Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-18 / 295. szám

december 18. KETET MAGYARORSZÄG — NYÍREGYHÁZI MELLÄRLWP Flvtársias szellem Egységgyűlések előtt ^ Munkásőrség önkéntes, szo­99 ** cS ucuiuxu duLiÁUS irCbuuiet. Az jiüdg es az aiKubiiianyos reuU veaenne. ei*.*ext ixi^^az.crvcz,cse nyuvauvdiuaii ananu íe.uuat. ívicgis cs eppen ez a renduagyo, a Büjatus. rru e ieiduaiot reSzueh Uusaualmi Uuju oiüjaü meg a muiuiasurseg juvuitduol. L te&.uiet eleieden — erről minden alkatommal tn^aana van meggyőződni — őszinte, nyílt, e. v ,ai s,ai> szenem urantodik. Maaoaeseoen ltp.e»i-nyunion an.ejez.osie jut a tnuasosszo- liuai'icas usSoeKuvacsuiu, eniueriurmalo ereje A muincasurseg leveaenyscge a nép, a fnuh- kasusztaiy, a pnt Kapcsolatra és Kölcsönös bizaimara epui. ce.ja Közismert es egyértel­mű. a numcasiiataioin vcdeime, eios.tcse.” nztínet a riiiindatdicát n.auai aanos eivtárs. az Saoz.ivm ív n eiso ti Inara mond La iáit. ieb- ruarjaoan üaiatonangan a manKaSurség társa­dalmi parancsnoKainaK taniolyamán. Tizen- iiogj evvei azutan nangzottak el ezek a sza­va»., nogy a munnasorseg megalakult, mert az élei agy luVahta. Az MSZiivlF ldéiglenes Központi Bizottsá­ga mar isJoti. decemoeréuen politikai célként jemue meg a gyári munkások feliegyverzését és 1957. januarjaoan megjelent a Határozat ameiyet az Elnöki Tanács torvényertejű rende­leté Követett. .gy született meg a munkásőrség: kom- mu.nsca munkások, a gyárak legjobojai fog­tak fegyvert a munkasuatalom megvédésére. A letek alatt szervezett rnunkásóregysegek k.uontott vörös és nemzeti színű zászlókkal, eg enruháoan, mellükön a dobtáras géppisz- to. jkkal először március 29-én jelentek meg N).. egyházán is. Tölgyesi József — ma a nyíregyházi zászlóalj parancsnokhelyettese — így amlékezik erre a napra; — Oldalkocsis motorkerékpárral mentem az oszlop élén. Az oldalkocsiban az akkori ttiegyei parancsnok ült, a motoron vörös zász­ló Az emberek megálltak a város utcáin és ez nemcsak a felcsendült mozgalmi dalok hiiatt volt, hanem mert sokan még el sem tudták képzelni, milyen alakulat lehetünk. Demonstráció volt ez a felvonulás, bízta­tás. oátorftás a becsületes dolgozóknak és megállj mindazoknak, akik továbbra is za­varni akarták a munkát, á visszatérő nyugal­ma* és előkészítője is az ellenforradalom utá­ni első igazi nagy ünnepnek, április negyedi­kének I EIIERKOCSIKKAL VONULTÁK * KEL az ünnepségre. A gépkocsik platóján ott ültek egyenruhában a kommu­nista munkások mellett a Veteránok: bankó András, Jeles László, az azóta elhunyt bris- tyák József, Somogyi Gyula, de ölt ültek egyenruhában azok az igazgatók is, akik sze­mélyes példamutatásukkal hívták fegyverbe munkatársaikat. Hajdú Sándor a dohánygyár, Seoók András a húsipar,.Gyebröszki László az építőipar, Pivarnyik Ahtirás a TITÁSZ igaz­gatója. Tőlük, az ők üzemeikből jelentkeztek a legtöbben. Kántor Zoltán városi egységparancsnok neveket sorol, az alapító tagok neveit. Ko­vács István. Kovács Péter. Takács Miklós, az els zárosi parancsnok, aki nyugdíjasként ma Is a munkásőrségnél tevékenykedik, aztán a<iK még ma is aktív munkásőrök: Tölgvesi József. Hernádi Ferenc, majd azok nevei kö­vetkeznek. akik egy-két évvel később, 1958— 59-ben vállalták a fegyveres szolgálatot. Szarvas István. Adorján István, Bodnár Gyu­la Magv Béla — ma is a legtöbbet dolgozó m inkásőrök közé tartoznak. Ezekben a na­pokban. hónaookban gvakran lehetett látni a rendőrökkel egv'ítt szolgálatot teljesítő mun- késöröket. mert együtt vigyáztak a rendre, miadannyiunk biztonságára ott voltak a na­gyobb tömegeket megmozgató rendezvénye­ken és puszta jelenlétük elég Volt ahhói hogv Nyíregyházán ekkor már egyetlen rend- bo"1^« sem volt. Ahogy a helvzet