Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-21 / 298. szám
\ Í974. december 2Í" ■KBUür-MAGTAHOHSZAe SI HÉJ VÉCÉN Millióim Eddig fel sem tűnt nekem, csak tegnap este ügy fél kilenc körül, hogy háztartásunkból feltűnő módon hiányzik az arany. Azután következett ez a felismerés, hogy valaki véletlenül elejtette: itt a nyakunkon az aranyvasárnap. Leginkább a fiamnak tetszett ez a bejelentés, mire nyomban elárulta, hogy ő milyen meglepetésre számít gondoskodó szüleitől. Jólelkű gyermek lévén, gondolt ránk is: „Anyunak egy összekötő szőnyeg, a heverő elé, apunak pedig az a kis szerkezet, amivel lehet majd venni a tévé második műsorát.” Hát nem aranyos kis emberke! — repdesett az örömtől atyai szívem, — de ekkor eszembe jutott, hogy nemesfém tekintetében nem a leghíresebben állunk, pedig milyen jól jönne most csak néhány dekagramm is a szeretet ünnepe előtti költekezés fedezésére. Restellkedtem is magamban egy sort, hogy ennyire kiment a fejemből ez aranygyűjtés, pedig annyi ember hódol neki. A negyedik szomszédék nem átallották még Olaszországba is elmenni érte s teleaggatni kezüket, nyakukat csillogó fémmel. Vagy ott van az ötödik szomszéd; ő forintok helyett is aranyat ver a fogához, abból van neki a metsző. Egyszer már úgy volt, — jut most csak teljesen véletlenül az eszembe — hogy névnapomon kapok egy szép pecsétgyűrűt, fekete kővel. De beütött a ménkű, trapára ment a mosógép, s jobbnak láttuk arra költeni az aranyra szánt összeget. Amiből kettős hasznunk lett: 1. Van új mosógépünk. 2. Ha kézzel kell kigyúrni esténként a zoknijaimat, nem hallom soha, hogy nyugodtan csinálhatod, nem esik le az aranygyűrű az ujjadról. Mert ami nincs, az le sem eshet. Valamit azért nekem is sikerült összegyűjtögetnem az eddigi évek alatt, ami — ha közvetve is — összeköttetésben van az arannyal. Például aranyos kis történeteket erről, meg arról. Az egyik ilyen parányi kis történetből az derül ki, hogy azért nem minden arany, ami fénylik. Behelyettesítve: nem mindenki olyan tündöklőén jó ember, mint amilyennek a munkahelyén mutatja magát. Kérdezzük csak meg egyszer a feleségét._ Aztán gyűjtögettem aranymondásokat, amit másképpen, hétköznapiasabban köpéseknek mondanak, de ezeket most mellőzném, lévén a nyomdafesték végtelenül szemérmes. Igen, igen, de az effajta aranyakkal hiába állítok be az aranyvasárnap is nyitva tartó nagyáruházba, üres kézzel térek ám ki onnan! Mondhatom, eléggé kellemetlen helyzetbe keveredtem, aludni sem tudtam hajnali háromig. Ekkor azonban megtörtént a csoda! Felötlött bennem a kép, amely minden reggel fogad kedvenc trafikomban. A parányi pulton ott áll egy fényes, koromfekete kis műanyag zacskó, olyan szütyőféle, köralakű, a tetején ráncosán összehúzva, rajta egy kis lyuk meg egy minilakat. Elülső részén a felirat: „Az első millióm’’. Alatta — bizonyára az olvasni nem tudókra való tekintettel — számokkal: „1 000 000 Ft". Ez remek! Holnap reggel csak szépen besétálok a dohányárudába, veszek egy doboz Symphoniát, s mellesleg kérek egymilliót. Azt hiszem, úgy ötven forint körül van az ára. Mit törődöm én már a mások aranyával, gyémántjával, amikor három másodperc alatt hozzájuthatok hárommillióhoz. Mert hármat veszek, nehogy Itt maradjak a karácsony kellős közepén egyetlen millió nélkül. "'*5'*'':: Jfe-Ami bökkenő még utamban áll, az lényegtelen. Árról van szó, tudniillik, hogy a kedves trafikoshölgy a