Kelet-Magyarország, 1975. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-07 / 5. szám

JCBLCT-MAGTAÄORSZA« OTS. Jtara«p 9 nt I Kssnger-nyilat Sorát és az (oré- pai szövetségesek A hétfői nyugatnémet sajtó továbbra is nagy figyelmei szentel a közel-keleti hely­zet várható alakulásának és Kissinger amerikai külügy­miniszter nagy feltűnést kel­tett kijelentéseinek. A Spiegel c. hetilap leg­újabb száma közli Helmut Schmidt kancellárral készí­tett interjúját. A nyugatné­met kormányfő — félreért­hetetlenül Kissinger külügy­miniszternek . válaszolva — aggodalmát fejezte ki, hogy az NSZK akarata ellenére részesévé válhat az Egyesült Államok politikai vagy ka­tonai intervenciójának a Kö­zel-Keleten. Bár gazdaságilag az NSZK világhatalom, politikai­lag csak középhatalomnak te­kinthető — tűnt ki szavaiból. Történelmében új elem, hogy szándéka ellenére be­vonhatják konfliktusokba. „Egy nemzedékkel ezelőtt többnyire előidézői voltunk konfliktusoknak” — fűzte hozzá önkritikusan. ★ „Az európaiak nem értik, hogyan lehetett ilyen, szá­mukra veszélyes nyilatkoza­tot tenni megkérdezésük nél­kül” — írja hétfői számában a La Cité című keresztény­párti belga lap, azt követő­en, hogy a Fehér Ház is megerősítette Kissinger ame­rikai vkülügyminiszter múlt heti állásfoglalását. Kissin­ger egy nyilatkozatában utalt arra, hogy az Egyesült Államok adott esetben fegy­veres intervenciótól sem ri­adna vissza az olajellátás biz­tosítása érdekében. Most jobban láthatjuk, mi­ért akadnak él Nixon bukása óta Kissinger kozél-kelét'í közvetítési kísérletek .• Nikon nem volt tisztességes ember, túllépte hatáskörét, de kül­politikai téren megbízott Kissinger intelligenciájában. Ford ugyan intelligens és ro­konszenves, de külpolitikai ismeretei — az átlagos ame­rikaihoz hasonlóan — az elemista gverek szintjén áll­nak, s Nixonnál is jobban függ a kongresszustól, ahol még , mindig kisebbségben Van s ahol igen tevékenyen jelentős cionista lobby műkö­dik. Ezt a lobbyt egyáltalán nem befolvásolja az a ve- j szély, amelyet Izrael anne- X'ót; politikájának támogatá­sa 'elént a nyugati, minde­nekelőtt a nyugat-európai gazdaságnak, az egész világ békéjének. je további eszmei-politikai megszilárdításáért” témakört tárgyalja meg. A megnyitó beszédet Ed­ward Gierek, a párt KB első titkára mondotta. Arafat beszéde az atom* és ola|fegyverről Jasszer Arafat, a Paleszti­na! Felszabadítási Szervezet vezetője tegnap a libanoni Szidon városában beszédet mondott egy tömeggyűlésen, amelyet az A1 Fatah megala­kulásának tizedik évforduló­ja alkalmából rendeztek. Be­szédében kijelentette: tudo­mása van arról, hogy Izrael öt atombombával rendelke­zik, de ez sem képes’ meg­akadályozni a palesztin for­radalmat céljainak végrehaj­tásában. Arafat hozzáfűzte, hogy az arabok Is rendelkez­nek hatékony fegyverrel, hi­szen birtokában vannak az olajnak. Libanoni jelentés szerint az izraeli tüzérség tegnap újból ágyúzta Arkub körze­tét, és súlyos anyagi kárt okozott. Az izraeli légierő gépei több alkalommal bere­pültek az említett körzet fö­lé, izraeli ágyúnaszádok pe­dig Rasz Nakura magasságá­ig hajóztak fel. A tegnapi Jeruzsálemben végrehajtott bombamerény­letért a „Palesztin Népi Har­ci Front” nevű csoport vál­lalta a felelősséget. Az ak­ciónak, amellyel a palesztin