Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-08 / 287. szám
8 KETET-MAGTARORSZAG - VASÄRNART MEtXfiTCLEf Wn&e&mtGer fe Dr. Margócsy József: Váci és a közéletiség Elhangzott azoc a tanácskozáson, ame- _ - . _ „ , lyet a Rwgyar írószövetség, a megyei ta- ' olyan fumigaló megjegyzést hallott, amelyek nács és a megyei könyvtár rendezett írók megfogalmazói, kifejezésre juttatói éppen és kritikusok részvételével abból az alka- olyan nehéz knriilmónv^b- ir-x-x** •' K i lomból, hogy 50 éve, 1924. december 25-én " m . koZOtt Jartak született váci Mihály Nyíregyházán, a n®m jurták iskolába, mint ahogy ő, — megyeszékhelyen tartott konferencia az vagy ahogy äz éppen Ott felszólaló egyik-má- lrodalom és a közéletiség kérdéseit bon- sík írótársa kifejezésre juttatta életrajzi írá- colta- saiban, csakhogy az értekezleten, akkor már Amikor ez a téma előkerül nem szabad kvintettek H'víí,3,0 fS ^jYezet-0vel le- arról elfeledkezni, hogy Váci egész életére és tarírisz ?” ’ ’ ,,te me^ minck° egyéniségére az elmélet és gyakorlat teljes . . __, ... azonossága és egybeforrása volt jellemző. Mi- . er, e.m 611 ez* a ^sac^a^m cselekelőtt ismertté vált volna mint költő, a felsza- ,,lr?, 0fh együttműködését és egybadulás utáni nagy küzdelmekben ő már gya- a 0 -Ízületét Váci Mihályban. Ezért korlöja volt a társadalmi cselekvésnek. Előbb rriQi ,szerencsés találatnak azt a váNyíregyházán kollégiumi igazgató, majd. a Nyiragyhazál? éppen megye kollégiumi ügyeinek előadója, röviddel r?tkán arlndíir ni, °n£ neYeztek el róla, mert ezután, 1951-től - az akkori Felsőoktatási Mi- £%?3lVe* ka.pcsolat **nisztériumban — a kollégiumi ellátás köz- . , , ? .. . , hozott, eszme es msgvalópontjában vállalt országos feladatokat. És sítas fcozdtt mmt éppen ebben az esetben, miután ezeket a -lépcsőket, mind szélesebb és *r i gondolat, amelyet el szeretnék szélesebb munkakörben és hatáskörben meg- ^onaam, hogy ez az ember, akinek a társa- járta, csak azután jelentkezett az irodalomban í3:1?}' cselekvés, a közéletiség volt egész életét 1955 januárjában az Uj Hang hasábjain. betöltő programja, megsem volt az elvek és Nem filosz pontoskodás és fontoskodás ez, eszmék megkövesedett és elvontan élő bajno- amit itt most röviden érintettem, hanem an- .' vette azt a verset is, amelynek nak a tárgyszerű bizonyítása, hogy a társa- cims- Miránk hasonlíts, kommunizmus — és dalmi cselekvés és az irodalmi jelentkezés eai}.c,í az az értelme es lényégé, hogy a szo- szerencsés egymásutánja következett be Vá- Clahzrrms, a kommunizmus is csak akkor és cinál, vagyis nem szerep volt ez számára, ha- an.ny. an lesz jobb más világnál, ha abban nem maga uZ élet gyakorlata. Azaz: nem tu- jobban otthon érzi magát még több em- dott másképp élni; mert nem csupán olvas- ber> lenként mindenki. mányaiból ismerte és hirdette a közéletiséget, ... , e nsm időszerűtlen, mindenkit-keblérehanem sok gyakorlati tapasztalata koncentrá- ?!•, eSf ?k valamilyen perspektívátlan osztály- lódott, sűrűsödött, szintetizálódott benne köl- bek?