Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-22 / 299. szám
\w kÄCT-MA'GTA'n&sxká Az 1975. évi népgazdasági terv A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta a népgazdaság fejlesztésének 1975. évi tervét, amelyet az 1974-ben elért gazdasági fejlődésre alapozva a kialakult bel- és külgazdasági feltételek, valamint a IV. ötéves terv fő gazdaságpolitikai céljainak figyelembevételével dolgoztak ki. A népgazdaság 1974-ben dinamikusan fejlődött, a gazdasági növekedés üteme az elmúlt évinél és a tervezettnél is gyorsabb volt. Javult a termelés szerkezete, emelkedett a munka termelékenysége. A nemzeti jövedelem/mintegy 6 százalékos növekedése teljes egészében a termelékenység javulásából adódott. Meggyorsult a nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának növekedése. Túlteljesültek a terv életszínvonal-politikai céljai, a tervnek megfelelő mértékben nőtt a beruházási tevékenység. Tovább bővültek külkereskedelmi kapcsolataink. A népgazdaságot 1974-ben a tőkés világgazdaság zavarai és a meggyorsult infláció miatt kedvezőtlen külső hatások érték. Az importált termékek árszínvonala jóval gyorsabban nőtt, mint az exportált termékeké’és az ebből adódó cserearány-romlás jelentős népgazdasági veszteségeket okozott. Az ipari termelés 1974-ben a tervezett 6 százalékkal szemben várhatóan 8 százalékkal lesz több az 1973. évinél. Leggyorsabban a gép’par a vegyipar és a kohászat termelése nőtt. A munka termelékenysége körülbelül 7 százalékkal emelkedett. Jelentős a szerepé az eredményekben a szocialis- tabrigád-mozgalomnak és a párt XI. kongresszusa, valamint a hazánk felszabadulásának harmincadik évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaversenynek, amely a termelés növekedését, a munkaszervezés javulását, a termelékenység emelkedését egyaránt segítette. Az eredmények mellett tapasztalhatók voltak kedvezőtlen jelenségek is: a többlettermelés egy része nem felelt meg a szükségleteknek; indokolatlanul nagy volt a készletnövekedés: az anyagimport, főleg a tőkés anyagimport az export- nál gyorsabban nőtt; növekedtek az állami támogatások iránti igények. Mindez azt is jelzi, hogy a termelés szerkezetének változtatása nem haladt a kívánatos ütemben. Az építőipari termelés növekedése az éves tervben előirányzott 4 százalék helyett mintegy 5 százalék volt. Ezen belül az építőipari vállalatok és szövetkezetek termelése több mint 6 százalékkal nőtt. Az építőipari munka termelékenysége a korábbinál gyorsabban, körülbelül 5 százalékkal emelkedett. A beruházási építkezések összességükben elé-télc a tervben előirányzottat, a nagyberuházások kivitelezésében azonban jelentős az elmaradás. Á mezőgazdaság eredményei kedvezőek. A termelés színvonala mintegy 3—4 százalékkal meghaladja az 1973. évi szintet. A gabonatermés kielégíti a lakosság kenyérgabona-szükségletét, fedezi a megnövekedett állatállomány takarmány- ellátását és exportot is lehetővé tesz. Tovább nőtt az ipari növények és a burgonya vetésterülete. A kedvezőtlen őszi Időjárás azonban jelentős terméskiesést, illetve minőségromlást okozott. Emiatt cukortermelésünk nem éri el várt szintet, Zöldségfélékből és gyümölcsből a tavalyihoz hasonló mennyiség termett, a bortermés jóval kevesebb az előző évinél. Az őszi betakarítási munkákat hathatósan segítette a termés megmentésére kibontakozott társadalmi összefogás. Az állattenyésztés termelési értéke 8—9 százalékkal haladja meg a múlt évit. Különösen a sertéstenyésztés és a sertéshústermelés nőtt erőteljesen. A szarvasmarha-tenyésztésben az 1973-ban megindult fejlődés folytatódott. A közlekedés területén a termelés és az áruforgalom dinamikus emelkedése megnövelte az áruszállítás iránti igényeket, ezeket — főleg az őszi csúcsidőszakban — a közlekedési vállalatok nagy nehézségekkel, különleges intézkedésekkel tudták csak kielégíteni. A vasúti közlekedésben a korszerű Éhesei- és villamos vontatás