minap közölte velem: ez a legújabb típusú persely, amibe apránként kell bedobni a pénzecskéket, s mivel sok kicsi sokra megy, elérhetem a milliót is. Annyi minden szerettem volna lenni világéletemben, csak millomos nem. Ám most, hogy impulzust kaptam rá, komolyan fontolóra veszem a dolgot. Éppen itt csörög a zsebemben két forint harminc fillér, már ezt is bedobom, mert nem lehet elég korán kezdeni. Aztán en- gemet nem lehet elkedvetleníteni sem a vállalkozástól, hiszen magam is hallottam: csak az első milliót nehéz megszerezni, a többi már megy magától, akár a karikacsapás! i Aztán el kell gondolkodnom azon is, vajon helyesen neveltem-e én eddig gyermekemet, amikor arra intettem, sose vágyjon sokra, elégedjék meg azzal, amit munkája után megérdemel Szülői értekezleteken is ’ számtalanszor hallottam, hogy a jó bizonyítványért ne százasokat adjunk utódjainknak, mert az deformálhatja életszemléletüket, anyagiasakká válnak, a pénz rabjai lesz belőlük. S most jött ez a szütyő, „Az első millióm”, éppen aranyvasárnap előtt. Úgy látszik, valakik, valahol megváltoztatták a régi tételt, s valakik ezt lelkesen jóváhagyták, így nekem most Igazodnom kell az új áramlathoz. Eddig jutottam arany nélküli lázas gondolataimban, amikor eszembe jutott, hogy munkahelyi főnököm a decemberi jutalmat csak a januári fizetéssel boríté- koltatja, mondván, ha előre kiosztaná, akkor leállna a gárda, pedig az esztendő 365 napból áll. Oda se neki, legfeljebb a fenyőfa alatt beleképzeljük a szütyőbe azt a koszos milliót! Angyal Sándor Hatvanéves a tüdőgondozó Jubileumi ünnepség N y ír egy házán A nyíregyházi tüdőgondozó intézet megalakulásának 60, évfordulójára emlékeztek pénteken. A tanárképző főiskolán megtartott ünnepségen és tudományos ülésszakon megjelent Varga Gyula, a Magyar Szocialista Munkáspárt Nyíregyháza városi Bizottságának első titkára, Szűcs Imre, a megyei párt- bizottság helyettes osztály- vezetője, dr. Pongor Ferenc egyetemi tanár, a Debreceni Tüdőszanatórium igazgatója. Részt vettek az eseményen a megye gondozóintézetének dolgozói, a szomszédos megyék egészségügyi küldöttei, a megye orvostársadalmának és szakdolgozóinak képviselői. A megyei tanács nevében dr. Baráz Sándor, megyei főorvoshelyettes köszöntötte a jubiláló intézetet, és méltatta azt a munkát, amelyet az ott dolgozó orvosok, asz- szisztensek végeznek ma is a tbc elleni küzdelem keretében. Ezt követően dr. Kemény Lajos, a gondozó igazgató főorvosa tartott referátumot az elmúlt hatvan esztendő munkájáról. Elöljáróban ismertette Nyíregyháza régmúltját, azokat a körülményeket, amelyek közepette a város lakói éltek, nehéz, sokszor kegyetlen életei Megdöbbentő számokkal és adatokkal illusztrálta azokat az egészség- ügyi körülményeket, melyek a század elejét és első évtizedeit jellemezték. „Az orvosok abban az időben — mondotta — emberfeletti erőfeszítések ellenére sem tudtak többet tenni, mint enyhíteni a betegséget, hiszen a tbc-1 megállapító diagnózis szinte egyet jelentett a halálos ítélettel. 1938-ban érkezett az első röntgengép, amely lehetővé tette a betegség pontos megállapítását, és a gyermekek szűrését. Mindez azonban csupán a tények regisztrálását jelentette, hiszen a megyében egyetlen szanatóriumi ágy sem volt. Így telt el az első 30 év — mondta a főorvos —, az igazi és lényeges fordulat akkor jelentkezett,' amikor a társadalmi rendben is bekövetkezett a változási. A szocialista egészségügy lépésről lépésre halad előre. Kezdetben csupán másfél orvos állt a gondozó rendelkezésére, ma 75-en dolgoznak ott Az 1952. évtől a városi gondozó a megyei hálózat irányítását is végzi, és így megvalósult a megelőzés— gyógyítás—gondozás tökéletes egysége. A fejlődés a lehetőséggel arányosan gyorsult Gyermekgondozás, ernyőképes szolgálat, rendszeres és általános szűrés, 10 év óta új 300 ágyas * szanatórium jelzik a főbb állomásokat. Az idült tüdőbetegek felkutatását, gondozását 1969 óta szintén vállalta az intézet, szerepet kértek és kaptak a tüdőrák elleni küzdelemben is. „Intézetünk a szó szoros értelmében gondozó, sosem volt zárt. rendelő — folytatta a főorvos —, a beteget környezetével együtt szemléltük, és osztoztunk vele örömében és gondjában egyaránt. Ez teremtette meg a bizalmat, és így vált lehetővé, hogy a tbc mint népbetegség megszüntethető lett itt, ahol egykor rémítő kórnak számított. Gondozóink minden dolgozója most is úgy igyekszik dolgozni, hogy méltó legyen Korányi, Jósa és Gerlei doktorok szelleméhez,” Dr. Pálfy Roland, a nyíregyházi tüdőgyógyintézet igazgatója köszöntötte ezután a jubiláló gondozót, kiemelve, hogy annak egységes irányítás alatt álló szervezete a szocialista egészségügy modellje lehet Varga Gyula a megyei és városi pártbizottság üdvözletét és köszönetét tolmácsolta a 60 éves nyíregyházi tüdőgondozó intézetnek és személyesen dr. Kemény Lajos főorvosnak, aki több mint két évtizede irányítja nagy sikerrel a köz- egészségügy e fontos területét. Méltatta azok munkáját, akik élve a lehetőséggel munkálkodnak ma is a betegség megelőzésén, miközben joggal: élvezik az egész város lakosságának megbecsülését és tiszteletét. „Meggyőződésünk — fejezte be köszöntőjét —, hogy mint az elmúlt évtizedekben, ügy most is lesznek mindig, akik a hivatástudattól fűtve vállalják a nem veszélytelen feladatot annak érdekében, hogy a gondozók betöltsék nemes és nélkülözhetetlen hivatásukat” A jubileumi ünepség kere- j tében dr. Gaál István, a megyei rendelőintézet igazgató főorvosa a nyíregyházi Jósa András Kórház nevében átnyújtotta a jubileumi plakettet, és a kórház, valamint a gondozó közötti további szoros és jő együttműködés reményét fejezte ki. Az egészségügy kiváló, dolgozója kitüntetést dr. Baráz Sándor adta át dr. Abonyi Amold- nénak. Nyugdíjba vonulásuk alkalmából igazgatói dicséretet és emlékplakettet kaptak Seres József, Rózsa Lajos és Kálmán Istvánná asszisztensek. A gondozóintézetben eltöltött több mint két évtizedes munka jutalmául ugyanMolnár László karmester volt az első számú főszereplője a szabolcsi szimfonikusok és az egyesített kórus karácsonyi hangversenyének, amelyet december 18-án rendeztek meg Nyíregyházán a megyei művelődési központ nagytermében. A műsor második fele volt az övé. Corelli g-moll (karácsonyi) Concerto grossójának előadására emelte először magasba pálcáját ez a ritka érzékenységgel megáldott fiatalember, és zenekart, hallgatóságot, mindvégig igézetében tartva szólaltatta meg a korai itáliai barokk míves remekét, az ünnepet csapongó szenvedéllyel. búsultában is érzéki mél ázással, törékeny áhítattal köszöntő versenyművet. Dr Dömötör Iván és Pálkövi Mária hegedűje, Sinai Tibor gordonkája a kamarabetétben nagyon erősen segítette a sikert. Karácsonyi koncert J, S. Bach Karácsonyi oratóriuma IV. Cantátájának előadása volt az est legnagyobb szabású vállalkozása. Corelli karcsúra csiszolt concerto jával ellentétben, dús díszítésű, teljességre törekvő, súlyosan elmélyedő, mégis könnyed, az emelkedett szellem fölényével csillogó alkotás. Igénybe vette és vissza is adta a kórus jelenlegi maximális tudását (karigazgató: Gebri József), a hangszeresek (kivált a fúvósok) fegyelmét, lelkesedését és a mű iránti tiszteletét A két énekes szólista közül Veszély Gabriella finoman árnyalt szopránja volt igazi élmény kivált amikor Szita Miklósné oboájának feJelgetett. Keönch Boldizsár (aki a plakát ellenkező híresztelésével szemben nem basszus, hanem tenor) nem tudott felemelkedni a többiek színvonalára. Az említettek mellé közvetlenül Bíró Katalin zongorajátékának méltatása kívánkozik. Händel G-dúr chacon. ne-ja gazdag és forró érzelemvilágot árasztva zendült fel ujjaj alatt A műsor könnyedebb hang- ütésű első felének a pontosan, higgadtan vezénylő Fehér Ottó volt a karnagya. Az utóbbi néhány évben divatba jött XVIII. századi Eszter- házy Pál Harmónia coeles- tísének részlete a minden eredetiség nélkül, de mesterségbeli tudásban felső fokon készült komponista ünnepélyes igyekezetét hiánytalanul visszaadta. Kedvesen lírai volt Schubert Éji zenéje, áhítattal erőteljes Verdi kései opusa, a Laudi alia virgi- ne. T. Hunyadi Viktória zongorajátéka türelmes, kulturált volt egy olyan mű (Variációk —K. 265) előadásában, mely Mozartból csupán száraz eleganciáját hallatta, mintsem a rá alapvetően jellemző lendületet, szellemességet. Az igazi karácsonyi és egyben tiszta magyar népi hangulatot, Kodály Zoltán harmincas évekbeli művének előadása jelentette „Üdvözítőt ti ma láttok — Vélünk együtt imádjátok” — zengte a kórus. Ezen az estén a zene üdvözített íász» csak igazgatói dicséretet és jubileumi plakettet adományoztak Balogh Józsefnénak (Gáva), Baranyi Józsefné nak (Nyíregyháza), Kopasz Miklósáénak (Fehérgyarmat), Maróthi Ferencijének és Mindák Györgyivének (Nyíregyháza), dr. Páll Sándorné- nak (Fehérgyarmat), Révész Mihálynénak és dr. Szabó Antalnak (Kisvárda), dr. Szaszni Jánosnénak (Nyíregyháza) és Szegedi Júliának (Vásárosna- mény), A tudományos ülésszak keretében dr. Nagy Géza igazgató főorvos, dr. Papp Eszter főorvos, Nagy Illés gazdaságvezető, dr. Hámori Andor főorvos, dr. Sziklay János, dr. Bátor Ferenc főorvos, dr. Sashegyei Bertalan főorvos, dr. Fülöp Ágnes és dr. Med- gyessy Béla, valamint dr. Veres Endre főorvosok tartottak előadásokat a tbc, a gondozás, a szűrés, valamint a különböző gyógyítási metódusok témaköréből, (bürget) Uj gégészeti műtft NrfreiYbázáii A megyei kórház rekonrt*; rukcíójának harmadik üte- ; mét előrehozva elkészült a* fül-, orr-, gégeosztály új- korszerű műtője. A több mint kétmilliós építkezés és felszerelés lehetővé teszi, hogy az eddigi áldatlan helyzet gyökeresen megváltozzék, és az orvosok a modern eszközök segítségével kulturált körülmények között fejthessék ki gyógyító munkájukat. Pénteken került sor az új- műtő átadá- - sara, melyen a kórház orvosain kívül fővárosi és debreceni szakemberek is részt vettek. Ebből az alkalomból rendezték meg a kórházban a fül-, orr- és gégegyógyászok tudomány ós ülését-, melynek elnöki tisztét, dr, Jakabffy Imre profesz- szor, a Debreceni Orvostudományi Egyetem klinika* 3 iának osztályvezetője töltőt* > te be. Kilenc referátum hangzott el, melyek mind- : egyike a korszerű gyógymódok gyakorlati álkalma- j zásának