Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-22 / 299. szám
42 MSZMP SZABQICS'SZATMÁR MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI T4W4CS LAPJA gXn ÉVFOLYAM, 299. SZÄM* ÁRA* í FORINT m DECEMBER32, VASÁRNAP Az 1975. évi népgazdasági terv (Lapunk 2* oldalán) * ————»——-——~—— - — ■ 1 —■ Befejezte munkáját az európai kommunista és munkáspártok konferenciáját előkészítő találkozó Az európai kommunista és munkáspártok 1974 októberi varsói konzultatív találkozóján létrejött megegyezésnek meg-* felelően december 19—21-én előkészítő találkozóra került sor Budapesten, amelyen az alábbi pártok küldöttségei vettek részt: Ausztria Kommunista Pártja, Belga Kommunista Párt, Bolgár Kommupista Párt, Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja. Csehszlovákia Kommunista Pártja, Dán Kommunista Párt, Finn Kommunista Párt, Francia Kommunista Párt, Görög Kommunista Párt. Írország Kommunista Pártja, Jugoszláv Kommunisták Szövetsége, Lengyel Egyesült Munkáspárt, Luxemburgi Kommunista Párt, Magyar Szocialista Munkáspárt, Nagy-Britannia Kommunista Pártja, Német Kommunista Párt, Német Szocialista Egységpárt, Norvég Kommunista Párt, Nyugat-Berlini Szocialista Egységpárt, Olasz Korftmunista Párt, Portugál Kommunista Párt, Rp- mán Kommunista Párt, San Marino-i Kommunista Párt, Spanyol Kommunista Párt, Svájci Munkapárt, Svéd Baloldali Párt-Kommunisták, Szovjetunió Kommunista Pártja és a Török Kommunista Párt. Az Izlandi Népi Szövetség táviratban üdvözölte a tanácskozást. Az európai kommunista és munkáspártok konferenciájának előkészítésével kapcsolatban folytatott eddigi eredményes munkát elismerve, a találkozó részvevői széles körű eszmecserét folytattak a további előkészületek politikai és gyakorlati kérdéseiről. Az európai kommunista és munkáspártok konferenciájának napirendje — harc az európai békéért, biztonságért, együttműködésért és társadalmi haladásért. A találkozó résztvevői a vitában kifejtették pártjaik álláspontját e kérdésekről. A budapesti találkozón megállapodás született az európai kommunista és munkáspártok konferenciája szerkesztő bizottságának létrehozásáról, amelynek munkájában valamennyi testvérpárt részt vehet. A bizottság maga szervezi munkáját, figyelembe véve a varsói és a budapesti találkozó véleménycseréjét és eredményeit A testvérpártok felkérésére a Német Szocialista Egységpárt vállalta a bizottság összehívásával és munkájával kapcsolatos feladatok ellátását. A találkozó .résztvevői állast foglaltak a konferencia témájával kapcsolatos problémákkal foglalkozó szemináriumok megrendezése mellett. A testvérpártok síkraszállnak az európai államok biztonsági és együttműködési értekezlete zárószakaszának legmagasabb szinten történő mielőbbi összehívása mellett. Kifejezésre jutatták meggyőződésüket, hogy az európai államok biztonsági és együttműködési értekezletének eredményes befejezése és határozatainak megvalósítása nem csak az európai földrész valamennyi országának és népének érdekeit szolgálja, de hozzájárul a tartós béke és biztonság megteremtéséhez az egész világon. Európa kommunistáinak képviselői ismételten megerősítették azon törekvésüket, hogy e célok érdekében tovább munkálkodnak a földrész valamennyi demokratikus és ha* ladó erőinek összefogásáért A találkozón részt vevő pártok ismételten megerősítették szolidaritásukat azokkal a kommunistákkal és más demokratákkal, akik Spanyolországban harcolnak Európa utolsó fasiszta rendszerének felszámolásáért valamint Ciprus és Eszak-írország népeivel s mindazokkal, akik a világ bármely részén az imperialista elnyomás ellen, a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért, a békéért és a szocializmusért küzdenek. Az előkészítő találkozó munkáját az egyenjogúság, a kölcsönös megértés és a proletárszolidaritás szelleme jellemezte. * — _ ' Az európai kommunista és munkásnártok konferenciád jának szerkesztő