Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-07 / 286. szám
i9ti. deeember T. «ET,ET-MAtíYARőn^5: * S A sajtó napján December 7 - az első magyar kommunista lap, a Vő. rös Újság megjelenésének ötvenhatodik évfordulója — <3 Magyar Sajtó Napja. Mondhatná valaki, hogy ez az újságírók bensőséges, szinte családi ügye. Ez is igaz, hiszen a szerkesztőségekben, a rádiós és a televíziós műhelyekben ezen a napon egykét órára leteszik a tollat, pihennek az írógépek, a mag- nők, a felvevő kamerák. Ez a nap jelentőségében mégis több az újságírók személyes ügyénél, hiszen a magyar kommunista sajtó naponta szól a dolgozók millióihoz, tolmácsolja a párt szavát, eleven közvetítő kapocs a vezetés és a dolgozó tömegek között. A sajtó ma már a lenini értelemben vett kollektív szervező agitátor és propagandista. Joggal mondhatjuk, hogy az újság, a rádió és a televízió annyira hozzá nőtt az emberek életéhez, hogy nélkülük már aligha lenne teljes az ember. A napi- és hetilapok, a folyóiratok és az űzetni újságok, a rádió és a televízió szerepe napról napra növek* szik. Munkájuk iránt mind nagyobb az érdeklődés, növek„ szik az igény. Korábban sokan azt mondták, hogy a rádiózás, de különösen az élő képpel és hanggal operáló^ televíziózás korszakában csökken az írott sző, a betű jelentősége,, visszaesik a lapok példányszáma. Most a televízió általánossá válása után másfél évtizeddel ennek éppen az ellenkezője tapasztalható. Az országos napilapok megtartót, tők korábbi olvasóikat, a vidéki napilapok pedig a legna. gyobb magyar napilappá nőttek fel: meg köze I ítettéik az egymilliós példányszámat« Ebben a sorban szerepel Szabol-cs-Szatmár megye dolgozóinak lapja ,a Kelet-Magyarország is. Még mindig mostoha nyomdatechnikai viszonyok között és sokszor hasonló postai terjesztés mellett is dinamikusan felfelé ívelő az útja. Az utóbbi egy esztendő alatt tízezerrel növekedett a lap előfizetőinek tábora és ma már naponta 52 ezer példányban jut el újságunk a megye munkásaihoz, termelő- szövetkezeti parasztságához, értelmiségéhez, ad friss hírt a nagyvilág, az ország és a megye eseményeiről, tájékoztat, nevel, szórakoztat. Közel 200 ezer ember olvassa tehát naponta a Kelet-Magyarországot: megyénk lakosságénak egyharmada. Nagy dolognak tartjuk ezt itt az országnak abban a sarkában, ahol az olvasásnak - így az újságolvasásnak nem volt hagyománya, mert azelőtt soha j volt az embereknek annyi pénzük, vagy idejük, s legfőbbképpen lehetőségük és igényük, hogy az olvasáshoz, különösen a rendszeres olvasáshoz hozzájuthattak volna. Tudjuk, hogy e példátlan méretű növekedés elsősorban nem a mi érdemünk. Ez a párt politikájának szol és ez a politika iránti bizaJom megnyilvánulásának egyik jól kitapintható jele. Mint ahogy az is, hogy meg növekedett a nyíregyházi rádió hallgatósága és mind nagyobb az igény a munkahelyeken az üzemi lapok iránt, amelyeknek a száma és olvasótábora is lépten-nyomon emelkedik. Azt is jelenti ez egyben, hogy a területi és vá lila la ti önállósággal és felelősséggel együtt érdekli mind jobban az embereket a lakó- és munkahelyi ügye. A szocialista demokratizmus, az üzemi demokrácia növekedésének pontos kifejezője, hogy ahogyan a dolgozók kapcsolódnak a politika áramlatába, úgy várnak megfelelőbb tájékoztatást, alaposabb választ kérdéseikre. A párt sajtójának pedig nem lehet magasztosabb hivatása, mint közvetíteni a párt politikáját és a dolgozók javaslatait, véleményét, Nem • ' csudán regisztrálni akar, hanéW'jáln tormáim -arról, -7nrm érinti és érdekli az errvbereket. .A kommunista—sajtó legfőbb feladata, ma ismertetni a párt“ "p&Tittkájö-t, sé§ítferíi-- ö politika érvényre jutását, alakítani - a helyi politikát A szabolcsi újságíró ars poétikája is ez. Segíteni a politikai célok megvalósulását. A jobb, a korszerűbb munkát, azt, hogy e munka eredményei nyomán mind teljesebbé, emberhez méltóvá váljék az élet. Á Kelet-Magyarország de joggal szólhatunk e helyen is a megyében megjelenő sajtóorgánumok mindegyike nevében — már régen nem periférikusán és parlagi témákkal, göregáborpskodó anek-, dótákkal traktálják az olvasót. Szívesen vállalt feladata, hogy az általános magyar, és a sajátosan szabolcsi örömökkel és gondokkal foglalkozzék, hogy megmutassa eredményeinket és a megvalósuláshoz segítse a problémádat Méltán mondjuk, hogy eredményeink ismertetésében nem I vagyunk szégyenlősek, hiszen az ország és ezen bei ül Sza- bolcs-Szatmár fejlődése, eddig megtett és a jövőben megteendő útja olyan, amelyre joggal lehetünk büszkék. Lapunk — a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja - munkája középpontjában a párt politikája megvalósulását és ezen belül e politika megvalósítóját, a dolgozó embert állítja. A mind nagyobb létszámú munkásságot, amely puszta létével és gondolkodásával is meghatározó szerepet tölt be megyénkben, s a legtöbbet teszi önzetlenül a ársadalom asztalára. . Minket az foglalkoztat, ami az embereket. Crmsza- 'akban: az újabb munkalehetőség, a női egyenjogúság piára váltása a gyakorlatban, a munkássá válás a fiata' üzemekben, a mostoha körülmények' között gazdálkodó ermelőszövetkezetek és szakszövetkezetek helyzete. Az mberekkel való bánásmód, a kispolgári nézetek elleni rare, — egyszóval az emberi élet és tudat pozitív irányú áltozása. Tudjuk, hogy nem sikerül mindig minden Jól, illetve így, ahogy azt szeretnénk. De a szándékunk jó és e szántók valóra váltásában nagyon sokat segít nekünk az olvasó. Az olvasó, akivel ebben az évben is számos aika- omma! találkoztunk és kikértük véleményét a további nunkankhoz. Úgy véljük, kapcsolatunk javulása az olvadókkal lemérhető abban is, hogy az idén hozzánk érke- -ett levelek száma megkétszereződött, s az olvasóval — íunkánk legfőbb bírálójával — szorosan tartjuk naponta a •'ntaktust. Fejlődött, szélesedett tudósítóink hálózata rs. Ma mór ílig van olyan települése, vagy munkahelye a megyének, ■honnan egy hónap leforgása alatt ne kapnánk levelet • A megyei sajtó munkásai mór most készülitek egy íj, korszerűbb technikával készülő iap megjelentetésére, amelynek a dátuma felszabadulásunk 30. évfordulója lesz. örülünk ennek, de tudjuk, hogy nem a külső, hanem a tar. alom az elsőrendű, és ezt figyelembe véve dolgozunk a jö- áben is. A Magyar Sajtó Napia alkalmából köszöntjük olva- íinkat, levelezőinket, tudósítóinkat. Köszöntjük hűséges iratainkat, a lapot készítő nyomdászokat és azokat, aki-k terjesztésben vállalnak nélkülözhetetlen munkát. Kívón- k, hogy jövőbeni együttműködésünk gyümölcsözzön bban a tartalomban és a formában. Kopka János * BONTJÁK A TANYAHÁZAKAT Átalakít!