lehetőségeit taglal- i ta. A budapesti é»ú debreceni orvosok elö~ t adásain kívül rendkívüli 4 feltűnést keltett a nyíregyházi Jósa András Kórhó» fül, orr, gégészeinek rendkívül magasszíntű referá- ' tumai. A tudományos ta- » nácskozáson, melyen összesen kilenc előadás hangzott el, számos általános és szakorvos vett részt, bővítve*, e területen ismereteit Tisza menti TESZŐY Jé évet zárnak a tsz-ek Pénteken tartotta meg év végi küldöttközgyűlését a Tisza menti Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége. A tájegység 51 termelőszövetkezetének és 15 szakszövetkezetének 63 választott küldötte tanácskozott a most elmúló év eredményeiről és a jövő évi feladatokról. A küldöttközgyűlésen a párt- és tanácsi szervek, valamint a társszövetségek vezetőin kívül megjelent dr, Pongrácz Aladár is, a TOT képviseletében. Horváth János, a szövetség elnöke beszámolóját azzal kezdte, hogy — három közös gazdaság kivételével — a terület minden közös gazdasága nyereséggel zárhatja le ezt a mezőgazdaságra vonatkoztatva különösen nehéz esztendőt. Ebben szexepet játszanak a korábbi évek tapasztalatai, a jó felkészülés, a korszerű vetésszerkezeti változtatások. De nern elhanyagolható a vezetők szervezőkészsége a tagok szorgalma. Végül, de nem utolsósorban az a nagyfokú társadalmi segítség, amit elsősorban a munkások, diákok, szovjet és magyar katonák, 'szervek és vállalatok nyújtottak a mezőgazdasági üzemeknek, főleg a betakarítás legkritikusabban nehéz napjaiban. A kukorica várható átlag- temése hektáronként 36 mázsa lesz, de vannak gazdaságok, ahol ez a szám 60. A cukorrépa vetésterülete a Tisza mentén tíz százalékkal, hozama pedig várhatóan 25 —30 százalékkal nő az idén : Örvendetes, hogy több he- ; lyen — például Demecser- ben, Pátrohán és a nyíregyházi Dózsában — nagyon Intenzíven foglalkoznak a zöld* ségtermesztésseL A tájegység közös tehénállományának már 40, a közös kocaállomány 53 százaléka a szakosított telepeken van. Épülnek, benépesülnek, az értékesült 36 ezer hízósertésből már 21 ezer a szakosított telepekről került kJ. Az 1975. évi\ lehetőségek jobb kihasználásával hosszabban foglalkozott az elnöki beszámoló, majd megemlítette a tájegységben dolgozó 273 szocialista brigád négyezer tagját, akik családtagjaikat,' barátaikat bevonva harcoltak a nehéz betakarítás sikeréért. Ennek köszönhetői, hogy a tájegység termelőszövetkezeti tagjainak jövedelme — ha kisebb mértékben is, mint tavaly — ismét nő. A küldöttközgyűlés ezután ' meghaltgatta Hegyes Károly- nak, a szövetség ellenőrző bizottsága elnökének beszámolóját tevékenységükről, w A küldöttközgyűlés megvitatta a revizori iroda működését is, mely általános vélemény szerint javul. Több mint hárommillió ártámogatási, vagy juttatási kedvezménytől maradtak volna eí a tájegység termelőszövetkezetei, ha a revizori iroda nem tárja fel ezeket. <g-» Illést tartott a megyei HEB Pénteken Nyíregyházán ülést tartott a megyei népi ellenőrzési bizottság. Elsőként Gulyás Emil, a megyei NEB tagja számolt be ä nagy tömegű gyártási hulladékok, elhasználódott termelőeszközök és anyagok hasznosításáról végzett vizsgálatról. Patkós Antal A munkavédes; lem es a balesetelhárítáe helyzete a mezőgazdasági és ipari szövetkezetekben címmel végzett utóvizsgálat megállapításairól adott számot a NEB tagjainak. EzS követően Erdélyi Elek számolt be a folyékony tizemé anyaggal való gazdálkodás^ v róL f