bizottsága 1974. december 21-én Budapest ten megtartotta alakuló üléséi 0 Pullal Árpád felszólal Mm Az európai kommunista és munkáspártok konferenciáját előkészítő budapesti találkozón szombat délelőtt felszólalt Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Bevezetőben pártunk küldöttsége nevében arról szólt, hogy a találkozón eredményes munka folyt. A küldöttségek felszólalásai az Európa sorsáért érzett mély felelősségről és a közös cselekvési készségről tanúskodtak. Pullai Árpád ezután így folytatta: Küldöttségünk egy kérdéssel. a szövetségesekhez való viszonnyal, a tömegbázis szélesítésének lehetőségeivel kíván foglalkozni. Nagy súllyal vetődik fel: milyen erőkre számíthatnak pártjaink az európai békéért, biztonságért, együttműködésért és a társadalmi haladásért vívott harcukban. A szövetségesek körének bővítése — pártunk megítélése szerint — nemcsak lehetséges, de szükséges is. Lehetséges azárt, mert politikánknak nincsenek önös osztálvkorlátai, pártjaink a munkásosztály szolgálatán keresztül egyetemes emberi érdekeket fejeznek ki. Mivel pórtiaink politikájukkal Európa valamennyi országában a társadalmi haladásért küz lenek, a békét védelmezik ás erősítik, találkoznak a dolgozó tömegek, a széles társadalmi erők törekvéseivel. Ez a nolitika megteremti a reális lehetőségét annak, hogv ne csak megtartsuk eddigi szövetségeseinket, hanem további társadalmi erők bevonásával szilárdítsuk pozícióinkat, növeljük .befolyásunkat. Pártjainknak fel kell készülniük arra. hogy az új körülményeknek megfelelően sikerre1 alkalmazhassák szövetségi politikájukat. Tudjuk. hogy ez nagy elvi kö-■ vetk°zetességet, türelmet és szívós meggyőző munkát, valamint rugalmasságot igényel A szocialista országok sikerei béken-v’itikáiuk. a nemzetközi, különösképpen az európai enyhülés újabb • társadalmi rétegeket közelít céljainkhoz és kapcsol be tömegméretű harcunkba. Ezek az erők társadalmi helyzetüknél fogva rendkívül differenciáltak. eltérőek az érdekeik — vannak közöttük progresszívek és kevésbé progresszívak — és más. világnézetet vallók. Ugyanakkor érdekeltek a földrészünket érintő nagy kérdésekben, . mindenekelőtt a béke és biztonság tartóssá tételében. ezért megvan a lehetősége. hogy velük is közös nevezőre jussunk. A siker nagymértékben függ Európa kommunista és munkáspártjaitól, attól, hogy helyes felismerésünket megfelelően tudjuk-e a gyakorlati munkában érvényesíteni: elvi szövetségi politikát folytatva, . tudunk e rugalmasan tárgyalni, akcióegységre íéjini az együttműködésben érdekeit erőkkel. Ennek érdekében szakítani kell a helyenként előforduló , előítéletekkel és leegyszerűsítésekkel, amelyek szövetségi politikánk történetében mindig akadályozták a tömegkapcsolatok kiterjesztését, a haladás híveinek hatékony akcióegységét. Törekvésünk az, hogy Európát a lehető legszélesebb társadalmi összefogással az intézményes biztonság és a különböző társadalmi rendszerű államok együttműködésének földrészévé tegyük. Ez utat talál -minden becsületes emberhez és politikushoz, minden felelős kormányhoz, politikai és más társadalmi szervezethez, függetlenül attól, milyen társadalmi rendszert, .milyen eszmét képvisel. Európa népei mind egysége sebben, határozottabban sorakoznak fel a béke ügye mellett és a tőkésországok vezető köreiben erősödik a reálpolitikai irányzat, a tárgyalási készség. " Szövetségi politikánk sikere alapvetően attól függ. hogy milyen az a társadalmi erő, amelyre épül. Mint a társadalmi haladás következetes ereje, céljainál és szervezettségénél fogva . a munkásosztály az a bázis, amely meghatározza a szövegig! politika tartalmát és fejlődését. Európa munkás- osztályának lendülete töretlen, íórradalmisága hagyományos, tapasztalatai az osztályharcban gazdagabbak, megnőtt, politikai öntudata; fejleszti és" ápol ja kapcsolatait* a parasztsággal, az értelmiséggel, minden haladó