Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-31 / 304. szám

*ÍL8T-MA«S?AR0RS2A« im héámtm. Magyar külpolitika — békepolitika Dr. Be re ez János9 az MSZMP KB külügyi osztálya vezetőjének nyilatkozata Négy év telt el az MSZMP X. kongresszu­sa óta és készülünk a párt XI. kongresszusá­ra. A Központi Sajtószolgálat ebből az alka­lomból felkérte dr. Berecz Jánost, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetőjét, hogy vá­laszoljon külpolitikánk néhány alapvető vo­nását érintő kérdésre. — Hogyan alakultak a nemzetközi erő- viszonyok az elmúlt időszakban és a változások milyen hatást váltottak ki a világpolitikában?----A kérdésre szűkszavúan a következő­képpen lehetne válaszolni: a nemzetközi erő­viszonyok az elmúlt időszakban jelentős mér­tékben a haladás, a szocializmus javára to­lódtak el és az emberiség jövője szempontjá­ból kedvező hatást váltottak ki a világpoliti­kában. — Az erőviszonyok megváltozásának leg­főbb eleme, hogy a szocialista országok, kü­lönösen pedig a Szovjetunió, olyan hatalmas gazdasági, műszaki-technikai bázist hoztak létre, amellyel megteremtették saját bizton­ságuk és a világ békéié védelmének legyőz­hetetlen anyagi alapját. Jelentős tényezője a mai nemzetközi viszonyoknak a felszabadult országok többsége által folytatott antiimpe- rialista külpolitika. Számottevő hatást gyako­rolnak a világ fejlődésére a néptömegek ha­talmas demokratikus mozgalmai. szolidari­tási akciói, a békéért harcoló szervezetei. — Egy törvényszerű folyamat megvaló- iulásának vagyunk a szemtanúi és cselekvő résztvevői. Ä nemzetközi erőviszonyokban bekövetkezett erőeltolódás, változás termé­szetesen nem ösztönösen, automatikusan megy végbe. Az elmúlt évtizedek osztályharcának következményei kényszerííették a tőkés világ realitással számot vető vezető politikusait arra, hogy a hidegháborús politika helyett el­fogadják a békés egymás mellett élés politi­káját. E fordulatnak nevezhető kedvező vál­tozás következményeként az elmúlt időszak­ban a nemzetközi feszültséget az enyhülés tendenciája- váltotta fel* A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a szocializmus és kapitaliz­mus világméretű küzdelmében egyre nagyobb szerepet kap a szocialista országok békepoli­tikája, a gazdasági versengés. — Az enyhülésnek a jelenlegi világnoli- tikában már érzékelhető kedvező következ­ményei vannak. A társadalmi haladásért folytatott hárít területén.; ezt bizonyítják, ,..,a többi között görögös A portugál események. Mind jobbgn kifejezésre .jut a „kelet nyu­gat” közötti gazdasági és egyéb kapcsolatok növekedésében, a válsággócok felszámolásá­ért történő erőfeszítésekben, az éuróoai béke és biztonsági konferencia munkájában, a leszerelési tárgyalások előrehaladásában. — Az eredmények számbavételénél azon­ban nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy jelenleg is jelentős erőt képvisel­nek az enyhüléssel szemben álló szélsőséges reakciós erők. Tevékenységük károsan befo­lyásolhatja a világpolitikában bekövetkezett kedvező változást. — A kapitalista rendszer általános vál­ságának mélyülése hogyan hat az eu­rópai helyzet alakulására? A tőkésor­szágok belső és egvmásközti ellenté­teinek élesedése milyen befolyást gya­korol a nemzetközi osztályharcra? — A kapitalista rendszer általános vál­sága, amely átfogja a politikai, társadalmi és gazdasási élet szinté valamennyi területét, az utóbbi években elmélyült. A korábban szilárdnak Vélt tőkés valutarendszer megin­gott, jelentős infláció bontakozott ki, ami leg­szembetűnőbb az árak nagyfokú, gyors emel­kedésében fejeződik ki. Növekszik a munka- nélküliek száma, romlanak a lakosság élet- körülményei. Mindezt súlyosbítja az ener­giaválság. A gazdasági problémák hatására, valamint a dolgozó osztályok és rétegek eb­ből eredő elégedetlensége következtében mind gyakoribb az uralkodó osztályok