Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-18 / 295. szám

december 18.

KETET MAGYARORSZÄG — NYÍREGYHÁZI MELLÄRLWP

Flvtársias szellem

Egységgyűlések előtt

^ Munkásőrség önkéntes, szo99 **

cS ucuiuxu duLiÁUS irCbuuiet.

Az jiüdg es az aiKubiiianyos reuU veaenne. ei*.*ext ixi^^az.crvcz,cse nyuvauvdiuaii ananu íe.uuat. ívicgis cs eppen ez a renduagyo, a Büjatus. rru e ieiduaiot reSzueh Uusaualmi Uuju oiüjaü meg a muiuiasurseg juvuitduol. L te&.uiet eleieden — erről minden alkatommal tn^aana van meggyőződni — őszinte, nyílt,

e. v ,ai s,ai> szenem urantodik. Maaoaeseoen ltp.e»i-nyunion an.ejez.osie jut a tnuasosszo- liuai'icas usSoeKuvacsuiu, eniueriurmalo ereje A muincasurseg leveaenyscge a nép, a fnuh- kasusztaiy, a pnt Kapcsolatra és Kölcsönös bizaimara epui. ce.ja Közismert es egyértelmű. a numcasiiataioin vcdeime, eios.tcse.”

nztínet a riiiindatdicát n.auai aanos eivtárs. az Saoz.ivm ív n eiso ti Inara mond La iáit. ieb- ruarjaoan üaiatonangan a manKaSurség társadalmi parancsnoKainaK taniolyamán. Tizen- iiogj evvei azutan nangzottak el ezek a szava»., nogy a munnasorseg megalakult, mert az élei agy luVahta.

Az MSZiivlF ldéiglenes Központi Bizottsága mar isJoti. decemoeréuen politikai célként jemue meg a gyári munkások feliegyverzését és 1957. januarjaoan megjelent a Határozat ameiyet az Elnöki Tanács torvényertejű rendeleté Követett.

.gy született meg a munkásőrség: kom- mu.nsca munkások, a gyárak legjobojai fogtak fegyvert a munkasuatalom megvédésére. A letek alatt szervezett rnunkásóregysegek

k.uontott vörös és nemzeti színű zászlókkal, eg enruháoan, mellükön a dobtáras géppisz- to. jkkal először március 29-én jelentek meg N).. egyházán is. Tölgyesi József — ma a nyíregyházi zászlóalj parancsnokhelyettese — így amlékezik erre a napra;

— Oldalkocsis motorkerékpárral mentem az oszlop élén. Az oldalkocsiban az akkori ttiegyei parancsnok ült, a motoron vörös zászló Az emberek megálltak a város utcáin és ez nemcsak a felcsendült mozgalmi dalok hiiatt volt, hanem mert sokan még el sem tudták képzelni, milyen alakulat lehetünk.

Demonstráció volt ez a felvonulás, bíztatás. oátorftás a becsületes dolgozóknak és megállj mindazoknak, akik továbbra is zavarni akarták a munkát, á visszatérő nyugalma* és előkészítője is az ellenforradalom utáni első igazi nagy ünnepnek, április negyedikének

I EIIERKOCSIKKAL VONULTÁK

* KEL az ünnepségre. A gépkocsik platóján ott ültek egyenruhában a kommunista munkások mellett a Veteránok: bankó András, Jeles László, az azóta elhunyt bris- tyák József, Somogyi Gyula, de ölt ültek egyenruhában azok az igazgatók is, akik személyes példamutatásukkal hívták fegyverbe munkatársaikat. Hajdú Sándor a dohánygyár, Seoók András a húsipar,.Gyebröszki László az építőipar, Pivarnyik Ahtirás a TITÁSZ igazgatója. Tőlük, az ők üzemeikből jelentkeztek a legtöbben.

Kántor Zoltán városi egységparancsnok neveket sorol, az alapító tagok neveit. Kovács István. Kovács Péter. Takács Miklós, az els zárosi parancsnok, aki nyugdíjasként ma Is a munkásőrségnél tevékenykedik, aztán a<iK még ma is aktív munkásőrök: Tölgvesi József. Hernádi Ferenc, majd azok nevei következnek. akik egy-két évvel később, 1958— 59-ben vállalták a fegyveres szolgálatot. Szarvas István. Adorján István, Bodnár Gyula Magv Béla — ma is a legtöbbet dolgozó m inkásőrök közé tartoznak. Ezekben a napokban. hónaookban gvakran lehetett látni a rendőrökkel egv'ítt szolgálatot teljesítő mun- késöröket. mert együtt vigyáztak a rendre, miadannyiunk biztonságára ott voltak a nagyobb tömegeket megmozgató rendezvényeken és puszta jelenlétük elég Volt ahhói hogv Nyíregyházán ekkor már egyetlen rend- bo"1^« sem volt.

Ahogy a helvzet konszolidálódott. Változott a munkásőrség feladata is. Az alapvető feladat — szocialista vívmányaink véde'me — te-mé^zefesen megmarad* de k’szélesedett és jg7ő*o a munkásőrség lói felkészült fea'’°1me"Ag- ynroc tkst‘'i*í*é vá** s élűimért fégy- vr '-Sa •áéí*--n*r hivá’^őS ,0?VVe

Tf‘ -i^Küi^ffUnok \y iofj” n« óoll*’kai bizottság' határozatot követően már nemcsak 8 párt tagjai, hanem pártonkívüliek Is kérhették felvételüket a munkásőrséghez, hiszen a munkásőrség a munkásosztály cgyiK nevelő iskolája, ahol rendszeres és mély le.ialó a politikai nevelomunka, ahol az összejöveteleken rendszeres eszmecserék folynak bel- és katonapolitikai, gazdasági, kulturális és nemzetközi kérdésekről.

A FIATALABBAK, az új belépők a

*® rendszeres cserélődés íui/amatat indították el és ezzel együtt új feladat is hárult az idoseob munkasörökre, a törzsre: a

szervezés, a kiválasztás után a magas fokú kiképzés, ismerkedés a fegyverekkel, az egyre modernebb fegyverekkel, a szaoái/zatok megismertetcse es ami a fegyveres szolgálat velejárója: harcászati, oujektumvédelmi, üldözési- bekerítést feladatok elsajátítása. Nyíregyházán az elmúlt tíz évben 5ü0—600 új mun- kásort képeztek ki és közülük sokan a munkásőrség nevelő hatásara kérték felvételüket a pártba.

Igazi barátságok szövődnek itt. Sokszor azok is itt ismerik meg egymást, akik a munkahelyen is együtt dolgoznak. A gyakorlatokon, a lövészeteken, a riadók alkalmával sok közös élményük van és a céljuk ilyenkor mindig közös. Sokan többet tudnak mesélni tízéves munkásőri tévéktenységükröl, mint egy gyárban eltöltött-tíz évrőly^pedíg-n ittazért nincsenek annyit együtt.

A visszaemlékezések közül nem marad ki az egyik legnagyobb élmény és legnehezebb feladat, a Tisza—Szamos közi árvíz sem. Az őrködés Győrtelektől Zajtáig, a Szamos híd őrzése, a kitelepítés segítése, majd arra vigyázni, hogy oltás nélkül senki se térhessen haza, hiszen egy esetleges fertőzés százak halálát, súlyos betegségét okozhatja. Mondják: voltak itt nézeteltérések is, nem mindenki értette meg, hogy erre az intézkedésre a lakosság érdekében volt szükség. Aztán az újjáépítés következett. A nyíregyháziak két mun- kásörtársuk lakásának felépítését vállalták Fehérgyarmaton: 4—5 nap, vagy egy hét szabadságot kértek a vállalattól és önzetlenül dolgoztak az építkezésen.

A RENDKÍVÜLI HELVZET rendkívü- li helytállást igényelt a munkásőröktől, de rendkívülinek nevezhetjük mindennapi helytállásukat Is. A gyakorlatok, a kiképzések csak néha vannak munkaidőben legalább ennyi, vagy több a szabad Időben, r hét végi pihenőnapokon tartott foglalkozás Kántor Zoltán városi parancsnok mondja Tölgyesi József és Szarvas István évente 69C óránál is többet tölt a munkásőrségben, de 30Ó óra körül van a többiek elfoglaltsága Is. Sokan úgy is fogalmaznak: ez a tizenharmadik hónáp a munkásőrök évében.

A megbecsülés? A törzs hatvan százalékának van már miniszteri kitüntetése és az üzemek, vállalatok pártszervezetei kiemekede pártmunkaként értékelik a munkásőrtevé- kénységet.

A nyíregyházi törzs idei munkáját a napokban törzsvezetési gyakorlaton értékelték. Jelentős helyet kapott ebben a felszabad-dási emlékverseny értékelése, amelyet pártunk XT. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30 évfordulója tiszteletére szerveztek olyan céllal, hogy a munkásőrök eredményesen . küzdjenek a kiképzési feladatok végrehajtásával a harckészültség további szilárdításával ösz- szefüggő kötelezettségek egyre magasabb szintű teljesítéséért.

A versenv céllá egvebek között az is. hogv a munkásőrök oéldamutatóan vegyenek részt az üzemek gazdasági feladataink teljesítésében. a közéleti tevékenvség ellátásába-- Az emlékversenv első két fordulójából — ahol politikái és szakkikénzési témákból kellet* vérsénvézni — első helven végzett, á géppuskái fáj. áthelv nyomdászokból áll, ők képviselik máid a lövő év márciusában sorra kerülő megvei döntőn a nyíregyházi munkáső-öket.

Ezekben a betekben a legfontosabb feladatók közé tartozik a fiatal munkásőrlelöl- tek slánk'kánzáse hoev a *anuár1 ünne»aélvo- agvs*«gv',í!i«e,''en lé*ebe<RÍk az esküt és la’ Vibesnn ábveboeeák a 1«zo-»'á Váéór fartglé'- áilóróáwirhá Vonuló nv«óká*őr*k .

Ezeken az »evsíggyőlésekén é-tékélik majd rmmkásórök egész évi munkáló!

Balogh József.

Becsül ttel dolgozni

A díszpolgárasszony

A HÍR: Nyíregyháza város tanácsa

Kása Jánosáénak, született Koza Erzsébeinek, a Ságvári Térmelőszövetkezét baromiig ondozójának díszpolgári cínifet adományoz»

Akaratlanul is arra gohdol áz ember, hogy ennek a címnek a megszerzéséért valamilyen rendkívüli dolgot kell véghez vinni. Kiváltképp most, amikor első ízben nyújtották át a megbecsülést, az elismerést jelképező kitüntetést.

— Én minden reggel hat órára kerékpározok ki a Muskátli utcáról a Simái útra, a baromfitelepre. Aztán ott vagyok este ötig.

így telnék Kása Jánosné napjai, s most megint rá kell kérdeznünk: lehet-e ilyen csendes életpályán, ha nem is világra, de legalább városra szóló tetteket véghez vinni?

— Október 31-én, a színházban kaptam meg a kitüntetést. Sokan talán nem is hiszik, hogy néhány héttel korábban még a Búza téri piacon csirkét meg tyúkot árultam ládákból. Mert ezt^ is szoktam, a tsz küldi gépkocsin, s aztán mi felcsapunk eladóknak, beszedjük a pénzt, aztán elszámolunk.

Az e!s5 munkahely

Nem mondja Kásáné, m*»rt természetesnek tartja, hogy a város szé' i lévő termelő- szövetkezet egyik alapvető kötelessége segíteni a lakosság jobb ellátását. Sokszor ez is ér annyit* mint egy hipermodern épület megtervezése, hiszen a legmodernebb lakásban is megkeseredhet az élet ha hiányzik a vasárnapi ebédből a hús, a baromfi.

— Üjabbán nem placolunk, mert a tojástermelésre tértünk át. Azt sem mondhatom, hogy rendkívül nagy dolog az a napi 16 ezer darab tojás, amit három telepünkön összeszedünk, de úgy érzem, örül neki a MÉK, s örülnek a háziasszonyok a bevásárláskor.

Kása Jánosné huszonhárom évvel ezelőtt érkezett Nyíregyházára. Nem tudott meglenni mostohájával, rokonoknál keresett menedékét. Első nyíregyházi munkahelye a Ság- váH Termelőszövetkezet, ahol egy ideig a kertészetben dolgozott, s már tizenegy éve a baromfitelep munkása, ö a vezetője a Kállai Éva szocialista brigádnak, s tizedmagával tavaly a szocialistabngád-vezeixk második országos kongresszusán már a Szakiba kiváló brigádja címet is elnyerték.

— Mi csak dolgozunk, elvégezzük amit ránk bíznak. Másoknak talán keveset mond, de mi igen büszkék vagyunk rá, hogy csupán 2 százalékos elhullással neveltük évtizeden át a rántani való csirkéket, s vigyáztunk mindig a tisztaságra, a higiéniára.

Miért kapta?

Ezért kaptá volna Kásáné a díszpolgári

címet?

Nemcsak ezért, s nem csupán azért, mert

iapi munkája mellett fontos közéleti szerepet is betölt. (Tagja a tsz pártszervezete csúcsve- zetöségének, s ő a közös gazdaság Vöröskereszt alapszervezeti titkára.)

— Én úgy gondolom, több ezer hozzám hasonló nyíregyházi lakbs is megkaphatta volna ezt a kitüntetést. Szerintem mindenki rászolgál, akt becsülettel végzi a munkáját, s akire minden időben számíthat a munkaihely és a város vezétése.

