Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-18 / 295. szám

6- NYfRECVHATÍ MÉLtJKf JTÍ wr4. deééfhfcéf lít Partneri viszonyban Seperjen a háza előtt... Pedagógusok hétköznap A köz a tisztaságért? Logika! gyakorlatok az 1. számú gyakorlóiskola második osztályában. CC.Y közepes falu NÉPESSÉGÉ NEK megfelelő pedagógus társada jóm él a megyeszékhelyen. A Pedagógus Szakszervezet városi bizottságához tartozó kétezer tag a város óvodáiban, általános és középiskolájában dolgozó óvónő, tanító, álta lános és középiskolai tanár, illetve ez iskolák technikai dolgozói. Hogyan élnek és dolgoz­óiak? Milyen problémákkal, kérésekkel ko­pognak a szakszervezet városi bizottságának ajtaján? A tagság kétharmada pedagógus, egyhar- mada technikai dolgozó — fűtő, hivatalsegéd szakmunkás, stb. — és nyugdíjas nevelő. A szakszervezet városi bizottsága az illetékes ta­nácsi szervekkel együtt évek óta azon fárado­zik. hogy elősegítse az élet- és munkakörül tfnénvek javítását. Ellássa az érdekkéovi«?eleti feladatokat, s minél szélesebb skálán mozg kéozési, továbbképzési, taoasztalatszerzósi é<- nem utolsó sorban kikapcsolódási lehetősége- két 'eremtsen tagjainak. Az országos bérintézkedések, az iskola5 munka fokozatosan javuló feltételei, a kultu­ráltabb. kényelmesebb nevelői szobák, tantér- líiek és egyéb objektív és szubjektív körül­mények Nyíregvházán is éreztetik hatásukat A negyvenhat iskolai szakszervezeti bi- SRóttság tevékenyen részt vesz a bércei 1 esetési összegek elosztásában, a nevelők feljebb soro­lásában, a segélyezésben. 4 Z ÉLETKÖRÜLMÉNYEK EGYIK LÉNYEGES jellemzője, milyenek a lakásviszonyok. A kétezer pedagógus és tech­nikai dolgozó hatvan százaléka általában ki­elégítő lakáskörülmények között él. 20 száza lékának van saját háza. A fennmaradó 20 százalék lakásgondja részben, vagy teljesen megoldatlan. A városi tanács nagy figyelmet fordít a nevelők lakásigényeinek kielégítésére, de ed­dig nem sikerült minden esetben megoldást találniuk. Nehezíti a nevelők lakáshoz jutta­tását az is hogy a városon élő pedagógusokra nem vonatkozik az igen előnyös lakásépítési kölcsönakció. Külön probléma a fiatal és ma­gányos pedagógusok lakáshelyzete. Mintegy százötvenen élnek albérletben, s eddig csak erőfeszítések történtek egy tervezett pedagó gus albérlők házának építésére. Érthető, hogy nagy figyelem veszi körül tíz iskolai körülményeket is, hisz a pedagó­gusok munkaidejük nagy részét a nevelői szo­bákban és a tantermekben töltik el. Nem mellékes milyen a zsúfoltság, van-e lehetőség az órákra való félkészülésre, egy kis kikap­csolódásra a szünetben, vagy „lyukasórán”. Nyíregyházán egyaránt megtalálhatók n kedvező és kedvezőtlen adottságok — sum­mázta véleményét Ábrányi Ede, a Pedagógu Szakszervezet városi titkára. Az újonnan énült iskolákban — az 5. sz.. ÍR. sz. iskolák ban — jobbak az oktatás-nevelés tá’-gvi fel tételei, megfelelőek a nevelői szobák. De ahn gvan kezdenek túlnáoesedni ezek az iskolák ug'" szorulnak mind kisebb helvre a nevelők SS A város belterületén viszont tágasabb a? élet egy-egv tanteremben lénvegesen keve­sebb gyermek foglal helvet, több helv jut a pedagógusoknak is a nevelő szobában, s e“" 'halában az iskola falain belül. De ezek az 'skolák régiek, nem éppen összkomforto- sa1' bár tetemes összegekkel igyekeznek kor- gzo-'síteni őket Itt egyrészt könnyebb peda­gógusnak lenni s másrészt nehezebb. A 7. ÉLET- ÉS MTTNKáKÍtnfj* MÉ- ** NYÉK javítása állandó napirend e szakszervezet városi bizottságán, amelv szo­rosan együtt dolgozik a városi tanács műve lődési osátálvával. Igv alakult ki az egészsé ges ös'zhang — és munkamegosztás — a ne velők képzésének. továbbkéDzésének, tapasz tala'szerzésének elősegftésében is. A szakszervezet városi bizottsága a négy venhat iskola1 bizottság segítségével jól tudj mozgatni a nevelőket a különféle r>edagőg; rendezvényekre a minden év eleién sorra kr rüiő pedagógiai hetekre A szakmai munk3 kő' 'sségekkel is ió kapcsolatot alakítottak ki Az iskolai élet ismokratizmusának kibon­takozásában is szerepük van a szakszervezet; bizottságoknak. Nyolc iskolában vizsgálták meg: hogyan érvényesül a tantestületi demok­ratizmus, milyen gondok, feladatok vannak az iskolában. A szakszervezeti bizottságnak tekintélye van a tantestületben és az igazgatók többsége is jó partnernek tartja a szb-t. Nemcsak a jutalmazási és bérfejlesztési keretek felosztá­sánál dolgoznak együttesen, hanem az isko­lai élet szinte minden kérdésében közösen igyekeznek előbbre jutni. Ha vannak is vi­ták a munka értékelésében, egy-egy nevelő bérének, jutalmának, feljebbsorolásának ügyében, zömében helyes döntések születnek, A szakszervezeti bizottság még nem kénysze­rült a vétójog alkalmazására. Több javaslatot továbbítanak a szakszer­vezeti bizottságok, amelyekkel helyileg nem tudnak megbirkózni; azok országos jellegű intézkedést, vagy egy korábbi intézkedés megváltoztatását kívánják. Ilyen többek kö- zött a városban élő pedagógusok lakásépítése. Ha kiterjesztenék a kedvezményes akciót a városban élő nevelőkre, lényegesen több pe- dágógus életkörülménye válna jobbá. Ájfoig-( .kólái munkában egv kis fe^zülj^fg^t okoz, hogy az általános iskolák tanítói nem része­sülnek óracsökkentésben, nem kapják meg az osztályfőnöki pótdíjat sem. Ezek gyakran előjönnek szakszervezeti gyűléseken, csak úgy, mint a jutalmazási gon­dok. A munka jutalmazására szinte iskolán­ként másak a lehetőségek, mivel a béralap egy százalékát lehet jutalomként kiosztani. Az egyik iskolában ugyanaz a nevelői telje­sítmény négyszer-ötször magasabb jutalmat kap, mint a másikban, ahol az egy százalék lényegesen kevesebb. Ennek valamilyen mó­don való megváltoztatásán is fáradozik a szakszervezet. A NAPI KÉRÉSEK — melyekkel szakszervezeti bizottságokat felkere­sik — meglehetősen változatosak. A lakás, az áthelyezés, a feleség, vagy a férj áthelyezése épp úgy előfordul, mint a gyermek tovább tanulásának ügye, vagy egy-egy üdülőjegy iránti igény. A szakszervezeti bizottság so' egyéb feladata mellett külön is gondot ford: a pedagógus szülők tehetséges gyermekeinek tanulmái.yi elősegítésére. Részükre díjmenter főiskolai előkészítő tanfolyamokat is szervez nek. Hasonlóan megkülönböztetett figyelem mel foglalkoznak a nyugdíjasokkal, akiké minden évben találkozóra hívnak, megvendé­gelnek. 150—160 nyugdíjas nevelő él Nyíregy­házán. Részükre egy állandó klub lenne az ideális, de egvelőre a legnagvobb utánajárás sál sem sikerült ilyen helyiséget szerezni. Sokszor kell nemet mondani az Udüln' szándékozóknak, mert a szakszervezet városi titkára szerint a tagság létszámához viszo­nyítva kevés SZOT-bev.ialót kapnak. Ez is vezette a városi bizottságot, amikor az idén több éves megtakarítás, ésszerű „gazdálkodás” eredményeként Hajdúszoboszlón megvásárol­lak egy szobát a Pedagógus Szakszervezet me­gyei üdülőjében. 80 ezer forintba került, s ez­zel folyamatosan megoldhatják az üdülést a családosok számára is. Azt kérdeztük az elején: milyen kérdé­sekkel kopognak a szakszervezeti bizottság ajtaján? Kopogni aligha tudnak az érkezők a városi bizottság ajtaján, mert nincs is ajta­ja. Valójában — kis túlzással azt mondhatjuk — az iroda, az ügykezelés Ábrányi Ede foly­ton magával hordott táskája. Fogadóórát a 2-es iskolában tart minden hétfőn 5-től 7-ig. A városi titkár ugvanis főállásban történelem szakos középiskolái szakfelügyelő, a Zrínyi gimnázium tanára. Szerény tiszteletdíjat kap azért, hogy munkája után ellássa a kétezer ag szakszervezeti ügyeit. Hűséges segítőtársa, az ugyancsak tiszteletdíjas Bakó László nyugdíjas pedagógus, a városi bizottság gaz- iasági felelőse. Dicséret, elismerés a társadal­mi munkások-ak ' s végül egv kérdés' nem enne indokolt egv live" 'őts-s-mí tagadénak gy fél. vaev egészen msgéüéüftétt város-' zakszervezeti titkár alkalmazása? Páll Géza Egy utcaseprő közepes forgalom idején olyan veszélyhatásoknak van kitéve, mint egy berepülő pilóta — írja égy tudományos szak­lap. Ha már másért nem, ezért is tisztelet il­leti őket. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az utca­seprés, de általában a köztisztasági munka néni éppen a leghigiénikusabb szórakoztatóbb' te­vékenységek közé tartozik, egyre kevisbé iri­gyelhetjük tőlük á fizetést. Ha tudjuk, hogy Nyíregyházán Összesen 120 ember — utcaseprő; gépkezelő, rakodó, járművazető, illemhelyke-í zelő — naponta 706 189 négyzetméter felület tisztaságáért felel, valamennyi lakóház szeme­tének elszállítását végzi, akkor a végzendő munka mennyisége sem különösen csábító. — Nem is könnyen kapunk embert — ál­lapítja meg Acs István, az Ingatlankezelő és Szolgáltató Vállalat (IKSZV) igazgatója. Sokat segített a helyzeten az, hogy sok cigány — köztük is sok asszony — állt munkába. Amit se művezető, se igazgató elérni nem tudott, az asszonyok elérték: rendet teremtettek a brigá­dokban. Ezért dolgoznak csoportosan, s bár­mennyire is bíráltak ezért, mégiscsak ebben rejlett a titka annak, hogy ma tisztábbak a város utcái, mint annak előtte. Sok gazda van Hamar kiderül, hogy az IKSZV csak a vá­ros úttestjeinek, terelnek, valamint a piac tisz­taságáért felel. A rhásik gazda a KPM, az ő vállukon a Városon átvezető közlekedési utak gondja nyugszik. A parkok, a parkosított terek rendjét ugyanakkor a kertészeti vállalat őrzi. Mellettük a háztulajdonosok, magán-, OTP, szövetkezeti házák, intézmények a saját portá­juk tisztaságát kötelesek biztosítani. Mindebből kiderül, hogy sok esetben nem is az IKSZV a hibás, ha valahol nem tiszta a járda, vagy az úttest. — A város tisztántartása egyre nehezebb — így az igazgató. Vegyünk néhány példát: a piacon bódék épültek, ez így jó, de ezáltal csak kézi erővel tudunk takarítani. Az úttes­tek mellett rengeteg a jármű. Emiatt a gépi takarítás körülményes, és mind több embert kell a járművek után dolgoztatni. Nyáron a locsolás is nehezebb, hiszen a parkoló jármű­veket nem lehet lelocsolni. Vállalatunkra bíz­ták a buszmegállók, rendben tartását is, ez ál­landó nap! munka, aminek nincs vége. De so­roljuk tovább: Nyíregyházán sokfelé hajtanak ma is állatokat a városon keresztül, sok a lovas fogat. Utánuk csak kézi erővel lehet takaríta­ni. Vagy ott a modem ló, a gépkocsi. Sokan mossák az utcákon, otthagyva a sarat, amit nekünk kell elvinni, jóllehet a tanácsrendelet "gyértel műén11j a,. a .közterek,, szennyezését, ígéri sokfelé található ma az utcákon olajfolt. Nincs vegyszer, amely ezt tisztítaná. így áátSn a szennyezők egyszer mint reklamálók lépnek fel, és viszont. Rohamosan nő a háziszemét mennyisége, és romlik gépparkunk állománya. Megoldani ahogy lehet Az IKSZV-nél nem panaszkodnak, hanem megoldják a problémákat — ahogy lehet. Tisz­tességesen fizetik az utcaseprőket, átlagosan kétezret keresnek. Tanítják őket, munkaidőben iskolái szerveznek. Külön buszokon szállítják munkába a János-bokorban és Nagycserkesz környékén lakókat Hasonlóan megbecsülik a kukásokat, akik évente 65 ezer köbméter sze­metet szállítanak el, raknak kocsira, főleg nyáron fertőzésveszélyes körülmények között. Rendszeresen ellenőrzik a 120 házfelügyelő és a köztisztasági brigádok munkáját, s örülnek, ha alakul körükben is a törzsgárda. Gépeiket, járműveiket a végtelenségig ki­használják, hiszen egy kukásautó félmillióba, '•ÍV félpormentes autó 320 ezer forintba kerül. Tolenleg a városban 4 KUKA-autó működik, írtékük 35 százalékos. Miután a köztisztaság rém üzlet, hanem éppen államilag dotált mun­ka, így csak módjával lehet költeni a drága berendezésekre. Ennek ellenére elmondható: ha nem is tökéletesen, de eleget tudnak tenni feladataiknak. — Van fennakadás, ezt mi is tudjuk — vallja be Ács István. — Sokszor azon múlik egy-egy szemétszállítás, mert nem jönnek meg a rakodók. Ilyenkor órákba telik, amíg át-so- portosítunk. Rengeteg erőt vesz el a szemetes­edények görgetése is. Ezért javasoljuk, hogy Debrecen, Miskolc és Budapest mintájára mi is szervezzük meg a konténeres szállítást. Sok kifogás volt emiatt, hogy az utcákon kevés a szeméttároló szelence. Nos, a mostani 260 mellé újabb 300-at szerelünk a jövő tavaszon. Talán furcsán hat, de egy kicsit úgy lenne jobb ná­lunk is, ha a megelőzés jellemezné a mun­kánkat. Falevél, por, homok és egy sereg más do­log ellen nincs orvosság. De valahol nagyon igaz: a lakosságon is sok múlik. Mert a Szemét nem magától lesz. Eldobálják. És vajoii gon­dol-e valaki arra, hogy minden felszedett, ösz- szesepert, elszállított darab szeméthez az ál­lam hozzátesz a költségvetésből? Mert így igaz: a tisztaság államilag dotált. A szabályrendele­tek