erővel. Ezek változások tükröződnek . korunk munkásmozgalmában; a munkásosztály szervezeteiben. így van ez a munkások (ön-nno-t átfogó s -akszervezetekben is. A szoTőrgyalóasztalná! a küldöttségeit. (Keiet-Magyarország telefoto) cialista országokban, hazánkban is hozzáértőbben gyakorolják funkcióikat, támogatják a munkáshatalmat, képviselik tagjaik, a dolgozók érdekeit. A tőkésországokban a monopóliumok a mélyülő válság terheit minél nagyobb mértékben igyekeznek a dolgozó tömegekre hárítani. Ez élezi az osztályharcot. E folyamat hatá-sa! van a szak- szervezeti mozgalomra is. A legkülönbözőbb szakszerire- ‘ zetekbe tömörült dolgozók előtt mind nyilvánvalóbbá válik, hogv a válság okainak megszüntetése nem pusztán gazdasági, hanem poh'tikai kérdés. Ez a felismerés előmozdítja a szakszervezetek egymáshoz való közeledését, közös fellépéseit. A szakszervezeti egység megteremtése, fontos lépést jelentene a munkásmozgalom egységéhez vezető úton. Tovább növelné akcióképos- ségét. befolyását. Ezért fordulnak Európa politikai pártjai — bár különböző célokkal és törekvésekkel — a szakszerve-ytek felé. Szövetségi politikánk alapiadnak erősítése azt kívánja tőlünk, hogy fokoztuk aktivitásunkat. erősítsük befolyásunkat a szaksTénvo’efokhen. innen nverjük legtöbb szövetségesünket. Találkozónk is azt mutatja, hogy a nemzetközi ,mun- kásmozga'mnt egvre lobban áthatna az egvségre való törekvés. Nem hagvja érintetlenül a munkásmozgalom egvetlen pártját sem. Az utóbbi időben tanúi és részesei vágyunk annák. hogv a marxista—leninista pártok szorosabbra zárják Soraikat: a munásmozgalom többi pártjaiban, a szocialista és szociáldemokrata pártokban fe’gyorsult a differenciálódás, növekedett a báloldal súlva. A kommunista pártok vonzó politikája, a szocializmus történelmi sikere1, valamint a tőkés országok fokozódó problémái hatást gvakorol- nak a szociálemokrata Pártokra Mind jobban előtérbe kendnek ’ azok a vezetők, akik kifejezik tömegeik óhaját és készséget mutatnak a kommunista pártokkal, kapcsolatok építésére. Nem hagvhstjuk ff gyeimen kívül, hogy a szocialista, szociáldemokrata pártolt és különösen a reálisan látó politikusaik Európa befolyásos erői közé tartoznak, számos országban részt vesznek a kormányzásban. Az MSZMP a szociáldemokrata pártokkal való kapcsolatok tÖké’éte-utés°''nn világos elveket követ. Tudjuk' bennünket alapvető ideológiai különbségek választanak el. Ennek ellenére gva- korlatí kérdésekben kapcsolatainknak a nemzetközi munkásmozgalom érdekeit, a haladást kell szolgálóink. Mind’g konkrétan is megvizsgáljuk: miiven politikát folytató szociáldemokrata párttal. mii ven tárgvaió- partnerekkel és mii ven kérdésekben akarunk előrelép- - ni. Minden esefoen nagv figyelmet fordítunk arra. hogv a , testvéroártok érd-keivel összhangban .iárivnk el.' Készek vagvunk a kan-sóletok erősítésének útúát megtisztítani a gyanakvás a bí- zoimaf1an,ság maradványaitól. Az a véleményünk, hnov a kölcsönös bv.afom erősödése esetén me-aavo-eft- ha+i"k áz együttműködés kiépítését. A hékeoob'tíkát m-asforde- tő kommnnista rántok a népek b!zton-á^át , fenve-étS agresszív erá'-’-ei vívöttbar- CUkhab Sn/k új SZÖVetné-zS'-e találhatnak a n'k körékari,, A gverrnnhni!^ ,£!a+á.á-t h«y- tos jövőjéért pi-ifn á1 Uo- z»tra és er'^fozífés-a 1_z »z ac-zonvok n*k a nv »-maiunkon állnhk: küzdőtárS3?nk. A kommrnírta nárfnk köVeíVa-etn-nvi fal1 -V a n *»k f »*-! aznh— aíf a aö é—+ te««a»; tár— gadafyní !ei-n,-n+-«.són£ -Politikáink állandó fo fanfa»; l*ö--,n+ pU-nfÍ3 a finl-a-ö naVnől Vnfo yap dós! a — d á <J UrinU-a^ p n.ök töTnoaa'f közelebb ö a-?g párí »r*nhbnz A P-V s—'«ban 3—'".n+al-n-” j növpkvő pkHv'táy'k fflaUatt 'S ma m-S-» naov manWf. ható n.ni;tikai lehetőségemig \r A f *-> v+'<ivn Sí víVrcff VfW*** ben nak a fiatalokra is. akik Euró't'n mív»f-.rfV ^ felét A"7 Vekben az ifjúság nagy tömeged (Folytatás a 2. oldalon!
