Kelet-Magyarország, 1975. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-07 / 5. szám
3TXXH. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1975. JABTüAK 7, KEDD Az újítómozgalom vállalati irányítása Egyesült fs^ek BRIGÁDOK érdemes (enne egyszer fölkutatni a brigád szó pontos eredetét A nyelvészeti kutatás izgalmas társadalomtörténeti adalékokkal szolgálna a ma emberének, akinek a brigád lassacskán munkahelye természetes környezetét . jelenti. Munkában összekovácsoló- dott. erős, újabb célok elérésére serkentő közösséget — a hovatartozás biztonságát. mint az otthoni, egyetértő családok. Röviddel a felszabadulás írtán alakultak meg az első munkabrigádok. Eqyüttes munkára szövetkeztek, . úqy akartak beiéoni a tulaido- wukba, hatalmukba kertilő gyárba, hogy minden egyes napon önmaaukat gazdagítva térhessenek haza. Az .első munkabrigádok menmutatták mire kénes a munkás, ha kizsákmányolni he,ve*t manónak dolgozik. Uiiáéeftették a gyárakat, jnea-lnnor+ák a szocialista pazdasáaoi. Á szocializmus értésének eisben az első nanv csatádban a brigádok éllfök az e'en.. . A szocialista ferlaádok m'cd^nrirtni életében most annak vdavunk tanúi, hoav ^ri-ánt értelmezik ezt a mai kftsrilminvek között. Akkor Is erről van s»á bg iskolába já-á társaik bft|vett mások vállalnak rendszeresen dél Utáni mű széké kot.' és gkkr>r Is, ba vasárnap az eaész b-:cóó eavik taala bó-rénítéséoi) sea't. A kérről körre járá könwek. a színbá-bgn e|+sHsw nsték sem besrölnek nsós-ől A avermekof+bonok- ba látooo+ó briaódok. az ea'-o'lül élő fireoeket támogatók. a környékbeli iskolákat és a avnnik táiékát eav* aránt szénltők nyíltan f«»'e- ló-oek torfiák moonkot távolabbi környezetűkért, Maguknak is örömet szereznek nii'.s-ben másokrál aondoskodoolf. Tes-rik om't SZn.nk fcöte!^< «önérzetük rl'k*á! és körössöoj annrio«korió«i|k Cslsrolörlilr. erá<ö«líir Völe- «„öovek szembesülnek, döntések születnek Inönvek fá mariook. taooszolotok hallY,orö-JlM«.k munkobeb/nk terápiásétól fűngetlen Bővekben Is mert íirtv tértink rájuk tartozik, közűk van hozzá Harc ez Is. nvuaodtnn ki- mnoribotlfik Nnoi kflsde lem során dönt envre több. szőr a ..ml’* az ,.én” belvett nemo«ok a munkákon, de az élet minden területén. A sorrend mindenki nvéresé gö-e nserölorilk fel A személte« elfonultsáaok. önös érrfeir^i. Isirr.-rlfte aZ ele* volórli értékel fölismerésének. menbensűlösönek ad felvet. A szodollstn brinn Jnk ereket az értékeket kén viselik amikor eavűHesen vállallak g ggzdnsánl és #rnberl érdekek szolgá'-tó» V. E Ütést tartott a SZOT elnökséqe Január i-én lépett életbe az új újítási rendelet, amelynek végrehajtására a vállalatoknak, szövetkezeteknek újítási szabályzatot kell kidolgozniuk. A szabályzatok elkészítésére, s általában az újítómozgalom vállalati irányítására az Országos Találmányi Hivatal elnöke a SZOT-tal és a szövetkezetek érdekvédelmi képviseleti szerveivel közösen irányelveket bocsát ki- Ezekről az irányelvekről tárgyalt héttői üiésén a SZOT elnöksége. Az irányelvek részletesen foglalkoznak az újítás fogalmával, az újítási javaslatok bejelentésének, nyilvántartásának, elbírálásának rendjével, az újítók erkölcsi és anyagi elismerésével, az újítások értékesítésével. A többi között kimondják az irányelvek: a vállalati szabályozásom akkor rendelkeznek helyesen, ha a pénzben kimutatható nyereség- növekedés mellett hasznos eredményként veszik figyelembe azt is, ha a javasolt újítás kimutatható nyereségnövekedéssel : nem jár ugyan, de elősegíti például, hogy a vállalat az. állandóan növekvő műszaki színvonallal lénést tartson, vagyis kiküszöböli vagy csökkenti a műszaki elmaradásból adódó veszteségeket Az irányelvek értelmében a vállalati újítási szabályzatban meg kell jelölni, hogv az -újítási javaslatokat a vállalat mely * szervénél, hol. mikor és milyen formai kellékekkel ellátva lehet benyújtani. Biztosítani kelt a tavaslatok gvors, akadálytalan bejelentését, nyilvántartásba vételét A kormányrendelet kimondja. hogy a pénzben mérhető hasznos eredmény esetén az újítási díj legkisebb mértéke általában a hasznosítás első éve alatt keletkezett eredmény kettő, beruházási útítás esetén ezv százaléka. Az irányelvek rámutatnak. hogv ez rsunán a minimális úift.ás] dít. Az újító és a vállalat, me«á'la>>od- hat több év alatt keletkező haszon alánján történő díjazásban. illetve naevobb százalékarányú újítási díjban is. igen fontos annak helyes szabályozása, hogy a vállalat mikor. milyen feltételek alapján tesz javaslatot a Kiváló újító kitüntetés adon>- nyozására. (E kitüntetést, amelynek arany, ezüst és bronz fokozata van, a kormány alapította.) Az Irányelvek kimondják, hogy a kitüntetésre való előterjesztés alapja a rendszeres és eredményes újító tevékenység Célszerű ugyan, ha általában például az 1 millió. 500 ezer, illetve a 250 ezer forint körül] újítási eredmény esetén terjesztik fel az újítót a kitüntetés arany, ezüst, illetve bronz fokozatára, az ilyen értékhatárokat azonban nem szabad mereven kezelni. Figyelembe kell venni az újító emberi magatartását a munkába a munkatársaihoz való viszonyában. Nem szabad ki- rekesztaai a kitüntetés Lehetőségeiből például azokat a főként fizikai dolgozóikat, akik nagymérvű pénzben! megtakarítást nem érmék ugyan el újításukkal, de rendszeresen újítanak, hasznos javaslataikkal állandóan segítik a vállalat eredményes gazdálkodását, vagy akik pénzben nem mérhető, de igen hasznos újításokat dolgoznak ki a munka- és egészségvédelem javítására. A kormányrendelethez kapcsolódva az irányelvek azt is kimondják, hogy a vállalatok vezetői, szövetkezetek vezetőségei rendszeresen, de legalább évente, egy alkalommal újítási íeladaiSzabölcs-Szatmár megye legnagyobb állami gazdasága több egyesülés után alakult ki jelenlegi, hatezer-háromszáz hektáros terjedelmében. A hajdúdorogi határtól Apagyig, Gyulatanyától Kál" lósemjénig terülnek el földjei. A megyeszékhely közelében, az ílona-tanyai közoont a hagyományok értelmében oktató üzemmé is teszi a teljes nevén a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaságot A jövendő agro- nómusok itt sajátítják el a gyakorlatot és az oktató személyzet itt nemcsak tanít, hanem korszerű elképzelései bekerülnek a tervekbe is. Hogyan dolgoznak a tervidőszak utolsó évében? Ezt kérdeztük Kozák János igazgatótól, Mó- dis Imre terme1 ósi igazgató" helyettestől és Herczegh Lajos főkertésztől, valamint munkatársaiktól. Már az első szavakból kiderül, hogy az elkészült program messzemenően figyelembe vette a Központi Bizottság irányelveit, áthatják a munka termelékenységének növekedése, a meglévő eszközök céltudatosabb kihasználására, a tartalékok nagyobb feltárására iránvuló és a takarékosság minden téren való szigorú érvényesítésének gondolatai. Az egykori „minden növényt termelő” gazdaságban 1973-ban és 1974-ben felére csökkentették a termesztendő növények számát. Amelyek nem illenek bele a gazdaság távlati fejlesztésébe, vagy népgazdaságilag nem feltétlen fontos és elvárt ágazatok, azok kimaradtak. Idén alakul ki véglegesen sok évre a vetésszerkezet. Méghozzá úgy, hogy a szántóföldi növénytermesztésnek minden ága valamilyen komplex rendszerhez tartozik és komplex gépesítése befejeződik. Az idei terv: 1500 hektár kalászos, 1250 hektár kukorica». 850 hektár terveit kötelesek készíteni, illetve pályázatot kell kiírni. Az irány élveket kidolgozó szervek célszerűnek tartják, ha a vállalati újítási szabályzatokat az 1975—80-as évekre legkésőbb 1975 március végéig mindenütt elkészítik. További, napirendi pontként az elnökség a szakszervezeti vezető szervek újjá- választásáról hozott határozatot Eszerint 1975-ben újjá kell választani az összeg választott szakszervezeti szervet és tisztségviselőt a szak- szervezeti bizalmiaktól a Szakszervezetek Országos Tanácsáig. takarmány, 260 hektár burgonya és 270 hektár ipari növény, mint amilyen a zöldborsó, repce, dohány. A gazdaság tagja a CPS- kukoricarendszernek. A tangazdaság továbbá gesztora a Solanum-burgonyatermeszté" si rendszernek és évről évre több burgonya termelésére vállalkozik. Ez 1973-ban még 400 vagon volt, tavaly hatszázötven és idén eléri a nyolcszáz vagont A kalászosokból pedig nagy mennyiséget több mint száz vagont vetőmagnak termet De talán még nagyobb féladat, ami a tangazdaság gyümölcsöskertjeire és kertészeire vár. Saját almáskertje;ket két részletben — az első kétszáz hektárt most kát év alatt — teljesen felújítják. És — mivel az ország, négy faiskolája közül az egyiknek a tulajdonosai, 1978-ig évi nyolc- százezerre akarják növelni az évente megtermelt oltványok számát A faiskola fejlesztése már is indul, hűtőtároló, oltványtároló, fóliaház, munkatermek épülnek hozzá. Természetesen a kertészet most is a legértéksebb ágazatuk, az összbevétel negyven százalékát hozza, tavaly 1100, Idén már 1400 vagon almát várnak tőle, jó minőségben. Nem is lehet rossz, ha egyszer a jövendő kertészei tanulják mellette mesterségük gyakorlati fogásait De ez különös felelősséget ró munkásokra és vezetőkre egyaránt Az állattenyésztés adja máris az összbevétel harminc százalékát Az új 460 kocás sertéstelepet most már teljesen benépesítették, de a hagyományos telepen is megmaradt 240 koca. Ez lehetővé teszi, hogy az 1973-as 3600 mázsa és a tavalyi 7500 mázsa sertéshús helyett idén már 11 500 mázsát adjanak a fogyasztásnak. Ismét csak a megyeszékhely közelsége indokolta. Az 1975-ös év Szabolcs- Szatmár megye számok mezőgazdasági termelőszövetkezetében hozott lényeges és kedvező változást azáltal, hogy a kisebb gazdaságok egyesítették erejüket, s ezzel megteremtették a hatékonyabb gazdálkodás feltételét. Január elsejei hatály- lyal a kemecseí mezőgazdasági termelőszövetkezet a kótajival a dögéi a fényeslit- keivel és a szabolcsveres- martival, a dombrádi a ti- szakanyárival, a pátrohai a gégényivel és a rétközbe- rencsivel, a nyírmadai két szövetkezet a pusztadobosival, a rnáriapócsi a pócspet- rivel és a kislétaival, a szabolcsbákai az anarcsival, a nyírtass: a berkeszivel, a papi a nyírlövőivel, a petne- házi a laskodival, a vajai a nyírparasznyaival, az apor- ligeti a teremivei, a baktaló- rántházi a nyírjákóíval és a nyírkércsivel, a leveleid a hogy .amikor . a gyulaíanyai tehenészeti telepüket korszerűsítették, egyértelműen az egyhasznú tejelő szarvasmarha-állomány kialakítása mellett döntöttek. Ezért 450 darab Holstein-Friz tejelő típsú üszőt vásároltak. Ez teszi lehetővé, hogy az elmúlt évi 1,6 millió liter tej helyett idén már kétmillió, jövőre pedig már horommillió liter tejet adnak. Mennyibe kerül ez? Nem drágább-e az igények kielégítésére törekvés, mintha csak a forintokat nézik? A válasz egyértelmű. Tavalyi termelési értékük 185 miljió volt, az ideit 210 millióban határozták meg. Beruházásaik — nagyon szerényen összesen ötven millió értékben — leginkább az állattartás korszerűsítésére és a faiskola fejlesztésére fordítják. Természetesen jut belőle bekötő utakra, új szociális épületekre, a munkásszállítás korszerűsítésére is. Leglényegesebb: évek óta nő a termelési érték, miközben csökken a felhasznált munkaórák száma. Az elmúlt két évben 300—300 fővel ke- 1 vesébben dolgoztak a tangazdaságban, tavalyi létszámuk már csak 1294. De az egy főre jutó halmozott termelési érték az 1972-es 102 ezer forintról fokozatosan nőtt 1974-ig 130 ezer forintra. Idén megcélozzák a 150 ezer forintos számot. Az átlagkereset közben 26 ezer forintról 29 900- ra nőtt a tangazdaságban és idén SÍ 500-at irányoztak elő. A kongresszusi versenyben egymillió 235 ezer forint eredményjavulást Ígértek a brigádok. Úgy az övék, mint a vezetőség közös határozata: kiemelt takarékosság üzem-1 anyagban, villamos energiában! Végül egy érdekes Ígéret: a tangazdaság a termeléshez szükséges anyagok és eszközök beszerzésénél a lehetőséghez mérten mellőzi az importanyagokat bessenyődivel és a magyie val egyesült Kevés kivételtől eltekintve az egyesülésekkel 3000—7006 hektár területű termelőszövetkezetek jöttek létre. Az optimális nagyságú területen gazdálkodó szövetkezetekben lehetőség nyílik a hagyományos növényű kultúrák intenzív termelésére*, az adottságoknak leginkább megfelelő állattenyésztésű ágak kialakítására. Cziiiege Lajos issii'uáSjan Hétfőn a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi miniszterei bizottságának soron levő ülésére Moszkvába utazott Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Csórni Károly altábornagy, honvédelmi államtitkár, Oláh István altábornagy, vezérkari főnök, miniszterhelyettes, valamint B. P. Ivanov vezérezredes, az ideiglenesen Magyarországon állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka, V. K. Andrjuscsenko altábornagy, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői főparancsnokságának magyar- országi képviselője, és D. I. Osszadcsij vezérőrnagy, a Szovjetunió budapesti nagy- követségének« katonai és légügyi attaséja. Jugoszláviába utazott Púja Frigyes Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere Milos Minicsnek, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsa al- elnökének, szövetségi külügyi titkárának meghívására hivatalos baráti látogatásra Jugoszláviába átázott. Fogadás a Mai nemzeti ünnep alkalmából Floreal Chomon, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete a kubai forradalom 16. évfordulója alkalmából hétfőn fogadást adott a margitszigeti Nagyszállóban. A fogadáson részt vett Kállai Gyula és Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari . miniszter, Keserű Já- nosné könnyűipari miniszter, dr. Orbán László kulturális miniszter, dr. Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Marjai József külügyi államtitkár, továbbá a politikai, a gazdasági, a kulturális és a társadalmi élet sok más vezető személyisége. Jelen volt a fogadáson a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja is. AZ 1875. ÉVI TERVEK Szakosodás, termelékenységnövelés, takarékosság a nyíregyházi tangazdaságban LAPUNK TARTALMÁBÓL Felelősség a holnapért (3. oldal) Magazin ' (4. oldal) Rozscinó, gyógyzsemle (5. oldal) Sportjelentéseink (7. oldal)
