Kelet-Magyarország, 1975. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-21 / 17. szám

RELET-MÄGYARORSSÄ0 rm. )in\*£r'lß<. f Oskar Fischer az NDK új külügyminisztere ETIÓPIA MSEM A csodafutó síremléke a Szent Pál temetőben. SS3Ü0 BELGRAD Hétfőn Belgrádban meg­kezdődtek a hivatalos, bará- ti látogatáson Jugoszlávia* ban tartózkodó J. B. Csáván indiai külügyminiszter és vendéglátója, Milos Minies jugoszláv külügyminiszter megbeszélései a két ország kapcsolatainak bővítéséről és időszerű nemzetközi kér­désekről. MOSZKVA A Szovjetszkaja Rosszija hétfőn közölte Marjai József külügyi államtitkár interjú­ját, amelyet V. Szoldatov- nak, a lap különtudósítójá- nak adott. LONDON Nagy sikerrel zajlott le az a glasgowi négynapos fesz­tivál, amelyet Nagy-Britan- nia Kommunista Pártja skó­ciai szervezetének- kezdemé­nyezésére rendeztek. A fesz­tivált a marxizmus—lenindz- mus eszméinek szélesebb körű elterjesztése és az új párttagok bevonása céljából szervezték. A fesztivál részt­vevői megvitatták a nemzet­közi kommunista és mun­kásmozgalommal kapcsolatos kérdéseket. BONN Letartóztatták a nyugat­németországi Karlsruhéban az állami pénzverde igazga­tóhelyettesét és egyik mun­katársát, akiket 1972—73-ban kiadott emlékérmék illegális veretésével vádolnak. Az an­nak idején korlátozott szám­ban kibocsátott érmék érté­ke két pfennigről 900—1000 márkára nőtt a gyűjtők becslése szerint. VARSÓ A Lengyel Nemzeti Bank új 100 és 500 zlotys papír­pénz forgalomba hozását kezdte meg. Az új bankje­gyek kisebbek az eddigiek­nél, amelyeket fokozatosan kivonnak a forgalomból. MADRID Egy halálos áldozata van a hat nap óta tartó észak-spa­nyolországi munkássztrájk letörésére indított rendőrak­ciónak. Az áldozatot a ren­dőrség lőtte le, amikor egyik társával a sztrájk támogatá­sára felhívó röpcédulákat terjesztett — jelentette hét­főn a spanyol hírügynökség. (Folytatás az I. oldalról) nyös „szokást” a továbbiak­ban is megtartják. Ennek ér- ! dekében tovább folytatják a beruházásban érdekeltekkel, valamint a társvállalatokkal szállítókkal való együttműkö­dést. Kölcsönös előnyökkel járó kooperációkat valósíta­nak meg. Nem utolsósorban számítanak a dolgozók helyt­állására, a szocialista munkai- versenyben való aktív tevé­kenységére, különösen az im­már ezernégyszáz tagot számláló 140 szocialista bri­gád példamutatására A KEMÉV-nél ez évben 42 millió forint nyereség eléré­sét tervezik. Ezzel megala­pozzák ez évben továb­bi öt. öt és fél százalékos átlagbérfejlesztést. A terve­zett bérfejlesztések kövétkez- tében a munkások átlagbére 1975-ben meghaladja majd a 36 000 forintot. A nyereség­ként kifizetésre kerülő ösz- szeg. az elmúlt évihez hason­lóan. átlagosan, mintegy két­heti fizetésnek felel maid meg. Az alapítási okmányban szereplő termelési ér­ték túlteljesítésére el­sősorban a megyében je­lentkező énítési Igénvek nö­vekedése miatt van szükség de érdeke ez a váPnlat min­den dolgozóiénak A tervek 1(5 7PD a 1^0 eTo-nóI vpc mnr>_ g<yar QOA p/Ttt ^ne "mrips? V.'ipv^" IS A '4-óc TIVTÍ***. (Se érd->kzv>ori további autóbu­szokat vásárolnak Otto Winzer, az NDK kül­ügyminisztere azt a kívánsá­gát közölte az NDK minisz­tertanácsával, hogy egészség- ügyi okok miatt adja meg az engedélyt felmentéséhez, és helyezze őt nyugállományba. A minisztertanács eleget tett Otto Winzer kérésének. Hors Sindermann minisz­terelnök új külügyminiszterré a minisztérium eddigi állam­titkárát: Oskar Fischert ne­vezte ki. Hétfőn a külügymi­nisztériumban tartott ünnepi rendezvényen Sindermann méltatta Otto Winzer sok éves külügyminiszteri tevékenysé­Ezzedine Kalak, a PFSZ párizsi képviselője kijelen­tette, hogy a PFSZ vezetősé­ge az orly-i repülőtéren