Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-18 / 295. szám
s KW?r-MAGYA1töRSZAÖ - NnííRÉGYlíAtf MELLÉKÉ«* Mi. áccérf&et Yüs* Várostörténet Mit csinál este? „...Itt kellett kezdeni...44 Egy városnyi diák A kertészeti középiskola első otthona. 1 945. JANUÁR 2-ÁN már arról számol be az e naptól rendszeresen megjelenő nyíregyházi újság, a Magyar Nép, hogy Nyíregyházán nagygyűlés volt. Az- első demokratikus népgyűíésen ismertették a képviselők az 1944. december 21-én Debrecenben összeült Ideiglenes Nemzetgyűlés eseményeit. Itt ezen a nyíregyházi gyűlésen hangozhatott el először szabadon a demokrácia szava, a nemzetrontó Horthy-korszak feletti ítélet és a földosztás biztos ígérete. Ezt követően összeült a megyei nemzeti bizottság és megszervezte a karhatalmat. Kisorsolták a már működő öt demokratikus pár! -r- a Magyar. Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Független: Kisgazdapárt, a Nemzeti Paraszt Párt és a Polgári Demokrata Párt — 3—3 javasolt tagja közül azokat, akik részt vesznek az igazoló bizottságokban. Ugyanezen az ülésen nevezték ki a nyíregyházi, népbíróság és népügyészség vezetőit. Pártközi értekezleten vitatták meg, hogyan menjenek végbe az új törvényhatósági választások. A pártok képviselői itt már közel sem voltak egységesek: a radikális változást akaró népi erók és a polgárságot képviselő rétegek között a hatalom kerdeseben kezdődött, majd éleződött ki a legélesebben a küzdelem Nem csoda, hiszen a közigazgatás még a felszaba- dulást követő évben is erősen dzsentrijellegű volt Nyíregyházán és a megye más részein. A kommunista párt — bár ezen a vidéken nem voltak erős hagyományai és nem volt megfelelő ipari munkás bázisa sem — hamar talpra állt Nyíregyházán és tekintélyes pozíciót tudott magának szerezni. A fő törekvése az volt, hogy a hatalmi szervekben, a t-.-mze- ti és igazoló bizottságokban, a rendőrségen, a földigénylő bizottságokban, majd később az újjáéledő közigazgatásban sikerrel érvényesítse a nép érdekeit kifejező élveket. 1945 áprilistól a megyei nemzeti bizottság vezetője a kommunista párt képviselője lett. Az egyik nyíregyházi igazoló bizottság elnöke is az MKP küldötte. Elévülhetetlen érdemei voltak a pártnak a rendőrség, a népbiróság és a nemzeti segély megszervezésében is. De a kommunisták szervezték meg a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetséget és a Magyar Nők Demokratikus Szövetségét. Ezeknek a szervezeteknek nagy szerepük volt a fiatalok és a nők összefogásában, politikai felvilágosításában. A NYÍREGYHÁZI KOMMUNISTÁK az első perctől nagy fontosságot tulajdonítottak a sajtó nyilvánosságának. A nyíregyházi pártszervezet szinte naponta hangsúlyozta, hogy az egyszerű népet rá kell nevelni a politikai életre, rá kell ébreszteni tennivalóira, hogy alkalmassá váljon a régi társadalmi osztályok leváltására, a gazdasági és a szellemi újjáépítésre. Nagy szükség volt erre, hiszen már 1945 tavaszán elérkezett a politikai harcok ideje. Nyíregyházán igen erős volt a történelem szekerét visszahúzni akarók tábora. Fontos hivatalokban ültek még a régi idők népnyúzói. A kommunistáknak, a velük együtt menetelő baloldali szociáldemokratáknak és a nemzeti parasztpárt radikális tömegeinek, illetve a kommunista párt befolyása alatt álló szakszer- vszeteknek mind erőteljesebben kellett (ellépni azért, hogy a régi rend elemeit váltsák le a vezető állásokból. A földreform sikeres végrehajtása miatt is szükség volt erre a lépésre. A földreform a felszabadulást követő első hónapokban az itt élő reakcióra mért legnagyobb csapás volt, amely a nagybirtokos osztályt fosztotta meg anyagi bázisától Pálfl Ernő a nyíregyház! pártszervezet titkára, aki a megyei nemzeti bizottság elnöke is volt, erről az időről így emlékezik: „A földre' .rm-törvény megjelenése után a forradalmi pártok nagy erővel vetették be magukat a v( jrehajtásba. Én a ligetaljai járást kaptam m^g. ahol a járási és községi főjegyző gátolta a földosztás: munkáját. Megtartották a föld- igénylők gyűlését, de keserűen kellett tapasztalni hogy a parasztok — régi uraiktól való lékilmükben — egyszerűen item, mertek részt venni a földosztó bizottságokban..." Ezután arról beszél Pálfi Ernő, hogy 1945 kora tavaszán, egy nagyon ínséges tél után rettentően kifacsart népet találtak a kommunisták. A földreformot mégis megvívták. Azután a párt a Nemzeti Segély irányításával volt elfoglalva, hiszen éhezett a felszabadult főváros. Nagyon gyorsan kellett a burgonya. Százával mentek Pestre a szabolcsi élelmiszer-vagonok. „Látni kellett, mit jelentett, o mi segítségünk. Látni kellett azokat az arcokat, amikor a pesti körítőn szabolcsi burgonyát osztottak ...” Sok száz és ezer hasonló epizódból tevődött össze ekkor a párt munkája. A kommunisták kemény harcot vívtak az igazoló bizottságokban. Nekik köszönhető, hogy a reakciósok jó része már eltűnt a közigazgatásból .és ha kevesen is, de már ott ültek' az egyszerű nép fiai, munkások, parasztok a megye és a város vezető testületéiben, A FÖLDET KIOSZTOTTAK — a kom- munisták szervező munkájának eredményéképpen a legtöbb helyen agrárforradalmi módszerekkel. Azokat a szolgabírákat, g^jk — mint dr. Fernbach Mándokon — megtagadták a földreform-rendelet kiadását, a rendőr- ség kommunista vezetői internálták. De még így is sok reakciós földibirtokos — aki Ausztriából és Németországból érkezett vissza — ijesztgette a parasztságot és nem kevés olyan is volt közöttük, aki visszakövetelte a földjét. A nvíregyházi és a Szabolcs megyei kommunisták ezért már 1945 őszén, de különösen 1946 tavaszán általános rohamra indultak a reakció bástyái ellen. Mint Pálfi Ernő említi: 1946- ■>an nagv volt az elégedetlenség, nem volt munkaalkalom, rossz volt az ellátás, a közigazgatás, a kisgazdapárt vezetői nem törődtek a tömegek helyzetével. „Mentünk a főispánt hivatalba és előadtuk, hogy ha a helyzeten nem tud segíteni, a kisgazdapárti főispán mondjon le. Néhány hét múlva nagy tömegek tüntettek Nyíregyházán a demokratikus közigazgatásért, a földért/' Az 1946 márciusi ..népítélet” hatására a helyzet megváltozott. A legexno.náltabb személyek kikerültek a közigazgatásból, a kommunisták igvekeztek az alsó tisztviselői rétegekből kialakítani a közigazgatást. F-kkor történt meg például, hogy Nyíregyházán egyik napról a másikra egy jó képességű hivatalsegédet neveztek ki a megyei közigazgatásba fontos beosztásba. A városban lévő kommunisták száma is gyarapodott. Először a területi alanszervezetek iöttek létre, aztán a dohánygyári, a vasú+i szervietek, 1945 felé már 390 oártta" volt Nvirrgyházán. 1947-ben m^alakult a párt- v.enmzet a városházán, a villany te'enen, a kórházban és az Oncsa-tei-oen. Akkor már 1 ROO körül l^h^ttck. Tcrnét P3.1 fi rV>->ö-f iöé-vTÜk* ..Már a tammk^lrr^^an is menala^+^tták a ~in.rt.rit az rítt lévő kisoaras'yti ré+egok. A^^k, •ikik tudták h^vá tartozunk. Sok ofamn főld- rn.u'niráft tagunk volt, akik rés^t vettek a ko- ráhhj an^érrrtozrjaXm.a. 1r^an. akik az első világ- háború alatt meglátták az orosz frontot vörös katonák voltak, harcoltak a Tgnács-Magyar- országért.” A VAROS ip,(KOS!T.lstrRT valótrü*. ■ ár do!öm már akkor azokban az években megkezdődött. Hiszen az emberek foglalkoztatása az elsőrendű kérdések közé tartozott A nyíregyházikommunisták a oártházra is ki- tették a jelszót! „Ivart Nvíreanhárának!" A kommunisták létrehozták Baktalórántházán. a Déeenfeld gróf egvkori ksstéivában az első szabolcsi tüdőszanatórinmot. Azért dolgoztak, hogv Szabölosben megváltozzék ■ az élői hogv ä ma^őrazdasáeban is megioduHon a belterjes razdá’kod^s A nyírerrzházj kartmunkácké—ző :skolából a ka—tészeti középiskolát űgv hozták Issza használt , vaságyakból. A fürdőszoba mindössze ócska ’avórokbói állt. Mint Pálfi Ernő mondja: /,Ha fejlettebb mezőgazdaságot akartunk, itt kellett kezdeni .. Kopka Jenes1 Vakító fehérnek látszik messziről a nyíregyházi tanárképző főiskola épületegyüttese. A főépület, az ötemeletes, fél ezer ablakos monstrum előtt parányinak tűnnek a siető főiskolások. Hónuk alatt füzetcsomó, mappa, jegyzettömb, rajzlapok, tornacipő — órára vagy éppen óráról sietnek. A legnagyobb for-, galom a kollégiumi épületek felé irányul és onnan indul ki. Több mint lakhely Az első hallgatók 1967-ben költözhettek be az egyik épületbe — mintegy háromszáz volt már ekkor a létszám. A második és a harmadik épületet a következő tanévben népesítették be, végül 1969-ben telt ház lett — kilenc- üzáz főiskolai hallgató élt a diákotthonban. Tavaly őszre elkészült a negyedik épület. Jelenleg több, mint ezeregyszázan laknak a kollégiumban. A főiskola diákotthonát 1970-ben kollégiummá avatták, azóta: a Bessenyei György Tanárképző Főiskola Császy László kollégiuma. A diákotthon az olyan tanulók megfelelő elhelyezését biztosítja, akik az iskola székhelyétől távol laknak. Tehát pusztán lakhely, szállás. A kollégium viszont bentlakásos nevelési intézmény. Feladata, hogy tagjait közös- séggé szervezze, s e közösségen belül minden lehetőséget megadjon a hallgatóknak arra, hogy tanulmányaik ideje alatt feladataikra alaposan felkészüljenek. Lehetőséget teremt az elmélyült tanulás biztosítására, gondot fordít az általános műveltség emelésére, előmozdítja a hallgatók kapcsolatát a gyakorlati élettel, biztosítja a szabad idő hasznos eltöltését. A kollégiumokban teljes diákönkormányzat érvényesül. Ezek az elvek. A főporta széles üvegajtaján, belépőt valóságos plakát- és hirdetményözön '-fogadja. A komolyzenei klub.programja, albérleti Szobát kínáló hirdetés, könyvpropaganda, ebédjegy- gyűjtő ládikó, a pénz, csomagot kapottak névsora. Kis farekeszek a portásfülke mellett — az érkező,'levelek tömege , oszlik el bennük ábécé szerint Meglehetősen nehezen férnek már el a vaskos levélkötőgek A portán keresgélünk — ki van benn a kollégium diákvezetői közül. Kungler Sándort, a négyes számú épület titkárát sikerült előkeríteni — hét vége van, so káiv hazautaztak. | ■ ifi?*: ' '• sjáj-i Községnyi közösség A melegítés szőke fiú szívesen vállalkozik a vezető szerepére. Kérésemet — kerítsen néhány hallgatót, akikkel beszélgetnénk a kollégium életéről — gyorsan teljesíti. Tíz perc múlva már hatan vagyunk — Papp Katalin, Szabó Erzsébet, Faludy Judit és Zombori Zoltán csatlakozott hozzánk. Nem véletlen, hogy mindannyian másodévesek — Kungler Sándor az évfolyamtársait ismeri legjobban. Hárman biológia—testnevelés szakosok, Papp Kati biológia—mezőgazdasági ismeretek szakos, Zombori Zoltán tanítószakos. Az első kérdést nem én, hanem ők teszik fel: mire is vagyok kíváncsi, A kérdés jogos, hiszen egy több, mint ezeregyszáz lakosú kollégium, egy községnyi közösség életének egésze kötetet kívánna. Mondjuk egy ilyen vezérfonallal: mit Csinálnak a kollégisták az iskolai ^foglaltságon kívül.. „ — Hát légkevésbé tanulnak! — mosolyogjak beszélgető partnereim. — Az