« világ Uj fehértóit Üjfehértőn, Szabolcs-Szat- már megye legnagyobb községében sok minden történik mostanában. Oj óvodákat, napköziket adnak át. Végleges otthonába költözött a zeneiskola. Átadták az első hat állami lakást Szilasi István nagyközségi tanácselnök szerint már csak 120 hiányzik a tizenötezer lakoshoz. A legnevezetesebb események talán mégis azok a tanácskozások, amelyek e tanyavilág szakszövetkezeteinek fejlesztésére irányulnak. Nyílt titok — már közgyűlésen is volt rá szó —, hogy a Győzelem Szakszövetkezet a Vörös Hajnal Termelőszövetkezettel egyesül, a másik három szakszövetkezet, a Zöld Mező, a Kossuth és a Lenin pedig egy termelőszövetkezetté tömörül. Maradjunk most a Vörös Hajnal és a Győzelem egyesülésénél. Itt nem a belterületiek veszik vonzáskörzetükbe a tanyaiakat, hanem fordítva. Az iroda természetesen benn lesz. Most több mint nyolc kilométerre a nagyközség ' központjától találtuk meg. A tanyát is „Vörös”-nek hivják, csak a változatosság kedvéért Csillag a keresztneve. Az utolsó barázdákon Még egy néhány kilométert kellett haladnunk, amíg az egykori Tóth-tagban — már az idősek is elfelejtették a volt uraság nevét —, vagyis a Vörös Hajnal XIV. számú tábláján megtaláltuk Sólymost' Sándort. N emrég vásárolt CB—l-es gépével (a szek- ,szárdi MEZŐGÉP jól sikerült cükorrépa-felszedő gépe)- éppen az utolsó barázdákon haladt Igyekvő természetű ember. Jó eredménnyel befejezte az általános iskola nyolcadik osztályát. Egyébként a szorgalmas gépkezelő egyhuzamban élenjár a termelőszövetkezet munkacsatáiban az aratás óta. Párt vezetőségi tag. Arra a káidésre, hogy a Vörös Hajnal miért dolgozik ilyen eredményesen, csak nagyon egyszerű válaszokat tud adni: „Mert összetartunk, mert itt egyetértés van.” Takács Antal párttitkár, akivel ugyancsak a mezőn találkoztunk — magyarázta meg a Vörös Hajnal titkát. Kis téesz ez. Összesen ezer hektáron felül valamivel több földje van. A tagok száma — aki munkára fogható — száz körül, de ebből is 24 nő gyermekgondozási segélyen van. Viszont az egész tagságnak több mint a fele, pontosan 54 százaléka párttag, vagy KISZ-tag. Amit tehát itt a tömegszervezeti gyűlésen elhatároznak, azt legfeljebb egy másik emberrel kell megbeszélni és az így is lesz. Ennek is köszönhető, hogy külső segítség nélkül elsők között végeztek a betakarítással és a vetéssel. Költöző tanyavilág Hogy • mennyire átalakuló világba érkeztünk, arra jellemző, hogy a központi tanya mellett egy sor lebontott, vágy már bontásira előkészített lakatlan tanyaházat . találtunk. Fráter Iván,' a termelőszövetkezet főkönyvelője mesélte el, hogy a 11 tanyán kint élő több mint 2 ezer lakos rohamos gyorsasággal költözik be a nagyközségi központba. Könnyen tehetik. A Vörös Hajnal tagjai esetében már régen gépkocsi hozza-viszi őket. A tagok közül már álig lakik valaki kint. Az elmúlt öt évben 45 család költözött be a faluba. Amikor Solymosi Sándorral beszélgettünk, kiderült, hogy ő ugyan még Kisszeg- egyházán lakik — ez a tanya még távolabb van egészen Hajdú-Bihar megye határán ■; de hamarosan öds beköltözik- ................... Masas teljesítmények A munkásokkal beszélgetünk. Igen kielégítő béreket kapnak. Bodnár Sándor rakodómunkás például, aki most a szárítót vezeti, a napi 150—200 forintot is, de amikor rakodik, a gápmunkások 90 százaléka jár neki is a többi „gyalogos” emberrel. Így most már azt sem tartjuk különösnek, hogy a nyolc szocialista brigádnak szinte mindenki tagja itt. Érdekes, hogy az egyik múlt vasárnapon munkát ajánlottak fel, kivéve a Március 15. női brigádot, amelyről az volt a vélemény, hogy maradjanak otthon ebédet főzni. Ennek ellenére a nők is kivonultak dolgozni. A főkönyvelő most járja a számviteli főiskola egyik szakosított tagozatát Miskolcon. Véletlenül diplomamunkájához tartozott annak kiszámítása, hogy mennyi az országos átlaga a termelőszövetkezeti tagokra eső évi megtermelt értéknek. Azóta is tudja könyv nélkül: 84 ezer forint. De mint főkönyvelőnek, azt is kötelessége kiszámolnia, hogy mennyi ugyanez a Vörös Hajnalban. Mondja is: 136 ezer forint. így aztán nem csoda, ha ez a kis termelőszí. - vetkezet kevés létszámú dolgozójával évi 20 milliót forgat meg és az egy napra eső munkabér átlaga 120 forint. Gépek és vegyszerek A tanácsházán fejeztük be űtunkat, dr. Nyitrai Zoltán tanácstitkárnál, ö mondta el, hogy mintegy fél évtizeddel ezelőtt nagy bajban volt ez a kis termelőszövetkezet. Sorozatosan veszteséges volt, tagjai elkedvetlenedtek. Akkor érkezett a jó fiatal szakemberekből álló új gárda, Bánfalvi András elnök vezetésével. Mindjárt azzal kezdték, hogy mindén munkát gépesítettek, levegyszereztek. Azóta jő a hangulat a Vörös Hajnalban. Nem is egyszer ők szokták kihívni versenyre a járás közös gazdaságait, vagy brigádjaik az egész Tisza menti területet. Ezért remélhető, hogy a hozzájuk csatlakozni készülő Győzelem Szakszövetkezet —- anielynek közel ugyanannyi földje van, de kétszer annyi tagja, ebben a jó nagyüzemi szemléletbe érkezve még több sikerre viszi a megye legnagyobb községének szövetkezeti mozgalmát Gesztelyl Nagy Zoltán A holnap technikája HANT SZAMJEGYVE- ZÉRLÉSÜ SZERSZÁMGÉP található az ország szakmunkásképző intézeteiben, illetve az - üzemi tanműhelyekben ? — kérdeztem a minap a szakmunkásképzés egyik szakértőjét. A válasz: egyetlen ilyen gép van a csepeli szakközépiskolában. S; a magyarázat: egy ilyen berendezés, szűkén számolva is másfél-két millió forintba • kerül, s vájjon melyik az az üzem, ahol ekkora összeget áldozhatnának a szakképzésre, a tanműhely felszerelésére, a költségvetésből gazdálkodó állami intézetekről nem is beszélve. A gond hosszú évek óta megoldatlan. A kisdiák, aki valamilyen szakma megtanulására adta a fejét, két-három évig tanul, ismerkedik választott szakmája tudnivalóival és eszközeivel, gépeivel. Az üzemi gyakorlaton . már fölsejlik előtte, hogy valami nincs rendben, valami — nem is lényegtelen — különbség található a tanműhelyben látott, megismert gépek és a termelőműhelyben található berendezések között. A-gyanú aztán a harmadik évben lesz, nem kis problémákat, kínos heteket, hónapokat okozó felismeréssé, amikor a harmadéves tanuló szabályos termelőmunkát végez az ismeretlen berendezéseken, amelyek mellett úgyszólván újra kell tanulnia a szakmát. Való igaz: a szűkös fejlesztési alapokkal bajlódó vállalatok, ha korszerű- igazán modern gépeket vásárolhatnak, akkor a termelőműhelyekbe állítják azokat és nem a tanműhelybe. Még ott is, ahol nincs hiba a „szemlélet” körül, ahol tudják, hogy az oktatásra fordított beruházások hosszabb távon bőségesen megtérülnek. De hiába tudják, ha egyszer nincs pénz! Ráadásuk nagyon sok helyen még a felismeréj- sig sem jutottak el; a tanműhely elavult, kiselejtezett gépekkel, eszközökkel való tes- sék-íássék felszerelése ezeknél a vállalatoknál még lelkiismereti gondokat sem okoz. Olyannyira, hogy a szakmunkásképzési alap létrehozásáról szóló kormány- határozatot (amely minden vállalatra kötelező érvényű befizetést ír elő) a legtöbb helyen csak fanyalogva, „na, megint egy újabb teher!” felkiáltással hajtják végre. A SZAKMUNKÁSKÉPZÉSI ALAPRA tavaly és az idén befolyt 500 millió forint még nem elég a tanműhelyek korszerű felszerelésére. A tulajdonképpeni korszerűsítésre — az előírások, az itt is elmaradhatatlan központi „normatívák” szerint — ennek az összegnek csak a felét fordíthatják a vállalatok, a többi elmegy a különböző egyéb kiadásokra. Ez a ne- gyedmilliárd is több száz tanműhely között oszlik szét, egyre-egyre tehát viszonylag szerény összeg jut. De erre a pénzre minden évben számíthatnak a vállalatok, s hosszabb távon feltétlenül javulást kell hoznia az üzemi szakmunkásképzésben. Más kérdés, hogy mi lesz „rövid távon”, hogyan, mi módon biztosítható a közeljövő szakmunkás generációjának korszerű technikai képzettsége, s hogyan, mi módon biztosítható az állami intézetekben tanuló diákok felkészítése nemcsak ma, hanem a holnap technikájára? Felismerni, hogy az emberek, s különösen a fiatalok képzésére oktatására fordított beruházások nem felesleges, nem improduktív kiadások törvényszerű. A felismerés azonban még nem elég. A beruházásokra pénz kell, még akkor is, ha ennek kamatait csak hosszú évek múltán könyvelhetjük el bevételként. CX I legdrágább energia A TISZA VASVARI ALKALOIDA VEGYÉSZETI GYÁR energiaosztályán dolgozó kommunisták is megtartották beszámoló, taggyűlésüket. Hallgatva a beszámolót, a vitát egyáltalán nem lehet azt mondani, hogy nagy eredményekről, derűs hangulatról lett volna szó. Nem azért, mintha elhallgatták volna az eredményeket, akár a gazdasági, akár a pártmunkában. Megemlítették, többek között, hogy a három hónapra tervezett kazánjavítást hat hét alatt végeztéit el, hogy javult a szenyvíz- tisztítás, hogy takarékosabban bánnak az energiával, hogy 1972—73-ban megfelelő volt a tagfelvétel, de... De 1974-ben már nem vettek fel egyetlen új tagt t sem az alapszervezetbe. Ne; a ' volt meg az összhang a pártvezetésben. A vezetőség nem élt együtt a tagsággal, nem tájékoztatta a legfontosabb dolgokról sem. így lazult a pártfegyelem. Áldatlan viták voltak a vezetőség é,s az éner- giaosztláy vezetője közölt. Ebben a vitában a pártvezetőség sem volt egységes. A taggyűlésekről jó néhánya t többször is hiányoztak. Velük szemben a vezetőség ne n* alkalmazta a Szervezeti Szabályzat előírásait. A torZKil- kodásnak, a pártmünka elhanyagolásának végül is az Jett a következménye, hogy év közben lemondott a vezetőség. A mostani taggyűlés jel at adta annak, hogy a vezetőséggel együtt a tagság is szembefordult a korábbi helyzettel. Elhangzott a vitában és a pártbizottság minősítésében is, hogy az elkövetett hibákból vonják le a következtetéseket. Első -lépésként állítsák helyre a pártfegyelmet, követeljék meg mindenkitől a Szervezeti Szabályzat szerinti pártéie.tet. A vezetőség tájékoztassa rendszeresebben a tagságot, adjanak mindenkinek párt- megbízatást és azt értékeljek is. A tagdíjfizetés mértéket azonos elvek alapján állapítsák meg mindenkinél. Felvetődött a vitában, hogy az energiaosztály vezetője az eddiginél jobban vegye figyelembe a pártvezetőség véleményét. Alakítson ki megfelelő munkákapcsolatot a tömegszervezetekkel t a szak- szervezettel és a KISZ-szel is. Bízzon az emberekben, Elmondták a taggyűlésen, hogy az energiaösztályon nem megfelelő az üzemi demokrácia sem. Érvényesítsék jobban a középvezetőknél is a művezetők önállóságát és vele együtt a felelősséget is — hangoztatták a vitában. ILYEN ALAPVETŐ KÉS- DÉSEKRŐL tanácskoztak felelősséggel és bizakodással az energiaosztály kommunisták, Azok az emberek, akik olyan meggyőzően beszélnek az energia fontosságáról, a holt- energiával való takarékosság jelentőségéről, eddig ezt nem tudták megvalósítani a leg- drágábbál, az élő energiával. Az elmúlt évben sok időt, emberi erőt pazaroltak a vitákban, az egyet nem értésekben. Ez a taggyűlés re- ménytkeltő volt abban, hogy az idegőrlő viták helyett termékeny, az emberi együttélést, a termelést segíttő .vélemények uralják a kövétk-zS üléseket. Az alapszervezet 27 kommunistája ilyen szellemben fejezte be a taggyűlést. cs. a,
