Kelet-Magyarország, 1975. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-19 / 16. szám
V jtrlö. január T9. imjpr-wKGrjíttonsTm Hlit jelent a korszerűség:? Beszélgetés Folkmayer Tiborral, a Nyíregyházi Konzervgyár igazgatójával Nyíregyháza: szolgáltatóegységeket magába foglaló üzletsor építését kezdték meg a J6- saváros központjában. (Hammel József felvétele) Kezdődnek a tsz-zárszámadások Mérlegelőzetes három gazdaságból Korunkban felgyorsult éiz élet ritmusa. Ez többek között azt is jelenti, hogy a termelőberendezések, a termelési eljárások, a termékek gyorsabban avulnak el és lesznek korszerűtlenekké, mint bármikor korábban. A korszerűség minden vonatko. zásban követelménnyé vált. Ma már nemcsak az a fontos, hogy gyáraink minél többet termeljenek, hanem az is, hogy gépi berendezéseiket tökéletesítsék, azok és az em. béri munka ésszerűbb hasznosításával, nagyobb takarékossággal és az eddigieknél gazdaságosabb termeléssel korszerű termékeket állítsanak elő. Csak ezek által gyorsíthatjuk gazdasági fejlődésünket és elégíthetjük ki társadalmunk minden tagjának szükségleteit. E cél eléréséhez tehát elengedhetetlen, hogy a gazdásági vezetők vizsgálják: adott lehetőségeik között mit jelent korszerűen termelni? Ezzel az érdeklődéssel kerestük fel a Nyíregyházi Konzervgyárban Folkmayer Tibor igazgatót és megkértük, hogy válaszoljon ebbe a témakörbe tartozó kérdéseinkre. — KÉRDÉS: Az ön véleménye szerint mi szükséges a korszerű termeléshez? VÁLASZ: Először Is rendelkezni kell a kor követelményeinek megfelelő technikával és azt fejlesztenünk kell. Másodszor a késztermék tükrözze vissza a korhelyzetet: korszerű eljárással készüljön, olyan műszaki jellemzőkkel rendelkezzen, hogy megfeleljen az igényeknek. Legyen a korábbinál jobb és használhatóbb. Ezt a gyártási eljárások határozzák meg, tehát fejleszteni kell a technológiát Ez a termelékenység növelésének és a termelési költségek csökkentésének is segítője. A tudományostechnikai forradalom eredményeinek bevezetése a termelésbe igen magas fokú ismereteket és gyakorlatot követel a dolgozóktól. Harmadszor tehát nagyon lényeges a dolgozók tudatosságának minősége. Előtérbe került a magasabb, általánosabb ismeret, a pozitív erkölcsi viszony a munkához a szakmai ügyességgel szemben. Negye, dik elvnek a munka termelékenységének fokát említem. Az európai rangsorban gazdasági fejlettség tekintetében középtájon helyezkedünk el, de termelékenységben hátrább vagyunk. Itt említem a gazdaságosságot, mert ez az egész gazdasági tevékenység mihőségi jellemzője. A konzervgyár a múlt évben 30 millió nyereséget ért el. Ez egyben megnövelté a dolgozók önbizalmát, tudatát olyan pozitív elemekkel gyarapította, amelyek a munkához való viszony és általában a tudatosság gazdagodását je. lentik. A gazdaságosság a világpiac vonatkozásában sem nélkülözhető. Az ország fogyasztásra szánt termékeinek 40 százaléka külföldre kerül, a konzervgyár termékeinek pedig 80 százaléka kél el országhatáron tál. A gazdaságosság mellőzhetetlen a gyár gazdasági tevékenységében. KÉRDÉS: A konzervgyár gazdaságosan, korszerűen igyekszik termelni. A korszerű termeléssel a lehetőségek száma növekszik. Az igazgatóra hárul végső soron, hogy bizonyos lehetőségeket eleve elvessen, más lehetőségeket mérlegeljen, majd közülük válasszon és végül a kiválasztott mellett döntsön. Hogyan történik ez az ön gyakorlatában? Milyen dilemmákkal jár a döntés és milyen szerepe van döntései meghozatalában a vezetői bátorságnak? VÁLASZ: Igen, az én kötelességem dönteni, mégpedig úgy, hogy egybehangzó legyen az említett négy elvvel. A korszerű technikával gyártott termék megfeleljen a kor követelményeinek, a ráfordítás csökkenő tendenciájú legyen, a mellette való döntés egybe vágjon a gyár vezetőinek és dolgozóinak vé. leményével. A vállalat nagy, átlátni egy ember képtelen. Ezért a döntés előtt mindig tájékozódnom kell: meg kell ismerni a lehetőségeket, elő kell készíteni a számbajöhető változatokat. Ez mindig széles alapokról, a demokrácia érvényesítésével indul. Ennek a gyárban megvan a jól kiépített útja és rendje. Ennél zártabb körű a döntés előkészítése. Itt azoktól kapok információkat, ismereteket, akik beosztásuknál fogva egy-egy kollektíva nevében tudnak állást foglalni. A következő mozzanat a döntési tárgyalás. Ez a vezetőkkel történik. Utána a lehetőségváltozatok közötti választás, tehát a döntés következik. Ez az én kötelességem. Ezt követi — döntésem alapján — az utasítás, majd a végrehajtás ellenőrzése. KÉRDÉS: A döntés — amint szávaiból is kiderül — nem önmagába visszahulló valami, hanem következményekkel járó társadalmi jelentőségű aktus. Mit jeleni a következmények, a felelősség vállalása az ön számára? VÁLASZ: A nagy döntések — hogy úgymondjam — az üzempolitikával függnek ősz. sze. Az operatív döntés az osztályvezetők kötelessége. Természetesen a nagy döntésekért — mert én döntöttem — a felelősség az enyém. A következmény lehet jó és lehet rossz. Én eltökélten szembenézek azzal, ami alakul, hogy a célt, aminek eléréséért a folyamatot indító döntést hoztam, elérjük. A célt — például a jobb terméket — nem kaphatjuk készen, csak a tett, a felelősségvállalás hívhatja életre. Úgy hiszem, hogy a felelősség is egyfajta tett a kitűzött cél eléréséért, s az ember minél jobban tud azonosulni a céllal, annál alkalmasabb a felelősségvállalásra. KÉRDÉS: A döntést az emberben egy belső parancs kíséri, illetve követi, ami — ha elhatározása szilárd alapokon nyugszik — hatékony marad a cél eléréséig. A vezetőnek kötelessége, hogy ez a belső parancs ne csak saját tevékenységére hasson, hanem tágabb körben is. ügy is mondhatjuk: kötelessége ritmust adni a döntésével elindított cselekménysornak, a termelésnek. Hogyan és kik segítségével történik ez az ön gyakorlatában? VÁLASZ: Már két és f® éve van a vállalatunknak egy úgynevezett gazdasági tanácsa. Feladata elősegíteni, hogy minden oldalról lássuk a döntés hatását, következményeit. Ez a bizottság nem dönt, csupán alternatívákat minősít, tanácsot ad. Tíz emberből áll. A tagok közül bárki, 'bármikor összehívhatja a tagokat tanácskozásra. Mindig az összehívó tag elnököl, a többiek a vállalati hierarchia teljes mellőzésével vesznek részt a tanácskozásban. Az ilyen tanácskozás soronkívüliséget élvez. A tapasztalatok szerint mondhatom: a tíz ember mindig tudja, hogy mit kell adott esetben tenni, hol és hogyan kell beavatkozni, segít a befolyásoló akaratot átvinni egy-egy részlegre vagy akár az egész gyárra. A cél melletti kitartást, szívósságot a hosszú távú döntések teszik igazán próbára. Az operatív döntés kevésbé, mert azt azonnal végre kell hajtani. Ez különben is az osztályvezetők kötelessége. Ilyen próbatételek például azok a döntések,' amelyek öt. tíz, vagy 1)izenöt évre szólnak — addig kell hatékonynak lenniök. Ilyen döntésem például az, ami az információraktározás gépesítését határozza meg. Technikával szereljük fel magunkat és hozzá rendet teremtünk a fejekben. Hat-nyolc embert kiképzünk a számítógéppel való munkára, kódolásra. 1976-ban a bérelszámolás kerül gépre, majd öt-hat éven belül az irányítást gépesítjük. KÉRDÉS: Feltételez. zük, hogy a döntés következményei nem látszanak ellentmondani szándékának, de fellép egy kísérőjelenség, bizonyos szorongás a sikert illetően, ami arra sarkallja önt, hogy ismét és ismét szembesítse elképzeléseit a formálódó valósággal, tehát ellenőrzéseket hajt végre. Melyek azok a tényezők, amelyek erősítik önben a bizonyosságérzetet és a munkakedvet? VÁLASZ: Itt bizonyos esetekben — hogy úgymondjam — a vezető kudarcálló képességéről van szó. Az önbizalmat nem szabad elveszíteni, a szorongást nem szabad hagyni eluralkodni, különösen annyira, hogy megbénítson. Ha szorongás támad bennem a siker iránt, akkor számot vetek ismereteimmel, amelyekkel a döntést hoztam: elegendőek voltak-e ahhoz, hogy a lehetőségváltozatok közül a legjobbat válasszam? De számot vetek azzal is, hogy a döntésem mögött mások tudása is ott van. Ezek így együtt megerősítik bizonyosságérzetemet, annál jobban, minél demokratikusabb módon folyt a döntés előkészítése, minél több ember vett benne részt A megnőtt bizonyosságérzet megsokszorozza az ember erejét felfokozza a cselekvési energiákat Annál hatékonyabban, minél több egyéni és kollektív ismereten, Információn alapszik. Úgy gondolom, hogy az ismeret, információ mennyisége-minősége és forrásának kollektív jellege a döntési bátorságot is növeli. Fontos, hogy a vezető siker esetén ne tolakodjék előre: ne keltse azt a látszatot hogy a siker annak „következménye”, hogy ő így és nem amúgy döntött Ilyenkor legyen szerény. A kudarcban viszont lépjen elő és segítsen a lanyhuláson átlábolnt A vezető legutoljára veszítheti dl a hitét KÉRDÉS: A temetési folyamatban megjelenik az új termék, amiről kiderül, hogy nemcsak más, mint a többi, hanem jobb, korszerűbb is„ de csak jobb, amihez képest van míg jobb. Hogyan hat a siker a , még tökéletesebb felé való újabb döntésének meghozatalában? VÁLASZ: Ha kiderül, hogy Jó, akkor lehet bizonyos szérianagyságig emelni Felfutásig meg kell a terméket tartani, de közben keresni kell a következő terméket ami gazdaságos, a fogyasztóknak jó és eladható. A piackutatás legyen állandó és sokrétű. A siker tehát önbizalmat ad a következő döntéshez. KÉRDÉS: Miben találja munkája örömét és legfőbb jutalmát? VÁLASZ: Szerencsésnek tartom magam, mert azt tenni a kötelességem, amit szívesen teszek. Szeretek itt dolgozni. Az elképzeléseimet meg tudom valósítani és ez nagy doiog. Három éve dolgozom itt Szeretek felnőni a feladatokhoz. Ez nagy öröm. A jutalmam? A kollektíva segítsége, az enyémmel azonos szándéka, közvetlensége és hogy én is segítséget adhatok. A munkám, ahogy divatos szóval mondják, önmegvalósítás, amivel belefo- lyok népünk nagy építómunkájába. Szobé Gr*rg? Szombaton, Január 19-án a tlszaszalkai Búzakalász Termelőszövetkezet elsőnek megyénkben megtartott* zárszámadó közgyűlését Ezzel kezdetét vette egy olyan időszak, amelyben sok szó esik majd az elmúlt év küzdelmeiről. sikereiről. fi) Fehérgyarmat: nehéz esztendő ik fehérgyamsaO QyftflS»tetiben Brigádban nagyon tömören fejezik ki magukat a vezetők és a tagok: nehezebb volt, mint as lüTO-ea árvizes év. BesnwSaitCák Piros Bertalan növénytermesztési brigádvezetőt, aki szinte tudományos módszerekkel számította ki: mikor, hová ken átvinni a gépeiket A végén lánctalpasokkal kellett ki vonszolni őket a« ÚJ táblából is. A napokban fejezik be • kukoricatörést mert ennek a jövedelmére te szükség van a zárszámadáshoz. Több millió forint hiányzik a tervezett árbevételhez, de azért a zárszámadás egészében véve nem lesz rossz. Nagyon kevés híján ki tudják fizetni a 20 százalékos kiegészítő részesedést is. A gazdaságnak inkább az a gondja, hogy a víz még mindig pusztítja az áj hi- eernavetést Egyébként ez a termeldszövetkezet nemcsak a környék 15 mezőgazdasági üzeme közös sertéstenyésztő vállalkozásának gesztora — ügyintézője — hanem „rész" vényese” az új mátészalkai húsfeldolgozó kombinátnak is. Innen várják leginkább a jövedelem növekedését, a hatékonyság fokozódását. Az őszi vetéseknek csak mintegy felét tudták földbe tenni, de helyette — éppen az állattenyésztésre való tekintettel — takarmányvetést tarwrmfk éa évek óta ttói szőr Ismét részt vesznek öt- wanhektáros területen a cukorrépa-termesztésben is. Nyíregyháza: nyereség a tagságnak A nyíregyházi Ságvárl Termelőszövetkezet adatainak összeállítása még most folyik. Az már teljesen bizonyos, hogy a növénytermesztés teljesítette árbevételi tervét Sajnos a szeptember végi vihar közel 20 vagon kárt 1 okozott almatermésükben, de a szarvasmarha-tenyésztés — közel 100 tehénnel — elérte az évi *100 literes hozamot S ami talán a legfontosabb: 1974- ben először nem volt veszteséges sokat vitatott sertéstenyésztő szakosított telepük. Igaz, hogy nem is nye- reséges. Azonban az a puszta tény, hogy erre a nagy- vállalkozásra most már nem fizetnek rá, jelzi, hogy itt Nyíregyháza határában is »ok erőfeszítés történt a gazdaságosság növeléséért A számviteli szakemberek nagyon óvatosan úgy látják, hogy a tervezett jövedelmen felül körülbelül 14 százalék nyereséget tudnak fizetni a tagságnak. Ez azt jelenti, hogy a megyeszékhely egyik jelentős mezőgazdasági üze" me végleg kilábalt az 1971. évi gazdasági bonyodalmakból és a megerősödés útján tart Záhony: harmincmilliós termelés Záhonyban Lenin nevét viseli a termelőszövetkezet. Négy éve, 1970-ben egyesültek a zsurkiakkal. Két év múlva, 1972-ben a tisza- SBwsitmártcniakkai. így alakult egy már korszerű méretűnek mondható, háromezer hektáros mezőgazdasági nagyüzem, amelynek 178 férfitagja mellett 203 nő is a dolgozója. Az átrakók körzetében ugyanis nagy szüksége van a vasútnak is a férfimunkaerőre. A tagság átlagos jövedelme már fölötte van. a huszonötezer forintnak. Legalábbis így volt eddig. Tavaly Fényesiítke után a legtöbb kár érte őket Termésük felét elvitte a víz. Vajon milyen lesz a zárszámadás? Bogár László elnök és munkatársai bizakodó hangulatúak. Nemcsak a körülbelül több, mint harmincmilliós tervet, hanem a tagjövedelmet is tartani tudják. Az más kérdés, hogy ezért az elmúlt évben sokkal többet és sokkal keményebben kellett dolgozni. Például kézzel vetettek és lófogattal bo- ronáltak. Az is igaz, hogy az Állami Biztosító közel ötmillió kártérítést fizet Szerencse volt, hogy az almáskertek^ ben 350 vagon alma termett. lkokat simított néha még alkatrészellátásban is, hogy jó kapcsolataik vannak a szomszédos határ menü szovjet kolhozokkal^ S ami talán a legfigyelemreméltóbb Záhonyban — ahol a nagy vasúti gócpont és a mezőgazdasági üzem közötti elkerülhetetlen néha a vita főleg a területekért, mim- kaerőügyekben — hogy a katonák, a határőrök és a diákok mellett legtöbbet a vasút, a vasutasok segítet-* tek. Az ő társadalmi segítséJ gük, munkájuk nélkül avasúti gócponthoz képest kicsi üzem bizony nem tudott volna megbirkózni az időjárás okozta nehézségekkel. A zárszámadások nyitó napján megállapítható, hogy az időjárás ártalmai ellenére megyénk mezőgazdasági nagyüzemeinek túlnyomó többsége sikerrel megbirkózott a nehézségekkel. CBOI