elvileg leghelyesebb, az év közbeni folyamatos tanulás :sak a vizsgaidőszakban kerül szóba. Akkor mindenki megfogadja, hogy a következő félévben állandóan tanulni fog ... — No, persze — mondja Papp Kati — azért van tanulnivaló mindig. A hospitálási naplótól a zárthelyire készülésig vagy egy-egy kötelező olvasmány átböngészéséig... Ahogy szóba került a sport, mindannyian megélénkültek. — A kóli életében központi helyet foglal el a sport — magyarázza Zombori Zoli. — Ea például nem vagyok testnevelés szakos, de ko- sárlabdázok. És még sokan vannak így. Ügy örülünk, amikor egy-egy meccsre vagy versenyre kivonul egy sereg más szakos — egészíti ki Kungler Sanyi. — A Császy- kuna versenyei, a téli „koliolimpia” vagy bár^ milyen sportesemény — mind nagy közked^ veltségnek örvend... — Egészen a kocogásokig és a reggeli tornáig. — Szabó Erzsébet a falra mutat. — Itt van a szomszédban a stúdió, minden reggel tornagyakorlatokat közvetítenek ... A rádió ismét hálás témának bizonyul. — Nagyon komolyan csináliák ebben ar. évben. Azelőtt csak a reggeli Petőfi- vagv Kossuth-műsort adták, meg esténként egy kis saját műsort. Most már sokkal változatosabb* Nemrég volt például a nagy tízórás nonstop műsor. Épületek közötti vetélkedővel egybekötve. De gyakori a kívánságműsor, amely nemcsak tánczene. Irodalmi, komolyzenei, vagy bármilyen kívánságokat is teljesítenek. — A verseket például hallgatók mondják ... — Interjúkat csinálnak tanárokkal, hely« színi sportközvetítéseket rendeznek... Kapcsolat a várossal * Mit csinál egv kollégista este? — tetten* fel a következő kérdést. Sorolni kezdték. — Itt vannak a különféle klubok, játéktermek. Van barkácsklubunk mindenféle szerszámmal, megnvi+ottak egy „művészkluhot”, ahol a képzőművász-hajlandósáeúak alkothatnak. Évek óta működik a pinceklub — itt ren- dezik a l^^ezhallgatást. a dizdzsokét — vagy csak sima klubesteket tánccal.-— Hat tévénk van a koliban — de eev-egy 'jó -film idején ez is k»=*vés. Egy csomó újság ta~ látható a porta melletti „olvasóteremben”! Csak az a baj, hogy a tilalom ellenére elhord- 'ják'... : — Ezer színházbérlete van a kollégiumnak, nagyon sokan mozibérletet is vettek. J . : A felsorolást lehetne még folytatni. V.rt mit csinálni a kollégistának szabad ideiében. De ennek kanosán fölmerül a nem úl keletű probléma: a főiskolások teljesen „önellátóak”, külön- élnek a várostól... — Mi nem olvastuk azt az emlékezetre cikket a kollégium és a város „haragjáról'’,: csak hallottunk róla. Nem értjük ... — Én például — mondja Faludy Judit —~ egyáltalán nem úgy érzem, hogy elszakadnánk a várostól. Nem hinném, hogy a kollégistáié; ritkábban üzennének a városba — valamilyen céllal, nem sétálni! — mint egy ott lakó. Hogy nincsen sok ismerősünk, rokonunk, régi barátságunk — az nem hiba..: — Így igaz — bólogatnak a többiek. Hár-* man szabolcsi községekből, ketten Hajdú me«' gyéből jöttek Nyíregyházára. — Az viszont elgondolkodtató lehet, hogy a városiak — a nyíregyházi évfolyamtársain'« — szinte reggeltől estig itt vannak kint. Sokszor úgy érezzük, ők is kplisok... Sokan mini-: ha csak aludni járnának haza... Nyilván jól érzik itt magukat. v És szóba kerültek a külső kapcsolatok.’ ■ Papp Katiék KISZ-alapszervezete például m konzervgyár KISZ-eseivél tart kapcsolatot. Politikai előadásokat, korrepetálást, sporttalálkozókat, közös kirándulásokat terveznek. A konzervgyáriak részt vettek a most véget éri: főiskolai biológusnapokon. Beszélgető társaimtól megkérdeztem: válJ tozik, fejlődik-e a kollégium élete. Erőteljes igennel válaszoltak. lamavölgy; György Tereíere a kollégium folyosója r«