gerillák Izrael Dél-Libanon elleni agresszióit akarták megtorolni, több súlyosan se­besült áldozata van. Ez a szervezet a négy palesztin csoportból alakult „Elutasítá­si Front” egyik tagja és szembehelyezkedik a PFSZ központi vezetőségével. Rasid Szolh libanoni mi­niszterelnök és belügyminisz­ter tegnap közölte, hogy a nap folyamán Tripoliban, Li­banon második legnagyobb városában a hadsereg és a biztonsági erő tisztogatási ak­ciót hajtott végre, s mintegv harminc embert letartózta­tott. Az akció során két sze­mély életét vesztette. A mi­niszterelnök hangsúlyozta, hogy a letartóztatott szemé­lyek nem politikai, hanem köztörvényi bűncselekménye­ket követtek eL TELEX AMMAN Reza Pahlavi iráni sah és felesége Farah hercegnő hét­főn háromnapos hivatalos látogatásra a jordániai fővá" rosba érkezett. Az iráni ural­kodópár Ammanból szerdán Kairóba utazik tovább. BEIRUT Az An Nahar című oeiruti napilap hétfői számában ar­ról közöl értesülést, hogy Henry Kissinger amerikai külügyminiszter „fontos üze­neteket” intézett öt olajter­melő államhoz az olajkérdés­ben legutóbb bekövetkezett fejlemények ügyében. Az üzenetek tartalmáról a lap nem tud közelebbit. KUALA LUMPUR A malaysiai Kelantan és Tergganu államokban a tar­tós esőzések okozta árvizek miatt hozzávetőleg öt és fél ezer ember vált hajléktalan­ná. Egyes területek teljesen elszigetelődtek a külvilágtól. Kelantan állam fővárosában, Kota Bharuban rendkívüli állapotot hirdettek ki, és föl­készültek a lakosság kitele­pítésére. RÓMA Kína és a Közös Piac Max van der Stoel hol­land külügyminiszter héttőn Pekingben tartott sajtóérte­kezletén ki jelentette: Kína a jelek szerint érdekelt abban, Begy a Közös Piaccal, mint gazdasági szervezettel kap­csolatokat építsen ki A holland külügyminiszter hoz­zátette, a kínai vezetőkkel tartott tárgyalásain olyan benyomása alakult ki, hogy Kína valószínűleg még nem döntötte el, a kapcsolatok milyen fontos formája lehet célszerű számára. .. .Van der Stoel véleménye szerint az első lépés az lehetne, hogy Kína nagykövetet nevezne ki az Európai Gazdasági Kö­zösséghez. Az olasz fővárosban nagy felháborodást keltett az a fasiszta- merénylet, amelyet egy ismert balóldálí diák el­len követtek el vasárnap éj­szaka. A 21 éves diák életve­szélyes állapotban, eszmé­letlenül fekszik egy római kórházban. Az Unita és a PaeSe Sera napilapok felhív- jSk'a figyelmet arra, hogy a sorozatos fasiszta merényle­tek szervezett embervadászat jellegét öltik. NEW YORK Callaghan próbál James Callaghan brit kül­ügyminiszter hétfőn a nyu­gat-tanzániai Sutiaméban tárgyalt Julius Nyerere tan­zániai elnökkel a rhodesiai helyzetről és az országaik közötti kapcsolatokról. John Malecela tanzániai külügyminiszter a Callaghan közvetíteni tiszteletére rendezett vacso­rán sürgette Nagy-Britanni- át, hogy hívja össze a rhode­siai helyzet rendezésére hi­vatott értekezletet. Malegela figyelmezteti: ha nem jön­nek létre hamarosan a tár­gyalások, akkor folytatódni fog a gerillaháboni, Az Egyesült Államok Beli New Jersey államban hétfőn egy 25 éves férfi meggyilkol­ta barátnőjét és annak két leánytestvérét. A vita hevé­ben először 20 éves barátnő­jét lőtte le pisztolyával, majd menekülés közben az utcán összetalálkozott az áldozat két testvérével és azokat is megölte. A