betarthatatlanok. Bírságolni lehetne, de ki végezze? A szemetet feltúrók ellen lehetne el­járást intézni. De ki hajtja be, és főleg kin? De ott marad még a jó érzés: az utcák, terek nem bepiSzkolása. Nem vagyunk angyalok Egy rövid séta a városon keresztül min­denkit meggyőzhet arról: a lakos nem angyal. Sok háztulajdonos nem seper. A boltok előtt áruszállításkor ott marad a forgács, hulladék. Az autós a járdára, az úttestre üríti ki a hamu­tartót. A buszmegállók környékén bokáig le­het járni a jegyek halmazában. Nos, többek között ebből kerül ki az utcai szemét. Ami ki­maradt, azt ki-ki saját gyakorlatából teheti hozzá. (Csikk, fagylalt a nyáron, csomagoló­papír, szotyola csak úgy találomra.) — Nem marasztalom el a lakosságot, bár igaz, sokat segíthetnek azzal, hogy nem szeme­telnek. Minket ez azonban nem ment fel. Ép­pen ezért szervezünk a lehetőségek határán túl is. Amikor nyáron locsolunk, akkor volta­képpen mossuk az utcát. Ha — és itt moso­lyog Ács István — esőben mossuk az utcát, akkor viszont spórolunk, hiszen a felpuhult piszkot könnyebb eltakarítani. De vajon mit ér a szervezés, ha Nyíregyházán egyszerűen lépésről lépésre változnak a körülmények. Az egyik helyen szép aszfaltot kell tisztán tartani. Egy közzel arrébb homok van. Onnan egy macskaköves szakaszhoz érünk. Vagyis a kö­rülmények sokszor mindent meghatároznak. Vagy vegyük azt, hogy sokfelé nincs csatorná­zás. Ilyenkor ÓZI a víz locsolás után. Sokszor elkeserítő, hogy amíg mi az úttestékét tisztít­juk, a járdáról a már tiszta területre seprik a szemetet. _ Vagyis nem lenne rossz ezt a köztisztaság szót néha kettéválasztani, s úgy is nézni, hogy az nemcsak tisztaság a közért, hanem egy ki­csit a köz is a tisztaságért. Mert így lenne ha­tékony a vállalat munkája is. Tél előtt — drukk nélkül i Egész évben sok dolgot ad a szemét, « piszok, de különösen a tél jelent nagy munkát az IKSZV-nek is. A hó, melyet a korábbi gya­korlattól eltérően várnak ... .., várunk, a szó szoros értelmében, meri az a köztisztaság szempontjából könnyebb, mint a mostani időjárás. Ha sár vagy fagy van, az sokkal rosszabb. Tegyük hozzá: drá­gább is. A hó ellen ott a hótoló, a rakodó, a többféle gép — tíz van a vállalatnak —, ott vannak a teherautók, és rendet lehet csinálni. Ami a lényeg: meg is látszik. Van egy hóelta­karítási terv, amely rangsorolja a tisztítás me­netét, aszerint haladunk. De ilyenkor marad a sár, a jég, a por, az odafagyott piszok. Sózni kell már hajnalban, s végeredményben alig látszik valami, a piszok látszata nem tűnik el. Az idén — mondja Ács István igazgató — drukk nélkül várjuk az igazi telet. A nyíregyházi ingatlankezelő és szolgálta­tó vállalatnál minden ötödik ember a város tisztaságáért dolgozik. Nyáron és1 télen, jó és rossz időben. Úttesteken, lakóházak környé­kén. Elsietünk mellettük, sokszor kritizáljuk munkájukat. Egyre többször dicsérhetjük azt, amit végeznek. Azért a legtöbben elfeleHlc, hogy amikor a tiszta, virágos városról van szó, nemcsak az ő vállukon nyugszik annak sikere. Bürget Lajos Munkában a KUKA autók

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom