Kelet-Magyarország, 1975. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-31 / 26. szám

m KELET-MAGYARORSZAQ 1975. Január SE I Újdonságok *$• Tudományos kutatások •$* Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban A zöldpaprika iparszerű termesztése Eddig megjelent két írásban iparkodtunk bizonyítani, hogy az iparszerű paprikatermesztés bevezetése az egyetlen járható út ezen kultúra gazdaságossá tételében. Most röviden ennek a rendszernek azt a gépegységét mutatjuk be, ami nem csak a paprikatermesztést, de a palán­táról szaporítható összes zöldságnövény termesztését is meg­oldja. Távol áll tőlünk, hogy valami „gépcsodáróT* beszél­jünk, de az első cikkben említett gyökeres változást csak modern géppel érhetjük el. Ezt a gépet mi jelen pillanatban úgy nevezzük, hogy „sekély vezetőbarázdás ágyáshúzó és ültetőgép kombinációja!’. A működési elvét bemutató rajz már elkészült, kifejlesztését főiskolánk gépészkarán megkezd­ték, és valószínűleg ez év tavaszán kísérleteink során ki tud­juk orpbálni. ' Röviden ezen gép rendeltetéséről: - az ültetéshez hagyo­mányosan előkészített talajon (megfelelően simítózva és 10 cm mélyen talajmarózva) 10 cm mély, 40 cm felső perem­szélességű és 30 cm széles fenékszélességű barázda kihúzása és profilírozása. A vezetőbarázdák középpontjának egymás közötti távolsága 180 cm. (Az ágyáshúzó és ültetőgép kom­binációjú gépet az MTZ—80 típusú erőgépre alapozzuk, mi­vel ennek nyomtávolsága 180 cm-re állítható.) Ennek meg­felelően a beültethető hasznos felület 180—40=140 cm. A 340 cm ágyúsba 3 sorvariáció helyezhető el: 3 sor/ágyás. Elsősorban nagy testű zöldségnövények (ké­pei kel- és fejes káposzta) kiültetésére. Ennek ültetési sémája % következő: (30+60+60+30 cm): 3 sor = 60 cm sortávolság. Ezen be­lül az alábbi tőtávolság-variációk lehetségesek: 60 cmx20 cm = 83 300 tő/ha 60 cmx25 cm = 66 600 tő/ha 60 cmx30 cm = 55 500 tö/ha 60 cmx35 cm = 47 620 tő/ha 60 cmx40 cm = 41 166 tő/ha 60 cmx45 cm = 37 030 tő/ha 60 cmx50 cm = 33 300 tő/ha 60 cmx55 cm = 30 300 tő/ha 60 cmx60 cm — 27 770 tő/ha § 4 sor/ágyás. Középtermetű zöldségfélék (korai kelká­|»szta, karfiol, erős növekedésű paprika stb.) ültetésére. Ül­tetési sémája az alábbi: , (30+40+40+40+30 cm): 4 sor = 45 cm sortávolság. Tő­távolság variációi az alábbiak: 45 cmx20 cm = 111100 tő/ha 45 cmx25 cm = 88 000 tő/ha 45 cmx30 cm = 74 070 tö/ha 45 cmx35 cm =, 63500 tö/ha • 45 cmx40 cm — 55 500 tő/ha 45 cmx45 cm = 49 300 tö/ha 5 sor/ágyás. Kistermetű zöldségfélék (korai és kései ka­ralábé, zeller, korai karfiol, kistermetű csemege és az összes fűszerpaprika fajták) ültetésére. Ültetési sémája: (30+30+30+30+30+30 cm): 5 sor = 36 cm. Ezen a sorvariáción belül az alábbi tőtávolság-va- riációkat állíthatjuk be: ­36 cmx20 cm = 139 000 tő/ha 36 cmx25 cm = 111 100 tö/ha 36 cmx30 cm = §2 600 tő/ha 36 cmx35 cm = 79 360 tö/ha A sekély vezetőbarázdás ágyáshúzó és ültetőgép kombi­nációs képessége tehát magasan felülmúlja a szinte világ­szerte elterjedt 160 cm szélességű ágyásművelésű rendszere­ket. összesen 19 variációja van és a tőszám beállítható 28— 940 000 között, vagyis az összes palántáról, ültethető zöldség­növény (ami géppel ültethető tápkockás, vagy szálas palán­tával) optimális sor- és tőtávolság-variációja beállítható ezen e génen. Egyidőben az ágyúsok kihúzásával és profilírozásával történik a kiültetés. Az ágyáshúzó eszközhordozó gerendelyei. re felszereljük a hazánkban forgalomban levő bolgár gyárt­mányú TP típusú palántaültető gép ültető elemeit. Az ültetés hagyományos módon történhet. A palánták adagolásának üteméhez a hagyományos ültetőgépre szerelt jelzőberendezés­nél hatásosabb jelzőberendezést kell alkalmazni, mert csak így biztosíthatók a felsorolt, soron belüli tőtávolságok. Ültetés után a növényápoláshoz az eszközhordozó ge- rendelyekre megfelelő sorközlazító kultivátorkapákat kell felszerelni, hogy az öntözések után felcserepesedett talajt fel tudjuk lazítani és az esetleges gyomnövényeket ki tudjuk Vágni. Ültetéskor a barázdanyitő kapáknak és az ágyás profilí­rozó barázdavezető papucsnak fenn kell lenni. A barázda­vezető profilírozó papucsnak súlyozottnak kell lennie, hogy az egész gép oldal irányú kilengését megakadályozza. Sor- közlazításkor a barázdanyitó kapákat le kell szerelni, de a barázdavezető papucsnak fenn kell maradni. Konstrukció "közben gondolni kell arra a lehetőségre is, hogy esetleges szedőelemek beállításával az első kézi szedést is ülve végez­hessek a dolgozók. Összefoglalva: az ágyáshúzó és ültetőgép-kombinációnak tudnia kell: egyidőben, vagyis egymenetben ágyásthúzni, ül­tetni; sorlyizt lazítani; a későbbiek folyamán a kézi szedést könnyíteni azáltal, hogy a dolgozók azt ülve végezhessék. Dr. Varga Imre mezőgazdasági főiskola Innen •— onnan Befejeződött a Badacsonyi- hegy több mint egy évtize­de megkezdett „foltozása”. Az egykori kőbányák által okozott sérülést a hegy fel­ső részén a „bazaltsapkán” a bányaudvarokon, a med­dőhányókon és a vízmosta területeken igyekeztek el­tüntetni. Összesen 80 hek­táron 820 000 facsemetét és cserjét ültettek el. A hegy­tetőn jelenleg 221 hektár erdő díszük, s az a táj esz­tétikai képének javítását és a turisztikai érdekeket szolgálja. E területen már 13 kilométernyi turistautat is kialakítottak. Újabban korszerűsítik a méhek szállítását is az egyik akácosból a másikba- A mé­hészeti szakemberek kezde­ményezésére a Debreceni Mezőgazdasági • Gépgyár méhszállító konténereket gyárt. Egy konténerben 52 méhcsaládot lehet bizton­ságosan szállítani a távoli méhlegelőkre. Az első 25 konténerből egyet a Zalaapá- ti Méhésziskolában helyez­nek el, hogy a szakmai ta­pasztalatcserére odajáró mé­hészek megismerjék az új szállítóeszközt Tavaszra készülnek a pusztadobos! Be’ e Tsz műhelyeiben. Takács István kovács és Sápi Miklós az ekevasakat élezi. Többet saját erőből A fehérjegondokről tanácskozott a Tessedik brigád A mezőgazdasági főiskola tanácstermében dr. Vétek János főigazgató nyitotta meg a Tessedik brigád megyei ta­nácskozását jan 27-én. A bri­gád országos mozgalmat in­dított a jobb, korszerűbb ta­karmányozás érdekében, eh­hez biztosítja a szükséges la­boratóriumi vizsgálatokat és szaktanácsadókat. A mozga­lomhoz a Dunántúlon me­gyénként 15—20 tsz már csatlakozott. A vitaindító előadás (dr. Virányi Sándor tud. oszt. vez., a brigád országos titkára) után elhangzó korreferátu­mok mérték fel a megye ál­lattenyésztési problémáit (Szűcs István oszt vez., ál­lattenyésztési felügyelőség) és a megyénk takarmányel- látásának jelenlegi helyzetét. (Czomba Lajos oszt. vez.., gabonafelvásárló v.). Az elő­adásokat, illetve hozzászólá­sokat rövid összefoglalónk­ban ismertetjük. Drágán etetünk A világgazdaság növekvő árai egyre erősebben érezte­tik hatásukat a takarmányo­zásunkban, hiszen állandóan fehérjedús takarmányok be­hozatalára szorulunk. Az át­lagár 10 év alatt 2,7 dollárról 27 dollárra emelkedett má­zsánként, ehhez mérve a 2460 liter országos tejátlag nagyon kevés. Megyénk termelőszö­vetkezeteinek 70 százaléka kedvezőtlen adottságú, jófor­mán a létfenntartó takar­mánykészletét termeli csak, holott a többlettejhez leg­alább napi 6 kg lucerna kel­lene. Dé nem csak a talaj mi­nőségével van baj: drágán is etetünk. Az összes költségnek 70 százalékát a takarmány vi­szi el, mert a meglevőt sem tudjuk jól kihasználni, a ta­karmányt nem tudjuk helyer arányban összeállítani. A va- konetetés miatt — mivel mit sem tudunk a beltartalmi ér­tékről — a világszínvonal­hoz képest a rossz keményí­tő—fehérje arány következ­tében túletetünk. (A labora­tóriumok szervezését többen is sürgették.) Legelő és lucerna Legelőink, kaszálóink már 10—15 kg/ha műtrágya-ható­anyagért 1 q szénatöbbletet adnának, igen jó fehérje­aránnyal. Óvakodni kell azonban a rendkívül mutatós nitrogén-túladagolástól, mert a takarmányban felszaporodó nitrát és nitrit nemcsak az állatra, hanem a húson, te­jen keresztül az emberre is veszélyes, sőt értékesítési ne­hézséget is okozott. A gazdaságok a hiányzó fehérjét tápok formájában veszik meg. A gabonafelvá­sárló vállalat a megyére jutó 18—19 ezer vagon keverékta­karmányból legfeljebb 20 százalékot tud a szarvasmar­hatartásra juttatni. A többit az igényesebb egygyomrúak (baromfi, sertés) viszik el. A háztájira alig marad, pedig a megyénkben ez is tetemes igényt jelent. A takarmá­nyokban 65 féle, számítógép­pel összeállított alapanyag van, a létfontosságú aminosa- vak közül a lizint kristályo­sán importáljuk, de a tejter­melés szempontjából ugyan­csak fontos metioninra nincs lehetőségünk. Jövőre felépül a kaposvárt lizingyár, de a ipetionin továbbra is helyi gond marad. Az ésszerű gaz­dálkodás a lucernával ezt megoldaná, másrészt „mel­léktermékként” az ország ve­tőmag-ellátását is biztosítaná. S ez, mint exporttényező, va- lutárisan is jelentős. Biológiai szemléletet t A vakonetetés kiküszöbö­lésével a brigád munkáéi folytán 9 hónap után 4,2 li­terről 16,8 literre emelkedett a tejtermelés az egyik Bor­sod megyei tsz-ben. A bioló­giai szemléletnek ki kell szo­rítani a mechanikus techno­lógiát: a növény vagy állat nem gép. Ha egyfajta „eltű­nik”, honnan veszünk egyre újabbat? (Dr. Mándy György egy. tanár, Debreceni Agr. Egy.). A termelést egységé­ben kell látnunk, ahol a nö­vény, az állat, az üzemi és az országos érdek együtt érvé­nyesül, És erre a tudomány ma már módot ad. ^ Maácz János mg. főiskola Érdemes A dombrádi Petőfi Mg Tsz a KITE-rendszerhez csatlakozott három nő« vénnyel; kukoricával, burgonyával és cukorré­pával. Az iparszerű ter­melés előnyeiről min­dennél többet monda­nak, az alábbi adatok: Kukoricából eddig 39 mázsa/hektár volt má­jusi morzsoltban kife­jezve a termésátlag, míg zárt rendszerben ter­mesztve 60 mázsa 'hek­tár. Burgonyából (Desi- rie) 100 mázsa/hektár, most 300 mázsa/hektár. Cukorrépából 250 má­zsa hektár és a rendszer­ben 360 mázsa/hektár. Termelőszövetkezetünk 400 hektár cukorrépát, 800 hektár kukoricát és 300 hektár hurgonvái termeszt a KITE rend­szerében. Takács Bertalan KERTBARÁTOK TANÁCSADÓJA Gyümölcssövények Az alma- és a körteter­mesztésben a legintenzívebb, a legnagyobb termést hozó koronaforma a gyümölcsr sövény. A nyugati fejlettebb gyümölcstermesztő államok­ban, Franciaországban, Olasz­országban 'máF régebben be­vezették. Nálunk csak most van elterjedőben. A sövé­nyek egysíkban nevelt ko­ronaformák. Szélességük' ICO cm-nél terebélyesebb ne le­gyen. A nagy terméseredmé­nyeket az igen magas tő­szám biztosítja. Sövény- gyümölcsöst csak ott szabad létesíteni, ahol a várható nagy termés eléréséhez nagy mennyiségű tánanyagot és sok vizet tudunk biztosítani. Legújabb kutatások (Mi- háiyffy) azt az elvet alakí­totta ki, hogy a sövény for­máját, vagyis azt, hogv víz­szintes vagy ferde karú, nem választhatjuk meg szabadon, hanem azt a fai, illetve ezen belül a gyümölcsfajta növe­kedési ereje fogja meghatá­rozni. Amint a termőkaros orsónál megkülönböztetühk gyenge, közenes és erős nö­vekedésű fajtákat, itt is azt kell csinálnunk. A karok szögállása ennek megfele­lően 20—25, 30—35 és 40— 45 fokos lehet. Akár vízszintes, akár fer­de karú sövényt akanmlc ki­alakítani, ajánlatos előzőleg a támrendszert elkészíteni. A támrendszer oszlopai készül­hetnek betonból, vascsőből és akácfából. A két végső oszlopot támasztással, vagy tuskóhoz való kötözéssel rög­zíteni kell. A közbülső osz­lopok 15 méter távolságban helyezkedjenek el a sorban. A 3,5' mm műanyag bevo­natú huzalokat 60—120 és 180 cm magasságban feszít­sük ki. Ä sorok’ észak—dél irányúak és egymástól 4—5 m távolságban legyenek. A sövény nevelése a 60— 80 cm törzsmagasságú koro­nás oltványból induljon, ki. Az első évben a fővezérvesz- szőt és két oldalvezérvesszőt hagyunk meg. Az oldalvezér- vessző a sorok irányában he­lyezkedjen el. A fővezér­vesszőt a felére metsszük vissza, az oldalvezéreket t>e- dig metszetlsnül hagyjuk. Ezeket a vesszőket a kifeszí­tett huzalokhoz a kívánt szögállásban lekötözzük. A következő években 50—60 cm távolságokban emeleteket alakítunk ki és azok vesszőit is az elhatározásnak megfe­lelő szögállásban kötözéssel rögzítjük. Az oldalkarokon a függőleges irányban növeke­dő vesszőket minden évben tőből eltávolítjuk, az oldalt növekedő és a vízszintes helyzetet megközelítő vesz- szőket kiritkítjuk, hogy a vázknrokon megfelelő ter­mőfelület alakuljon kL \ Inánísy Fér éné Első a cukor jó talajkultűra—több tej és hm Amikor a tiszavasvárl Zöldmező Termelőszövet­kezetben 1 arról faggattam" Czuczor- Károly tsz-elnökötr és dr. Kerekes Béla főme­zőgazdászt, milyen mellék­haszna van náluk a cukor­répa-termesztésnek egyene­sen tiltakoztak, hogy csak erről írjak, hiszen ők első­sorban az ország cukorellá­tását szem előtt tartva nö­velik a répa vetésterületét. Igazat adva a két vezető­nek, mégis abban egyeztünk meg, hogy ebben az írásban ne azt boncolgassuk meny­nyivel több cukrot (répát) adnak — mert sokkal többet adnak — a népgazdaságnak 1975-ben, mint az elmúlt esztendőben. Ugyanis a ve­tésterületet megduplázták. 1974-ben 41 hektáron, az idén pedig 90 hektáron termelnek cukorrépát. Előre lépés van a termesztés tech­nológiájában is, csatlakoz­tak a KITE-termelési rend­szerhez. _ A cukorrépa-termesztés egy intenzív talajkultúrát kívánó és visszahagyó nö­vény. Jól elhelyezhető a ve­tésforgóban, jól gépesíthe­tő. a megtermelhető nagy értékhez képest ma már kevés az élőmunka szükség­lete. A cukorrépa-termesz­tésben megkívánt magas technológia jó hatással van más növények termesztésé­re, a munkaszervezésre, a fegyelemre. További és igen lényeges előnye a cukorrépa­termesztésnek a mellékter­mékeinek hasznosíthatósága az állattenyésztésben. A Zöldmező Termelőszövetke­zetben a melléktermékek még nem a íegfejlettebb formában jutnak el. Eb­ben a körzetben például nin­csen’ a Dunántúlon gyártott urebetin. A szövetkezetben eddig jórészt kézi erővel ta­karították be a cukorrépát, így szinte száz százalékig fel tudták használni a le­veles répafejet. Erről most sem akarnak lemondani, amikor a betakarítást gép­pel fogják végezni. Ezért is vásárolnak magyar be­takarító gépsort. Természe­tesen a magyar gépnek egyéni előnyei is vannak, mint a biztos alkatrészellá­nem utolsósorban a devt» zamentes vásárlási lehető*: /fiÉT’-V: . ' Ä répatermesztés gépesí­tését úgy oldják meg, hogy vásárolnak egy nyugatnémet RAU, úgynevezett tavasz* gépsort, amivel a vetést, nö­vényvédelmet és a növény- ápolást oldják meg. A beta­karítás marad a magyar gépsorra. A német RAU-gép ugyan több területre valé mint az ő 90 hektáruk, de erre is gondoltak. A szom­szédos Vasvári Pál Ter­melőszövetkezettel, egy la­za társulásban hasznosítják a 250 hektár teljesítőképes­ségű gépet. A leveles cukorrépafej mellett jelentős tömegtakar­mány a nyersszelet, amiből a közös szarvasmarha-állo­mány részére az elmúlt: őszön is 10 ezer mázsát vá­sároltak vissza a gyártól. A háztáji gazdaságokban, kü­lönösen a száraz szeletet kedvelik. A tagok, nagyob­bik része még foglalko­zik szarvasmarhatartással, mintegy 150 portán van még tehén, sertés pedig, szinte mindenütt. A száraz szeletet abrakkal keverve a sertésekkel is etetik a ház­tájiban. A termelőszövetkezet vei zetői szerint a répa mellék­termékei béltartalmuk miatt is figyelmet érdemelnek, de nem elhanyagolható az ét­rendi hatásuk sem. A mel­léktermék úgy a tehenészet­be^, mint a hizlalásban hasznosítható. Gond a ter­melőszövetkezeteknek és a gyárnak is egyaránt, hogy a nagy térfogatú és súlyú nyersszelet óriási szállítói kapacitást köt le, éppen a legnagyobb mezőgazdasági szállítás rídején. Jobb lenne szárított szeletet kapni, de a szárítás energiaigényes, és a mostani helyzetben ez a kívánság nem valósítható m,g, hangsúlyozták a ter­melőszövetkezet vezetői. Végül is azzal búcsúztunk mindenekelőtt a cukor elő­ször, másodszor és harmad­szor is, de a melléktermé­kekkel is fokozni lehet a cukorrépa-termesztés hasz­nát. Cs. Bl, I

Next

/
Oldalképek
Tartalom