részaránya 88 százalékra növekedett. Befejeződött a Szob—Budapest—Lökösháza vasútvonal teljes villamosítása. Tovább bővült és korszerűsödött a vasúti és közúti vállalatok járműállomány^ is. A lakosság reáljövedelme és fogyasztása 1974-ben dinamikusan, az előző évinél és a tervezettnél is gyorsabban emelkedett. Ebben nagy szerepe volt a központi bér- és szociálpolitikai intézkedéseknek. A fogyasztói árszínvonal növekedése éves átlagban nem haladta meg a tervezett 2 százalékot, így a lakosság egy főre jutó reáljövedelme 5,5 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 4,5 százalékkal emelkedett. A lakosság fogyasztása 6 százalékkal több, mint 1973-ban. A kiskereskedelmi forgalom folyó áron 10 százalékkal nagyobb, mint az előző évben. Az áruellátás alapjában kiegyensúlyozott volt. Az ipar alapanyag-ellátásának nehézségei azonban a fogyasztói piacon is éreztették hatásukat (vegyicikkekből, építési szerelvényárukból, stb. időnként hiány volt). Elsősorban a kedvezőtlen időjárás miatt egyes időszakokban nem volt kielégítő a zöldség- és gyümölcsellátás sem. Az év során — a célul kitűzött 85—86 ezer lakással szemben — 88—89 ezer lakás építése fejeződik be. Ezen belül állami erőből összesen mintegy 35—36 ezer lakás épül. A beruházási tevékenység az év folyamán fokozatosan növekedett, az éves ráfordítás a tervezett 118—119 milliárd forint körül várható. A beruházások volumene 6—7 százalékkal felülmúlja ugyan az előző évit, de ezen belül az egyedi nagyberuházásokra fordított összeg a tervezett alatt marad és csak kis mértékben haladja meg az 1973. évi szín-- vonalat. A külkereskedelmi forgalom 1974-ben is dinamikusan, a tervezettnél gyorsabban növekedett. A külkereskedelem a KGST-országokkal folytatott áruforgalomban mind a kivitel, mind a behozatal tervét túlteljesítette. A tervezettet megközelítő külkereskedelmi egyenleg várható. A nem szocialista országokkal folytatott külkereskedelem — nagyobbrészt a ielentős áremelkedések következtében — lényegesen felülmúlja a tervezettet. A tőkés piacokon nagy mértékű volt az árak, elsősorban az importunk jelentékeny részét kitevő kőolaj-, olaj- és vegyi termékek és nyersanyagok árának emelkedése. Ugyanakkor exporttermékeink árszínvonala jóval szerényebb mértékben nőtt. Az árak alakulása és a behozatalnak a kivitelt meghaladó növekedése miatt a tőkés országokkal folytatott külkereskedelmünk egyenlege pasz- szív. AZ 1975. ÉVI TERV CÉLJAI A népgazdaság 1974-ben a tőkés piaci tényezők okozta nehézségek ellenére összeséffében eredményesen fejlődött. Az elért eredmények megfelelő alanot nyújtanak ahhoz, hogy a munka hatékonyságának további céltudatos növelésével gazdaságunk fejlődését 1975-ben is biztosítani tudjuk. Számítani kell azonban arra, hogy a tőkés világgazdaság válságjelenségei nem szűnnek meg és ezek gazdaságunkra továbbra is kedvezőtlenül hatnak, A fő feladat 1975-ben a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása Ezért a nemzeti jövedelem dinamikus növekedését fenntartva, a fogyasztás és a felhalmozás az 1974. évinél csak lassabban növelhető. Meg kell gyorsítani a termelés szerkezetének átalakítását, fokozni kell a minden piacon gazdaságosan értékesíthető termékek termelését, csökkentve, illetve megszüntetve a gazdaságtalan termelést. A gazdálkodás minden területén növelni kell a munka hatékonyságát és általánossá kell tenni az energiával, anyaggal és pénzeszközökkel való ésszerű takarékoskodást Főbb előirányzatok: 1975-ben a nemzeti jövedelem volumene 5—5,5 százalékkal, a nemzeti jövedelem belföldi felhasználása 3—,3,5 százalékkal emelkedik. Ezen belül a lakosság anyagi fogyasztása kb. 4 százalékkal, a szocialista szektor beruházása 5—6 százalékkal növekedhet. Mérsékelni kell a készletek növekedésének ütemét. IPAR i 1975-ben a terv az ipari termelés 6 százalékos növelését irányozza elő. Ez a fejlődés megfelel a IV. ötéves tervben j előirányzott éves átlagos növekedési .ütemnek. A termelés emelkedését a termelékenység növelésével kell elérni. Az ipar ágazati szerkezetének átalakítása fő vonásaiban 1975-ben % a IV. ötéves tervnek megfelelően folytatódik. Az átlagosnál gyorsabban fejlő a villamosenergia-ipar (í—8 százalék), a vegyipar <9—18 százalék), az építőanyag-ipar (kb. 7 százalék). A KGST-országokkal folytatott gazdasági együttműködés az érvényes államközi megállapodásokkal összhangban fejlődik. Fontos követelmény, hogy a nem szocialista országokba irányuló kivitel gyorsabban növekedjék, mipt ebben az évben. A termelés növelésének tényleges lehetőségei a feldolgozóiparban nagymértékben attól függnek, hogy a belföldi kereslet kielégítése és a szocialista országok irányában fennálló kötelezettségek teljesítése mellett a vállalatok milyen mértékben képesek a gazdaságos kivitel növelésére. Az a cél, hogy elsősorban azoknak a termékeknek a termelése növekedjék gyons ütemben, amelyek "minden piacon jól értékesíthetők és ezáltal elősegítik a külkereskedelmi mérleg kiegyensúlyozottságát. A nemzetközi árviszonyok változása miatt, a helyesebb arányok kialakítása érdekében 1975. január 1-ével sor kerül az ipari termelői árak részleges módosításárS. Emellett az operatív irányítás megfelelő módszereinek alkalmazása, valamint további pénzügyi és termékforgalmazási intézkedések, a termékforgalom központi szabályozásának kiterjesztése is elősegítik a rendelkezésre álló energia- és nyersanyag- források népgazdasági céloknak megfelelő racionális fel- használását. A népgazdasági érdek hathatósabb érvényesítése miatt megváltoznak a szabályozás egyes, a vállalati gazdálkodást befolyásoló elemei is. ÉPÍTŐIPAR I Az építőiparban a termelés legalább 6 százalékos emelkedését a termelékenység fokozásával és megfelelő anyagellátással kell biztosítani. Különösen fontos feladat az állami nagyberuházások tervszerű megvalósítása. Ennek feltétele, hogy az építőipari vállalatok törekedjenek a belső tartalékok fokozott feltárására, javítsák a munka szervezettségét MEZŐGAZDASÁG | — ft >OS8 JOtSlß-ftd I»!» 4 i __.... _ A terv a mezőgazdasági termelés 3—4 százalékos emelkedését irányozza elő. A fejlődést a mezőgazdasági nagyüzemek további erősödése, az iparszerű termelési eljárások hatékonyabb alkalmazása és bővülése, a háztáji és kisegítő gazdaságok termelési lehetőségeinek kihasználása, a javuló anyagi-műszaki ellátás alapozza meg. A ferv szerint a növénytermelés 5—6 százalékkal nő. A gabpnät a kedvezőtlen időjárás ellenére megfelelő nagyságúi területe^ elvetették, megalapozottnak tekinthető tehát a gabonatermés előirányzott' növekedése. Szükséges az ipari nö- vépye£ vetésterületének es termésmennyiségének, különösen a cukorrépa vetésterületének növelése, amit központi intézkedések i£ elősegítenek. A lakosság jobb ellátása érdekében növekszik a zöldség- és gyümölcsfélék termelése is. A fejlesztés fő eszköze a legfontosabb növények termelésének komplex gépesítése, valamint a termőképesebb és éghajlati viszonyainkhoz jobban alkalmazkodó növényfajták arányának növelése. Az állattenyésztés termelési értéke 1—2 százalékkal emelkedik. Ezen belül a vágóállat-termelés több mint 7 százalékkal nő. Ezt a célt a meglevő állatférőhelyek bővítésével és korszerűsítésével, az iparszerű telepek technológiájának javításával és jobb kihasználásával kell elérni. Az egy hektár mezőgazdasági területre jutó műtrágya mennyisége — hatóanyagban számolva — 194 kg-ról 213 kg- ra növekszik. A fehérjetakarmány-felhasználás 10 százalékkal emelkedik. A műtrágyák, növényvédő szere i és a i'eh j. jé- - takarmányok magap világpiaci ára miatt igen fontos hatékonyabb felhasználásuk. KÖZLEKEDÉS ÉS HÍRKÖZLÉS A közlekedés áruszállítási teljesítménye — a népgazdaság és a külkereskedelmi kapcsolatok fejlődésével összhangban — 1975-ben is dipan>ikusan, 6—7 százalékkal növekszik. Ennek érdekében jelentősen bővülni fog a járműállomány. A vasútnál az újabb villamos és Diesel-mozdonyok beszerzése lehetővé teszi, hogy a korszerű vontatás részaránya elérje a 90 százalékot. Befejeződik az M7-es út második pályája Székesfehérvár—Balatonaliga közötti szakaszának építése. A személygépkocsi-állomány kb. 80 ezer darabbal gyarapszik. A távbeszélő ló- és alközpontok kapacitása mintegy 36 ezerrel bővül. a lakosság Életszínvonala, életkörülményei A terv 1975-ben is a lakosság életszínvonalának növekedését, életkörülményeinek javulását irányozza elő. A lakosság jövedelme döntő részben a gazdasági tevékenység eredménye és az érvényes gazdasági szabályozás alánján növekszik. Ezen felül az év közepén sor kerül az 1971 előtt megállapított alacsony nyugdíjak átlagosan mintegy 10 százalékos emelésére. Folytatódik a munkaidőcsökkentés az oktatás, a közművelődés, az egészségügy és a közlekedés területén. A lakosság pénzbevételei 8—9 százalékkal emelkednek. A fogyasztói árszínvonal növekedése nem haladhatja meg a 3,6 százalékot. Az egy fŐFé jutó reáljövedelem 3,5 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 2,5 százalékkal nő. A kiskereskedelmi áruforgalom fqlyó árakon számítva közel 6 százalékkal lesz magasabb, mint 1974-ben. 1975-ben összesen mintegy 99 000 lakás épül. Állami erőből az 1974. évinél 2—3900-rél több, 37—38 000 készül el. Magánerőből — hasonlóan az ideihez — 53—54 000 lakás építésével lehet számolni. Ezen belül növekedni fog a több szintes társasházakban lévő lakások aránya. (Polytatás m 1. oldalról) Ismerték fel a tudatos cselekvés szükségességét. A szocialista országokban az új nemzedék növekvő súllyal veszi ki részét a társadalom előtt álló feladatok megoldásából. A tőkésországok ifjúsági mozgalmát az jellemzi, hogy mind erőteljesebb harcot folytat a társadalmi igazságtalanságok, a jövőt veszélyeztető militarista politika ellen. Növekszik az ifjúság mozgalmainak tudatossága. Erősödik a fiatalokban a felismerés, hogy alapvető problémáik a fennálló osztályyiszopypkban gyökereznek. Ezek megoldását csakis a munkásosztállyal, a társadalmi haladásért harcoló dolgozó tömegekkel együtt érhetik el. Pullai Árpád hangsúlyozta: Az elmúlt évtizedekben a béke fogalma elválaszthatatlanul összefonódott a kommunista és munkáspártok harcával. Ez hozzájárult pártjaink tekintélyének, tömegbázisának növekedéséhez. A béke védelmére mw gósított tömegek jelentős része egyben a társadalmi haladás híve is lett Tovább! sikeres harcunk forrása, hogy pártjaink a békéért és a társadalmi haladásért folyó küzdelemhez milyen mértékű támogatást tudtak biztosítani a különböző társadalmi erők részéről. Politikánk hitele és vonzereje feljogosít bennünket arra a következtetésre, hogy céljaink megvalósításához a jövőben is megkapjuk a tömegektől a szükséges támogatást. • Pullai Árpád felszólalásának befejező részében az eu.- rópai kommunista és munkáspártok konferenciájának további előkészítő munkálataival foglalkozott. Kifejezte pártunk készségét, hogy az MSZMP — mint eddig —■ internacionalista kötelezettségéből adódóan a jövőben is kész ré*nt verj ni az gprópai kommunista és munkáspártok konferenciájának további előkészítésében, és aktívan e'"se- gítepi az 1975-ben esedékes konferencia sikerét. Fogadás a tes!vérpér8ok képviselői tiszfő átérő A Magyar Szocialista Munkáspártnak a budapesti találkozón részt vevő küldöttsége szombaton a Gel- lért^szállóban fogadást adott a tanácskozáson képviselt európai testvérpártól küldöttéi tiszteletére. A fogadáson Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondott pohárköszöntőt A kulturális ellátás keretében különösen a gyermekjóléti és diákszociális intézmények hálózata bővül. Az óvodai hálózat — elsősorban a fővárosban és a vidéki városokban — mintegy 17 000 a bölcsődei hálózat — az 1974. évi 2400-zal szemben — 3700 új hellyel bővül. A bölcsődék nagy része az új lakótelepeken épül. Az általános iskolai qktatás feltételeinek javítására körülbelül 700 új osztálytermet és 2000 diákotthoni helyet létesítenek. Jelentősen javul a napközi otthoni ellátás is. A középiskolai oktatás fejlesztésére, 120 osztályterem, 60 műhelyterem és 5000 diákotthoni hely,'a szakmunkásképzés számára pedig 190 osztályterem, több mint 900 tanműhelyi és 3000 tanúlóotthoni hely létesül. A középiskolákba megközelítőleg 55 000, a szakmunkásképző iskolákba 61 000 első éves tanulót, a felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatára közel 16 000 első éves hallgatót vesznek fel. ' '''"'irw'r'isi,-------Az egészségügyi ellátás fejlesztése érdekében a gyógyintézeti ág vak sznivi kb. ZOúO-rci no. Fejlődik a ^.,-c I4tás is. Közel 103 új általános és gyermekorvosi körzetet szerveznek. A szakorvosi rendelési idő kb. napi 600 munkaórával növekszik. í BERUHÁZÁSOK ! A beruházások az anyagi és pénzügyi forrásokkal összhangban, a nemzeti jöyedeiemrpel közel azonos ütemben növekednek. A terv a szocialista szektor beruházásaira 1975- ben 129—130 milliárd forintot irányoz: elq. Az eszközöket elsősorban a folyamatban levő beruházások gyors és tervszerű megvalósítására kell koncentrálni, különösen nagy figyelmet fordítva a termelő célú nagyberuházásokra. Ezért fontos feladat a beruházások műszaki-gazdasági előkészítésének javítása. a szervezettebb együttműködés a beruházók a tervezők, a kivitelezők és a gépszállítók között. A termelő ágazatokban leggyorsabban azok a beruházások növekednek, amelyek az energiaellátás fejlesztését, valamint az élelmiszeripari, mezőgazdasági termékek feldolqg- zásának fejlesztését szolgálják. A IV. ötéves terv céljainak megfelelően a beruházások átlagos növekedésénél gyorsabb lesz a nem termelő ágazatok beruházásainak növekedése. Ezen belül is központi feladat a lakásépítés, a személyi szolgáltatások és az egészségügyi-szociális ellátás fejlesztése. A terv 9 folyamatban levő nagyberuházás gyorsított ütemű kivitelezését irányozza elő. 1975-ben három új nagy- beruházás (Mecseki. Ércbányászati Vállalat V. gz. üzeme, 750 kV-os távvezetek és a debrecen—mátészalkai linónak.-i rtt- árugyár) kezdődik meg. További három beruházás megkez- désére_az előkészítéstől függően kerülhet sor. A célcsoportos és az egyéb állami, valamint a vállalati beruházásokra fordítható eszközökké] is elsősorban a folyamatban levők kivitelezését kell meggyorsítani. A Minisztertanács előírja, hogy állami támogatást és hitelt új vállalati beruh • sok .: különösen indokolt esetben, a terv céljaival összhangban, mindenekelőtt a gyorsan kivitelezhető, a gaz ’nságos exportot növelő, vagy az import megtakarítással járó fejlesztésekhez lehet nyújtani. KÜLKERESKEDELMI FORGALOM Nemzetközi gazdasági kapcsolataink a népgazdaság szükségleteivel összhangban, elsősorban a szocialista országokkal megvalósuló együttműködés további szélesítés ívéi fejlődnek. A szocialista országokkal az államközi egyezményekben rögzített előirányzatok szerint kell a külkereskedelmi tevékenységet folytatni. Ez lehetőséget ad arra, hogy a behozatal a kivitelnél gyorsabban növekedjék. Bővülnek az együttműködés különböző formái, a termelési kooperációk, a közös fejlesztések, szélesedik a szocialista integráció. Számolunk azzal, hogy gazdasági kapcsolataink a tőkés és a fejlődő országokkal is erősödni fognak. Biztosítani kell, hogy a tőkés országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel és a behozatal összhangban legyen a külkereskedelmi egyensúly fokozatos javításának kc- vetelrnénveivel. Ez a termékek exportképességének jelentős növelését és aktív külkereskedelmi munkát követeL A népgazdaság 1975. évi tervének előirányzatai reálisak. Megvalósításuk azonban a gazdálkodás hatékonya igának lényeges javítását követeli. Arra van szükség, hogy a vállalatok, szövetkezetek, tanácsok és intézmények, ezek vezetői és minden dolgozója segítse elő a tervben foglalt köző» célok végrehajtását (MTf) , t *