-birdetese volt ennek a tartalma, lénye- tészetté. Sf- Hanern merész sikoltás és aggódó felkiálIsmerősek azok a nyilatkozatai, amelyek tlts’, an?e'y az elembertelenedett, elidegenedett / szerint kissé fanyalogva fogadta azt a bizonyos v.1’ag közeledtére figyelmeztet sajátmagunk „közéleti” jelzőt, amely a Kossuth-díj indoko- eltavolodasanak veszélyére, az elgépiesedés, fásában is szerepelt annak idején. Azt fejezte az elgzürkülés könyökkel súrolható vészes kö ki ezzel, hogy számára nem szerep volt a köz- ze*st?.frf' életiség, nem költészetének egyik szelete, sem Közéletiség« mélységes humanizmussal életének egyik megnyilvánulási formája. Vál- Parosult ezért maradhatott mindig és minden- lalt ő egy erőteljesebb kifejezést is: a fórra- kor emberi, ember közelségű, társadalomsza- dalmiságot, amely nála mindig egyet jelentett Dasu: a mienk. az élettel, illetve számára az élet volt maga a ^ hogy ez a leiektől lélekig gondolkozás forradalom. mégsem idegen a mai emberektől, azt semmi Ez a fogalmazás benne nem kötődött a s<rm bizonyítja jobban, minthogy olyan közösnapi politikai taktikai célkitűzéseihez. Ha ezen ®®g, foglalkoznak költészetével, veszik fel a terminológián belül akarok maradni, akkor neyét’ ,tazik költészetét munkájuk zászlajára, azt mondhatnám, hogy stratégiában látta ő a akik (és vezetőik) nem is ismerték Vácit, feladatokat és az ő forradalmisága is stratégia Yagy,Vs njeg azt sem mondhatjuk, hogy utolér- jellegű közéletiség, forradalmiság volt. Minden hetetlencil kedves egyénisége, varázsos és összefüggésben hétköznapjainak minden perce m^Sojto előadása,^ vitakészsége, magatartása ehhez kapcsolódott. Ezért volt ritka szerencsés hat meS re»i ismerőseiben — még ma is. Hadd pillanat, amikor egy jó évtizeddel ezelőtt a enJütsek ezzel kapcsolatban néhány friss élmegyei vezetők javaslatával és egyetértésével men>,,;- Most, júniusban az egyik budapesti rákerült az országgyűlési képviselők tervezett egyetemi gyakorló gimnáziumban láttam el az listájára, és két egymást követő ciklusban meg érettségi elnöki funkciót. Két értelmiségi csa- is választották. Csak korai halála szüntette Jódból származó diák, arra a kérdésre, hogy meg a mandátumát, nem ő hagyta abba, nem kl. a legkedvesebb írója, gondolkodás nélkül 6 fáradt bele ebbe a munkába. Vácit említette, s amikor rákérdeztem, hogy Ez a nagyszerű benne: hogy a költészete legalább 10—10 percig beszéltek szavilágosan közéleti, és amikor egy író-olvasó . ,on, kapásból Váci költészetéről, bőven találkozón részt vett, minden szava, megjegy- Mézve verseiből, ismertebb prózai írásaiból, zése tényleges politizálás volt. Sohasem látták Vácit, szüleik sem találkoztak Ennek most csak egyik területét hadd em- ve^e- Pusztán olvasmányélményük van róla, lítsem. Ez a szabadság, a felszabadultság és a hisznek neki, úgy látják ma is szól hozzá- felszabadulás problémája. Költeményeivel is, . eSyik diák sem magyar szakos tanárde különösen a prózai köteteiben követhető n . feszült: egyikük külkeres közgazdász, a nyomon, hogy mennyire harcolt közvetlen m.ifík kísérletező kémikus akart lenni. Vagy hozzátartozóiért, rokonságáért, sorstársaiért; nekány hónapja Encsen, Borsodban nevezték szerette volna az alvégi emberek gyanakvó eJ ,a gimnáziumot Váciról, a tantestület és a tömegében, a naivul tudatlan idős asszonyok diákság kérésére, pedig sem az igazgató, sem gondolkodásában felvillantani és megfényesí- a maoyar szakos tanárok nem találkoztak