Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-01 / 281. szám

—‘VXiSitRfrAW SWSX'fRi!» aasäf •*» ■■ ~"-<r—á<£ ±&Y“£. Ct!&OSiz&C>&2r S3 Mi VAN A SZATYORBAN? Mi is segíthetünk JÖN, BETANUL, TERHES LESZ» Kismamák a szalag mellett Terdik Péterné és Vékony Júlia. A VOR nyí’ egyházi gyárában egvmáy mellett van ® varrógépük. Ha Terdikné segítségre szorul, elsőként Vékony Júlia látja el reszortmunká* jót (Hammel József felvétele) nyírbátori joggal hasonlít­hatják egy fejlődő kamaszhoz — persze, csak a várossá válása óta. Ez a város hirte­len kinőtte az egyik régi „ruháját”, az önki­szolgáló boltot. Szűk már ez a boltocska ek­kora városnak, a rengeteg árutól és a sok-sok vásárlótól szinte feszül az egymáshoz közel lévő négy fala. Ottjártunkkór még nem kon­gatták a delet, tehát a reggeli csúcsforgalom­nak már vége, a délutáni még nem kezdő­dött el, mégis össze-ös'zekoccannak a bevá­sárló kosarak, tömött sorok állnak a hentes­áruk előtt csakúgy, mint a pénztárnál. Sietni kell jó néhány asszonynak kettőre blokkolni kell valamelyik fiatal üzemben. Ezeknek az asszonyoknak most van az első műszak és kettőkor kezdődik a második. A választékra nem panaszkodhatnak hiszen a mennyezetig érő polcokon, gondolákon minden van itt, ami szem szájnak ingere. A kimért húsnál, a töltelékárunál tolakodni kell ugyan, de az úgynevezett tőkehúst cso­magolva egy másodperc alatt ki lehet emelni ® hűtőpult mélyéről. Az egyik hűtő csomagolt baromfival van megtömve. Egy polcon sárga cs gatésztát látunk, lakodalmi levesbe is ki­tűnő lehet, egy tsz készítette. Van itt leb­bencstészta, meg sok olyan konzerv, amely melegítés után azonnal fogyasztható. Az üve­gekben lévő árukba már beleköthetnek a vá­sárlók. Elmondhatják, hogy az italos polco­kat zsugorítani lehetne a befőttes üvegek és e savanyúsággal rakott üvegek javára. A helyi ÁFÉSZ főkönyvelője Hajdú La- josné. ö sem mentes a bevásárlás és a má­sodik műszak alól. Megértőén bólogat a ha­sonlathoz: — Valóban, kinőttük már a paránvi ön- kiszolgáló boltok. A sorban állás, a zsúfoltság időt rabol az asszonyoktól. De jövő ilyenkor már lesz szép, nagy ÁBC-áruházunk. Azt sze­rekénk. hogy a kivitelező ÉPSZER Vállalat még a fagy beállta előtt lerakja az alapokat. A nagyobb alapterületen több áru fér el és kulturáltabb, gyorsabb le'z a bevásárlás. — A közelmúltban nyitottunk üzemi bol­tot ^ növényolaj ioari vállalatnál. De van tn '- ilven boltunk a Cseoel Motorkerákoár- gvá- itteni üzemében és az Auróra Cipőgyár­ban -s. A három legnagyobb üzem nődol.go- zó: munkaruhában is bevásárolhatnak, szin­te sorba sem kell állniuk. Nemrég avattuk az Ú< húsfeldolgozó üzemünket, de a nagykeres­kedelmi vállalattól és nébánv tsz-től Is gyak­ran kérünk könnyen elkészíthető, gyorsan fo­gyasztható árukat. GYŐZŐDJÜNK MEG ERRŐL az Auróra Cioőgyár bejáratával szemben lévő boltban A kirakatnak nevezhető ablakban egy táb­lácska függ: „Friss sertéshús mindennap kapható! Megrendelést előre is felveszünk.” Mit jelent a második mondót? — kíváncsis­kodunk a fehérköpenyes asszonynál. — összeírjuk, hogy miből mennyi az igény, több árut nem akarunk hozni, hogy valóban minden nap friss legyen. Van, aki oldalast, karajt rendel, de rendelhet darált húst is, így otthon nem kell tekernie A nehéz darálót. Ez is könnyít az otthoni munkán. Töltelékárukból többet is kaphatna a boltunk. Ezt szóvá tették az asszonyok Is.. Most példá­ul csak 28 forintos kolbászt láthatnák a pol­con és van kevés sertéssajtunk is. Az üzemcsarnoktól jobbra lévő tüződe falán majd minden gép’ fölött egy-egy cserép virág' díszeleg. A pszichológusok és a szoci­ológus szerint az ilyen környezetben jobban megy a munka, innen jobb kedvvel térnek haza a dolgozók. Talán így a második műsza­kot is könnyebben viselik. Milyen is az a második műszak? — kérdezzük Kovács Já- nosnétól. — Könnyebb, mint tavaly. A bolt sokat segít. A zöldségen kívül még a vasárnapi ebédhez is mindent meg tudok itt vásárolni. De a zöldség nekem otthon megterem. Süte­ménnyel sem kell bajlódnom, itt majdnem minden nap friss süteményt és gesztenyeDü- rét árulnak. A reggelit, délutános műszakban a vacsorát sem kell otthon csomagolni, mert egy kismama összeírja étkezés előtt, hogy kinek mire van szüksége és bevásárol. Gépe­sített a háztartásunk, és a nagvobbik, a tíz­éves kislányom is segít. Már ilyenkor hozzá kell szoktatni a házi munkához a kislányo­kat. A kicsi hazajön egyedül is az oviból, de otthon még sok a dolgom veié. A mosás, a ta­karítás, a gépek mellett sem könnyű. Persze, a férjem is segít, ha éppen nem kell gépko­csit vezetnie. A MÁSIK CSARNOKBAN a csiszológép előtt áll és feszülten a munkájára figyel öz­vegy Bihari Károlyné. Szünetet tartva így vélekedik: — Nekem jól bevált s kétműszakos állás, akkor sem változtatnék rajta, ha a városban válogatni lehetne az egyműszakos állásokban. Megszoktam és megszerettem ezt a munkát. Az otthoni munkákhoz is megedződtem. A két lányom sokat segít, főleg a gimnazista. De én nem vagyok mindennel elégedett Jobb le­hetne a városban az otthoni munkát köny- nyítő szolgáltatás. A szolgáltatásunk bizony még nem méltó a városi ranghoz. A tábla megtévesztő, nincs mindennap hús az üzemi boltunkban. A töltelékáru-ellátás pedig gyak­ran akadozik. Néha csak máikrémet kapha­tunk reggelire, vagy vacsorára. Az otthoni munkám könnyebb lett, mert a múlt szomba­ton bekötötték nálunk a palackos gázt. így gyorsabban tudok főzni, nem kell a tűzra­kással baúódni. tisztább, higiénikusabb a gázzal való főzés. De a gázpalackok cseréje sem zökkenőmentes. Van úgy, hogy fél napot esetleg egv-két napot kell várni a frissen töl­tött gázpalackra, A KÉT VELEM-ENY TEHÁT ELT ENTÉ- TES. De azt Bihariné is őrömmel elismeri, hoav évről évre iavul a bátort asszonvok helvzete. A gyár jóvoltából is. Az Auróra Ci­pőgyár ötszázezer forinttal járult hozzá a november 7-én átadott százszemályes óvoda építéséhez. A gyár dolgozói harmincezer fo­rint értékű társadalmi munkát végeztek az építkezésen. Ezért a gyár dolgozóinak, illet ve gyermekeinek harminc helyet biztosítót' az óvodában a város! tanács. Az óvoda köze1 van Ide, sokat könnyít az asszonyok otthon' munkáján. És mi, férfiak is kőnnyíthetünk Egyenjogúság van, nekünk is jogunkban ál a gyemekeket hazavinni, a degeszre töraöt bevásárló szatyorok cipelésére szintén jogc — Hát, rá kell dolgozni a hiányzóra, az biztos. A szalag mellett nem állhat meg -a munka egy helyen sem, mert akkor az egész csoport megakad. Muszáj valahogy pótolni a kieső dolgozót. Aki hiányozni szokott: Terdik Péterné — aki leggyakrabban pótolni igyekszik őt, s a fenti szavakat mondta: Vékony Júlia. Egymás mellett ülnek a Vörös Október Péríiruhagyár nyíregyházi üzemében. A szalag végén, kész nadrágok kerülnek a vasaló alá. Ők is egy-egy részműveletet végeznek, akárcsak a többi asz- szony és lány, akik a zúgó varrógép fölé ha­jolva figyelik a tű cikázását. Fiatalok. A kü­lönbség kettőjük között mégis óriási: Terdik­né gyermeket vár. . — A hetedik hónapban vagyok. Eddig semmi baj nem volt, épen, egészségesen vise­lem. Havonta egyszer kell orvoshoz menni felülvizsgálatra. Olyankor aztán a szalagnak valahogy pótolni kell-a munkámat. Nélkülem, kell elvégezniük , ugyanannyit — Téljesítményes órabérben dolgozunk, hát nem mindegy, mennyit csinálunk-. — pillant fel Vékony Júlia. — A bérünk ugyan nem csökken az eltávozott kismamák miatt, de... bizony többet dolgozunk. Viszont: sen­ki sem zúgolódik emiatt... Pótolni a kiesőket — Annyi a veszélyeztetett terhes anya, hogy az egyenesen elképesztő. A legtöbb dol­gozónk, ahogy bejelenti, hogy állapotos, nyom­ban közli azt is: nem jön be dolgozni, mert az srvos kiírta. Veszélyeztetett Pillanatnyilag ti­zenhat várandósunk van — közülük csak né­hány dolgozik... t Marinka János igazgatóhelyettes széttárja karját — de mozdulatában nemcsak a leen- 13 kismamák és gyerekek egészsége fölötti ag­gódás érződik- Más gondok is szorítanak. — Nagy gondjaink vannak: aüg-alig tud­juk pótolni a kiesó dolgozókat. Szülni is kell, termelni is. Nem könnyű összehangolni a ket­tőt... Ezen persze mosolyogtunk. De a gond elő- bukott. — Higgye ei, úgy őrülők, araikor egy-egy kismama behozza a gyerekét. Engedélyt kér, hogy bevihesse az üzembe, bemutatni a mun­katársaknak. Hát, persze, hogy viheti... De, ha ugyanezt a fiatalasszonyt látva az jut eszembe, hogy csak tegnap sikerült hozzá ha­sonló értékű munkaerőt a helyére állítani ... akkor kesernyésebbé válik a mosoly. Hiszen, amíg az betanult, addig legkevesebb egy hó­nap telt el. S addig a szalag, a termelés érezte a hiányt & ez így megy folyamatosan... Min­dig van tíz-tizenöt szülés előtt álló dolgozónk A VÖK nyíregyházi gyárában mintegy nyolcszáz nő dolgozik — a létszám nyolcvanöt százalékát teszik ki. Kétharmaduk fiatal. A gyár dolgozóinak közel a fele „mozgásban van” — azaz jön, betanul, terhes lesz, elmegy, a helyére felvesznek valakit És kezdődik elöL rőL Gond az őrödből Mi még viszonylag jó helyzetben vagyunk a munkaerőpótlás szempontjából a többi nyír­egyházi gyárral szemben. A béreink aránylag magasak, és csak két műszakban dolgozunk. Ez igén nagy vonzerő. De csak egy darabig— Szülés után, kisgyermekekkel már ez is sok — természetesen- - . Az üzemcsarnokban Szilágyi János, a gyár szakszervezeti titkára is kapcsolódott hozzánk. 0 kalauzolt végig a tágas, varrógépzümmögés­sel telített teremben, ismertettett meg Terdik-r névéi, és Vékony Júliával. Beszéltünk a fő­művezetővel, művezetőkkel. Nagy többségük­ben férfiak. — Sokszor asegfrták-etaiaittdták méz «*« a problémát: nem jó szemmel nézik a vezetők, ha egy nő szülni akar. Nem egészen így van ez... örülünk a gyermekáldásnak, gratulá­lunk ... de ha akarom, ha nem, folyton az jár az eszemben: kit fogunk a helyére állítani És ez bizony sokszor szinte megoldhatatlannak tűnik... Csak szakképzetlen munkaerőt ka­punk — be kell tanítani. Ez a folytonos cse­rélődés, világos, Ji°Sy rsem tesz jót a ter­melésnek ... Tehát az a „nem jó szem” távol­ról sem harag vagy neheztelés. Csupán annyi, hogy a vezetőnek jut a gond az örömből... Három közül egy A nyíregyházi ruhagyárban tehát gondos jelent a sok szülni készülő nó. Ez érthető, hi­szen szervezési, utánpótlási nehézségek tá­madnak távoztukkaL Viszont — bár nem könnyű — ezt nem szabad kiszakítva, sajátos problémaként szemlélni. A népesedéspolitikai határozat és intézkedések nyomán mindest „női” üzemben felléptek és a jövőben egyre szaporodnak a hasonló gondok. A vezetőknek, akik vállára az utánpótlás, a munkaszervezés, a megfelelő körülmények biztosítása neheze­dik, meg kell változtatniuk az eddigi nézőpon­tot. A ruhagyárban statisztikailag kimutatták, hogy ilyen „objektiv” ( a gyár szemszögéből valóban objektív) okok miatt csaknem a lét­szám fele állandóan cserélődik. Ere tehát szá­mítani lehet és kell. Ha nem is a szó szóróé értelmében, de csaknem úgy lehet felfogni: ez technikai probléma. Tervezni kell rá, a meg­oldására. Mert megoldás van. S ebben nagy részük van azoknak az asz- szonyoknak-lányoknak, akik pótolják a hiány­zó kezeket. Asszonyok, akik három, négy, ha« éve szültek; lányok, akik két, három, hat év múlva szülni fognak. Három nő közül egy szülési, gyermekgondozási szabadságon van. A másik kettő érte is dolgozik... Tarnavőlgyi György ANYA GYERMEKÉVEL. (KrutiDa József faisd rajza) formálhatunk— Nábrádl Lajos A Nyírbátor Növényolaíioarí Vállalói területén szép üzletben vásárolhatnak a vállalat dolgozói és a környékbeliek. (Hammel József felvétele) flO

Next

/
Oldalképek
Tartalom