elkö­vetett merénylet tetteseinek kiadatását fogja kérni, amennyiben azok paleszti­nok. Kalak hangsúlyozta, hogy a PFSZ minden alka­lommal, amikor az ilyen merényletek tetteseit átad­ják neki, forradalmi bíróság elé állítja és elítéli azokat. Gyakran azonban sajnálatos módon megtagadják e kia­datási kérelmet, mint ez legutóbb a Tuniszban leszál­lásra kényszerített brit gép esetében is történt. Kalak a továbbiakban rá­mutatott: feltűnő, hogy az utóbbi időben egyre több Az athéni államügyészség hétfőn hazaárulás és lázadás vádjával letartóztatási paran­csot adott ki az 1967-es puccs öt vezetője ellen: Georgiosz Papadopulosz volt elnököt, Sztilianosz Pattakosz és Ni- kolasz Makarezosz volt mi­niszterelnök-helyetteseket, M. Rufogalisz volt katonai titkosszolgálati vezetőt és Jo- annisz Ladasz volt igazság­ügyminisztert a kényszerlak­helyül kijelölt Kea szigetéről haladéktalanul átszállítják a pireuszi Koridallosz börtönbe, ahol ügyük tárgyalásának kezdetéig előzetes letartózta­tásban lesznek. Georgiosz Voltisz vizsgáló- bíró vasárnap este fejezte be Kea szigetén a vádlottak elő­12. A nyilas engedett a szigo­rúságából. Háttal fordult a szélnek, cigarettára gyújtott. — És aztán az jobb lesz fiú, ha az oroszok elvisznek majd Szibériába? , — A, nem visznek azok. .. — s hogy a nyilas szemöl­döke megrándult, máskéo- pen folytatta: — Megszököm én, ha vinnének Akármikor. Megszöktem én Pest alatt is, voltam én már odaát... — Te? Odaát? — Nem is egyszer. Persze hogy voltam. Későn vette észre, hogy rosszul szólt, mert a nyilast ez a dolog bővebben Is ér­dekelné Akik a sapkáját el­vették, azokat is törte a rossz, mi van odaát. A mellőző kocsik után pil­lantott a nvíias. maid a kar­órájára. Megszigorodott a hangig mefftnt. — No. léoj csak fel az autóra. Fvv-kettő. Ott hátul Maid segítenek. Nem mozdult az innenső gét, kifejezte neki a minisz­tertanács köszönetét, s jó egészséget kívánt a volt kül­ügyminiszternek. Ugyanak­kor a miniszterelnök Oskar Fischert beiktatta hivatalába. Oskar Fischer 1923. március 19-én született. Munkáscsa­ládból származik. 1955 óta a külügyminisztériumban tevé­kenykedik. Nagyköveti és mi­niszterhelyettesi tisztséget töltött be. 1973-ban a külügy­minisztérium államtitkára és a külügyminiszter állandó he­lyettese lett. Magas állami és társadalmi kitüntetései van­nak. merényletet kővetnek el Franciaországban. Ennek szerinte három célja van: 1. így akarnak aknamunkát folytatni az ellen a pozitív magatartás ellen, amelyet Franciaország az utóbbi idő­ben a palesztinok ügye iránt tanúsít; 2. diszkreditálni akarják a PFSZ-t és 3. árta­ni akarnak azoknak a jó kapcsolatoknak, amelyek Franciaország és az arab or­szágok között kialakultak. A Párizsban akkreditált arab nagykövetek hétfőn dél­után közös nyilatkozatot ad­tak ki és abban elítélik az orly-i repülőtéren elkövetett merényletet, valamint min­den más hasonló terrorista cselekményt. zetes kihallgatását. Vala­mennyien tagadták az elle­nük felhozott vádakat. VqI- tisz és Menelaosz Kucakosz főállamügyész az eddigi vizsgálati anyag alapján hétfőn döntött úgy, hogy ki­adja a letartóztatási paran­csot az öt főbűnös ellen. A hatodik, Dimitríosz Joanni- desz, a katonai rendőrség volt vezetője már régebben börtönbe keriiit. Voltisz bíró most 44 továb­bi, ugyancsak hazaárulással és lázadással vádolt személy- előzetes kihallgatását kezdi meg. Ennek lezárása után mind az ötven személy ügye bírói kollégium elé kerül, s ez fogia megtenni a hivatalos vádemelést. R E GÉN Y partról. Sunyin oldalra le­sett — üldözni nemigen ül­döznek, de hátha utána lő­nek. „Azt kéne mondani, hogy a kutyát nem hagyhatom itt” — gondolta. — Mozgás!... Nem ér­tesz?! A nő