poli­tikai, kormányzati válsága is. Ebben a hely­zetben a kapitalista országok — különösen a Közös Piac vezető köfei — megkísérlik a gazdasági válság terheinek egy részét más országokra hárítani, gazdasági szankciókkal fenyegetik a fejlődő világot. Megpróbálják súlyosbítani a szocialista országoknak nyúj­tott hitelfeltételeket. Ezek a törekvések azon­ban hosszabb távon maguknak a tőkéseknek az érdekeit sértik, ugyanis jelentősen leszű­kítik áruelhelyezési lehetőségeiket. — Mindezek a fentebb vázolt körülmé­nyek — természetesen — hatást gyakorolnak e nemzetközi és az európai helyzet alakulásá­ra. Fékrzhetik, lassíthatják a folyamatban lé­vő tárgyalásokat, de egészében véve nem akadályozhatják meg az enyhülési tendencia előrehaladását, — A nemzetközi erőviszonyok alakulását és általában a realitásokat helyesen felisme­rő tőkés körök és burzsoá államférfiak ké­szek aktívan együttműködni az európai biz­tonság és együttműködés rendszerének a ki­alakításában. Ugyanakkor a nagy nemzetközi monopóliumok és az imperializmus legreak- ciósabb erői fe”Zpr)ek a reálpolitika ellen, támadiák a demokratikus intézméT’veket. bátprfHák újtás’szfá érők törekvéseit. — A tőkésországok belső és egymásköz­ti ellentéteinek éleződése következtében ezekben az országokban megszűnt a dolgozó tömegek szociális biztonsága, növekszik a 'nemzetközi monopóliumok intézkedéseivel szembeni elégedetlenségük. Mindez a mun­kásosztály és a vele szövetséges dolgozó ré­tegek, illetve á burzsoázia közötti osztály­összeütközések gyors növekedéséhez, az osz­tályharc fokozódásához vezet. E harc szerve­zői és irányítói mindenütt a kommunista és munkáspártok, a nagy szakszervezetek. A dolgozó tömegek erejét összefogva, a nemze­ti keretekben folyó osztályharc társadalmi bázisának szélesítésével, élvezve a szocialista országok dolgozóinak cselekvő szolidaritását, képesek visszaverni a fasizálódási tendenci­ákat, megvédeni és kiszélesíteni a demokra­tikus vívmányokat. A haladó erők, a demok­ratikus szervezetek mozgósításával újabb nyomást gyakorolhatnak kormányaikra a nemzetközi biztonság ügyének töretlen előre­haladása érdekében, — Milyen új vonások erősödtek meg a* elmúlt időszakban a szocialista orszá­gok és pártjaik nemzetközi tevékeny­ségében? — A szocialista világrendszer a társa­dalmi fejlődés, a nemzetközi kapcsolatok ala­kulásának meghatározó tényezőjévé vált. Ennek megfelelően az elmúlt időszakban, ée különösen az SZKP XXIV. kongresszusa bé­keprogramjának meghirdetése óta egyre fo­kozódó mértékben előtérbe került a szocialis­ta országok legfontosabb nemzetközi törek­vésének realitása: a termonukleáris háború megakadályozása, a béke és biztonság erősí­tése, a sokoldalú nemzetközi együttműködés fejlesztése, a társadalmi haladás szolgálata. * — A „Kelet—Nyugat” közötti párbeszéd rendszeressé és csúcsszíntűvé vált. Ennek kézzelfogható eredményei vannak. Elég ta­lán, ha utalunk a Német Demokratikus Köz­társaság széles körű nemzetközi elismerésé­re, a szocialista országok és az NSZK szer­ződéseire, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok vezetői közötti találkozók eredményéire, amelyek a világ minden tér­ségében kedvező hatást gyakorolnak a nem­zetközi kapcsolatok alakulására. — A szocialista országok egymás közötti kapcsolatai ugyancsak gyümölcsözően fej* lödnek. Az említett sikerek, eredmények el­képzelhetetlenek -lennének a szocialista kö­zösség egységének, széles körű együttműkö­désének- fej hődére nélkül. Éppen -j»*>:Sz©cj#Hs- 5 t%* országok testvéri összefogása Dcé-pasó t gzt- a visszatarthatatlanul érvényesülő erőt, amely meghatározó szerepet játszik a világ nem­zetközi kapcsolatainak alakulásában, és az enyhülés, az együttműködés politikáját visz- szafordíthatatlanná teszi. — Hogyan járul hozzá a Magyar Nép- köztársaság a világhelyzet pozitív fejlődéséhez? — • Hazánk, mint európai szocialista or­szág külpolitikai tevékenységét elsősorban kontinensünkön fejti ki, amelynek sorsa ben­nünket a legközvetlenebbül érint. Ugyanak­kor, erőnkhöz és lehetőségeinkhez mérten ak­tívan hozzájárulunk a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításához. Külpolitikai tevékenységünk két, egymástól elválasztha­tatlan, egymást kölcsönösen kiegészítő cél megvalósítására összpontosul. Egyfelől: véd­jük szocialista államunk nemzeti érdekeit, ér­vényesítjük külpolitikai céljait. Másfelől: szerves részét képezzük a szocialista közös­ség nemzetközi tevékenységének, a nemzet­közi kommunista és munkásmozgalomnak. — Ismeretes, hogy hazánk aktív résztve­vője az európai biztonsági és együttműködési konferenciának. E tevékenységünkkel a szó* cialista világrendszer enyhülési politikájá­hoz, a különböző társadalmi rendszerű áílá* mok békés és széles körű együttműködésének ügyéhez kívánunk hozzájárulni. Megfigyelői státusban ugyancsak részt veszünk a bécsi csapat- és fegyverzetcsökkentési tárgyaláso­kon. Kétoldalú kapcsolataink fejlesztése so4 rán sem feledkezünk meg a világ haladó em­berisége egyetemes érdekeiről. — Hozzájárulásunk legfrissebb példája, hogy több európai testvérpárt kérésére fővá­rosunkban rendeztük meg az európai kom4 munista és munkáspártok értekezletének előkészítő találkozóját. Ez a megtiszteld fel­adat egyben elismerése annak a tevékeny­ségnek is, amelyet pártunk a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének és együttműködésének erősítése érdekében kifejt. Végezetül szeretnék emlékeztetni ar­ra is, hogy hazánk a vietnaini Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelő Bizottság tagjaként megteszi szerény hozzájárulását a Világbéke védelméhez is. — Manapság mindkét világrendszer fe­lelős politikai tényezői nemcsak a bé­kés egymás mellett élés, hanem & békés és sokoldalú együttműködés szükségességének fontosságát hang­súlyozzák. Hogyan vélekedik erről és ezzel összefüggően milyen feladatok hárulnak a magyar külpolitikára? — Na-iialnkMn egvre «vsVrahhan lehe- t ink tanúi annak, hógv felélő* polgárt nöli- tikai tényezők is. nemcsak szavakban foglal4 nax állást a külőrtbóaő társadalmi rénúsatrű állatitok békés egymás mellett élése maüett, hanem a két világrendszer államai közötti békés együttműködés konkrét megvalósulá­sát szorgalmazzák. Jól példázzák ezt a szo­cialista és a tőkés országok, a Szovjetunió és az USA között már megkötött, ismert, nagy­volumenű gazdasági megállapodások. Ugyan­csak erre mutat, hogy az Egyesült Államok szenátusa a napokban elfogadott új kereske- delmi törvénnyel felhatalmazta az elnököt — a többi között — arra is, hogy megszün­tesse a szocialista örSzágok irányába eddig alkalmazott diszkriminációt. — Pártunk XI. kongresszusának irányel­vei joggal állapítják meg: „Jelenleg a külön­böző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének jegyében fordulat megy végbe a nemzetközi helyzetben a hi­degháború korszakából a politikai, valamint a kölcsönöaeh előnyös gazdásági, műszaki* tudományos és kulturális együttműködés felé!” — A fordulat tartóssá tételére töreksze­nek a szocialista országok békepolitlkájuk­kái az egész világon. A Szocialista országok­nak ez a politikája nem új keletű, egyid'i a létezésükkel, mégis a nemzetközi élét ural­kodó irányzatává csak napjainkban vált azáltal, hogy a szocialista országok, a Szov­jetunió erejének növekedése révén az erővi­szonyok a szocializmus javára megváltoztak. Az erőviszonyok megváltozása arra kénysze­ríti a tőkés országok józanabb vezetőit, hogy lemondjanak a Szocialista országok elleni erőszakos fellépésről, hogy elfogadják a bé­kés versenyt. •— Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy ma már minden akadály elhárult a két világrendszer békés együttműködése elől. A nemzetközi küzdőtéren még léteznek olyan erők, amelyek nem