konszolidálódott. Válto­zott a munkásőrség feladata is. Az alapvető feladat — szocialista vívmányaink véde'me — te-mé^zefesen megmarad* de k’szélesedett és jg7ő*o a munkásőrség lói felkészült fea'’°1me­"Ag- ynroc tkst‘'i*í*é vá** s élűimért fégy- vr '-Sa •áéí*--n*r hivá’^őS ,0?VVe Tf‘ -i^Küi^ffUnok \y iofj” n« óoll*’kai bizott­ság' határozatot követően már nemcsak 8 párt tagjai, hanem pártonkívüliek Is kérhet­ték felvételüket a munkásőrséghez, hiszen a munkásőrség a munkásosztály cgyiK nevelő iskolája, ahol rendszeres és mély le.ialó a po­litikai nevelomunka, ahol az összejöveteleken rendszeres eszmecserék folynak bel- és kato­napolitikai, gazdasági, kulturális és nemzet­közi kérdésekről. A FIATALABBAK, az új belépők a *® rendszeres cserélődés íui/amatat in­dították el és ezzel együtt új feladat is há­rult az idoseob munkasörökre, a törzsre: a szervezés, a kiválasztás után a magas fokú kiképzés, ismerkedés a fegyverekkel, az egy­re modernebb fegyverekkel, a szaoái/zatok megismertetcse es ami a fegyveres szolgálat velejárója: harcászati, oujektumvédelmi, üldö­zési- bekerítést feladatok elsajátítása. Nyíregy­házán az elmúlt tíz évben 5ü0—600 új mun- kásort képeztek ki és közülük sokan a mun­kásőrség nevelő hatásara kérték felvételüket a pártba. Igazi barátságok szövődnek itt. Sokszor azok is itt ismerik meg egymást, akik a mun­kahelyen is együtt dolgoznak. A gyakorlato­kon, a lövészeteken, a riadók alkalmával sok közös élményük van és a céljuk ilyenkor mindig közös. Sokan többet tudnak mesélni tízéves munkásőri tévéktenységükröl, mint egy gyárban eltöltött-tíz évrőly^pedíg-n ittazért nincsenek annyit együtt. A visszaemlékezések közül nem marad ki az egyik legnagyobb élmény és legnehezebb feladat, a Tisza—Szamos közi árvíz sem. Az őrködés Győrtelektől Zajtáig, a Szamos híd őrzése, a kitelepítés segítése, majd arra vi­gyázni, hogy oltás nélkül senki se térhessen haza, hiszen egy esetleges fertőzés százak ha­lálát, súlyos betegségét okozhatja. Mondják: voltak itt nézeteltérések is, nem mindenki ér­tette meg, hogy erre az intézkedésre a lakos­ság érdekében volt szükség. Aztán az újjáépí­tés következett. A nyíregyháziak két mun- kásörtársuk lakásának felépítését vállalták Fehérgyarmaton: 4—5 nap, vagy egy hét sza­badságot kértek a vállalattól és önzetlenül dolgoztak az építkezésen. A RENDKÍVÜLI HELVZET rendkívü- li helytállást igényelt a munkás­őröktől, de rendkívülinek nevezhetjük min­dennapi helytállásukat Is. A gyakorlatok, a kiképzések csak néha vannak munkaidőben legalább ennyi, vagy több a szabad Időben, r hét végi pihenőnapokon tartott foglalkozás Kántor Zoltán városi parancsnok mondja Tölgyesi József és Szarvas István évente 69C óránál is többet tölt a munkásőrségben, de 30Ó óra körül van a többiek elfoglaltsága Is. Sokan úgy is fogalmaznak: ez a tizenharma­dik hónáp a munkásőrök évében. A megbecsülés? A törzs hatvan százalé­kának van már miniszteri kitüntetése és az üzemek, vállalatok pártszervezetei kiemekede pártmunkaként értékelik a munkásőrtevé- kénységet. A nyíregyházi törzs idei munkáját a na­pokban törzsvezetési gyakorlaton értékelték. Jelentős helyet kapott ebben a felszabad-dási emlékverseny értékelése, amelyet pártunk XT. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30 évfordulója tiszteletére szerveztek olyan cél­lal, hogy a munkásőrök eredményesen . küzd­jenek a kiképzési feladatok végrehajtásával a harckészültség további szilárdításával ösz- szefüggő kötelezettségek egyre magasabb szintű teljesítéséért. A versenv céllá egvebek között az is. hogv a munkásőrök oéldamutatóan vegyenek részt az üzemek gazdasági feladataink telje­sítésében. a közéleti tevékenvség ellátásába-- Az emlékversenv első két fordulójából — ahol politikái és szakkikénzési témákból kellet* vérsénvézni — első helven végzett, á géppus­kái fáj. áthelv nyomdászokból áll, ők képvise­lik máid a lövő év márciusában sorra kerülő megvei döntőn a nyíregyházi munkáső-öket. Ezekben a betekben a legfontosabb fel­adatók közé tartozik a fiatal munkásőrlelöl- tek slánk'kánzáse hoev a *anuár1 ünne»aélvo- agvs*«gv',í!i«e,''en lé*ebe<RÍk az esküt és la’ Vibesnn ábveboeeák a 1«zo-»'á Váéór fartglé'- áilóróáwirhá Vonuló nv«óká*őr*k . Ezeken az »evsíggyőlésekén é-tékélik majd rmmkásórök egész évi munkáló! Balogh József. Becsül ttel dolgozni A díszpolgárasszony A HÍR: Nyíregyháza város tanácsa Kása Jánosáénak, született Koza Erzsé­beinek, a Ságvári Térmelőszövetkezét ba­romiig ondozójának díszpolgári cínifet ado­mányoz» Akaratlanul is arra gohdol áz ember, hogy ennek a címnek a megszerzéséért vala­milyen rendkívüli dolgot kell véghez vinni. Kiváltképp most, amikor első ízben nyújtották át a megbecsülést, az elismerést jelképező kitüntetést. — Én minden reggel hat órára kerékpá­rozok ki a Muskátli utcáról a Simái útra, a baromfitelepre. Aztán ott vagyok este ötig. így telnék Kása Jánosné napjai, s most megint rá kell kérdeznünk: lehet-e ilyen csendes életpályán, ha nem is világra, de legalább városra szóló tetteket véghez vinni? — Október 31-én, a színházban kaptam meg a kitüntetést. Sokan talán nem is hiszik, hogy néhány héttel korábban még a Búza téri piacon csirkét meg tyúkot árultam ládákból. Mert ezt^ is szoktam, a tsz küldi gépkocsin, s aztán mi felcsapunk eladóknak, beszedjük a pénzt, aztán elszámolunk. Az e!s5 munkahely Nem mondja Kásáné, m*»rt természetes­nek tartja, hogy a város szé' i lévő termelő- szövetkezet egyik alapvető kötelessége segíte­ni a lakosság jobb ellátását. Sokszor ez is ér annyit* mint egy hipermodern épület megter­vezése, hiszen a legmodernebb lakásban is megkeseredhet az élet ha hiányzik a vasár­napi ebédből a hús, a baromfi. — Üjabbán nem placolunk, mert a tojás­termelésre tértünk át. Azt sem mondhatom, hogy rendkívül nagy dolog az a napi 16 ezer darab tojás, amit három telepünkön összesze­dünk, de úgy érzem, örül neki a MÉK, s örülnek a háziasszonyok a bevásárláskor. Kása Jánosné huszonhárom évvel ezelőtt érkezett Nyíregyházára. Nem tudott meglen­ni mostohájával, rokonoknál keresett mene­dékét. Első nyíregyházi munkahelye a Ság- váH Termelőszövetkezet, ahol egy ideig a kertészetben dolgozott, s már tizenegy éve a baromfitelep munkása, ö a vezetője a Kállai Éva szocialista brigádnak, s tizedmagával ta­valy a szocialistabngád-vezeixk második or­szágos kongresszusán már a Szakiba kiváló brigádja címet is elnyerték. — Mi csak dolgozunk, elvégezzük amit ránk bíznak. Másoknak talán keveset mond, de mi igen büszkék vagyunk rá, hogy csupán 2 százalékos elhullással neveltük évtizeden át a rántani való csirkéket, s vigyáztunk mindig a tisztaságra, a higiéniára. Miért kapta? Ezért kaptá volna Kásáné a díszpolgári címet? Nemcsak ezért, s nem csupán azért, mert iapi munkája mellett fontos közéleti szerepet is betölt. (Tagja a tsz pártszervezete csúcsve- zetöségének, s ő a közös gazdaság Vöröskereszt alapszervezeti titkára.) — Én úgy gondolom, több ezer hozzám hasonló nyíregyházi lakbs is megkaphatta vol­na ezt a kitüntetést. Szerintem mindenki rá­szolgál, akt becsülettel végzi a munkáját, s akire minden időben számíthat a munkaihely és a város vezétése. Nem rendkívüli asszony Kása Jánosné. Abban is tipikus a sorsa, hogy sohasem poty- tyant ölébe a szerencse, minden kis örömért meg kellett küzdenie. Korábban például az Orgona utcán laktak egy külsőre cselédlakás­nak tűnő házban, négy másik családdal egy udvaron. Ott éltek mint fiatal házasok Kása Jánossal, a Ságvári Tsz traktorosával. Ott született egyetlen gyermekük, a ma már 17 éves lányuk, aki most géníróként dolgozik a mezőgazdasági főiskolán és estin járja á kö­zépet. Száz éves volt az a ház, évszázados falakkal, ilven környezettel. — A Muskátli utcán házhelyeket parcel­lázott a tsz. ingyen adta azoknak, akik igé­nyelték. Ml is belevágtunk, mint a többiek, vettünk fel OTP-t. aztán jöttek a munkatár­sak. a gazdaság adott fuvart, s minden sza­bad időnket a fészekrakásra fordítottuk. De megvan végre és háromszobás. És olyan jó mégpihenni estefelé. Büszkék Kásánéra Ébhéh á háromszobás lakásban, a nagy szoba falán van az emléklap, a diszpolgársá- gót tanúsító plakettel együtt. Amikor Kásáné megkapta, jötték a szomszédasszonyok meg­nézték. csodálták a kitüntetést és égy kicsit maguk is büszkék voltak munkatársuk sike- -ére. Mert Kásáné szomszédasszonyai egyben »brisádj* tagjsd üsl Kása Jánosné díszpolgár. — Ügy érzem, szeretnek a munkatársak, bár néha szigorúnak is kell lenni. Én akkor vagyok ideges, ha valaki nem végzi el becsü­lettel a munkát, ha például nem mossa ki rendszeresen az itatót. Mert azt tudni kell. hogy a mi munkahelyünkön, a baromfitele­pen már modern körülmények között dolgo­zunk. Központi fűtés van az épületben, az ön­itató, az önetető villannyal működik. Sokba került ez a tsz-nek, meg kell becsülni hosszú időn át. Aztán kiderül az is, hogy nemcsak ilyen hipermodern körülmények között kell végez­ni a napi feladatokat. Tehénistálló padlásán is gondoznak ötezer darab baromfit. Ez a kör­nyezet bizony nem a legirigylésre méltóbb. Mégis végzik a munkát, hangos szó, és kényes­kedés nélkül. A díszpolgárasszony napjai a kitüntetés óta Is csendesen telnek. Korábban rendszer­telenül járt a fodrászhoz, de most vettek egy hajszárítót és a lánya szokta „csinosítani” a frizuráját. Hobbyja a hímzés, a rákóczis és a tűzdelt. Minden csütörtökön megnézi „A ta­vasz 17 pillanata’* című tévésorozatot és va­sárnaponként ünnepi ebédet főz. Közben goiv doskodik az anyósáról, aki velük éL Szenzációtól mentes Ilyen szenzációtól mentes volt eddigi éle­té is, hacsak azt nem tekintjük „eseménynek”, hogy három évvel ezelőtt két hétig üdülhetett Tapolcán, együtt a férjével. Még nem tudja milyen érzés repülőn ülni, de a termelőszö­vetkezet jutalomként már elküldte három országba is. Járt a lengyel hegyekben, Cseh­szlovákiában és végigsétált a Néva-parton Le- ningrádban. A díszpolgári cím lehetővé teszi, hogy birtokosa bármikor részt vegyen tanácskozási joggal a városi tanács ülésén. Tervezi-e Kása Jánosné, hogy beül egy ily eh tanácskozásra? — Nemcsak azért gondoltam rá, mert még életemben sohasem voltam tanácsülésen. Az igazság az, hogy az emberek mo$l már úgy gondolják, nekem több a kötelességem, s talán előttem hamarabb kinyílnak a hivatalok ajtajai. Ebből én csak annyit gondoltam na­gyon komolyan végig, hogy a kitüntetés kö­telez. Csak természetes, hogy ha a környé­künkön, a Guszev-lakótelep mögötti részen valamilyen probléma adódik az úttal, a közvi­lágítással, akkor keresem a megoldást. Aztán ha a munkatársak egyikénél másikánál adódik nehéz időszak, erőmhöz és időmhöz mérten próbálok rajta segíteni. A díszpolgárasszonynak nem ez az első kitüntetése. Kiérdemelte már a Kiváló tsz-tag és a Szakma kiváló dolgozója cimet is. Amikor a kitüntetést átvette, óti ült az elnökségben, az örökváltság 150. és a város felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére tartott ünnepi tanácsülésen. Most reggelente babos kendővel a fején karikázik a Muskátli uteáról a Simái útra, s reggel hattól így kö­szöntik munkatársai: — Jő reggelt, Erzsiké! Szervusz Erzsiké..; Angyal Sándor I w A zászlóaljtörzs egy csoportja

Next

/
Oldalképek
Tartalom