Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-31 / 304. szám

wm. MSZMP sztmätsm'miK mereibízót xxxi Évfolyam 304. szám ÄRA- 80 FILLÉR 1974. DECEMBER 31, HET I L frjyiplomi miYsHerek MosJcfálmn Moszkvai megfigyelők igen barátságosnak minő­sítik azt a fogadtatást, amely­ben az egyiptomi kormány tagjait részesítettek a szov­jet fővárosban. Egyebek között erre utal, hogy Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára igen gyorsan, feltehetően már a második fordulóban, bekap­csolódott a tárgyalásokba. S biztosította Egyiptom kép­viselőit arról, hogy „a szov­jet politika változatlanul az arab népek, közöttük a Palesztinái arab nép sokol­dalú segítését és támoga­tását célozza a Közel-Kelet tartós és igazságos békéjé­nek megteremtéséért ví­vott harcukban”. A Szovjetunió kezdettől fogva —* mindennemű felté­teltől mentes — politikai, katonai és gazdasági tá- mogatásban részesítette és részesíti az izraeli agresszió ellen küzdő arab nBpeket, „mert azt tartja — írta ez­zel kapcsolatban a minap a Pravdában Pavel Gyem- csenko —, hogy az arab né­pek politikai és gazdasági függetlenségének erősödése gyengíti az imperializmust és a béke, valamint a ha­ladás erőinek gyarapodásá­ra vezet.” A szovjet álláspont az — mint Lenyid Brezsnyev a közelmúltban ulán-batori beszédében ismét kifejtette, — hogy a közel-keleti tartós béke egyedüli megbízható útja az 1967-ben megszállt arab területek teljes felsza­badulása, a palesztin arabok államiságára és önrendelke­zésére való jogának mara­déktalan megvalósítása, va­lamint a konfliktusban érin­tett valamennyi ország biz­tonságának és függetlensé­gének megfelelő szavatolása. A Szovjetunió kizárólag az átfogó és a politikai ren­dezés híve, erre a genfi kon­ferenciát tartja a legalkal­masabb fórumnak, mégpe­dig az összes érdekelt felek részvételével. Kuba nemzeti ünnepére készül i ' Kuba dolgozói a gazdasági és diplomáciai sikerek jegyé­ben búcsúznak az óesztendő- töl, köszöntik január elsejét, a forradalom győzelmének 16. évfordulóját. Mint a Granma. a párt központi lapja hangsú­lyozta: „Az ország forradal­mának * eredményekben leg­gazdagabb évét tudhatja ma­ga mögött. A szigetország dolgozói — a szocialista kö­zösség aktív támogatásával — átvészelték a nehéz éve­ket, s hozzáláthattak gazda­ságunk intenzív fejlesztésé­hez Kihasználhatják és él­vezhetik a KGST-tagság nyújtotta kölcsönös előnyö­ket” — írja a Granma. Az ünnepi köntösbe öltö­zött utcákon, a feliratok ez­rei hirdetik azokat az ered­ményeket, amelyeket a ku­baiak elértek 1974-ben. A többi között a mezőgazdaság hat százalékkal termelt töb­bet, mint egy évvel koráb­ban. Az építőipar is rekordot ért el. Az új gyárak, kórhá­zak, iskolák mellett, csak­nem ötvenezer család költöz­hetett új otthonba. A textil, a halászati, a bányászati ipar ugyancsak kimagasló munka­sikereket ért 'el. A most búcsúzó esztendő­ben Kuba 16 országgal léte­sített diplomáciai kapcsolatot. Külön hangsúlyt kap, hogy Panama és Venezuela — a még hivatalosan érvényben levő tilalmak ellenére —ren­dezte kapcsolatát a szigetor­szággal. Hasonló elhatározást jelentett be Kolumbia és Ecuador is. Kubában hagyomány, hogy az éveknek — a legfontosabb feladatokra utaló — nevet adnak. Az 1975-ös esztendőt az „első kongresszus évének” nevezték el, jelezvén, HW'I jövő esztendőben a legfonto­sabb belpolitikai esemény a kommunista párt — forrada­lom utáni — első kongresszu­sa tesz. ÄZ évet búcsúztató cikkek, kommentárok hangsúlyozzák, hogy a forradalom 16 eszten­deje alatt, a kubai dolgozók mindvégig maguk mellett tudhatták a szocialista világ rokonszenvét és aktív támo­gatását. A PRAVDA CIKKE A szocialista országok sikerei A hétfői Pravda vezércik­kében megállapítja, hogy 1974-ben folytatódott a szov­jet népgazdaság dinamikus fejlődése, új sikerek születtek a kommunizmus anyagi és műszaki bázisának megterem­tésében. „Ez az év az új sikerek esztendeje volt. a Szovjetunió lenini külpolitikájának meg­valósításában, amely egyhan­gú támogatásra talál a Szov­jetunió, a testvéri szocialista országok dolgozóinál, a föld összes haladó erőinél.” A Pravda aláhúzza a szo­cialista államok erősödő együttműködését, A szocia­lista országoknak a KGST keretei között való szoros egvüttműködése népgazdasá­guk stabilitásának, magas fejlődési üteme biztosításá­nak fontos tényezőjévé vált. A szocialista gazdaság előnyei különösen érzékelhetők most, amikor a kapitalista világ mély gazdasági válsággal küzd. A szocialista közösséghez tartozó országok együttes erőfeszítései nagy jelentőség­gel bírnak az európai biz­tonsági és együttműködési értekezlet gyümölcsöző mun­kája számára. A testvéri or­szágok pozitív módon segí­tették az ENSZ-közgyűlés ülésszakának tevékenységét. Az események menete igazol­ja, hogy a szocialista közösség fontos szerepet tölt, be a nemzetközi küzdőtéren, nagy érejű tényezővé vált a fe­szültség enyhülésében, a bé­ke megszilárdításában. Az SZKP Központi Bizott­ságának lapja rámutat, hogy a vlagyivosztoki csúcstalál­kozó a szovjet—francia és r szovjet—nyugatnémet leg­magasabb szintű tárgyalások eredményei nagy jelentőségű ek a nemzetközi szintéren >ibontakozó pozitív folyama­tok elmélyülése szempontjá­ból. A Szovjetunió a nemzeti felszabadulásukért és füg­getlenségük megszilárdításá­ért harcoló népek támogatá­sának lenini elveihez híven fejleszti és erősíti a baráti kapcsolatokat Ázsia, Afrika; Latin-Amerika államaival. ..A lenini útmutatásokhoz hú né­pünk szorosan felzárkózik kommunista pártja köré, si­keresen építi a kommuniz­must, magasra emeli a béke és a népek biztonsága zász­laját” — írja végezetül a Pravda, a megyei tanácsot Január 9-re összehívták A Szabolcs-Szatmár me­gyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága a Tanácstörvény 30. §. <1) bekezdése alapján 1975. január 9-én, csütör­tökön reggel 9 órára össze­hívta a megyei tanácsot. A végrehajtó bizottság java­solja, hogy a tanács vitassa meg a megyei tanács 1975 évi költségvetésének és fej­lesztési tervének, valamint az alsóbb tanácsok 1973 évi költségvetése egyes kötelező előirányzatának tervezetét, továbbá a megyei tanács 1975 évi munkatervét. A végrehajtó bizottság java­solja, hogy a tanácsülés ál­lapítsa meg a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1975 évi műn ka tervét. Kong-rrsszus! verseny a MEZŐGÉP üzemeiben A Nyíregyházi Mezőgaz­dasági Gépgyártó és Szol­gáltató Vállalat közel há­rom és fél ezer dolgozója pártunk XI. kongresszusa tiszteletére, valamint hazánk felszabadulásának 30. évfor­dulójára vállalták, hogy az éves árbevételi tervet 13 és fél millió forinttal, az ered­ménytervét egymillió forint­tal túlteljesítik. A vállalat dolgozói december 17-re vállalásaikat teljesítették, sőt túlteljesítették. Az árbe­vételi terv teljesítése az ere­deti 571' millióval szemben december 17-én 585 millió forint volt. Az eredetileg tervezettnél több mezőgazdasági gépet gyártottak, összesen 206 mil­lió forint értékben. Jelentős volt a pótalkatrészgyártás 47 millió forint értékben és kö­zel 80 millió forint értékben szereltek, építettek szárító­kat, üzemanyag-tárolókat, te­henészeti telepeket, mező- gazdasági üzemeknek, kö­zöttük számos szabolcsi ter- . melőszövetkezetnek. A kongresszusi verseny-, vállalások teljesítésében élen járták a vállalat szoci­alista brigádjai. Jórészt a brigád vállalások eredménye, Kogy a kongresszusi ver­senyben a vállalat dolgozói az eredetileg elhatározott 8191 társadalmi munkaórá­val szemben november vé­géig 29 358 óra társadalmi munkát végeztek. A társadalmi munkából 5189 órát bölcsődék, óvodák megsegítésére, 2729 órát is­kolák patronálására, 5426 órát városi és községfejlesz­tési célokra fordítottak a brigádok. Jelentős összegű és mennyiségű volt a me­zőgazdasági üzemek meg­segítését célzó társadalmi munkavállalás. Mezőgazda­sági munkában a vállalat több mint kétezer dolgozója 11 605 órát töltött. Jelentős megtakarításokat ért el a vállalat az energia- gazdálkodásban főleg az ":al, hogy a villamosenergia fel- használását fázisjavítók be­építésével csökkentette. A vállalat vezetősége a dolgozók kezdemánvez.keit nem csak erkölcsileg, de anyagilag is, támogatta, elis­merte. A kollektívák és egyének jutalmazására 1974-ben béralap terhére 380 ezer forintot fordító i:ik A kongresszusi verseny ső szakaszának értékeiéi e után a részesedési alap ter­hére az élenjárók ossz sen százezer forint jutalom­ban részesülnek, amelynek kifizetésére 1975. május 1-én ünnepélyes keretek között kerül sor. A kongresszusi munka- verseny a MEZŐGÉP Vál­lalatnál 1975-ben folytató­dik, s ennek célja a IV öt­éves terv sikeres befej vi­se; az V. ötéves terv el <d- szítése. A vállalat 1975. i feladatai között szer . 1 többek között mezóga . - sági gépgyártásból 230 mil- lid forint értékű, alkati é > gyártásból 50 millió forint, mezőgazdasági üzemek felé történő’ szerelés, építés kö­zel 100 millió forint ér ' ’.•* ben. Jöiőre 1A milliárdos termelés Dinamikus fejlfidés a szövetkezeti iparba i Hétfőn délelőtt küldöttköz­gyűlést tartóit az Ipari Szö­vetkezetek Szabolcs-Szatmár megyei Szövetsége Nyíregy­házán, a szövetkezetek Vörös­marty téri klubjában. A 43 szövetkezetét képviselő kül­dötteket Czimbaimos István, a KISZÖV elnöke köszöntöt­te. A külhöitközgyúlés elnö­ke Árvái Imre, az elnökség tagja terjesztette elő a napi­rendet, amely a IV. ötéves tervfeladatok időarányos tel­jesítéséről, a közös fejlesztési alap idei felhasználásáról, a szövetkezeti, valamint a mun­kavédelmi és szociális bizott­ság 1974. évi tevékenységéről és a szövetség és irodáinak jövő évi költségvetéséről, a szakbizottságok munkatervé­ről szólt. Az írásban meg­küldött anyaghoz Toldy Mik­lós, a KISZÖV pénzügyi osztályvezetője fűzött szóbeli kiegészítést. A megyében működő ipari szövetkezetek az utóbbi négy évben dinamikus fejlődés ré­szesei voltak. A termelés a múlt évihez képest 12,8 szá­zalékkal magasabb, megha­ladja .a. tervezett szintet. Et­től kisebb mértékben, mint­egy 8,3 százalékkal nőtt a szövetkezetek létszáma, s ma már 12 ezernél több ember dolgozik a szövetkezeti ipar­ban. A dolgozók bére az elő­ző évhez képest 5,8 százalék­kal emelkedett, amit az 1974. április 1-i egyszeri béremelés tett többek között lehetővé. A lakosság részére végzett javító-szolgáltató tevékeny­ség dinamizmusa az átlagot meghaladó volt Egy harmadá­val nőtt a múlt évihez ké­pest, bár egyes iparágakban, mint a villamosgépiparban, a fafeldolgozó- és a cipőipar­ban az 1973-as szintet sem érték el. Az építőipar összes­ségében 79 százalékkal nö­velte termelését, azonban ezen belül jóval kevesebb, volt az átadott új lakások száma, mint a tervezett. A 43 szövetkezet a megye ipa­rának több mint tizedét képviseli, az ipari termelés és szolgáltatás ebben az év­ben meghaladja az egymil- liárd 306 millió forintot A jövő évi gazdálkodás tervezésénél a most elért eredmények alapján indulnak el a szövetkezetek. A tőkés világpiacon végbemenő ár­emelkedések arra ösztönzik őket, hogy az export terme­lésben új feltételek mellett, fokozott követelményeknek tegyenek eleget, javítsák a hatékonyságot ehhez alakít­sák a gyártmányszerkezetet. A nagyiparral való kooperá­ciós kapcsolat továbbfejlesz­tése szintén jelentős. Alap­vető követelmény az 1975-ös esztendőben a takarékos gaz­dálkodás szem előtt tartása, egyrészt a kapacitások ma­ximális kihasználásával, másrészt a készletgazdálko­dás, a belső szervezettség ja­vításával. A IV. ötéves terv előirány­zatai alapján a szövetkeze tek 1975-ben az ipari terme lést mintegy 9—10 százalék kai növelik, ezen belül az át­lagot meghaladó mértékben nő a bőr-, ruházati és a tex­tilipar termelése; A terme­lékenység növelése az Ipir­hán egy foglalkoztatol a számítva 10 százalékos, j építőiparban 6 százalék >. Mindezt a személyi jöved - mek 5—6 százalékos nőve - sével, s mindegy 40—50 rr - lió forintos beruházással kí­vánják elérni. A tervek teljesítése esel 1 a IV. ötéves terv végére ■ t ipari szövetkezetek termeli i egymiliiárd 400 millió for t körül alakul, a foglalkoztat. tak száma 12 500 lesz. A szövetkezetek munká. í segíti a szocialistabrigí - mozgalom, amelynek keret í belül jelenleg 313 brigádb 1 több mint három és fél e/j-i i dolgoznak. Egyre inkább a minőségi munka kerül ek - térbe a brigádmozgalomba i. A néptáncfesztivál terüle i bemutatójával, a nagykálk L Kállai kettős-csoport jugo­szláviai vendégszerepl ísével hívták fel magukra a sza­bolcsi szövetkezetek a fi­gyelmet a kulturális munká­ban. A nyíregyházi klub lét­rehozásával megteremtették a lehetőségét a kulturális munka színvonalának továb­bi emelésére. A 21 ifjúsági klubban a fiatalok találják meg művelődési, szórakozási lehetőségeiket. A küldöttközgyűlésen a beszámolókban elhangzottak, ra a vitában szóltak hozzá a szövetkezetek képviselői. El- -nondták javaslataikat, saját apasztalataikat, amelyek elő- segítik, hogy a szövetkezetek még jobb munkát végezzenek 1975-ben. Felszólalt Sándor József, a megyei tanács vb Ipari osztályának vezetője ífc

Next

/
Oldalképek
Tartalom