Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-01 / 281. szám
»Rrt. december 1. RBLET-MAOT ARORSZAO - VASÄRWAPT MELL.EKL.ET Gazdag érek a nagy káliói járásban r A tanyák és a szakszövetkezetek járása • nagy káliói Máthé Józsefné torma pusztai szakszövetkezeti tag mondta az 1970-es októberi járási pártértekezleten: — A hetedik eredménytelen esztendő után már elveszett az ígéretek becsülete. De a szakszövetkezetek Új vezetősége két év alatt bizonyított, nem volt veszteség, és a tagság a gépesítés mellé állt. A felszólalást idézve jutott eszembe a Bökönyi Kossuth Szakszövetkezet példája: az eg?=z falu megbűvölve nézte, amint az idén helikopterről vegyszerezték a kukoricatáblát. Szakszövetkezet és növényvédő helikopter egy kicsit jellemző a járás ellentéteire, az itt-ott váratlanul gyors, másutt nehezen megérő fejlődésére. A napokban azt mondta Árvái Imre. a huszonöt éves Nagykállói Cipőipari Szövetkezet elnöke, hogy az idén még egyetlen ripőbe sem került az egvébként neki is tetsző ói monogram: KALLUX. önkritikusan megnézték liven gyorsütemű fejlődés mellett kiállják-e a oróbát, valóban kiváló minőségű lesz-e a k 'ói cipő Mert 1970-ben 29 milbós 'orvét teljesítettek és százezer pár export férficipó Vitte a nagykállói munkások hírét Az idén 45 mülió fölött teljesítenek, és 210 ezer pár cipőt indítanak exportra. — Az idén májusban telekkönyvileg a im'ánk, de a gyakorlatban még a madaraké Volt a kiserdő — mutat ki szerény irodájának ablakán Újlaki Vendel, a Maavar Posztó nrvvkállói gváregységének vezetője. — Most az új csarnokban gének működnek, és ezen a csévén már itt sodort szálak vannak — m 'tatja egvik terméküket. Tavaly nyáron m°g az 1970 évi járási pártértekezlet határozatával érveltek a iárási vezetők amikor a rr"‘2”et támogatást is kérték: „Célunk továbbra is a járás iparának a lehetőségeken bpl'lij feile'ztése. úi vállalatok, üzemek lét- l-oboZáSa, a meglévők bővítése...” (Korábban lénvegében n°gy ipari szövetkezet képviselte a járás inarát.) Egy éve született a döntés. A NYIR- TERV, az ÉPSZER, a TITASZ szakemberei e’ismerésre méltó munkájának eredménye, hogy a munkacsarnok egyik sarkában már gmek üzemelnek és ügyes kezű lányok, asz- szonyok dolgoznak. Már 270-en dolgoznak itt. S jövőre újabb kétszáz munkást vehetnek fel. Mindezek szerencsére már nem kivétel- nék számító ritkaságok. Korántsem oldódott frés minden ebben a járásban, de lesz mivel e'számolni a néhány hét múlva sorrakerülő járás) pártértekezie'en. Az ipar például összességében is sokat váRozott. Ma már 3409 főt foglalkoztat, s ez gr» 'dönti, hogv íróidén harmadik nvmkás 1970 óta létesített új munkahelyen dolgozhat. Nagv szó ez egy olyan járásban, ahonnan korábban nemcsak tanulni, hanem többnyire dolgozni is eüártak az emberek, a szomszédos Nyíregyházára, a Haidúsági Ioar- Th "vekbe, vagv a még távolabbi tárterületekre. A szaktudást ma itt nagyon megbecsülik. Tükrözi ezt az arány is: négv évvel ezelőtt a munkások negwen száza,áka rendel k°zett szabrnával ma közülük csaknem minden második szakmunkás. Szó lehrt a munkássá vá’ásnól. az erősödő munkásosztályról, a szervezőit erőről, smelvnek már 59 szocialista brigád r> mozzo»óla. a mpnóoült lii ezer |pT-z -**ó1. a ae miiuőt óns vízműről, a kulturális társulás munkájáról. Kell is minden segítség, hiszen az Ipari termelés járási szinten csaknem másfélszeresére növekedett az utóbbi négy évben. Több mint tíz százalékos az évi növekedési ütem, az idén értékben a termelés már meghaladja a 320 millió forintot. • Milliókkal lehetne reprezentálni a járás mezőgazdaságának fejlődését is. Az itteni eredmények az iparfejlesztés ellenére nem kevésbé fontosak, mint négy esztendeje, mert a foglalkoztatottak több, mint felének változatlanul a mezőgazdaság ad munkát. A hogyan, és mennyiért azonban egyáltalán nem közömbös. Hivatkozhatnánk a példákra: korábban nem látott korszerű gépek hoznak új életet az itteni homokra. A sokszorosan kitüntetett Balkányi Állami Gazdaság nagyszerűen igazolja ezt. De az emberek szemléletének változása gyakran nehezebb, mint egy-egy sokmilliós gép beszerzése és megforgatása. Még több családban ütközik a régi és az új felfogás, hiszen esténként a család egyik tagja a mezőről, a gyümölcsösről. esetleg a szakosított állattenyésztési telepről, vagv éppen a gyárból érkezik haza. A kedvezőtlen vagy netán rossz gazdálkodást egvre nehezebb megmagyarázni Talán éppen ezért egyesültek, erősödtek a szövetkezetek, a négy évvel ezelőtti kilenc tsz ma már hat közös gazdaságként működik, a tizenhat szakszövetkezet tízbe tömörült. Szakemberek, szakmunkások mutatják már az újat itt is. Mindössze két szám a jellemzők közül: a termel őszövetVpcetl tagság v»m4- lyes jövedelme négy év alatt 16 800-ról 27 300 forintra növekedett. A szakszövetkezetek gondja ma sem csekély, de a tények már sok újat jeleznek: csaknem megkétszereződött. 6400 hektárra növekedett a közös művelésbe vont terület, jelentős a nyolcszáz hektáros nagyüzemi gyümöVsös. A tanyákat általában a szakszövetkezetekkel egvütt említik. Hogy van-e még ma is jogalapja a párhuzamnak, az új eredmények és gondok döntik el. Mindenesetre az, hogy nyolc községhez 121 tanya is tartozik és a járás lakosságának harm ad a-negyede (több, mint tízezer ember) tanyán él — sokatmondó salátos helyzet. A tanyai úthálózat fejlesztésére 55 millió forintot fordítottak, ezzel kevés kivétellel valamennyi tanyai területet műút köti össze a közságek'-el és itt naponta több járatban közlekednek autóbuszok. Ez egvhen azt jelenti... bngv a tanyákról emberek újabb százai vállalhattak munkát a körnvező községekben. városokban. A nagvobb tanvákon is megkezdek az óvodák építését: Butvkán. Abanusztán. Cibaknuszt^ri, a művelődési házak, a könyvtár, a TIT munkatársai még gyakoribb vendégek a tanván. Azt. hoav az itteni kulturális igényekkel számolni kell, ma aligha vitatta valaki. Sokat jelent, hogva kálló-ptniánl tanvai kollégiumot bővíteni kellett. Ebhez és Balkányban épülő újabb kollégiumhoz a megye, a járás teremtett reális alanot Mégy év alatt csak a járás lakossága 30 millió forint értékű társadalmi munkát végzett. Többek között ez a segítség sok száz tanvai kisiskolásnak a magasabb tudást, a hátrányos helyzet leküzdését jelentheti. Irta: Marik Sándor Fényképezte: Elek Emil Az iporf szövetkezetek között a legrangosabb helyet a Nagykállói Cipőipari Szövetkezel foglalja el. Az új üzemházban korszerű szalagon naponta 500 pár lábbelit készítenek) A Bud i! Mngy Antal Girdr.flr’ur bpn három éve kezdték meg ni óvánák képzés*» Felvé» telünk a 3-as számú óvodában, harmadikos tanulókról gyakorlati foglalkozás közboM készült A járás büszkesége a Balkányi A|l~m! Gazdaság, amely kokszé»" mezcgpzr nagyüzem. Képünkön: az ezer vaponos hűtőház almaosztályozó, almaléüzeme, Kállésemiénben működik megyénk legrégebbi tanyai diákotthona. Az idén új 60 személyes résszel bővült. A Magyar Poszté nagykállói gyáreavsége az egyik reprezentatív üzem lesz a járási székhelyen Az első cérnázó gépso« roa két bete kezdték meg a munkát. Két pártértekezlet között