mondtak le a szocializ­mus, a haladás elleni agresszív tervekről, amelyek tt enyhülés, á békés együttműködés akadályozóiként lépnek fel. Az egres impe- rialista, monopolista csoportok mellett az utóbbi időben ilyen szerepre Vállalkoznak a kínai vezetők is. Következésképpen a magyar külpolitika előtt csakúgy, mint a szocialista országok külpolitikája előtt az a feladat áll, hogv vál­tozatlan tartalommal, még nagyobb aktivi­tással harcoljon a nemzetközi enyhülés visa- száíordíthataüartná tételéért, a békéért, a biztonságért. Csak az enyhülés tartóssá, szi­lárddá tételével lehet megteremteni á btatos atápg;árt:'»"széle* -körit,-.teékíáe egyiMtetvy.tb.'lé?,-" nehv^asní'iegyaránt szolgálja nemzeti és inter­nacionalista érdekeinket, céljainkat. Az eny­hülés tartóssá Válásának legfőbb záloga vi­szont, a szocialista közösség országai ereié­nek szakadatlan fiővékedése, együttműködé­se még szorosabbá, még hatékonyabbá válá­sa, egyeztetett fellépése. Eaért a magvar kül­politika feladata, hogy minden lehetséges módon és e-KköZíál vegyen részt a szocialista országok béke-politikája megvalósításában, a meglévő Válsággócok felszámolásában, a nemzetközi problémák tárgyalásos megoldá­sában. A kölcsönös előnyök alapján törek­szünk fejleszteni a sokoldalú kapcsolatainkat a fejlett tőkésországokkal, a barátság, a szo­lidaritás alapján erősítjük együttműködésün­ket a haladó, fejlődő országokkal, a nemzeti felszabadító mozgalmakkal. Hozzájárulva ez­zel a világ három nagy forradalmi áramlata: a szocialista világrendszer, a tőkésorszégok munkásmozgalma, a nemzeti felszabadító mozgalmak és rendszerek erősítéséhez, a bé­ke, a társadalmi haladás ügyéhez, — Elégedettek lehetünk-« M európai biztonsági ta emrütttnűkSdést értekez­let munkájával és mikorra Várháté á legfelső színtű záréértekezlet összehí­vása? — Az a tény hogy Európa békéjében és biztonságában érdekelt különböző társadalmi rendszerű országok hivatalos képviselői tár­gyalások útján keresik a Vitás kérdések meg­oldásának módját, és Genfben az európai biztonsági konferencia harmadik, zárószaka* száriak előkészítésé folyik, feltétlenül kedve­ző dolog. Ez erősíti a nemzetközi enyhülés­nek, a kölcsönös biz/álöm kialakításának á folyamatát. Nem teltetünk azonban elégedet­tek az európai biztonsági konferencia má­sodik. szakaszának ütemével. Véleményünk szerint — és a szocialista onaágok képviselői Genfben, illetve a nemzetközi politika min­den területén aktívan, konstruktívan firadee. pák ezen — a koníereneia •iőkésaítéeéoen előbbre kellene tartanunk, gyorsabb léptek­kel (de természetesen. nem elhamarkodva) kellene előrehaladnunk. — Tudjuk azonban, hogy az európai béké és biztonság ügye — eltenfcmóhdásnak tűnhet talán, de — állandó harc kérdése. Ez a küz­delem a nemzetközi enyhülés hívei és elíea* felei között folyik. Amikor a reakciós, hideg- háborús körök egy-egy tőkés országban meg­erősödtek, ennek káráé, fékező hatásé érez- 1 tetővé válik az adott ország küldöttségének genfi szereplésében lé. — Az enyhülés folyamatát azonban Sem lehet visszafordítani. A reakciói érők próbál­kozásainak elhárításéban, az európai bizton­sági konferencia munkájának fneggyofiítá* sában nagyon fontos szerepük, feladatuk vart á békeszerető erők, a pártok, társadalmi és tömegszervezetek mozgalmának, amellyel a tőkésországokban nyomós* gyakorolnak kormányaikra a konferencia sikeré érde­kében. — Bízunk abban, hogy hazánk, a Siót* jetühió és a többi szocialista ország áktíf békepolitikájának, a népek béketörekvései* nek hatására az európai biztonsági konfe­rencia előkészítő munkája felgyorsul és 1975* a fasizmus leverésének 30. évfordulója aá európai biztonság megszilárdulásának as év* lesz. — Hogyan értelme*!»slő g XI. Emigre«*» szus irányelveinek az a megállapítása, hogy külpolitikánkkal a nemzeti és ág Internacionalista érdekeket egya­ránt szolgáljuk? — Legfontosabb feladatunk S Möéiali*» mus teljes felépítése hazánkban. Ez egyben legalapvetőbb nemzeti érdekünk is. Miköz* ben ezt á feladatot magoldjuk, teljesítjük in* terfiacionalísta kötelezettségünket is. A izo* cíalizttius sikeres felépítése hozzájárul a szocialista világrendszer erősödéséhez, s szo­cializmus vonzerejének növekedéséhez és S v,t4rív’-dahpi haladásért folyó világméretű harc általános feltételeihek javulásához. Ezzel a köaüs- érdekeket- is szolgérjuít.-­— A szocializmus építéséhez kapeéolódú hertizeb és nemzetközi érdekek tehát egység­ben, dialektikus kölcsönhatásban vannak egymással. Nagy szükség vari ugyanakkor az egységet alkotó mlhdkét oldal helyes felis­merésére és érvényesítésére. Ebből követke­zik pl., hogy ha politikánk nem Szolgálni nemzeti érdekeinket, nem felelne meg S nem- aetközi munkásosztály érdekeinek Sérti, ét h« nem lenne internacionalista, Veszélyt jelente­ne nemzeti érdekéinkre nézve ií. — Külpolitikánk alapvető feladata, hog# kedvező feltételeket biztosítsunk a szociális* mus építése számára hazánkban. Ez nemzeti; de ugyanakkor nemzetközi érdek ia. Est a* érdeket saját erőből természetesen nem tud­nánk érvényesíteni. A kedvező külső körül­mények biztosítása csak közös erővel lehet- séges. Ezért tevékenységünkét a Szovjetunió­val, a szocialista országokkal egyeztetve, egy­ségben végezzük. Csupán nemzeti érdekeink alapján is állandóan szem előtt tártjuk, hogy a szocialista országoknak, a kommunista és munkáspártoknak az egységben és a nemzet­köziségben van a fő ereje. Ezért pártUnlé minden olyan lépése, cselekedete, amely áa egységet, a közös fellépést szolgálja* egyben neinzeti érdekeink kifejezőié i§. A nemzeti és nemzetközi érdekeknek et az egysége, kölcsönös feitéfcelezettsége és köl­csönhatása jut kifejezésre a XT. kon eres-tu« irányelveinek abban a megállapításéban; hogy külpolitikánkkal nemzeti és internacio­nalista érdekeinket egyaránt szolgáljuk. Csődbe került az Aston Martin autógyár A világhírű angol sport- autógyár, az Aston Martin, hétfőn kimondta a vállalat önkéntes feloszlatását és csőd­eljárást kért maga ellen. A gyakorlatilag kézi megmun­kálással készülő, 11—14 ezer fontba kerülő luxusautók gyártója készpénzfizetési problémákkal küszködött és ismeretes volt, hogy több hó­napja alkudozott a kormáhy- nyal egy olyan állami se­gélyről, amely átsegítette vol­ttá a vállalatot a jelenlegi nehéz szakaszon. Ennék el­lenére puccsszerűén, teljesen váratlanul határozták él a Dél-Angliában működő gyár bezárását. Az Aston Mártin ötszáz munkása akkor tudta meg, hogy úgy »apásra ké­nyér nélkül maradt, antikor hétfőn munkára jelentkezett. A vállalat vezetősége egy sebtében összehívott mun- ^sgyűlésen hétfőn délelőtt úgy tüntette fel a gyár ösz- szeomlását, mintha azért tel­jes mértékben a kormány, ezen belül a radikális Tony Benn vezette iparügyi mi­nisztérium lett volna a fele­lős. A sajtót elárasztotta ilyen nyilatkozatokkal. Mindennek nem volt köze a valósághoz: aZ Aston Mar­tinnak a kormány megígérte a kért 600 000 font sterlinges pénzügyi segélyt azzal á fel­tétellel, hogy a vállalati rész­vények huszonöt százaléka a kormány ellenőrzésé alá ke­rül Vita tamadrt szaftban Bán­nék és a vállalatvezeiőségj között az Aston Martin ame­rikai képviseletének kérdésé­ben. A brit kormány egy brit vállalatra akarta átruházni az amerikai fiók által élvezett vezérképviBeleti jogot, s ebbe a eégVezetŐség nem akárt be­lemenni, még a feloszlatás öngyilkos kockázata ellenére sem. Elsősorban it amerikai kereskedelem ftyotoása állt a vita hátterében. AZ Aston Martin a pénteki napig két típust gyártott í aa 11 800 fontba kerülő A#to,$ Martin V-*-8-ast és á 1100« fontos Lagonda nevű sport» kóétit, ámít óktőberben ftiti* tattak be á londoni áutőét** íksáfiyQB»'' ■ ■ JL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom