve távoznak el tőlünk. A tengeri eredetű levegő­fajtáknak nagyobb a vízgőz­tartalmuk és ezért hajlamo­sabbak a ködképződésre, mint a szárazföldi származá­sú légtömegek. Különösen je­lentős a téli ködképződés 'szempontjából a szubtrópusi levegő. Ez a levegőfajta télen többnyire tele van vízgőzzel, és amikor délről észak felé tartó útjában mind hidegebb és hidegebb talajfelszi'nű vi­dékek fölé kerül, akkor a telített vízgőz lehűlése követ­keztében sűrű ködtömeg ke­letkezik. Sokszor több kilo­méter vastagságú ködréteg borítja ilyenkor az országot. A három—négy napig felet­tünk lévő vastag ködréteget leggyakrabban a nyugat felől érkező szél szorítja ki a he­lyéből és ez megszünteti a kö­dös állapotot. Lejtőköd A hegylejtőkön felemelke­dő és lehűlő levegőben ke­letkezik a lejtőköd. Alulról sokszor felhőnek látszik, de a lejtő viszonylatában ködnek minősül. A ködben ugyan úgy mint a felhőkben a vízcseppecs­kék kicsinysége teszi azt, hogy a levegőben hosszabb ideig függve képesek marad­ni. A parányi cseppek ugyan­is oly lassan hullanak alá a levegőben való súrlódás miatt, hogy a 'felhő, vagy a köd vízszemcséi a legcseké­lyebb légáramlásnak engedve fel ás alá szállnak. Ha a szemcsék meghíznak, akkor hullanak alá ködszitálás, sze­merkélő eső stb. formájában. A köd gyakorlati jelentősége A gyakori köd egy-egy te­rület besugárzási és nedves­ség viszonyait jelentősen be­folyásolja. A napfény vissza­tartása a növények fejlődését, beérésát stb. késleltetik, hát­ráltatják. Legnagyobb jelen­tőségük, hogy akadályozzák a szárazföldi, légi és vizi köz­lekedést, gátolják az építő­ipari tevékenységet, a mező- gazdasági munkát. Egészség- ügyi szempontból a köd ked­vezőtlen, mert ilyenkor az alsó és a magasabb légréte­gek között nincs csereáram­lás s a talajból, ipari üzemek­ből, stb. származó mellék­anyagok szennyezik a leve­gőt. A köd jelenlétekor a levegő nemcsak teljesen páratelt, ha­nem már kicsapódott lebe­gő víztartalma is van. Ez ön­magában nem lenne kedve­zőtlen a növényzetre, külö­nösen nem az aszályra hajló területeken. Káros következ­ménye a magasabb hőmér­séklet esetén fellépő ködnek van (tavasz végén, vagy nyá­ron). Ez a légköri állapot ugyanis elősegíti a növényi élősködők közül a penész- és egyéb gombák gyors szaporo­dását. Ezért ködös időben na­gyobb a gabonarozsda, a pe- ronoszpóra stb fellépésének és elterjedésének a veszélye. Ilyenkor kell különösen résen leírni és a szükséges védeke­zést elvégezni. A köd legnagyobb gondot a közlekedésben jelent Az általa okozott forgalmi zava­rok, késések megszüntetésére történnek biztonsági intézke­dések (ködlámpa, óvatosság stb.). A leghatékonyabb v vé­dekezés azonban a ködeloszla­tás lenne, ezüstjodiddal, vagy melegítéssel. Ez az eljárás vi­szont túl költséges, a gyakor­lati életben való elterjedésé­re nem számíthatunk. Dr. Kormány Gynlr Kijav: A 20000 négyzetméteres alapterületű, új, fedett autóbuszparfcolóban 450 autóbusz kaphat helyet A vasbetonelemekből készül’ autóbuszparkoló tetőszerkezetét nem tart ják oszlopok. A képen: magyar IKARUS-autóbuszok a kijevi parkolóban. (Foto TASZSZ » MIS - KS) 1>2esó wfESötalaiiííá® Végűi Is Fajka Lásrfd, A Vízügyi Igazgatóság mérnö­ke talált rá a megoldásraj készítse el a házgyár a Ti- sza-gát falát! Az első hallás­ra meghökkentő javaslatról hamarosan kiderült, hogy nagyon is reális elgondolás. A falat 270X130 centiméte­res panelekből szerelik ösz- sze. Ezeket daruval emelik helyükre, így gyorsan ha­lad a munka. Alig fél év alatt több mint 500 méter hosszúságban épült meg a szögtámfal, s eddig több millió forintot takarítottak meg a maga nemében egye­dülálló technológiával. Házgyárban készül a szegedi Tisza-gát Három éve termel a Sze­gedi Házgyár, ahol eddig csak lakásokat, óvodákat szereltek össze panelek­ből. A hagyományos pro­filt azonban — egy merőben új megbizatás nyomán —bő­vítik: Szeged belvárosának Tisza-fátját, annak úgyne­vezett szögtámfalát a ház­gyár termékeiből állítják össze. A szokatlan megrendelés előzménye, hogy az Alsó-Ti- sza-vidéki Vízügyi Igazga­tóság másfél éve megkezd­te 3 város főárvédelmi vor nalának nagyszabású re­konstrukcióját. Az első ter­vek szerint a mellvédfalat hagyományos zsaiuzásos módszerrel kellett volna megépíteni. Csakhogy a több mint egy kilométer hosszú­ságú zsaluzat elkészítése a helyszínen — szinte meg­oldhatatlan feladat. Hol ta­lálnak ennyi ácsot? És ha akad is elég jelentkező, mennyi idő alatt tudnak vé­gezni? Ez már csak azért sem közömbös, mert tudva­lévőén fagyban nem lehet betonozni. Felmerült azután az a jogos aggály, hogy még a legszakavatottabb ácsmes­terek sem képesek ilyen hosszú falat nyílegyenesen, teljesen hibátlanul, a szem­nek is tetszetősen összehoz­ni EVES A „FILA" A gyűjtők által adott becenév is bizonyíts a Magyar Filatélia Vállalat népszerűségét. Szinte minden gyűjtő vásárolt va^y eladott már az állami bél^pjfcliT:- reskcdelmi vállalatnál. A béiyeg- gyűjtés görögből eredő nevét vi­selő Filatélia működése széles körű, sokan még a szövetséggel (az érdekvédelmi szervezettel), vagy a postával (a bélyegek ki­bocsátójával) is összetévesztik, A vállalat a posta gyermeke, hi­szen 1950-ben a bélvegértékesítő postai intézményből alakult, hogy a bélyegkereskedelen* te­rén minden hazai igényt kielé­gítsen és a magyar bélyegeket külföldön értékesítse. A negyed­század során az export épnen huszonötszörösére növekedett. Jelentős üzletággá fejlődött a bélyegcsomagok készítése, ezzel otthoni munkában majd 1000 al­kalmi munkavállaló foglalkozik. A hazai gyűjtők részére a bu­dapesti November 7. téri bélyeg­áruházon kívül 27 szakboltban és részlegben biztosít széles áruvá­lasztékot a vállalat. A gyűjtési segédeszközök, bélyegcsomagok az ország sok száz vegyesbolt­jában, panirüzletében vásárol­hatók. A Filatélia adja ki a ma­gyar albumot és a katalógust pótló, évente megjelenő Magyar Bélyegek Árjegyzékét. A külföl­di bélyegek barátai részére 80 ország újdonságait szerzi be. Hazai gyűjtőktől évente sok millió forinté-t vásárol a válla­lat. Az eladók nem egy esetben fél millió forintot meghaladó összeghez jutnak gyűjteményü­kért. Ilyen magas összegeket azért fizethet a Filatélia, mert külföldön megkeresi a legked­vezőbb értékesítési lehetőséget. Negyedszázad egy intézmény Bélyeg­gyűjtőknek életében nem hosszú idő. A Ma­gvar Filatélia Vállalat 25 eszten­deje mégis jelentős, mert az alig százéves gyűjtőmozgalmunk ne­gyedét fogja át és ezen idő alatt végzett munkája a gyűjtés rend­kívüli mértékű elterjedését segí­tette elő. FATOL AZ ERDŐT Az évszám változása a filate- listákat is számvetésre készteti. A jövő jórészt úgy alakul, aho­gyan a gyűjtök maguk formál­ják. Sokan a bélyegek alacr §>y értékére panaszkodnak. Az árak azonnal emelkednek, ha a ffila- telisták nem kínálják albumai­kat. Másokat az aggaszt, hogy nem ismerik ki magukat a fila­télia rejtelmeiben. Néhány he­lyen már működik bélyegisko)a, tartsanak minden nagyobb kör­ben előadásokat a kezdők eliga­zítására. Az „alapvető tudnivalók elsa­játításának elősegítésére” orszá­gos vetélkedő kezdődik. Nagy­szerű ötlet, de megvalósításánál célt tévesztett a szövetség. A ve­télkedő ugvanis kizárólag az 1913. előtti bélyegekre korlátozó­dik, tömegmegmozdulás helyett mér eleve százak zártkörű szó­rakozásává mérséklődik. A tetszetős ábrájú, modem bé­lyegek megismerése egyszerűbb, a felszabadulás 30. évfordulója ttukéjoáeleml! is m u&tolsé óvüaas­deb sorozataira Irányítja a ‘le­gyeimet. Gyűjtőink zöme 10—2« éve foglalkozik a bélyeggel, a* 1913. előtti bélyegekből talán as albumok öt (!) százalékának mélyén lapulhat. Aktuális, a gyűjtök tízezreit mozgató vetél­kedő szervezésében, díjazásában bizonyára segítséget nyújtana a Magyar Posta és a Magyar Fila­télia Vállalat is.* A modern bé­lyegek barátainak tudatosan szervezett táborából mindig ki­nevelődik a régi kiadások gyűj­tőinek (a rendelkezésre álló ke­vés példány által korlátozott) kisebb létszámú csapata. Ugyan­ez fordítva teljességgel lehetet­len. TENGERENTÚLI HYBABÖ Tengeri rákok ijesztő csápjai­nak képével kelt figyelmet & Gilbert szigetek legújabb soro­zata. — Az Egyetemes Posta­egyesület centenáriumára k a- dott guinea! sorozaton a hírköz­lés minden eszköze megtartható- Az első értéken tam-tam dobok útján közvetítenek üzenetet, % befejező címlet távközlési mű­hold működéséről számol be. — Guayana az ott karácsonykor termő gyümölcsök bemutatásával köszönti az ünnepet. Nicaragua együtt ünnepli a karácsonyt „ és Michelangelo 500: születésnapját 12 bétyeggei. amelvek a művész alkotásait ábrázolták. •— Tonga 13 értékű sorozata tengerészeti Intézet alapításáról emlékpark meg. Az öntapadós megoldású bélyegek változatos alakjukkal, köztük vitorlás hajó íorm*zahui- akkal tűnnek ki. — Zaire ő* bé­lyegen is megörökítette az ököl« vívó-világbamokság Clay és F*?-> reman közötti döntőjét, amelyeö Kinsimibtt vívtak aa*«* Jóllehet a föld felületének kétharmadát vfz borítja, az emberiség nagy részének éle­tét — még a tengerparton élőkét is — meg­nehezíti a vízhiány. A tengervíz ugyanis csak a benne oldott sók kivonása után használha­tó fel ivóvízként, háztartási, ipari és mező- gazdasági célokra. A desztillációval való víz- sótalanítás többnyire csak ott fizetődé, ahol természetes eredetű (pl. geotermikus) hő áll rendelkezésre, tfagy nagy erőművek közelé­ben, amelyeknek „hulladék” hője alkalmas a tengervíz forralással, elgőzölög tetőssel-, való megtisztítására. .. i* i Szovjet kutatók merőben új eljárást dol­goztak ki a víz sótalanítására, amit világ­szerte nagy érdeklődéssel fogadtak. A_ ten­gervízhez krétaport adagolnak, amelynek ré­szecskéi kristályosodási gócokat alkotnak, elő­segítvén a vízben áldott sók gyors kristá­lyosodását. A sókristályok leülepednek és m tiszta víz leszívható róluk. A kép &xt a Krasznovodszk város közelében, a Kaspi-ters- ger partján épített víztisztító üzemet mutat­ja, amely napi 550 tonna víz sótalanításá* Végzi eL

Next

/
Oldalképek
Tartalom