so- teni a szabadság gondolatát. J13 veIf- És egy rpátyásföldi művelődési ház Amit a pártkongresszusi beszámolók úgy néhány hete nevezte el irodalmi körét Váfogalmaznak meg, hogy a fizikai és gazdasági .s a derék aktivisták napokon át jártak felszabadulást, a lét szabadságát csak lassan y JC1 nyomában, fényképeztek, másoltak, követi a tudat szabadsága, a tudatnak a meg- magnoztak — mert szerették volna még job- szabadulása minden feudális kapitalista kö- ,n megérteni névadójukat, akit csak írásai- töttségtől, azt csak kevés költő tudta ilyen , * ismertek s most legalább sokak elbeszé- következetesen végiggondolni és gyakorlatban léséből is közelebb vontak magukhoz, /végigvezetni. És harca is ebből adódott saját .Úgy látszik, hogy a régi költő szaval rá Is környezetével, rokonságával, volt kollégáival, érvényesek. Csakugyan nem hal meg a sirba- társaival, (mert velük vitázott a legtöbbet, szálláskor az, akt a közösségért, a népért él éppen őérettük), hogy a léleknek, a gondolko- és érte harcol még akkor is, amikor velük villásnak, a szellemnek a felszabadulását is ép- ^ázik harcoskodik. pen úgy igényeljék, mint ahogy részesei lehet- . örülök annak, hogy fontos témának ítéltek az elnyomás megszűnésének és kizsákmá- fék ezt a tanácskozást, amely az irodalom és myolás eltűnésének. a társadalmi cselekvés összefüggését vizsgálAzt hiszem, elég erről ennyi jelzés. De ia- Örülök annak, hogy ezt a megbeszélést írók hogy ez egy folyamatos, állandó, minden perc- és kritikusok éppen megyénkben, városunk- ben megnyilatkozó magatartás volt, azt elsősor- ^an tartják, ahol ojyan hogyományai vannak ban azok tudják, akik találkoztak vele vagy ennek a témának, mint Bessenyei, Kölcsey, egy-egy ilyen esetet együtt éltek át vele. Ezért Zalka Máté, Móricz Zsigmond — hogy csak a volt haragja hirtelen magasságokba csapó és régebbieket említsem, s ahol Váci nőtt fel és nagyon szenvedélyes, amikor saját sorstársai- Batkó József él és tevékenykedik. És örömöm nak elkispolgárosodott, urizáló magatartását meU«tt hadd fejezzem ki köszönetemet is, hogy vette észre, vagy amikor azt látta, hogy egy- elmondhattam néhány gondolatomat is e egv gépkocsivezető vagy más. hasonlóan „alul- tárgykörben. ról” jött ember megfeledkezett arról, hogy Kívánok jó tanácskozást, mert — azt hl- honnan jött, és türelmetlenül, értetlenül, a szem — nem árt figyelmeztetni arra, hogy az régi úri osztály gőgjét magában hordva vált irodalom és a társadalmi cselekvés egymásra- érzéketleimé a még gyámoltalanabbul visel- utaltsága korunknak, rendünknek fontos kf- kedő emberekkel szemben. Emlékezetes az az vánsága és feltétele. Hogy is mondta ezt Váci, esete, meg is írta, ha kicsit szelidítettebb for- aki mostanában lenne ötvenéves, de legalább mában is, amikor egy gépkocsivezető nagyon éve írta ezeket a sorokat, amikor vallatták gorombán kiabált rá az úton tétovázó és az íré képviselő munkájáról: ügyetlenkedő paraszt emberekre, vagy ahogy . ...„Az igazi író mandátum nélkül is képmagas fönségéből és száz lóerős gőgjéből le- viselő. Jó müve pedig interpellációnál is töb- kezelően beszélt egyszerű munkás vagy pa- hét ér.. Jó hallású olvasói meghallják hangját, raszt emberekkel; az, aki nemrég maga is, és szívük biztos igenlésével érzik, hogy az 6 vagy legalábbis egy generációt visszamenően nevükben olyan kérdésekről beszél, amely létugyanilyen tétován viselkedő ember volt, mint kérdésük, noha nem is beszéltek egymással •ki most vele szemben állt. sohase. Az igaz írót nem választja képviselöVégtelenségig felindultan tudott beszélni vé senki, ő szegődik mások ügye képviselőjé- azokról, akik hamar hagyták abba a harcot vé sokszor akkor is, ha ezt senki sem várja saját sorstársaik felemelkedéséért. Egyszer az tőle, sőt, rossz szemmel nézik olykor; az igaz egyik országos bizottságban ismételten felve- írót nem küldik, nem jelölik — 6 veszi a bá- tette a tanyasi gyerekek hátrányos kulturális torságot és vállalja, magát kiáltja ki népe, helyzetét, hogy tudniillik mennyire újrater- osztálya képviselőjének: nem hívják, és 6 el- melődik a hátrányos helyzet az osztatlan álta- hivatottnak érzi magát. Jó és igaz müve hú lános iskolai felsőtagozati osztályokban, és beszámoló azok életéről, akiket képvisel, és hogy mennyire szükséges az Iskolabusz, vagy azoknak a jövendőre bejelentett igénye. Ha olyan központi iskola, amelyik mellett kollé- pedig nem ilyenek a művei az frónak, akkor giumban tanulhatnak legalább a felsőtagoza- nem képviselő, akkor sem, ha hivatalos man- •tosok. Indulatos felszólalása után néhány dátum van a zsebében.” Váci Mihály: Hogy éljek? Hogy éljek? — mind ezt kérdi tőlem. Kitől kérdezzem éh? Gyűlölöm minden napomat. Motyogom: t- van remény Elpusztít legszebb célom, amiért mindent vállalok. Sorsom, hogy megteremtselek óránként belepusztulok. Hogy szavam kiáltás legyen, azért hányszor hallgatni keik Kérdik az embert, hadar örökké', s miről hallgat — azzal felel. Olykori híres bátorságom, milyen nagy áron vettelek. Nem voltam hős — csak mint a többi, kibírtam az életemet. Halhatatlanság Szeretők fába frt nevére ránő a lombos idő kérge, és becsókolja a moha. fis mint a esők íze a szájon, a gyűrődés a tört szoknyákon: a hírem is úgy múlik eh Addig tart halhatatlanságom, míg a letérdepelt fűszálon ölelkezés nyoma: m mire a pár a réten túl Jár, minden fűszál emeli ujját, ártatlanságot esküszik. wcj t/vw r m u De megmarad és halhatatlan, aminek Itt új áhitatban én adtam őszinte nevet, amire csak úgy ráíhletten, szinte babonás félelemben olvastam rá a lényeget, ahogy a váratlanul meglelt formájú Szerszámot az Ember felnyögve keresztelte eL Majd éltetnek ők, mint a balta azt, kl először kifaragta — a fák tövén emlegeti Anya gyermekét így tanítja; — „Ez talpfa, — látod — erről írta: kiszegeit kezű ember ől" Az örökség ápolása Akik látják ívét a sfnkanyamak, emlékeznek szavamra; — .Kik Itt h»i+a*t ez azok sikolyai" Életűnk sok didergő tárgyát, mint ősszel ittmaradt madárkát, melengettem ingem alat\ míg megtért beléjük a lélek, s mint fagyból éledő fecskéknek hangját: — lestem értelmüket A szegek füttye satuszájban, s a tengelyek sírása lágyan kérlelő dal volt énnekem; c. kézre talált vas szerszámokban hű érzelmeket gyanítottam, fogva lüktető nyelvüket fis igyekvő szerszámaikban, mint ősember az ellőtt' nyílban a rakétát sejtette már, ügy láttam én, ha kézbevettem, a hűséges csavarmenetben a szerkesztett világ irányát Idomitgató Szelíd szerettem volna lenni, mint margaréták kinn a szélben — de vissza kellett mami ennyi Idomitgató szenvedésben. A testem, mint hűséges Átlát, szolgált poltwi, de le-leroskadt, — s kidőlt lovam nyakára dőlve néha kellett hogy felzokogjak. Kiadványok a Váci-évfordulóra A Móricz Zsigmond megyei könyvtár három kiadvánnyal lepte meg azokat, akik részt vettek a Váci Mihály születése évfordulója alkalmából rendezett írók—kritikusok találkozón. Az alkalomhoz illő, a költő emlékét és hatását jól illusztráló könyvekről van szó. Az első kissé formabontó címet visel: Emlékezések és szemelvényes, illusztrált bibliográfia. összeállítója Somogyi Jolán, alapos munkával szelektált, illetve törekedett minél kerekebb képet nyújtani azokról az írásokról, amelyek Váci jobb megértését segíti. Váci András illusztrációi teszik kellemes olvasmánnyá a máskor oly szürkének ható bibliográfiát. A munka magas színvonalát jelzi a lektor személye is, hiszen köztudott, hogy Kovács Sándor Iván, a Kortárs főszerkesztője Váci egyik legjobb magyar ismerője, méltatója és kritikusa. A másik munka dr Varga Józsefné gondosságát dicséri. Címe: írások Váci Mihályról. A költő önvallomásai mellett a könyvben ott találjuk a barátok, a család, az író- és költőtársak, újságírók reflexióit, verset, prózát, riportot. Sokarcú kép jelenik meg így Váciról, és Igen nagy segítséget nyújt mindazoknak, akik mélyebben kívánják megismerni azt a küzdelmet és belső feszültséget, amely a korán .elhunyt alkotót jellemezték. Sok intézmény, brigád, Iskola, kollégium viseli országszerte Váci Mihály nevét. Úgy hiszem, egy ilyen gyűjtemény komoly segítséget nyújt ahhoz, hogy a névadóról versei által kialakult kép mellett a teljességet segítő, ismertető enged bepillantást a legintimebb pillanatok ha A harmadik könyv a Kelet felől címmel látott napvilágot, félreérthetetlenül utalván arra: a tartalom szorosan kötődik Váci Mihályhoz. Azoknak a fiatal Szabolcs-Szatmár- ban élő fiatal költőknek antológiája ez, akik büszkén vállalják azt az örökséget, amelyet Váci hagyott rájuk. Ez elsősorban az elkötelezettség, a szolgálat. Eltérő stílusú, gondolat- fűzésű, de egyet akaró fiatalok kaptak itt helyet, olyanok is, akiknek ez az első jelentkezési alkalom. Bognár István, Cselényi Gyöngyi, Gondos Gyula, Kovács József, Mester Attila, Oszabó István, Pálinkás László, Szigeti György, Szöllősi Zoltán, Tímár Lajos, Udud István versei és prózái, valamint Antal Miklós műfordítása ad szép áttekintést arról az erőről, amely a szabolcsi és szatmári költőket — sikert érteket és kezdőket — egyaránt jellemei Bory Zsolt aránytartó válogatása nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy az olvasó megkülönböztesse a pályán elsőket lépőket a már költői rangot elértektől. Hasznos könyv, hiányt pótol, bátorít. Az írók és kritikusok találkozóján igen elismerő nyilatkozatok méltatták a kiadványok minőségét, színvonalát. Osztatlan meglepetést keltett, milyen rövid átfutási idő kellett ahhoz, hogy a kéziratokból kész könyv váljék. Mindez azt bizonyítja, hogy a megyei könyvtár fontos közművelődési feladatainak betöltése közben rendkelkezik olyan erővel, amely képes nemcsak kölcsönözni, hanem támogatni, útjára bocsátani megszerettetni a mai irodalmat, s elsősorban megyénk irodalmát. fburgel)
