Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-20 / 297. szám
XXXI ÉVFOLYAM. 297. SZÁM SZABOLC8-SZATMAR MEGYEI BIZOTTSÁGA tS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ARA: 80 FILLER 1974. DECEMBER 20, PÉNTEK Megkezdődött az eurőpai kommunista és munkáspártok konferenciáját előkészítő budapesti találkozó Az 1974 októberében a Varsóban megtartott konzultatív találkozón elfogadott megállapodásnak megfelelően december 19-én, csütörtökön Budapesten a Gellért-szállóban megkezdődött az európai kommunista és munkáspártok konferenciájának előkészítő találkozója. A találkozón a következő pártok küldöttségei vesznek részt: Ausztria Kommunista Pártja, Belga Kommunista Párt, Bolgár Kommunista Párt, Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja, Csehszlovákia Kommunista Párt- Dán Kommunista Párt, Finn Kommunista Párt, Francia Kommunista Párt, Görög Kommunista Párt, Írország Kommunista Pártja, Jugoszláv Kommunisták Szövetsége, Lengyel Egyesült Munkáspárt, Luxemburgi Kommunista Párt, Magyar Szocialista Mun- káspárt, Nagy-Britannia Kommunista Pártja, Német Kommunista Párt, Német Szocialista Egységpárt, Norvég Kommunista Párt, Nyugat-Berlini Szocialista Egységpárt, Olasz Kommunlta Párt, Portugál Kommunista Párt, Román Kommunista Párt, San Marinoi Kommunista Párt, Spanyol Kommunista Párt, Svájci Munkapárt, Svéd Baloldali PártKommunisták, Szovjetunió Kommunista Pártja és a Török Kommunista Párt. A megnyitó ülésen Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára mondott Üdvözlő beszédet. Kádár János üdvözlő beszéde A tanácskozás résztvevői. (Keiet-Magyarország telefoto) A Magyar Szocialista Munkáspárt kezdettől fogva nagyra értékelte és támogatta a Lengyel Egyesült Munkáspárt és az Olasz Kommunista Párt kezdeményezését az európai kommunista és munkáspártok értekezletének összehívása- ra. ^Küldöttségünk részt vett a varsói konzultatív tanácskozáson, amelyet 28 testvér- párt e kérdés megtárgyalására 1974. október 16-ra hívott ,,össze. Pártunk nagy megelégedéssé! értesült a varsói tanácskozás kitűnő légköréről, arról a nagy horderejű és teljes egyetértésben hozott döntésről, hogy 1975. első felére Berlinbe összehívták az európai kommunista és munkáspártok értekezletét. Kétségtelen, hogy erre a ' döntésre a helyzet megérett és a testvérpártok berlini találkozója az európai kommunista és munkásmozgalomnak, az európai népeknek a haladásért és a békéért folytatott harcában nagy és fontos esemény lesz. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a testvérpártok a berlini értekezlet előkészítésére hivatott mostani, újabb találkozó színhelyéül a Magyar Népköztársaság fővárosát, Budapestet választották. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és tagsága, a szocializmust építő magyar nép nevében tisztelettel köszöntőm a testvérpártok képviselőit, a tanácskozás minden részvevőjét. Szívből kívánom, kísérje teljes siker fontos munkájukat, és mint szívesen látott vendégeink, érezzék jól magukat nálunk Európa kommunista és munkáspártjai saját országuk munkásosztályának szülöttei, elszakíthatallanul gyökereznek országuk társadalmába és a dolgozó tömegek érdekeit, törekvéseit fejezik ki. Ezért foglalkoznak szűk ségszerűen most is az európai helyzet alakulásánál: legéletbevágóbb kérdéseivel, hiszen ezek döntően be- folvásolják minden egyes ország dolgozó népének helyzetét és jövendő sorsána'- alakulását. Jövőre, 1975-ben a népek megemlékeznek 1945. má jus 9.-ről. arról a történelmi napról, amikor az anti fasiszta koalícióban egyesült szövetségesek képviselői előtt a megvert hitler-fasiszták Berlinben aláírták a feltétel nélküli megadásról szóló okmányt. Ezzel a nappal egy rettenetes korszak zárult le és új lap nyílt Európa történetében. A fasizmus elleni harcban hozott mérhetetlen áldozatok nem voltak hiábavalóak. A megváltozott európai erőviszonyoknak köszönhető, hogy az elmúlt harminc év alatt, ha volt is nem egyszer feszült és kiélezett helyzet, az újabb háborút sikerült megakadályozni: béke volt és varr Európában. Ma, a társadalmi haladásért és a békéért vívott harc eredményeképpen, Európa és a világ fejlődésének olyan szakaszában vagyunk, amikor a reakció, a háború, a hidegháború erői visszaszorulnak, amikor a nemzetközi erőviszonyok a szocialista világrendszer, a nemzeti jogaikért küzdő népek javára alakulnak. A nemzetközi viszonyokat a politikai enyhülés előrenyomulása, a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének térhódítása jellemzi. A nemzetközi erőviszonyok változásának, a békét kívánó néptömegek akaratának hatására a vezető tőkésországok uralkodó körei is kénytelenek mind reálisabban megközelíteni az emberiség sorsát érintő politikai kérdéseket. A világpolitikai változások, a békét következetesen védelmező szocialista országok harca, valamint sok polgári politikus reális helyzetfelismerése tükröződik a Szovjetunió és az Amerikai Egvesült Államok kapcsolatainak normalizálásában, fejlődésében és nagy horderejű megállapodásaiban is. Kétségtelen, hogy az utóbbi években Európában jutottunk a legmesszebbre a második világháborút követően nyitva maradt kérdések lezárásában, s azon az úton, hogy földrészünkön tartóssá tegyük a békét és a biztonságot. A szocialista országok következetes erőfeszítése és a másik oldalon a kérdések reális megközelítése eredményezte a Német Szövetségi Köztársaság és a Szovjetunió, valamint Lengyelország, Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztársaság közötti államszerződések létrejöttét, ugyanúgy, mint a Német Demokratikus Köztársaság elismerését a NATO-országok, valamint a Német Szövetségi Köztársaság diplomáciai elismerését a szocialista országok által. Ezek jelentős lépések voltak a különböző társadalmi rendszerű országok kapcsolatai rendezésének, és a kölcsönös előnyökkel járó fejlesztésének útján. A helyzet pozitív fejlődése tette lehetővé az európai biztonsági konferencia összehívását, munkájának megkezdését és biztató, alakulását ugyanúgy, mint a bécsi tárgyalások megkezdését a Közép-Európában lévő fegyveres erők és fegyverzet csökkentésének céljából. Mindezen tényezők együttesen kedvező feltételeket jelentenek ahhoz, hogy az A pénzügyminiszter egészében eredményesnek mondotta az 1974-es esztendőt. A nemzeti jövedelem 6 százalékkal több, mint tavaly; a fogyasztás és a felhalmozás is magasabb az előirányzottnál; külkereskedelmi forgalmunk pedig gyorsabban nő a tervezettnél. A pénzügy- miniszter vázolta az egyes fő népgazdasági ágazatok fejlődését, majd nyomatékkai kijelentette: az életszínvonal-politika fő előirányzatait teljesítettük. A lakosság fogyasztása 6 százalékkal, az egy főre jutó reáljöeurópai kommunista és munkáspártok; eleget téve történelmi küldetésüknek; állhatatosan és sikerrel folytassák erőfeszítéseiket a haladás és a béke érdekében, azért, hogy Európa az itt élő népek igazi otthona, a béke és a biztonság földrésze legyen. Bizonyos, hogy vedelem 5,5 százalékkal nőtt, a kiskereskedelmi áruforgalom pedig több mint 8 százalékkal emelkedett. Faluvégi Lajos a következőkben a nemzetközi gazdasági változásokat elemezte különös tekintettel azokra a folyamatokra, amelyek belső gazdasági fejlődésünkre is hatással vannak. A tőkés világpiacon az árak gyorsan és nagy arányban emelkednek. különösen megdrágult az olaj, a vegyianyagok, a műtrágya, a szója, a cukor és a papír, s e termékekből mi is számottevő mennyiaz európai kommunista és» munkáspártok, amelyek a múltban is teljes felelősségüket átérezve küzdöttek, azt teszik ma is, ennek megfelelően fognak a jövőben is cselekedni. A második világháború sötét éveiben, amikor a világ első szocialista állama, a ségben vásárolunk. Ugyanakkor fontos exportcikkünknek, a húsnak az ára átmenetileg csökkent és értékesítési gondjaink is keletkeztek. Feldolgozott termékeink eladási ára némileg növekedett, de kevésbé mint az importált nyersanyagoké és energiahordozóké. Nyereségeink így csökkentették, de nem ellensúlyozták veszteségeinket, ez tőkés viszonylati külkereskedelmi mérlegünkben hiányt idézett elő. Ami a következő évi tervünket és költségvetésünket Szovjetunió a fasizmus elleni küzdelem fő terhét viselte, Európa kommunista pártjai, a kommunisták dacolva a legvadabb fasiszta terrorral is és vállalva minden áldozatot, munkásosztályuk és népük igaz fiai«illeti — mondotta a minisz-, tér — lehetőségünk van rá, hogy legfőbb társadalompo- liitkai céljainkat megvalósítsuk, s hogy az életkörülményeket tovább javítsuk. A terv célul tűzi ki, hogy a beruházások nagyjából a tavalyival azonos mértékben folytatódjanak, a fogyasztás tovább bővüljön, bár az ideinél valamivel kisebb mértékben, az előterjesztett költségvetés bevételi előirányzata végül is 318 és fél milliárd forint, céljai megvalósítására azonban több mint 323 milliárd forintot kell fordítanunk. A hiány tehát 4,9 milliárd forint, ami ugyan ma aggasztó, de jelzi, hogy az eddigi intézkedések csak mérsékelni tudták gazdaságunkat érintő negatív hatásokat. Miután a világ 113 országával konvertibilis, szabaddevizában kereskedünk, ezért hogy megőrizzük a forint- valuta szilárd helyzetét, a közeli napokban árfolyamoo- litikai intézkedésekre kerül sor — jelentette be a pénzügyminiszter, majd a januári árrendezésről szólott, amelyek során nem engedik (Folytatás a 3. oldalon) (Folytatás a 3. oldalon) Napirenden: az 1975. évi költségvetés •• Összeült az országgyűlés Csütörtök délelőtt 11 órakor a Parlamentben megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka. Legfelsőbb államhatalmi testületünk tanácskozásán részt vett Losonczi Pál, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg Bejelentette, hogy a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését az alkotmány rendelkezésének megfelelően az országgyűlésnek bemutatta, s a jelentést a képviselők kézhez kapták. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését tudomásul vette. Az országgyűlés elnöke ezt követően tájékoztatta a képviselőket arról, hogy a Minisztertanács megbízásából Faluvégi Lajos pénzügyminiszter benyújtotta az országgyűlésnek a Magyar 'Népköztársaság 1975. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot, amelyet megvitattak az országgyűlés állandó bizottságai, s kézhez kaptak a képviselők is. Az országgyűlés ezután elfogadta a napirendet. Eszerint az ülésszak a Magyar Nép- köztársaság 1975. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot vitatja meg. Ezután napirend szerint megkezdődött a költségvetés tárgyalása. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter mondta el expozéját.