kiszólt a sofőr mel­lől: — Hagyja már a csfldába azt a kölyköt, hazudozik össze-vissza! Épp az hiány­zik, hogv eltetvezzen itt mindnyájunkat... Lehet, hogy ez a nő volt a parancsnok. Nem látta ’ól az üvegen keresztül az egyenruháját, különben sem tudott eligazodni a nyilas rangjelzéseken. De ez lehe­tett a parancsnok, szeren­csére ez a nő. Most már letért az árok­partról, az oldalt húzódó, dombos legelőre. Fárasztóbb így a gyaloglás a gveoen. de iegalább nem kérdezgetik, A kutya, mintha puskából lőtték volna ki. éli ra nőd ott va1 ami pocok. vagy ürge után. De később hívás aél­DL Vasárnapi ebéd Addisban A to Abesolom Yihdegó­** val, a bisoítui Szent Pál temetőben, az egy esz­tendeje elhunyt „mezítlábas” maratoni olimpiai-bajnok, Abebe Bikila most avatott síremlékénél hozott össze a véletlen. Magnóból zene szól, a bodigárdok, a császár volt testőreinek új indulója — Bikilának;.s mi, alkalmi lá­togatók, a diákok és én hall­gatjuk áhítatos tisztelettel, s szinte észre sem vesszük, hogy egy kopott ruhájú, öt­ven körüli férfi érkezik. Odalép a síremlékhez. Szi­kár és magas, mint általában az etióp férfiak. Körüljárja csendben a sírt, s tekinteté­vel végigtapogatja. Nem rész­letezem, az alig egyhetes Bi- kila-síremlék „gazdája”, sa­ját zsebéből építette. Iparos­ember, kiderül, nem messze innen, Addis peremvárosá­ban. Néhány váltott szó, s már barátok vagyunk. Nem nehéz, az etiópok barátságo­sak és szíves emberek, lép- ten-nyomon ezt tapasztalom. Jóindulatra jóindulattal fe­lelnek. Nézzük együtt Bikila síremlékét, élete „nagy mű­vét”. — Miért tette? — kérdem tőle. — Barátságból. Milyen furcsa, fordul meg a fejemben, a császárnak, ki­nek testőrkapitánya volt és hűséges szolgája, gazdag kincstárából nem tellett any- nyira, mint amennyire, lám, egy iparos barátságából fu­totta. Újdonsült ismerősömmel oly közeli barátságba kerü­lök, hogy meginvitál ebédre. És egy idegennek, egy fa- rancsnak, ahogy itt mondják, vmi v dj}kál. ilyepkpr.?.AIgazai. specialitás, azaz egzotikus etióp ízek. Asztalunkra tehát inzséra és .watt kerül. Ez utóbbi mártásféle, fogyaszt­ható magában is, a szegé­nyebbek így is eszik, de jobb helyen a húst ízesíti. Most csirkehússal tálalják. ¥tt az etióp paprikás- csirke! — gondolom. Mellette a piszkosszürke, szivacsszerű, lyukacsos, ujj­nyi vastagságú lepény, az in­zséra, csinos rollnikba csa­varva. Az etiópok kenyere. (A teff apró magjából ké­szüli. Egy falat, az első. Ér­zem, rettenetesen elvörösö­kül a nyomába szegődött megint. Váratlanul egy falu buk­kant ki a dombok közül. Csak a névtáblánál merész­kedett vissza a kövesútra: idegen neve volt még ennek a falunak is. Egyszerre megdobbant a szíve, hevesen kezdett kala­pálni : a szélső ház udvarán éppen a tyúkoknak adott az asszony és tisztára magyarul hívogatta a tyúkjait. De az­után rákiabált a gyerekre — a boglyához támasztott lét­rán mászkált egy ötévesfor­ma gyerek — s azt már nem magyarul. Takaros házak sorakoztak az utcán. Bentebb emelete­sek is, a templom körül. Egy kerekes kútríál civilek töltö­gették a kulacsaikat. Magya­rul, beszélgettek. Szívesen elkerülte volna őket. de ahogy a pocskolást meglátta, elfogta a szomja­ság. Csakugyan va’latni kezd­ték a civilek is. Csaoatnyi gyerek bámészkodott a. kút­döm, mintha tüzet nyeltem volna. — Tán nem elég ízletes? — kérdi aggódva a háziasz- szony. — De igen, igen — erősft- getem már csak a kötelező udvariasságból is, de rögvest nyúlok az innivalóért, hogy csillapítsam torkom hevét. Aztán, hogv időhöz jussak, a watt receptjéről érdeklődöm. Szakszerű választ kapok — legalább húszféle fűszerből készül — de engem elsősor­ban csípős tulajdonsága iz­gat. — Mi adja a csípős ízét? — kérdezem — A barbara — s mutató­ban a háziasszony máris hoz- egyet a konyhából. Szép hosz- szú csövű, piros paprika. ,— Nálunk ezt' szeretik'' a legjobban. Nem találta elég csípősnek? Ha akarja, hozha­tok ennél erősebbet is! És mert igazi ebéd nyers­hús nélkül nem eshet meg — a császári fogadásod sem hi­ányzott az asztalról sohasem — vendéglátóm gondoskodik erről is. Az ebédet szokás szerint itt is kávéval zárják. A világon / talán sehol sincs oly finom illata és kellemes aromája a kávénak, s hozzátehetem ere­je is, mint Etiópiában. Egy jó adag dupla alaposan meg­nál helybeliek, de rögtön St szúrták ki: — Hát te, gyerek?... Te hová tartozol? A falu után hegyek követ­keztek, és megint csak a kö- vesút mentén, az árokpar­ton gyalogolhatott. És egv szembe jövő csoportból megint megkérdezte valaki: — Mi van, fiú?... Meg­gondoltad magad? Úgy tett, mintha nem ér­tené. Megvonta a vállát, s megállás nélkül ment to­vább. De észrevette most, ahogy néztek rá. hogy nem is őt nézik, hanem a sapká­ját. Levette a leventesapkát, é* a kebelébe dugta. Tényleg. Itt nem látni ilyesmit a falusi gyerekeken. Másforma sapkát hordhat­nak itt a leventék. Nagyon elfáradt, mire föl­ért a tetőre. Félrehúzódott az útról, s egy fa tövébe leült. Messzire elláthatott innen: lehet, egészen Magyaror­szágig. Nekitámasztotta a há­tát a fának, nézte a völgy­ben párázó, elkövetkező fa­lut. a hepehupán tanácsta­lanul kígvózó utat, amelyen már ritku’tak a gyalogos csoportok. És mintha ritkul­tak. volna a járművek is. „Egte letz. mire odaérek. .. Csalt aztán adnak-e ezek szú” ást Le meghálok én akárhol.” Tulajdonképpen az volna a legjobb; beousrasi a kér­dobogtatja még a mi, kávé­hoz szokott szívünket is. De- hát ez nem csoda, hisz innen, pontosabban Etiópia déli tar­tományából, Koffából indult el világhódító útjára! A neve is innen származik: Koffa, Kaffa, kávé. A legenda szerint pedig ™ (merthogy itt minden­nek megvan a mesés magya­rázata) kopt szerzetesek fe­dezték fel. Megfigyelték, hogy ha kecskéik egy bizonyos zöldcserje leveléből vagy ter­méséből esznek, elevenekké válnak, mi több, ugrándozni kezdenek. Az okot keresvén a titokzatos növény termé­sébe ők is belekóstoltak, s ahogv a történet mondja: az ■esti ’ ájtatosság idején egyál­talán nem volt gondjuk az álmossággal a derék atyák­nak. Egyébként jő, ha az idegen is megtanulja a kávé nevét amharául. Bunna, így kérik a presszókban. Ha a külföldi is így rendeli, protekciója biz­tos. Még az erős kávé is erő­sebb. (K öv íltezik: Kereskedőkkel a merkátón) tek alatt egy fészerbe, vagy valahová. Azaz, hogy ha a házbe­liek nem is vennék észre, a kutya szagról is észreveszi. „Bizony isten. Az idegen kutyát meg pláne.” Tartott a szálláskereséstől; az se igen magyar falu még. Mindenféle emberek van­nak. beengedik, aztán csak elaltatják. S elkaparják a kertben. Ki keresné őt ép­pen itt, senki. Még jő, ha csak elveszik a tarisznyáiét, s kilökik a kapun. Hova mehet panaszra, ha nem tud a nyelvükön — van itt csendőrség egyáltalán? Mert látott ugyan ma két kakas­tollast az úton a menekü­lőkkel, de azok épp úgy le­hettek magvar csendőrök is. Szemmel követte az út vi­lágító kanyarulatait a völgy­ben, s ahol egy dombocská­nál megszakadt a kígyóvo­nal, a töltés tövében vala­mi csoportosulást vett ész­re. Négy-öt ember és egy szokatlan alakú, furcsa al­kotmány — jobban szerrí- ügyre vette: felül voltak a kerekei. Lehetséges, autó, csak fel­borult. A? lesz az, teherautó, Le- bukfencezett a kanyarban & töltésről, s négy kereke az égnek áll. (Folytatjuk) Ezzed’ne Ka’ak az or*y-i repülőtéri merényletről Bíráság elé kerülnek a gi:ög kattnai puses vezetői Valkő Mihály FEKETE GYULA:

Next

/
Oldalképek
Tartalom