gyilkosságsorozat után három órával önként jelentkezett a rendőrségen. Varga Domokos: Köiydkkóstúlqató 17. Ez az azonosulás, ez a be­olvadás az emberen túli harmóniába: ez a legfőbb ajándék, amiben a szabad ég alatt 1árva-kelve, ücsö- rögve-heverVb olykor része­sülhetünk. Hozzáteszem: gyerekeink könnyebben, mint mi magunk. Nekünk bolondoknak kell lennünk egy kicsit ebben a túl okos világban, hogy embergőgün­ket levetve, itt érezzük ma­gunkat igazán otthon, a fák és egyéb lelketlen lények társaságában. Nekik ez ter­mészetes. tágas játszótér, ka­landokkal. rejtelmekkel ke­csegtető környezet, de az áb­rándok birodalma is. ahol a köznapi valóság nem köti úgv meg a lelkűket. Vagv nem minden gyerek van fgy vele'’ Elég baj az. hogy a nagwárosban növek­vők egy része csak ritkán Jut ki a szabadba, a zöldbe, s akkor is csupán iskolai ki­rándulások. családi kivonulá­sok keretében, nem pedig kedvére csellengve-csa tan­góivá. De előbb-utóbb mintha majdnem minden gyerek megkeresné az alkalmat a természettel való személyes barátkozásra. Ahogy én is megkerestem a bármilyen sivár Kunszentmiklóson. Vagy ahogy Szabó Lőrinc, Arany János után két em­beröltővel, szintén a Nagy­erdőn : „.ősszel a * játékórára előbb még maga a tornatanár vitt ki. Azután rabló-pandúr csábított s a sovány vackor-szüret. Majd az Ibolya és a szamóca, az ijj s a kelevéz, a sok szép vessző, sima, suhogó. mit a bokrok, főleg a mogyoró olyan bőven kínáltak. Sohase kellett megvárni, már Ígérete elég volt s kalandnak: a terep maga súgta as események^ • a lélek hitte őket: boldog«* szárnya rt álmodott Izgalmaiban, — s hogy ne legyen minden csak képzelet, ott volt köröttem az élő keret, föl, Hadházig, zúgó birodalom, a zöld erdő a szőke homokon. De megélte azt is, debre­ceni kisdiákként, amit jóma­gam Szentmiklóson, a vasúti töltés menti agyaggödrök miniatűr vizivilágában:-.gödrök voltak, meggyűltek, vizi fű, zsombék nőtt bennük, káka, gyönyörű sás, hínár, egy-egy sárga liliom. Odajártam. Tűnődtem pókokon, ahogy fuftukban nyíló pontokat rezzen tettek szét a vizen; hanyatt evezett a vízi poloska; volt ebihal, kagyló; fogtam him-esibort, nagy ezüsthasút, zöldes-feketét, s csíkbogarat, az szegéivé*. Az ég kék volt a viaen, s lejjebb, pár arasz mélységben a rima, aapeugaras a _ órákon át néztem: de szép ez g búvár-világ! Nézte! Ahelyett, hogy ta­nult volna! Hogy okos köny­veket olvasott volna! Hogy dolgozott, hogy a szüleinek segített volna! Töltötte a' drága idejét! Csapta agyon a napot! Hát nem borzasztó? Nem, nem borzasztó. S ha a mi gyerekünk csinálja, ak­kor se az. Számukra ez: a lélek sza­badulása. Nemcsak felfede­zés, nemcsak tapasztalat, hanem: vigasz Érdemes él­ni. Jó a világon lenni, ha az ember kiléphet olykor a mért időből, a naponta meg­újuló muszájok nyügébőL Erre a vigaszra legeslegfő- képpen a kiskamaszok szo­rulnak rá: ők érzik magukat a legkiszolgáltatottabbnak e felnőttek kormányozta és el­lenőrizte emberi társadalom­ban. De a kisebb gyerekek­nek is boldogságot szerez ha egyre több szállal kötőd­hetnek égi és földi termé­szethez Az égihez is. Sokat néze­gettem én is a magaméival a D-formán dagadó és C-for- mán esappanó-csökkenő holdat (bár ők tréfából in­kább azt mondták a C-alakú fogyó holdra, hogy csökken). Bubuval is hányszor