Kelet-Magyarország, 1975. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-31 / 26. szám

19^5. Január SI. tosr*rr-WrAOFYAKCmSZAW m A mozi reneszánsza Q Pusz kétszáz­ezer látogató Q Vetítés a munkásszállón 0 Archív filmklubok Q Feilesztések 1975-ben Országos jelenség: a múlt évben nagymértékben meg­nőtt a mozilátogatók száma. Mint ahogyan azt a Sza- bolcs-Szatmár megyei Mozi- üzemi Vállalat múlt év végi összesítéseiből is megtudjuk, a megyében is lényegesen nőtt a mozilátogatottság 1974-ben. A vállalat az 1974. évpe 44 ezer előadásban 2 790 000 látogatót tervezett. Vállalták, hogy a tervet 3 millióra teljesítik. A tavalyi év egyik legnagyobb ered­ménye, hogy ezt a 3 milliós látogatási tervet is sikerült túlszárnyalni 196 ezer fővel. A vállalat a Központi Bi­zottság 1974. évi március 19—20 közművelődési hatá­rozatra reagálva fontos kul­túrpolitikai célokat is megva­lósított. így elsősorban a ne­velő hatású eszmei és művé­szi szempontból fontos fil­mek forgalmazásával értek el kimagasló erédményt. A ma­gyar filmek látogatottsága 8,3 százalékkal nőtt, szovjet fil­meknél is szép sikert értek el: mintegy 80 ezerrel többen néztek szovjet filmet. A munkásműveltség szín­vonalának növelése érdeké­ben még 1974-ben bevezették az üzemi filmszolgálatot. Ma már ott tartanak, hogy a vál­lalatok, intézmények kezde­ményezik a moziakciókat. Az év folyamán munkásszálláso­kon vetített filmeket 8886-an nézték meg.'A m^sorpolitikát segíti az az öt vándorautó, amely az űn. fehér foltokon, tanyákon, kis falukban a már felszámolt filmszínházakat helyettesíti. A film adta le­hetőségeket közel kell vinni az iskolákhoz és óvodákhoz. Százhúsz iskolával kötöttek szerződést a tananyaghoz kö. tődő tudományos és szakmai filmek, ezenkívül felvilágo­sító és nézetformáló filmal­kotások bemutatására. Ennek eredményeként összesen 565 ezer fiatal vett részt 1974-ben a szervezett ifjúsági előadá­sokon. A régi és művészi filmek kedvelőinek táborát növelik az archív filmklubok. Jelenleg a vállalat kezelésében Fehér- gyarmaton, Mátészalkán, Ib- rányban és Nyíregyházán él­nek ezzel á lehetőséggel. Mindezen túlmenően a társa­dalmi szervek is segítenek az archív filmklubok életrehívá- sában, így Nyíregyházán a Móricz Zsigmond Művelődé­si Házban, Kisvárdán és Nagykállóban szintén a helyi művelődési házakban üzemel­hetnek már jó idő óta. A vállalat a szakfilmek forgalmazása területén már 1973-ban a mezőgazdasági tárgykörben országosan az el­ső helyezést ért el. A megyei tanács mezőgazdasági osztá­lya által biztosított 30 legak­tuálisabb filmet 283 települé­sen, több mint 20 ezer néző­nek mutatták be, és ezzel az eredménnyel 1974-ben is az első helyre került megyénk. Az idei év tervei szerint na­gyobb gonddal szervezik meg az egészségügyi, közlekedési és ipari szakfilmek vetítését. Már eddig is négy munkás- szálláson vetítenek rendsze­resen: a SZÁÉV három mun­kásszállásán, hasonlóan a KEMÉV-nél is hetente egy­szer, átlagban száz látogató­val. Több helyen iskolamozit hoztak létre, mint például a 110-es szakmunkásképző ipa- ritanuló-intézetbep, a 15. szá­mú általános iskolában, a „Münnich Ferenc” kollégi­umban, a két főiskolán, a baktalóráríházi szakmunkás- képző iskolában és a kálló- semjéni tanyai kollégiumban. Ami a beruházási progra­mot illeti: a filmszínházak hálózata tovább fejlődik Szabolcsban. Fenntartásra több, mint három és fél mil­lió forintot költöttek, 438 ezer forinttal többet mint 1973- ban. 1975-ben ez a szám meg­haladja a 3 millió 600 ezer forintot. Uj mozival ellátott művelődési házak épülnek Nyíregyházán a Jósayáros- ban, a Péli Alközpontban, Nagykállóban. Ugyanakkor több helyen terveznek na­gyobb méretű felújítást: így Fehérgyarmaton, Nyírbátor­ban, Vásárosnaményban, Csengerben, Tiszalökön és RakamazotL , i (• Buzgó Ferenc Egyefemisták, főiskolások népművelési gyakorlata A pályakezdő értelmiségi­ektől, a friss diplomával ér­kező fiatal szakemberektől szűkebb és tágabb környeze­tük — a munkahely, vagy a község lakossága — általában azt várja, hogy saját munka­köri kötelességeinek teljesítő, sén túl munkálkodjon egy nagyobb közösség érdekében is, kapcsolódjon be egy la­kóterület, község, vagy város szellemi életébe. Ezt az igényt a felsőoktatási intéz­mények, valamint a községek, városok kulturális életét irá­nyító művelődési központok és a megyei tanácsok műve­lődésügyi osztályai az egye­temeken, főiskolákon végző hallgatók népművelési gya­korlatával próbálják támo­gatni, kielégíteni. Ebben a tanévben tíznapos népművelési gyakorlatokat tartanak. Szabolcs-Szatmár- bap a három debreceni egye­tem és a két nyíregyházi fő­iskola utolsó éves hallgatói kezdik meg népművelési gyakorlatukat február 4-én. Ötvenöt fiatalnak lesz lehető­sége a járási és városi műve­lődési központok, valamint a nagyobb községek körzeti művelődési házainak munká­ját megfigyelni. E gyakorla­tok során leendő orvosok, ta­nárok, agrármérnökök, me­zőgazdasági üzemmérnökök ismerkednek meg a közműve­lődés aktuális feladataival, a kisebb településeken jelent­kező speciális gondokkal. Az orvostudományi és az agrár- tudományi egyetemek, a Kossuth Bajos Tudomány- egyetem, valamint a nyíregy­házi tanárképző és a mező- gazdasági főiskola végzős hallgatói a népművelési gya­korlaton szerzett tapaszta­latok segítségével későbbi munkájuk során saját terüle­tükön járulhatnak hozzá a közművelődés Igen sokrétű feladatának megvalósításá­hoz. * Épül a Szovjetunióból érkező vezeték Nyírbogdány^Jíyir- tura között, a 4-es számú főközlekedési Útvonal kereszteződé­sénél dolgoznak a Szovjetunióból érke­ző vezeték építői. (Hammel József fel­vétele) Idegőrlő tatarozás helyett? i I j kezdeményezések az IKSZV-nél ötödik esztendeje jelöli nevében is munkája szolgál­tató jellegét az ingatlanke­zelő és szolgáltató . vállalat, így igaz is, valamennyi te­vékenysége a szolgáltatások körébe sorolható. A központi fűtéses lakások távfűtésétől — a melegvíz- és a távhő­szolgáltatástól — a városi köztisztasági munkáig, az in­gatlanközvetítéstől a házke­zeléssel kapcsolatos úgyne­vezett bérleményszolgálta­tásokig. A vállalat munkája, illetve annak forintban ki­fejezhető értéke évről évre tekintélyes mértékben nő- • vekszik. 1974-ben 165 millió forint összegű szolgáltatást végeztek. Becslés Az ingatlanközvetítő részle- gük a közületeken kívül megbízás alapján magánosok ingatlan adásvételét is le­bonyolítja. Az ingatlant vá­sárolni szándékozók kíván­sága szerint eladó telket, házat nemcsak a megyében, de az ország más területén is felkutatják. Ezekről szük­ség esetén tervdokumentá­ciót készítenek. Megbízásból közreműködnek állami, kö­zületi ingatlanok magántu­lajdonba kerülésében, mint például a 12 vagy annál ke­vesebb lakásszámú épületek­nek a lakók által történt megvásárlásában. Ingatlan- becslést vállalnak, eladás­kényszer nélkül is, olyan esetben, amikor a tulajdonos puszta kíváncsiságból szeret­né tudni, merinyit ér a há­za, kertje, vagyona. Az említett házkezelés­sel kapcsolatos bérlemény- szolgáltatás körébe tartozik mindaz, ami a legszélesebb körben érinti a lakosságot, a bérházakban lakókat. Az épületek, a lakóházak, a la­kások külső-belső tatarozá­sa, felújítása, korszerűsítése. És ma már, miután azt tart­ják, hogy bizonyos határo­kon belül a bérlőnek jogá­ban áll otthonát kényelmé­nek, szépérzékének megfele­lően alakítani, megrendelés-, re az ingatlankezelő maga végzi el ezeket az éoftőipa- ri, vagy épületgépészeti mun­kákat. Természetesen ezek költségeit ez esetben a bér? lőnek kell vállalnia, rend­szerint a teljes összeget, ese­tenként á felét. Gyorsszerelő­állvány , Az IKSZV építőipari rész­legében jelenleg 230 dolgo­zót foglalkoztat, megfelelő eszköz- és gépi felszereltség- geí. Az idén újabb célgépe­ket, önvezérléses gyorsszere­lőállványt, különféle kisgé­peket, korszerű kéziszerszá­mokat vásárolnak. Ezzel is alkalmazkodva az új körül­ményhez, hogy az IKSZV kezelésébe egyre több eme­letes, magas épület kerül. Még igénybe vesznek a na­gyobb épület-felújítási mun­kákhoz más kivitelezőt — építőt és szerelőipari szö­vetkezeteknek adnak meg­bízásokat — de a törekvé­sük az, hogy minél több munkát maga a vállalat vé­gezzen el, mert így egysze­rűbb, rugalmasabb lehet a szervezés. Másrészről viszont1 értelme sincs túlzásba vinni a szakosodást, vagy a lét­számnövelést, mert az feles­leges, kihasználatlan kaoaci- tást eredményez. A részleg fejlesztésénél mindenkor azt veszik figyelembe, hogy az ott dolgozók egész évi, fo­lyamatos foglalkoztatása biz­tosított legyen. A vállalat e részlegének nem kis szerepe volt abban, hogy az elmúlt években az állami tulajdonú lakóépüle­tek égés? sora újult meg a szemünk láttán és szénült meg ezzel az egész városkép. A negyedik ötéves terv első négy esztendejében összesen 154 millió forintot fordítottak a lakóházak, a lakások fel­újítására, karbantartására. A „legerősebb év e tekintetben a tavalyi voít, amikor egyet­len esztendő alatt 72 millió forintot költött az IKSZV ilyen célokra. 1973-ban és 1974-ben a legrosszabb álla­potú, valamint a város köz­pontjában és a főútvonala­kon lévő nagyobb lakóéoü- letek külső-belső renoválá­sát, a lakások konfortfokoza- tának növelését, a fűtési rendszer korszerűsítését gya­korlatilag befejezték. Az idén a Bocskai utcai — a megyei rendelőintézet mel­lett — három nagyobb bér- ház bekötésével a gázprog­ram befejeződik. Ugyanígy a Bethlen Gábor utca 2., il­letve a Zrínyi Ilona utca 3— 5. számú házaknak a távfű­tésre való kaoesolásával a bérházak fűtéskorszerűsítése is. Fiatalítás Az Jdén az I950-es évek végén, illetve a 60-as évek elején épült, tehát a 15 éves, vagy az annál alig öregebb lakóépületek felújítása ke- Fül sorra. 1975-ben, majd fo­lyamatosan a következő esz­tendőkben az úgynevezett új bérházakat teszik rendbe kí­vül-belül. Ez a „sortatarozás” tulajdonképpen már 1974- ben megkezdődött a Béke­házakkal, a Toldi utca pá­ratlan oldalán az 50-es évek ’’égén épült háromléncsőhá- zas lakóépülettel. Ezúttal a Déli lakótelepen több Arany János utcai, valamint Árpád utcai lakóház teljes felújítá­sát végzik el. Erről a lakó­kat idejében értesítik. A végeredmény egy szinte tel­jesen új lakás. De addig! Sok a jogos panasz. Mert ezek a felújítási munkák nem mennek — enyhén szól­va — valami simán. Mond­juk ki; sok esetben idegőrlő tortúra a lakásokban élő csa­ládok számára a hetekig, hónapokig is eltartó belső építkezés, szerelés. A válla­lat felismerte ezeknek az ál­lapotoknak a tarthatatlansá­gát. A Guszev-lakótelepew két épületet, huszonhét kom* fortos lakást vásárolt, hogy a lakóház-felújítás idejére kiköltöztethesse a bérlőket, így az üres lakásokban fel­tételezhetően zavartalanul, gyorsan dolgozhatnak a mun­kások, a lakókat pedig meg­kímélik az izgalmaktól, a kényelmetlenségektől, az esetleg elhúzódó munkák miatti bosszúságoktól. Az ingatlankezelő válla­latnak most már arra is van ereje, hogy megszervez­ze a tmk (tervszerű meg­előző) rendszerű karbantar­tást a gondjaira bízott épü­letekben. Nem várják meg, amíg recseg-ropog, törik- szakad, hanem a területgaz­da házkezelők feladata lesz észrevenni, felderíteni és haladéktalanul bejelenteni az épületek apróbb hibáit, amit azonnal kijavítanak. Kádár Edjt Négyszáztizenöt pedagógusjelölt Főiskolások szakmai gyakorlata A pedagógusképző intéze­tek munkatervében és a fia­tal pedagógusjelöltek életé­ben az egyik legfontosabb állomás az utolsó évesek szakmai területi gyakorlata. Az intézetek tanárai a taní­tási gyakorlatokon tapasztal­takból következtethetnek ar­ra, hogyan sikerült a három, illetve négy éven át elmélet­ben felkészíteni a leendő ta­nárokat, tanítókat a gyakor­lati tennivalókra. A végzős hallgatók ekkor találkoznak először a pedagógus minden, napi munkájának örömeivel és gondjaival, a hivatás szép­ségével és nehézségeivel. Mivel a gyakorlatok igen suk és pontos előkészületet kívánnak, a nyíregyházi ta­nárképző főiskolán már jóval korábban megkezdődött a szervezés, dr. Papp József fő­igazgató-helyettes irányításá­val. / A korábbi tapasztalato­kat felhasználva ezúttal is februárra jelölték ki a gya­korlati Időt. Valamennyi „gyakorlóiskolában” megvál­tozik egy kicsit az oktatási rend arra a négy hétre, amíg a negyed- és harmadévesek veszik át a katedrákat, ezért az érintett iskolák mentorai — a jelöltek munkáját fi­gyelő, értékelő pedagógusok -- közös tanácskozást tartot­tak a követelményekről és a gyakorló hallgatók munkájá­nak értékeléséről. Február 1-én három me­gyében kezdik meg az önálló tanítást a főiskola végzős hallgatói. Szabolcg-Szatmár 41 kisközségében hatvanöt harmadéves tanítószakos is­merkedik a pedagóguspálya napi feladataival, míg a há­romszázötven negyedéves ta­nárszakos hallgató megyénk­ben 90, Hajdú-piharban 35, Borsodban 51 iskolában gya­korol. A pedagógus munkája általában nem fejeződik be az óraadással, a legtöbbep bekapcsolódnak a községek kulturális életébe, ezért a fő­iskolán úgy döntöttek, hogy a hallgatóknak gélszerű a gyakorlat idejére a községbe költözni. A korábbi évek ta­pasztalatai szerint ugyanis nagyon sok gyakorló meg­szerette az első munkahelyet, s a főiskola befejezése után ott helyezkedett el, ahol első önálló óráit tartotta. Beiratkozás a dolgozók általános iskolájába Nyíregyháza város taná­csa végrehajtó bizottságának művelődésügyi osztálya köz­li, hogy a 6-os számú általá­nos iskolában működő dol­gozók általános iskolája feb­ruár 1-től 160 órás tanfolya­mot Indít a 20 éven felüli dolgozók részére. A tanfo­lyam keretében a? alapisme­reti 3—-4. osztály, az 5—6. osztály, valamint a 7. és a 8. osztály működik. A tanfolya­mon részt vevők heti két al­kalommal — kedd, csütörtök — délután 15 óra 39 perctől 19 óra 10 percig vesznek rés?t foglalkozáson, ahol feldolgoz­zák a? évfolyam anyagát. A tantárgyakból a tanfolyam végén — előreláthatóan jú­nius második felében — a hallgatók osztályozó vizsgát tesznek. Részletes felvilágo­sítást ad a 6-os számú általá­nos iskola igazgatósága. Bá- fchori a 30, telefon: 10-=-ü$»»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom