Kelet-Magyarország, 1975. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-21 / 17. szám
~ V975. Jahulr 2f' '*nsusr-‘ '-r/V FELESLEGES BIZONYGATNI, hogy a szocialistabrigád-mozgalom másfélévtizedes fejlődése alatt a legnagyobb szabású és legnagyobb hatású termelési tömegmozgalommá vált. Jórészt sikerült megszabadulnia attól a kampányszerűségtől, amely a munkaversenyt a múltban eléggé jellemezte. A munkaverseny kampányszerűségé főként abban nyilvártult meg hogy míg kiemelkedő jelentőségű alkalmakra, évfordulókra, a munkásmozgalom jelentős eseményeire mindig újabb és újabb lendületet vett, az ilyen alkalmak közötti időszakokban általában ellaposodott, elszürkült. A termelési vállalások és az ezekhez kapcsolódó művelődési-tanulási vállalások rendszere tette lehetővé a szocialistabrigád-mozgalom kampányszerűségének a megszűnését. A vállalások hosszabb időszakra szólnak, az éves tervhez kapcsolódnak. A tanulásban az oktatási évet veszik alapul. A szocialista brigádok vállalásainak ellenőrzése, segítése, értékelése szervezett egységben történik. Annak illusztrálására, hogy a szocialistabrigád-mozgalom milyen nagyerejű lendítőjévé vált a termelési célok megvalósításának, nagyon sokszor a különböző nehézségek leküzdésének, néhány példára szeretnék hivatkozni. Ezek a példák ugyanakkor túl is mutatnak a közvetlen termelési-gazdasági jelentőségen és a bri-i gádok új típusú kollektíva jellegét mutatják. Egyik legfontosabb gazdasági feladatunk, a világméretű nyersanyagproblémákra való tekintettel az anyag- és energiatakarékosság. (A kongresszusi munkaversenyeknek is ez az egvik központi délkitűzése). A szocialista brigádok jórésze vállalásainak, felajánlásainak a középpontjába az anyag- és energiatakarékosságot állította, és ahogyan közeledik az év vége, a brigádok ezrei számolnak be az anyag- és energiatakarékosságban elért eredményekről. Az őszi, esős időjárás a mezőgazdaságot állította nagyon nehéz próbatétel elé. Nem is tudta volna a mezőgazdaság ezeket a nehézségeket áthidalni a városi, ipari munkásság segítsége nélkül. A szocialistamunka-brigádok voltak az elsők, amelyek vállalták a segítséget. méghozzá úgy, hogy közben ne csökkenjen az üzemnek, az eredeti munkahelynek a termelése. A mezőgazdaságot segítő kollektívákban dolgozóknak a munkáját, a rájuk eső termelést átvették a brigádok otthon maradt tagjai. A RENDKÍVÜLI IDŐJÁRÁS árvizeket pkozott különösen az ország északi részében. Az árvíz és a talajvíz okozta veszélyek elhárításában megintcsak a szocialistamunka-brigádok mutattak példát az összefogásra, a se- • gítőkészségre. Bebizonyították, hogv ha az élet bármely területén jelentkeznek nehézségek, a munkásosztály legaktívabb kollektíváinak segítségére. odaadására mindig számítani lehet. Ez egyben azt is mutatja, hogv a szocialista brigádok tagjai már másképpen kapcsolódnak a munkához, mint ahogvan az általában még szokásos. Jelentős részükre ma már áll Lenin megállapítása, amelyet „A nagv kezdeményezés” című cikkében a kommunista szombatok alkalmából írt le: Először együtt Tiszaszalkai jegyzetek a megye első zárszámadási közgyűlésétől „A kommunizmus ott kezdődik, amikor az egyszerű munkás önfeláldozóan, nehéz munkával megbirkózva kezd gondoskodni a munka termelékenységének emeléséről, arról, hogy minden púd gabonát, szenet, vasat és egyéb terméket megőrizzen, bár azokat nem személyesen a dolgozó kapja, nem is hozzátartozói, hanem távolállók, azaz a társadalom egésze, tíz- és százmillió ember.. Ezért mondhatjuk bátran a szocialista- brigád-mozgalomra, hogy csírájában a szocializmus teljességét hordozza magában. Nem csak termelési, hanem politikai tömegmozgalom is. A szocialista brigádok, amikor jelszavuk, a szocialista módon dolgozni, tanulni, élni értelemben tesznek vállalásokat, dolgoznak, harcolnak e vállalások teljesítéséért, akkor politikai célokat követnek, a szocializmus teljes felépítéséért tevékenykednek. A SZOCIALISTA BRIGÄD MINDENEKELŐTT termelési, munkahelyi közösség és e megállapításban a közösségen nagy hangsúly van. A közösen végzett munka,, a munka szervezetéből eredő összetartó erő biztosítja a | brigád létét, fejlődését. A közösségi jelleg teszi lehetővé és szükségszerűvé is a brigádok kiemelkedő szerepét a szocialista és az üzemi demokrácia erősödésében. Ez a közösségi voltuk teszi alkalmassá a brigádokat arra, hogy ’ előrelendítői legyenek a szocialista közművelődésnek is. A szocialistabrigád-mozgalom az utóbbi években bázisává lett az üzemekben, a munkahelyeken folyó politikai és szakmai oktatásnak, az üzemi könyvtárak munkájának. Jórészt a szocialista brigádok adják a művelődési otthonok, a művelődési központok közönségét. A szocialista brigádok váltak a színházak, hangversenytermek, múzeumok egvre gyarapodó munkásközönségének bázisává is. A szocialista brigádok tehát egyre inkább művelődő közösségek is. amelyeknek a tanulás. a művelődés belső céljukká vált. A brigádmozgalom jelszava példázza a munka, a tanulás, a művelődés egységét, és egymásra hatását a szocialista életmódban. A mozgalomban ma már mind több az olvan munkás, akit nem arról kell meggyőzni, hogv tanulni, művelődni helves és szép dolog, hanem elsősorban segíteni kell a tanulásban és a művelődésben. A brisridmozgaiom, mint a kevesek mozgalma indult meg, de a sokak mozgalmává, tömegmozgalommá vált. Vohak is. akik fé)+<*tt"k a szoeialistabrigád-mozgalmat a felhígulástól, féltették, hogv elveszíti szocialista jellegét, ha milliós tömegekre terjed ki. A SZOCIALISTABRIGÁD-MOZGALOM azonban mint'tömegmozgalom tölti be társadalmi szerepét: megtestesíti a munkásosztály célját, a szocialista társadalom felépítését, kifejezi azt a felismerést, hogy a munkáshatalom időszakában sem valósulnak meg önma- guktó! a szocializmus célkitűzései. E célokat csak áldozatos, kitartó, szívós munka eredményeként, a munkásosztály, a dolgozók legszélesebb rétegeinek tömeges bevonásával lehet megvalósítani. E. I. Ezen a reggelen fényesre tisztított csizmában sietett három falu népe a tiszaszalkai művelődési házba. Tiszavid, Tiszaadony és TiszaszaSka az első közös zárszámadó közgyűlésére készült. Mintha az időjárás is tudná, hogy ez a nap ünnepe a három falunak. Tiszta kék ég borult a beregi tájra, meleg, szinte áprilisi levegő vette körül a beszélgető csoportokat. Egy kicsit késtek a kezdéssel, mert meg kéllett várni, amíg a két szomszéd faluból mindenki ideér, sokan gyalog. Érdemes volt a várakozók közé vegyülni, beszélgetni, íme az első vélemény: — Mi itt, ezen a mostoha, négy aranykoronás földön is meg szeretnénk élni, fejlődni, haladni, változatosabban étkezni, korszerűen öltözni, gyermekeinket jól nevelni. De ez a mostoha rög ideköt. Ezért egyesítettük erőinket, hogy jobban sikerüljön. Most már bizonyos, hogy jól tettük. Erről lesz itt ma szó. Másfajta napirend Danku Istvánná borjúgondozóval az asszonyok között találkoztunk. Havi kétezerötszázon felül keres, tehát meglesz az évi harmincegy ezer forintja. Meg egy kis nyereség és jutalom is. Persze, ezért meg is kellett dolgozni. Itt, a három falu asz- szonyai vetekednek a férfiakkal a teljesítményben, a koránkelésben és ez meg is látszik az eredményen. Kristin Péter íőagronómus elmondja, hogy tavaly is húsz új tag jelentkezett, nő a vonzás. Sebestyén Zsigmond bér- számfejtő előre elárulja a kulcsszámot, amely már úgysem titok: tavaly, az egyesülés előtt a „kis” Búzakalászban egy tízórás ledolgozott munkanap díja 83 forint volt. Most a „nagy” Búzakalászban ugyanez 104 forint. És lesz egy kis ajándék, prémium, nyereség is. Ezért télen is lehet dolgozni a fűzvessző és cirokseprű üzemekben. Persze, mint ilyenkor, egyesülés után lenni szokott, nem maradtak el a megnyitásra várakozók között az évődő megjegyzések sem. Többségük arra vonatkozott, ■^T em csábította a város. A középiskola, a gépipari technikum elvégzése után hazament falujába, Kántorjánosiba. Belépett a termelőszövetkezetbe. Kellett a szakember. Gépszerelő lett. Hamar felfigyeltek a szorgalmára. Műhelyfőnököt csináltak-belőle, ő pedig nem élt visszája bizalommal. Egyre többet' vállalt magára a KISZ-munkából is. 1971-ben tizenkilenc éves korában felveszik a pártba. Megválasztják tanácstagnak. Jön a katonaság. Ott is becsülettel állt helyt Az ottani pártmunka kommunistává érleli. Szakaszvezetőként s-íréit le. Itthon gépcsoportvezetővé nevezik ki. A napokban pedig a párttagság az alig 24 éves fiatalembert, ifjú Bodnár Sándort megválasztja alapszervi párttitkárnak. És most hogyan tovább? — Tudom mit vállaltam. Ez az út nem lesz diadalmenet. A termelős^«v’+k°’°tet háromszor szanálták. Most már eljutottunk odáig, hogy az utóbbi években eredményesen gazdálkodunk. De ez mri- nem minden. Az emberek tudatának a formálása, szakmai és általános műveltségének az emelése lesz az elkÖVatka^nd^ k Äövik megoldásra váró feladata Emellett természetesen az alanszervezet kommunistáinak segíteniük k°ll a gazdasági munkát. Mindannyiunknak rá kell ébredni, hogv nemcsak a taac4<? ménvének iavításáért vagyunk felelősek, hanem az Bizalom az ifjú Bodnárnak Egy fiatal párttitkár portréjához egész község lakosságáért. Kántorjánosiban a Vörös Csillag Tsz csaknem háromezer hektár földön gazdálkodik. Termesztenek almát, kalászosokat, kukoricát és dohányt. Kétszáznegyven dolgozó tagot és ugyanennyi nyugdíjast és járadékost tartanak nyilván. Egy tízórás munkanapra 91 forintot szándékoznak fizetni. A legjobban dolgozók az elmúlt évben négyszázötven tízórás munkanapot teljesítettek. Járjuk a gépudvart, a fiatal párttitkár munkahelyének birodalmát. A rend példás, huszonegy erőgép, tehergépkocsik. több mint hatvan különböző munkagép munkára fogha+óságáéri fel°i. Meg az emberekért, akiknek szeretne jobb munkakörülményeket teremteni. A gépudvaron egy szerelőcsarnok építését végzik. A gépműhely raktárában amolyan kisebbfajta mimka- értekezlet kerekedik. Megbeszélik a legsürgősebb teen- üők?t Szó esik a szükséges alkatrészek' beszerzéséről más cégeknél végeztető javí- i'Tikról, az itthoni trumkák sörre"érői. M"«ienő. hogv a fiatal szakember miiven alanc«"" téi^kcmtt mm^cn műnkéről, és a javítás alatt álló gépek műszaki állapotáról. — A múlt év június húszadikán szereltem le. Volt időm alaposan megismerni az erő- és munkagépek állapotát, meg a velük dolgozó embereket. Jó, hogy így történt Most, hogy a nagyobb közösség gondjából több esik rám, így az itteni munkát köny- nyebben tudom irányítani. Amikor ott ültem a vezetőségválasztó taggyűlésen, amikor a tagság rám szavazott, melegség öntött el. Az járt az eszemben, hogy megtudok-« felelni a bizalomnak. Ez a gondolat még most is többszpr foglalkoztat. Ilyenkor arra gondolok: — Nem vagyok egyedül. Mögöttem vannak a kommunisták, a vezetőség tagjai. Támogatásukkal előbbre kell lépnünk. Még több állandó munkát kell biztosítani a ma még ot-thon levő nőknek, minél több ingázó családfőt haza kell hoznunk. Ez nemcsak a család érdeke. Több lehetőségei kell adnunk az ifjúsági szervezetnek is __ Mindazok a tervek, amelyekről a titkár beszél, egybeesnek a termelőszövetkezet tervével, fejlődésével, a nagyközségi pártbizottság el- kéncel^seivel. Árok a vifc- lyek is jogosak, amelyek a beszélgetés közben feltörtek ifjú Bodnár Sándorból Tudjuk, nem igaz a régi mondás, hogy „senki sem lehet próféta a maga hazájában”. Mégis hitelt adunk töprengő aggodalmának. Régi beidegződések, nagy számú faluban lakó és tsz-ben dolgozó rokonság, az egyre több energiát követelő gazdasági munka irányítása, a község fejlődéséért érzett felelősség mind foglalkoztatják. A műhelyb'en az egyik beszélgető csoport kommunistáit kérdezzük: miért a legfiatalabb párttagot választották titkárnak? Botos Imre gépszerelő válaszol: — Az apja is itt dolgozik. Sándor itt nőtt fel köztünk. Ismerjük, s mondjuk meg őszintén, többet is tud tőlünk politikában és szakmában egyaránt. Becsületes, őszinte. Ezért esett rá a választásunk és ezért fogjuk segíteni a következő öt évben. Ifjú Bodnár Sándornak, a kántorjánosi termelőszövetkezet most megválasztott fiatal párttitkárának a munka mellett be kell fejezni az esti marxista középiskolát, majd továbbtanulni. Mindezt úgy szeretné végezni, hogv fáradozásából a tagságnak és a község. iaK"|^gának java származzék. Sigéjr- Imre melyik falu népe tett többet a közös sikerért. A tréfák hangulata beszivárgott a művelődési ház színháztermébe, a széksorok közé is. De amikor a vezetőség a vendégekkel — dr. Éliás András MÉM- főosztályvezetővel, Vas Bertalannal, a TESZÖV képviselőjével, Major Zoltánnal, a megyei tanács közgazdászával, Széles Endrével, & járási hivatal osztályvezetőjével és Szűcs Géza tanácselnökkel —, bevonultak a színpadra, csend lett, a tréfák abbamaradtak. Mindenki figyelni kezdett a szónokokra. Már az is érdekes volt, amikor Gerö Árpád párttitkár, a közgyűlés elnöke a napirendet bejelentette. Általában megszoktuk, hogy először az elnök mondja el a beszámolóját, utána az ellenőrző bizottság elnöke és végül a többi bizottság vezetője. Itt fordítva történt. Először a társadalmi bizottságok beszámolója hangzott el és utoljára számolt be az elnök, mintegy összefoglalóul, Asszooydícséret Bodnár Zoltán, az ellenőrző bizottság elnöke eléggé erélyesen beszélt az értékek megőrzéséről, bizonyos, nem megfelelően tárolt takarmányok elromlásáról, 1 megfa- gyásáról. Általában, a közgyűlés során bőven volt alkalma tapasztalni a megfigyelőnek, hogy a Tisza túlsó partján élő embereknek nem szállt a fejükbe a dicsőség a sikerektől. Bedig ötven napig zuhogott itt az eső, kétszer öntött ki a Tisza, a szántóföldek egyötöde szenvedett belvízkárt. Itt, ahonnan 15 kilométert kell menni a legközelebbi állomásig, az állattenyésztés lehet a jövedelem fő forrása. Ezért különösen érzékenyek minden takarmánnyal kapcsolatos gondatlanságra. De például abban sem volt nézetkülönbség, hogy a legjobb szénát a tiszaadonyiak csinálták. Ennek az elismerése itt a legnagyobb dicséretnek számít Ezért számított az egyik legérdekesebb hozzászólásnak Ráez János állattenyésztési brigádvezető beszéde. Disznás Lajosnénak, a nőbizottság elnökének szavaihoz is illik hozzávenni, amit mások is elmondtak a beregi három falu nőinek munkájához. Itt hadd idézzük Kosát Árpád elnököt (tizenkét éve főagronómus, öt éve elnök itt): „Növénytermesztésünkben mindhárom községben szervezett női munkacsapat dolgozott... ők voltak azok, akiket legjobban sújtott az időjárás kegyetlensége. Legtöbbször megáztak, átfáztak és összefagyva, dideregve, sáros kézzel, piszkos felsőruhával jöttek haza ... Sokan éjszakáznak közülük a baromfiaknál és szennyezett levegőben.” Meglepetés« borítékok Szanyár Bertalantól, m könyvelés mesterétől tudakoltuk meg a sarokszámokat. E szerint a három egyesült termelőszövetkezet kasszájába hatvanhárommillió forint folyt be, vagyona ötmillióval, létesítményeinek értéke négymillióval nőtt egy éy alatt, nyeresége közel jár a hatmillióhoz és — ami talán legfontosabb — a növekedő jövedelem arányában a tavalyi összesen 12 milliós munkadíj helyett idén már tizennégyet tudott fizetni dolgozóinak. És tízezrek jutottak iskolának, óvodának, művelődésháznak, klubra. 'Közgyűlés után kezdték fizetni a „nyereséget”. Akivel először találkoztunk Tisza- szalkán, és aki először mondta, hogy jó lesz a közgyűlés, annak a Danku Istvánnénak a pénzfelvételét vártuk meg. Odament az egyik ablakhoz. Leszámoltak neki.jó,.párezer forintot Aztán megkérték, fáradjon ár a másik ablakhoz. Ott majd még egyszer annyit kapott. Akiket figyeltünk még, Sinka Gyuláné, meg a többiek, tizenhárom- íizenhétezer forinttal távoztak a két ablaktól. Egyik első tájékoztatónk, & tiszavidi Petróczki János is. Kár, hogy nem fényképezhettük le az arcukat. Az volt ráírva, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom második nagy hulláma, az egyesülés, a háromezer hektáros nagyüzemek kialakítása most már nemcsak szó, terv, hanem tény és a falusi emberek tudatában élő valóság. Igazuk lett: valóban jő közgyűlés volt Gcsztclyi Nagy Zoltán. Tavaszi hangulat A tavaszias idő, a plusz 10—-13 jók vasárnap a nyíregyháziak százait, ezreit csalogatta ki a szabadba, a sóstói erdőbe. Sokan sétáltak a Hármasdomb környékén, ahoZ gondos kezek parkerdővé alakították ezt a részt is, hasonlóan a kocogópálya környékéhez... , Itt is „A.Z erdő fohásza” fogadja az érkezőt, a sétányokon pedig apró esőházat, szalonnasütőt, pihenőpadokat helyeztek el. Á tavaszias vasárnap a parkerdőrész premierjének számít: ennyien még nem keresték fel mióta készen van. Dél körül sokan érdeklődéssel nézték a sportiskolások edzését. Az ökölvívó csemetéket Királyházi István edző trenírozta a Hármasdombon. Távolabb, a harmadik domb környékén valóságos kutyatalálkozót rögtönöztek a fiatalok, futatták az ebeket, miközben óhatatlanul sor került egy kis kutyaperpatvarra is. A Sóstón is megteltek a parkok, sétányok, a sziget sétálókkal, kirándulókkal. A tó befagyott jegén apró kövek, kavicsok százai gurultak, a gyermekek legnagyobb örömére érdekes sipoló-zenéló hangot hallatva. A felnőtteknek meglepetés volt, hogy a tó vékony jégtakarója a plüss fokok ellenére sem olvadt el. Késő délután is csaknem telt ház volt a szálloda előtti parkolóban, mint nyáron. A.z igazi vízimádók a fedetta úszómedencében töltötték c" vasárnap egy részét, az idősebbek a régi, kis termálmedencét keresték fel, mások a kádasban várták, mikor olvassák a sorszámukat— Három apró „házikó” — bizonyára kísérleti dobozok — ül most a csónakázótó vizén. Kutatják a tó élettanát, hogyan lehetne megmenteni a szabad vizet kedvelők számára a patinás sóstavat. Visszajövet a természetből, a Búza téren is szokatlanul sokan sütkéreztek a napon. Trabantok, Wartburgok, Zsigulik, Skodák, Moszkvicsok, Volgák sokaságát kínálták az autópiacon. A város parkjai, terei is megteltek sétálókkal, játszadozó gyermekekkel. S megjelent kosarával a hóvirágos néni is. A. hó nélkül elöcsalogatott hóvirággal_ r. G> Erős közösségek
