Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-08 / 287. szám

1974. deeemSer 1 % % vv Hangnem Hosszasan, örömmel beszélt a szövetkezet elnöke ősz elején az idei jó termésről. „Men­jünk ki a határba — invitált — győződjön KELET-MAG YARORSZÄG — VASÄRÄAFI MELt.EKt.ff? T VÁLTOZÓ VILÁGUNK Sportélet Szabolcsban A testnevelés és sport szerves része tár­sadalmunk politikai, gazdasági, kulturális éle­tének. Meghatározott és jelentős feladata van a szocialista nevelés folyamatában, a szemé­lyiség kialakításában. Befolyásoló tényezője az egészségvédelemnek, különösen az úgyneve­zett civilizációs betegségek megelőzésének. Aktív szerepe van a szabad idő tervszerű kihasználásában. Minőségi szinten széles tö­megek szórakoztatására ad lehetőséget. Olim­piákon — világ- és Európa-bajnokságokon legjobb sportolóink nemzeti színeink becsü­letéért küzdenek — vagyis a sporton belül is jelentkezik a nemzet egészsége és a nemzet dicsősége;. tudjanak tenni katonai szolgálatuknak, mert a haza védelme nemcsak akarati tényező, ha­nem képességek, készségek kérdése is. Ma már nem vitatott, hogy az utánpótlás biztosításának legszélesebb bázisát, a tehetsé­gek felszínre kerülésének legnagyobb lehető­ségét, a széles alapokon, mindenki által hoz­záférhető formában szervezett iskolai sport jelenti. Ezért kell arra törekedni, hogy min­den tanulónak, hallgatónak legyen lehetősége egészségi állapotának, érdeklődési körének, megfelelően rendszeres sporttevékenységet ki­fejteni. Jelentősen fejlődtek létesítményeink. Ma Szabolcsban nem találunk olyan kis községet, ahol legalább egy labdarúgópálya ne lenne. A pályák többségéhez öltöző épült, sőt nagyobb településeinken kezdenek kialakulni a komp­lex sporttelepek. Az úszósport fejlesztésének ' lehetősége nyílt meg a sóstói uszoda téliesíté- sével, de nagy remények valóraváltását ered­ményezheti a három új városunk sportlétesít­ményeinek korszerűsítése, új uszodák építése. 9 Állami irányítással meg róla a saját szemével, milyen kukori­cánk, cukorrépán!; termett, s az almafák ágait valósággal lehúzza a tenger gyümölcs.” El Is indultunk, s mintha nem tudtunk volna betelni ■ az őszi határ dús pompájával, naphosszat a földeket jártuk. Találkoztunk és szót váltottunk a szántóföldi kertészet para­dicsom- és paprikatábláin szorgoskodó nagy csapat asszonnyal és leánnyal, mellettük, kö­rülöttük ott sorakozott a sok teli láda. Bosz- szúsan újságolták többen is az elnöknek: las­san halad a szállítás. Amikor pedig szóvá tet­ték ezt az egyik gépkocsivezetőnek, dühösen felcsattant, hagyják őt békén, napok óta ti­zennégy, tizenhat órát dolgozik, már alig áll a lábán. Nem messze a kertészettől két traktor állt a friss szántáson. Tárcsáztak volna, de mint kísérőm érdeklődése nyomán csakhamar ki­derült, az egyik gép motorja meghibásodott, most azt nézik, mit lehetne tenni, mert tarta­lékalkatrészt nem hoztak magukkal,-, és tudo­másuk szerint a raktárban sincs. Az elnök gyorsan visszaült a maga vezette terepjáróba, majd hoz ő segítséget, várjam meg, közel van a szomszéd téesz központja... Eltelt egy jó óra, mire a meghibásodott traktor megint dolgozni kezdett S bármerre mentünk a határban, az elnöknek mindenütt akadt kisebb-nagyobb in­téznivalója, amit bölcs nyugalommal vállalt az első szóra, hiszen — úgymond — a nagy ter­mésnek a gondja sem kicsi. Báymerre járunk az országban, látjuk, ta­pasztaljuk ezt. A munkaerő biztosítása, a gé­pek munkájának szervezése, a termés megfe­lelő raktározása, a tagság egyéni kérései, ame­lyek többnyire a háztáji termés betakarításá­val, elszállításával kapcsolatosak, erősen pró­bára teszik a vezetők rátermettségét, tudását, szervezőkészségét, mi több, az idegrendszerét. Az emberség vizsgája is az volt a mosta­ni, nehéz őszi nagy munka, amely a mezőgaz­daságban az erők és eszközök koncentrálását, okos kombinálását írta elő a vezetők számára. Mozgásba lendült a termelés egész gépezete. Minden azon állt, vagy bukott, miként sikerül megőrizni és fokozni az emberek munkaked­vét, felelősségérzetét, s a vezetők képesek e magukkal ragadni, a napi tennivalók elvég­zésére sikerrel ösztönözni a mezőgazdasági dolgozók milliós seregét. Jól tudjuk: ilyen időszakban kísért'leg­inkább a túlfűtött indulatok kitörésének ve­szélye. Ilyenkor találkozunk főként a paran­csolgatással, az önuralom hiányát tükröző fel­emelt hanggal. Ez az az időszak, amikor a munka hevében egyes tisztségviselők hajlamo­sak elfeledkezni a viselkedés, az emberek Iránti kötelező tisztelet elemi szabályairól. Ar­ról nevezetesen, hogy nyugalmukat mindenkor megőrizve, türelmesen, a legnagyobb tisztelet hangján beszéljenek azokkal, akikre a munka neheze hárul: a fizikai dolgozókkal. S hogy az őszi nagy hajrában megtegyenek mindent az emberek jó közérzetéért, törődjenek velük amennyire csak a körülmények megengedik. Kinn a mezőn, ha valami nem úgy haladj mint ahogyan kellene, az elkerülhetetlenül előadódó zökkenők következtében nagy mun­kák idején amúgy is gyakoribb a meg nem értés. Hallani eseteket arról, hogy parázs veszeke­dések támadnak egy hiányzó szerszám, egy késve érkező üzemanyag-szállítmány, vagy az ebéd nem kielégítő minősége miatt. Milyen sokat ér ilyenkor égy-egy békítő, higgadtságra intő mondat, amit a vezetőtől hallanak. Még többet pedig az, ha a zökkenők elhárítására azonnali intézkedés születik. A földeken dol­gozók joggal várják a vezetőiktől, hogy a mun ka közben támadt legnagyobb bonyodalmak közepette is hivatásuk magaslatán álljanak ordítozás. idegeskedés helyett; ahelyett, hogy minden hibáért másokat okolnak, megszün­tessék a hibák okait, s cselekvő módon, em­beri tartásukat megőrizve vegyenek részt a Snunka zavartalan menetének biztosításában. . 4M i I & L Jelentőségének megfelelően — a társadalmi változásokat követve — a testnevelés és sport irányításának, vezetésének organizációs ke­retei az elmúlt 30 évben gyakran változtak. Ezek a változások csak részben érintették ap irányítás, vezetés, szervezés jól bevált for­máit, módszereit, a sportban rejlő széles körű társadalmi erők maximális kihasználásának lehetőségeit , „ . Ä nagy számok törvénye Megyénk testnevelési és sportmozgalma a társadalmi, gazdasági változásokat követve az elmúlt 30 évben jelentős átalakuláson ment keresztül, s az utóbbi években dinamikusan fejlődött A 265 sportegyesület 52 ezer tagja közül 27 ezer igazolt versenyzőt tartunk nyil­ván, több mint 900 a minősített sportolók szá- ‘ma. , . Országos válogatott (felnőtt, ifjúsági, utánpótlás) 17, a nemzeti bajnokság I—III. osztályában 30 csapatunk vesz részt. Uj sport­ágak honosodtak meg (súlyemelés, tenisz, kis­pályás labdarúgás), illetve néhány sportágban jelentős minőségi emelkedés történt (atlétika, asztalitenisz, sportlövészet, torna). Megyénk évek óta jelentős utánpótlásbázissal rendelke­zik. Ezt elsősorban a nagy számok törvénye adja, közel 80 ezer általános, 25 ezer középfo­kú és 2500 főiskolai tanuló. Az eredményszintek emelkedése miatt valamennyi sportágban meghosszabbodott az az időtartam, amíg a kezdő sportolóból élvo­nalbeli versenyző lehet. így a tervszerű fel­készítést néhány sportágban már az óvodás korban meg kell kezdeni (úszás, torna). Óvo­dai oktatásunk minden igényt kielégít a testi nevelés szempontjából. Az iskolai kort elérő gyermekek döntő többségének fizikai képessé­gei megfelelnek a kor követelményeinek. A sokmozgásos didaktikus játékok, melyek össz­hangban vannak az életkori sajátosságokkal, alkalmasak a gyermek szellemi és fizikai ké­pességeinek kibontakozására. Az első törés gyermekeink életében az általános iskolá első osztályában következik be, amikor ő már „nagy fiú, nagy kislány”, hiszen iskolás, s bántja, hogy az iskolapadban üljön egyenesen, az órarendben beütemezett tananyag oktatását egész órán figyelmesen hallgassa végig, ne mozogjon, ne zavarja a többit A játékok máról holnapra eltűntek, a szabad mozgás megszűnt, s még a heti két testnevelési óra intenzív megtartása is néha csorbát szenved. Nem vitatjuk, hogy a mai kor követelmé­nyei másfajta igényeket támasztanak a felnö­vekvő nemzedékkel szemben, de akkor ne­velési módszereinken keli változtatnunk. Tör­téntek erre is intézkedések. A harmadik test- nevelési óra jelentős tényező, de nem oldja meg az általános problémát. Társadalmunk szemléletében is van változás, s büszkén mondhatjuk el, hogy megyénkben megindult egy erjedés, mely a feltételek biztosításával felnövekvő ifjúságunk mozgásszükségleteinek kielégítését kívánja jobbá tenni. A „Minden iskolának önálló sporttelep” akció ma már nem csak jelszó, hanem a megvalósulás stádi­umában van. Városainkban a játszóterek épí­tése nemcsak a 3—‘6 éves, hanem mindinkább az Idősebb gyermek mozgásigényeinek kielé­gítését is szolgálja. Ezt az'utat kel! járni ahhoz, hogy a' IS évse korbaa besorozó« hadkötelesek elegei Falusi sparlakiádok Megyénkben már hagyománya van a fa­lusi spartakiádoknak, s néhány éve megho­nosodott s mind nagyobb vonzó hatással biz­tatnak az üzemi-munkahelyi tömegversenyek. Ezeken a tömegversenyeken rendszeresen és alkalomszerűen több tízezer dolgozó vesz részt. Jelentős szervező és lebonyolító feladatot vál­lalnak az ügy érdekében az üzemi szakszer­vezeti bizottságok. Az „Ismerd meg megyédet, hazádat” mozgalom keretében évről évre emelkedik a természetbarát mozgalomban résztvevők száma. Jól szolgálták a sport népszerűsítését azok a nagy tömegeket mozgósító rendezvények, melyek kötetlen formában — korra és nemre való tekintet nélkül — mindenki számára hoz­záférhetők voltak. Az. Országos Sportnapok rendezvénysorozatai, a különböző szakmák szakszervezetei területi és országos rendezvé­nyei. A főiskolai és középfokú iskolai országos bajnokságok Nyíregyházán történő rendezése, vagy a rádió által is egyenesben közvetített futó-kocogónap, a forradalmi ifjúsági nap Nyírvasváriban, a tanyasi fiatalok találkozója Nagy kallóban. A versenysport fejlődésének mutatói a megyei, városi, járási versenynaptárak. A 24 sportágban évenként több, mint 600 verseny kerül megrendezésre, mely folyamatos baj­nokságok keretében teszi lehetővé a rendsze­res spor; ist. Nemzetközi kapcsolatok Az utóbbi években kiterjedt határ menti és nemzetközi kapcsolatok épültek ki megyénk és a szomszédos országok között. Több, mint tízéves hagyománya van a Szovjetunió Kár- pátontúli területe és Szabolcs-Szatmár sport­kapcsolatának. Kialakulóban van a román, lengyel, bolgár és csehszlovák sportbarátaink­kal a kapcsolat felvétele, néhány sportágban már történtek közös rendezvények. Nemzet­közi kapcsolataink részben a minőségi élsport eredményességét, másrészt viszont az utónpót- lás tapasztalatszerzését segítik. A sportszak­mai feladatokon túl fiataljaink e találkozókon könnyen megtalálják a közös nyelvet: a sport és barátság nyelvét. Ezek a találkozók ma már sokkal szélesebbek, mint ahogy azt a pálya, a játéktér keretei engedik. ’ , A sportmozgalom irányításában 1973. jú­lius 1-ével lényeges változás történt Az ad­digi tömegszervezeti formát az állami irányí­tás váltotta fel. A testnevelés és sport felad?- fainak megoldása így az államigazgatási szel / hatósági jogkijre. Ezzel tovább szélesedett a mozgalommal foglalkozók tábora. Az állan i irányítás azonban továbbra sem nélkülözhe.i a sok ezer társadalmi aktíva feladatvállalá­sát, sőt — a lehetőségekhez mérten — a moz­galom szélesedésével újabb aktívák munkájá­ra lesz szükség. Létszámban és minőségben tovább keü ja­vítani szakember-ellátottságunkat. Újabb éd- zőkre, játékvezetőkre, versenybírókra lesz szükség. Bízunk abban, hogy a versenysportot koruknál fogva abbahagyók nem fordítanak hátat a sportpályáknak, hanem több éves ta­pasztalataikat felhasználva segítik a felnövek­vő nemzedék fejlődését. További feladataink vannak a társadalmi és tömegszervezetekkel való kapcsolatrendszer elmélyítésében. A sportmozgalom egysége azt is jelenti, hogy e sokrétű feladatot csak ezek­kel a szervekkel karöltve tudjuk maradékta­lanul megoldani. De elsősorban feladatunk az egész társadalom szemléletváltozását olyan irányban formálni, hogy az ember fizikai és pszichikai egység, a műveltséghez hozzátarto­zik a test edzése, a testkultúra. Mitró, Balcző* Bmzsenyák 4** Büszkék vagyunk azokra a megyénkből elindult élsportolókra, akik dicsőséget szerez­tek hazánknak, de most is itt vannak közet­tünk az újabb Mitrók, Balczók Bruzsenyákok, Szabó Ildikók, akikre a sport szakembereinek fel keH figyelni, s a már említett széles ala­pokról indulva képességeik kibontakoztatásá­hoz a maximális segítséget megadni Céljaink közös összefogással egység« és hatásos szakmai irányítással, a feltételek ál­landó javításával, valamint aktivitásunk és kapcsolataink növelésével érhetők csak eL Sportéletünk fejlődésének reális alapjai meg­vannak, rendelkezünk azokkal a keretekkel, melyek alkalmasak a fokozatos fejlődésre, t mind a minőségi, mind a tömegek sportja te­kintetében széles lehetőségeket nyújtanak. Hadházi lásxIS 0jj fedett tornacsarnok Nyíregyházáik

Next

/
Oldalképek
Tartalom