Nem rendkívüli asszony Kása Jánosné. Abban is tipikus a sorsa, hogy sohasem poty- tyant ölébe a szerencse, minden kis örömért meg kellett küzdenie. Korábban például az Orgona utcán laktak egy külsőre cselédlakásnak tűnő házban, négy másik családdal egy udvaron. Ott éltek mint fiatal házasok Kása Jánossal, a Ságvári Tsz traktorosával. Ott született egyetlen gyermekük, a ma már 17 éves lányuk, aki most géníróként dolgozik a mezőgazdasági főiskolán és estin járja á középet. Száz éves volt az a ház, évszázados falakkal, ilven környezettel.

— A Muskátli utcán házhelyeket parcellázott a tsz. ingyen adta azoknak, akik igényelték. Ml is belevágtunk, mint a többiek, vettünk fel OTP-t. aztán jöttek a munkatársak. a gazdaság adott fuvart, s minden szabad időnket a fészekrakásra fordítottuk. De megvan végre és háromszobás. És olyan jó mégpihenni estefelé.

Büszkék Kásánéra

Ébhéh á háromszobás lakásban, a nagy szoba falán van az emléklap, a diszpolgársá- gót tanúsító plakettel együtt. Amikor Kásáné megkapta, jötték a szomszédasszonyok megnézték. csodálták a kitüntetést és égy kicsit maguk is büszkék voltak munkatársuk sike- -ére. Mert Kásáné szomszédasszonyai egyben »brisádj* tagjsd üsl

Kása Jánosné díszpolgár.

— Ügy érzem, szeretnek a munkatársak, bár néha szigorúnak is kell lenni. Én akkor vagyok ideges, ha valaki nem végzi el becsülettel a munkát, ha például nem mossa ki rendszeresen az itatót. Mert azt tudni kell. hogy a mi munkahelyünkön, a baromfitelepen már modern körülmények között dolgozunk. Központi fűtés van az épületben, az önitató, az önetető villannyal működik. Sokba került ez a tsz-nek, meg kell becsülni hosszú időn át.

Aztán kiderül az is, hogy nemcsak ilyen hipermodern körülmények között kell végezni a napi feladatokat. Tehénistálló padlásán is gondoznak ötezer darab baromfit. Ez a környezet bizony nem a legirigylésre méltóbb. Mégis végzik a munkát, hangos szó, és kényeskedés nélkül.

A díszpolgárasszony napjai a kitüntetés óta Is csendesen telnek. Korábban rendszertelenül járt a fodrászhoz, de most vettek egy hajszárítót és a lánya szokta „csinosítani” a frizuráját. Hobbyja a hímzés, a rákóczis és a tűzdelt. Minden csütörtökön megnézi „A tavasz 17 pillanata’* című tévésorozatot és vasárnaponként ünnepi ebédet főz. Közben goiv doskodik az anyósáról, aki velük éL

Szenzációtól mentes

Ilyen szenzációtól mentes volt eddigi életé is, hacsak azt nem tekintjük „eseménynek”, hogy három évvel ezelőtt két hétig üdülhetett Tapolcán, együtt a férjével. Még nem tudja milyen érzés repülőn ülni, de a termelőszövetkezet jutalomként már elküldte három országba is. Járt a lengyel hegyekben, Csehszlovákiában és végigsétált a Néva-parton Le- ningrádban.

A díszpolgári cím lehetővé teszi, hogy birtokosa bármikor részt vegyen tanácskozási joggal a városi tanács ülésén. Tervezi-e Kása Jánosné, hogy beül egy ily eh tanácskozásra?

— Nemcsak azért gondoltam rá, mert még életemben sohasem voltam tanácsülésen. Az igazság az, hogy az emberek mo$l már úgy gondolják, nekem több a kötelességem, s talán előttem hamarabb kinyílnak a hivatalok ajtajai. Ebből én csak annyit gondoltam nagyon komolyan végig, hogy a kitüntetés kötelez. Csak természetes, hogy ha a környékünkön, a Guszev-lakótelep mögötti részen valamilyen probléma adódik az úttal, a közvilágítással, akkor keresem a megoldást. Aztán ha a munkatársak egyikénél másikánál adódik nehéz időszak, erőmhöz és időmhöz mérten próbálok rajta segíteni.

A díszpolgárasszonynak nem ez az első kitüntetése. Kiérdemelte már a Kiváló tsz-tag és a Szakma kiváló dolgozója cimet is.

Amikor a kitüntetést átvette, óti ült az elnökségben, az örökváltság 150. és a város felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére tartott ünnepi tanácsülésen. Most reggelente babos kendővel a fején karikázik a Muskátli uteáról a Simái útra, s reggel hattól így köszöntik munkatársai:

— Jő reggelt, Erzsiké! Szervusz Erzsiké..;

Angyal Sándor

I

w

A zászlóaljtörzs egy csoportja