meg- wndáltuk, fStet « hóid INFLÁCIÓ 3, Eleresztett gyeplő IJ engeteg statisztikánk I*4*- van, de valójában fo­galmunk sincs arról, hogy mi történik” — nyilatkozta a Newsweeknek az amerikai elnök egyik gazdasági ta- tanácsadója. A másik így beszélt: „Az előrejelzési ada­tokban semmi sem volt, amiből erre (az infláció ilyen arányára) lehetett volna kö­vetkeztetni.” Másszóval: az amerikai tanácsadók min­dent elkövettek azért, hogy elhárítsák a felelősséget ma­guktól az árak — 1973 ele­jén történt — robbanásszerű növekedése és az infláció azóta is tartó magas szintje miatt. Pedig a kormány akkoriban többször nyilat­kozta, hogy kezében tartja. a gyeplőt, és szükség esetén elereszti vagy fékezi a lo­vakat (vagyis az árakat és a béreket.) Aztán hirtelen úgy tűnt, hogy ez a biztos kezű adminisztráció mégis elen­gedte a kantárt... Az inflációnak egyik vál­faját a közgazdászok így ne­vezik: „home made” — ott­hon csinált. Ez a házilag gyártott infláció minden fej­lett tőkésországban jelent­kezett, mértéke évente 3—5 százalék között ingadozott. Oka: a tőkés kormányok rendszeresen többet költe­nek, mint amit a nemzeti jövedelem lehetővé tenne. Az államháztartások hiá­nya nem ritkán a 10—15 százalékot is eléri. Azt is mondhatnánk: ezeket az or­szágokat az jellemzi, hogy mindenki, az egyén és az állam is, többet költ, mint amennyit megengedhetne magának. Ezt a takarón túli nyújtózkodást az állam na­gyobb pénzkibocsájtással fe­dezte. A bankbetétek utáni kamatláb emelésével pedig sikerült mindig megakadá­lyoznia, hogy az infláció a ga&iasági-; életben,... pagyobb nehézségeket okozzon. A ka- pitálTste-országokban ' szinte már megszokott ritmussá vált az a rend, hogy az ár­emelkedést béremelés követ­te, majd azt újra áremelés, nagyobb — állami — méret­ben pedig a pénzromlást adóemelés, kamatlábemelés, állampapírok vétele vagy eladása — majd ismételt pénzromlás. A nyugati kormányok ~ a néhány éve Kezdő­dött — különösen nagy mér­tékű — infláció ellen is ilyen házi patikaszerekkel véde­keztek. A hivatalos kamat­lábakat csaknem megdup­lázták. Az árak emelkedése Is ebbe a „védekezés” kate­góriába tartozik. Az infláció megfékezésére szolgáló ha­gyományos módszerek azon­wtolsó és az újhold első ka­réját, mert az ő képzeletét ez csigázta fel a legjobban, hogy ilyenkor milyen he­gyes, milyen szúrós a hold. „Juj, vigyázzunk, most szúr ám!” — mutattam neki. „Most nem szabad ráülni!” Amikor megtelt, akkor meg azt kérdeztem: — Látod, milyen gömbö­lyű? Mi lesz, ha legurul? —■ Akkor nem lesz hold? — Lesz, csak itt lent. Majd gurigázunk véle. Az ilyen képzelődésekben 6 mindig benne volt. Máskor a Fiastyukot nézegettük: — Ott az Anyja csillaga. Látod? Ott a sok csillaggye­rek. Vagy a Göncölszekeret: — Felmegyünk egyszer, és kocslkázunk vele. Úgyis olyan üres, látod? — Hogy megyünk fel? — Helikopterrel. — Anyja is? — Anyja is. Ez volt a legnagyobb !6- dítás a részemről: a párom ugyanis még rendes repülő­gépre se ülne, nemhogy he­likopterre. De milyen jól el lehetett azért ábrándozni rajta, hogv zőtyögünk majd végig a Tej- úton. s körülöttünk mint a szen.jános bogarak, röpköd­nek a ragyogó csillagok. (Vége) ban ez alkalommal ne*® használtak. Az otthon elő­idézett infláció ugyanis kí­vülről is erősödött. A köz­gazdászok az infláció eme újabb válfaját „importált”- nak nevezték el. A mosta­ni inflációs folyamatot ép­pen az otthon előidézett és az importált infláció együt­tes hatása teszi súlyossá. De honnan ez az import áremel­kedés? Előző két cikkünkben szól­tunk a két alapvető okról* az Egyesült Államok kor­mányának felelősségéről* amely évtizedeken át nem­zetközi méretekben űzte i „fenn az ernyő, nincsen kas” pénzügyi politikát, és rendszeresen túlköltekezett, hiányát pedig pénzkibocsá­tással — méghozzá nem is akármilyen pénz, hanem nemzetközi kulcsvaluta (dollár) — fedezte. A nyers- anyagárak emelkedése pedig a szó szoros értelemben „olajat öntött a tűzre.” A nyersanyagárak emel­kedése tulajdonképpen ter­mészetes folyamat. Az ipar­cikkek és berendezések árá­nak emelkedése az elmúl* évtizedekben lényegesen meghaladta a nyersanyago­két, és ez a fejlődő országo­kat sújtotta. Hiszen termé­keikért egyre kevesebb árut kaptak cserébe, s ez lefé­kezte gazdaságuk fejlődé­sét. A mostani robbanás- szerű nyersanyagáremelkedés azonban olyan ütemű, hogy több terméknél máris meg­haladta azt a mértéket, ame­lyet a reális cserearányok megkövetelnének. És itt me­gint a monopóliumok „árki­igazító” szerepe az elsődle­ges. p ersze, a nyersanyagok mellett a pénztulaj­donosok (elsősorban ma­gánszemélyek) mást is gyűj­tenek:* aranyat, ingatlant, műtárgyat,^S , ezek árai is ra­kétaszerű gyorsasággal emel­kednek. Az arany unciája (54,2 gramm) a szabadpia­con 1974 elején 80 dollárba került, most már 170 dol­lár fölött van. Az ingatlanok ára megtöbbszöröződött, egy- egy Renoir- vagy Picasso^ képért dollármilliókat fi­zetnek. Visszakanyarodtunk hát is^ mét a magas árakhoz, a tő­kés világ pénzügyi válsá­gához. A pénzügyi válság természetesen nem mindig jelent gazdasági válságot, de annak elindítója lehet. A tartós és magas színtű inflá­ció — amely úgy is felfog­ható, mint a beteg gazdaság­gal járó árulkodó láz — hosszú távon általános le­romláshoz vezethet. Hogy csak néhány következményt említsünk, a belföldi árak növekedése csökkenti a re­áljövedelmet, ez értékesítési nehézségeket okoz. Az em­berek kevesebbet vásárol­nak. A termelés ennek nyomán visszaesik. Ez pél­dául a nyugati autóiparban máris bekövetkezett. A ter­melés visszaesése pedig vagy azzal jár, hogy ez a jelenség végiggyűrűzik az ipar egé­szén, (hiszen például az au­tóipar hanyatlása visszaveti a csavar gyártást, a gumi­gyártást éppúgy, mint más, autóval kapcsolatos iparága­kat), vagy külföldi piaco­kat keresnek a vállalatok árucikkük számára. A nem­zetközi piac viszont szűkül, hiszen az infláció nyomán a legtöbb országban fizetési nehézségek keletkeznek, ezért csökkentik a benoza- talt. A növekvő export-ori­entáció, a szűkülő piac ki­élezi a versenyt a tőkés álla­mok között és felfokozza a lappangó érdekellentéteket Az országokon belül pedig a munkásosztály és a tőkés- osztály ellentétei lesznek élesebbek, mert a tőkés ál­lam megpróbálja az infláció növekvő terheit a bérből é* fizetésből élők nyakába varrni. K. A.' (Kivetkezik: 4L Ki dzesag a válság árát?} Összeült a LEMP KB plénuma Varsóba^ hétfőn délelőtt megkezdődött a LEMP Köz­ponti Bizottságának kétna­pos plénuma. A kibővített teljes ülés egyetlen napiren­di pontként „A párt mint a szocialista építés vezető ere-

Next

/
Oldalképek
Tartalom