Kelet-Magyarország, 1974. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-23 / 274. szám
1 m. p ü9L KELíT-MAGYARORiSíAe 9 Az adott szó Több SZEMTONTBÖL IS JELENTŐS évnek a végéhez közeledünk. Pártszervezeteinknek számot adnak az MSZMP X- kongresszusa óta eltelt négy év munkájáról. Most fejezzük be negeydik ötéves tervünk negyedik, sok vonatkozásban döntő évét Az elért munkasikerekkel együtt ünnepeljük hazánk felszabadulásának 30 éves évfordulóját és készülünk a XI. pártkongresszusra, A munkaverseny-mozgalom ebben az évben különös lendületet vett a Szakszervezetek Országos Tanácsának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának és a KISZ Központi Bizottságának felhívása alapján. A felhíváshoz csatlakozva tnankások, szövetkezeti paraszt értelmiségiek, szocialista brigádok országszerte kifejezték azt a szándékukat, hogy a pártkongresszust es a jubileumi évfordulót eredményesebb munkával, a szocializmus építésében elért újabb munkasikerekkel kívánják megünnepelni. A felhívás megjelenése óta egy fél év telt el. Az üzemek és vállalatok dolgozói, a termelőszövetkezeti parasztság, a szocialista brigádok és kollektívák megyénkben is bizonyítottak. Erről tanúskodnak a megtartott háromnegyedévi értékelések. A jól megalapozott, tartalmas, önálló munkaprogramok minden dolgozónak, minden brigádnak és nagyobb kollektívának sikert hoztak. Az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem, a hírközlés, a közlekedés, és az intézmények munkáskollektívái a tervfeladatok teljesítésén túl időarányosan teljesítették, sőt több esetben jelentősen túl is teljesítették a XI. pártkongresszus és hazánk felszabadulása 30. évfordulója tiszteletére tett felajánlásaikat. A KPM nyíregyházi Közúti Igazgatóság dolgozói vállalták; az 1974. éves feladattervet az előirányzott költségszinten belül és a meghatározott minőségben november elsejére teljesítik. Felajánlásuknak szorgalmas munkával már október 25-re eleget tettek, annak ellenére, hogy országos szintű anyaghiány és rendkívüli mostoha időjárás akadályozta munkájukat. A pótvállalást napjainkban tették. A ZÁHONYI ATRAKÖKÖRZET dolgozói az igen jelentős gazdasági vállalások mellett felvették kongresszusi és felszabadulási többletprogramjukba, hogy munkáslakásokat adnak ót úgy ebben az évben, mint a következőben. Vállalták, hogy növelik a munkások szakmai és politikai műveltségét, jobban törődnek a nagycsaládosokkal, a gyermeküket egyedül nevelő anyákkal. A tuzséri vasutasok több mint ezerháromszáz, a komoróiak pedig kétezer-hatszázötven társadalmi munka elvégzését vállalták. A Kelet-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalatnál B kongresszusi versenyfelhívással egyidőben ezernyolcszáz építő csatlakozott a versenyhez. Vállalkoztak többek között a szerződés és program szerinti határidők lerövidítésére, a megemelt 1974 évi műszaki, gazdasági és szociálpolitikai tervfeladatok eredményes végrehajtására. A harmadik negyedév értékelésekor megállapították, hogy a vállalt feladatokat végrehajtották és több területen lehetőség van újabb váUalások tételére. A Nyíregyházi Konzervgyár kétezerötszáz dolgozójának a vállalásában egyebekkel együtt ilyeneket találunk: A hazai konzervellátás kibővítése, a lakossági igények jobb kielégítése érdekében a következő két évben hétezer tonnával tö**’ terméket adunk át a belkereskedelemnek mint 1973-ban. Ennek több mint felét már 1974-ben leszállítjuk. „Maradéktalanul eleget teszünk a szocialista országoknál vállalt exportkötelezettségeinknek. 1974-ben megteremtjük a Dolgozz hibátlanul mozealom telies körű bevezetésének a feltételeit., ár J 975-ben a vállalat egész területén bevezetjük. A város szépítése, a Tiszta virágos Nyíregyházáért mozgalom keretében J 974-ben és 1975-ben két-kétezer társadalmi munkaórát vállalunk.” A KIRAGADOTT VÁLLALATOK s a példák ékesen bizonyítják a megyénkben kibontakozott kongresszusi és fel- szabadulási munkaverseny sikerét, s az adott szó megtartását. Sígér Imre Egyszer már meg kell írni Bezzegéket. Egyszer már föl kell világosítsam valamennyi boldogtalan férjet a világon erről a Bezzeg-misztifikációról, amivel századok óta keserítik az életét — amivel betömik a száját, gúzsba kötik és elkábítják és fejbe vágják, ha moccanni mer, amivel megelőzik és profi- laktikusan lehetetlenné te- szik a világ minden férjének egyesülését a nagy forradalomban, aminek régen ki kellett volna már törni, ha ez a Bezzeg-dolog sok min- den egyéb visszaéléssel egyetemben nem forgácsolná szét a mélységekben forrongó elkeseredés robbantó erejét. Ne tegyen úgy, szerencsétlen férjtursam, nuntha ön nem tnaná, miről van szó, mintha on nem ismerne tíez- begeket. On összehúzza a szemet, gondolkodik, hm — a szó határozottan ismerős, ugye csak nem jut eszebe? OeuoQyis nem jut eszeoe, csak nem meri bevallani — tálán meg önmaga előtt is tagadja. Persze, mert azt hiszi, hogy ez valami speciális dolog, hogy ezt csak az ön gyonge- sége és tehetetlensége tette leaetövé, egyéni nyavalya ez, amit legjobb elhallgatni, eltussolni — hogy más, erős, egészséges, öntudatos férj nem ismeri Bezzegékel —, nem ismeri, nem tudhat róla ebben a vonatkozásban, hiszen.. Hiszen ez az erős, dolgos, öntudatos, valódi férj éppen az a bizonyos, aki önöknél Bezzeg úr szerepét játssza! Vagy mit kerülgetem sokat a dolgot — kimondom kereken mint aki már rájött a nagy titokra — én nagyon jól tudom, hogy önöknél in, én, Bezzeqek éppen én vagyok a Bezzeg úr, az ön házasságát én teszem tönkre, mint példakép és összehasonlítási tárgy — tönkreteszem és elnyomom önt, minden mozdulatommal, minden lélegzetvételemmel, azzal, hogy a világon vagyok, hogy dolgozom, hogy, kénytelen vagyok robotolni és élni „Bezzeg Kovácsik (nevezzük így szerénységemet) nem lopja a napot” — mondja az ön felesége. — „Kovácsik dolgozik, erőlködik, csinál valamitmindenütt ott van, ahol éirvényesülni lehet, feltűnni, előremenni, — azért van a feleségének rendes ruhája, azért mehetnek minden nyáron külföldre” És ön hallgat és nyeli az epét. boldogtalan, és titokban gyűlöl engem, mert én vagyok önöknél Bezzeg, és az én szerény családom az önök Bezzegékje. akiknél minden rendben van, minden jól megii bezzeg, mivel én. Kovácsik. mintaférfi és mintaférj vagyok, önöknél pedig azért megy minden rosszul, mert bezzeg ön nem olyan ember, mént bezzeg én. ön gyűlöl engem — rosszal teszi! Súgok valamit önnek, de vigyázzon, hogy meg ne hallja a felesége. Ha megtudja az igazságot, az ön haja égnek mered és hangosan felkiált, és talán végre mégis rászánja magát, hogy gyűlölködés és iriwikedés helvett inkább összefogóink és csináljunk valamit ez ellen az Atharaff twrn'-nn s ellen. Emberi tudja hát meg, értA TANYA VILÁG SORSA (2.) Távlatok, leltei ősegek A megyei pártbizottság a közművelődés ügyét tárgyalván a jövő feladatainak megjelölése közben így fo- galmazott: „Fokozni kell a városok és községek, felelősségét a tanyák, külterületek ellátásáért, a mozihálózat és a művelődést házak kulturáltságáért, a művelődési igény növeléséért.” Más helyen így szól a határozat: „Fokozott módon kell hozzájárulni a tanyákon, kis településeken, az egyes rétegeknél a társadalmi, művelődési egyenlőtlenségek csökkentéséhez”. A két mondat tulajdonképpen nemcsak oktatási avagy művelődési kérdésekre szűkül, hiszen világos: ezek eszközök ahhoz, hogy a ma élők tudati formálása egyben a jövő tanyai embereinek helyzetét, életmódját is meghatározza. Szabadulás a kötelékektől Ebből következik, hogy a pórt politikai céljai között a formálódó ember okos döntést hozni tudó önálló véleményalkotási készségének kialakítása áll a középpontban. Ehhez kell teremteni olyan gazdasági, művelődési. Igénybeli, oktatási és ellátási szintet, amely a magasabb- rendű, a fejlettebb felé őri- entál. Az, ami elsősorban eszköznek tűnik tulajdonképpen cél, hiszen addig, amíg a tanyai, külterületi ember-tízezrek eljutnak az ítélet magas szintjéig, átalakulnak, formálódnak, fokozott mértékben szabadulnak meg azoktól a kötelékektől, amelyek a magántulajdon, a szellemi hátrány, az elzártság formájában jelentkeznek. Természetes, hogy egy ilyen folyamathoz objektív adottságok is kellenek. Nem lehet elozonleni népművelőkkel a tanyavilágot, nem lehet tévét tukmálni azokra, akiknek villanyuk sincs, nem lehet nagyobb hatékonyságot követelni művelődési és oktatási intézményektől ott. ahol évszaktól függően a közlekedés sem létezik. így merül fel első helyen éppen se meg — minálunk is »an egy Bezzeg úr, az én feleségem is minden második mondatát így kezdi, hogy „Bezzeg...”. Amikor kicsit nyújtózkodni szeretnék, amiko; eszembe jut, hogy a világra én is élni születtem, mint a lepke, vagy szitakötő — név gürcölni és erőlködni és harcolni és küzdeni és kellemet len dolgokat dolgozni. É: tudja, hogy kicsoda képvisel nálunk Bezzeg urat? ön, uram, ön, éppen ön csakis ön, ön és kedves neje Bezzegné őnagysága. Bezzeg, mondja a feleségem, a Kucsera (már mint ön) annál ilyesmi nem fordulhat elő, hogy elseje körül gondjai vannak. Mert a Kucsera komoly ember, aki nem ábrándozik és nyafog, mint te, hanem hivatalt szerzett magának, mert annak a családja is fontos, mert az tisztában van vele, hogy neki felesége és gyermekei vannak és kötelességei a családfával szemben — amiről te mindig újra megfeledkezel az önzésedben. amikor valami felelőtlen kamasznak képzeled magad, aki futkározhatik az ábrándozásai után. Érti most már. Bezzeg úr? Nem gondolja, hogy ezen segíteni kellene? Attól tartok. hogy hiába. Az ön felesége, ha ez az írásom a kezébe kerül, azt fogig mondani: ..Bezzeg Kovácsik fmár mint szerénységem) dolgozik, erőlködik, csinál valamit — látod. mgg*nt cikke ielenf meg az nfsán- ban akármélven marhaság fő. hwi men*--,e*itf — azért tv*»? <1 íoÍoqX'vZ*t£>lc99.., 2Z Q, dolog. Bezzeg barátom. Karinthy Frigyes a közművelődés kapcsán a villamosítás kérdése. A gondos számítások szerint a 30 lakáson felüli településeken ez az ötéves terv végéig megtörténik. Itt egy-egy fogyasztóra 12 ezer forintos költség esik. Ugyanaltkor teljesen kihagyhatjuk a számításból a 10 lakáson aluli tanyákat, már csak egyszerű pénzügyi kérdés miatt is: itt 120 ezer forint egy-egy lakás villamo- sítása. A megyében 103 ilyen tanya található, ezeken jelentős változás aligha várható- Ha ideszámítjuk, hogy ezeken a szórványtanyákon ma is tart az Önfelszámolási folyamat, akkor az itteni villamosítás ésszerűtlensége azonnal érthetőbbé válik. Mintegy 10 évre tehető az az időszak, amíg a 20 és 30 lakásű tanyák villamosítása megtörténik. Ehhez hozzávéve a távlatilag elképzelhető vezetéképítést a 10 és 2D lakásos külterületekre, a mostani árszinten számítva is meghaladja a 20 milliós költséget ez a munka. Érthető, hogy ilyen körülmények között elsősorban az iskolák ag- regátorral történő ellátása szerepelt a pragramban, hogy legalább az oktatási intézmények tölthessenek be bizonyos művelődési, központi funkciót. Ez a jó rendszer mondta ki az ítéletet a tanyai művelődési autók fölött, teszi égetővé a könyvtárak jobb ellátását, az áúoipány gyakoribb cseréjét Fontos helyet kapnak ezen kívül a tanyai óvodák — 14 van jelenleg —, valamint a már említett kollégiumok. Mindezt azért kell összekapcsolni a villamosítással, hiszen ma, korszerű technikai felszereltség nélkül, feltételezve az áramot, nem lehet se intézményes, se önművelődésről beszélni. Ellentmondások Kiegészítve ezt ismét néhány adattaL Szabolcs-Szat- márban a tanyai lakások fele nincs villamosítva. Száz lakásra ugyanakkor 102 család jut. fgy, sajnos, ezek a területek zártak maradtak és előreláthatóan gyors ugrás nem várható. Így aztán tanya és tanya között is mélyül az ellentmondás, hiszen míg a 100 lakoson felüli 220 külterületi lakott helyen eredményesen befolyásolja a korszerű hírközlés és technika a gondolkodást, éppen az elmaradottabb vidéken stagnál a művelődési szint, az igény. Nagyon okos elhatározás az a megyei tanácsi szervek részéről, amely elvként mondja ki, hogy a művelődésügyi feladatok nem szoríthatók a települések nagyságrendi kategóriájába, hiszen itt nem építési és egyszerű település- fejlesztési kérdésekről, he nem emberek tartalmasabb életéről van szó. Mindebből következik, hogy a tanyavilág művelődési helyzetének módosítása nem egyszerűen csak állami feladat. Tény, a fő kötelmek a községek és városok tanácsaira hárulnak, mellettük azonban föltétlenül szerepet kell hogy találjanak, az eddigi gyakorlatot bővítve a népfront. a más társadalmi és tömegszervezetek, a. gazdálkodó egységek is. Azok az akciók, melyek a tanyai iskolák tv- és ».«fregátor-ellátá- sát biztosították jelezték: itt van a nagy tartalék. Most azonban inkább a tartalmi kérdések kerülnek előtérbe, melyek egy-egy település értelmiségének az eddiginél aktívabb szerepet tételezik fel. Amikor az iskolák fontosságát, közoonti szerepét hangsúlyozzuk, indokolja ezt a jövő is. A fennmaradásra kijelölt helyeken ugyanis a körzetesítés ellenére az alapfokú ellátást biztosító alsó tagozatok még hosszú ideig működni fognak ugyanakkor a felszabaduló tantermek újabb művelődési létesítmények életrehívását kínálják. A vonzáskörzetek hatása ellenére ugyanakkor az olyan iskoláit mint az abapusztai, butykatelepi, sóstóhegyi a jövőben is nyolc osztállyal működik majd. Világos, hogy a mai 11 olyan tanya száma, ahol könyvtár, illetve klub is található éppen az iskolákra építve gyarapodhat.Sorolhatnók még a példákat, amelyek azt mutatják, hogy a fejlesztések nem a kategóriákból, hanem a realitásokból indulnak ki. A Nagy tanyán, a Varjúlaposon, Felsősimán, Dózsaszőlőben, elkészülő óvodák, a Rozsrét- bokorban található iskola különleges elbírálása mind jelzik, hogy az emberi meggondolások az alapvetőek. Hasonló a terv a könyvtári hálózat, a letéti és fiókkönyv- tárak bővítése terén is. És itt lép, be egy újabb tényező, amely kétségtelen a gazdasági célokkal is összefügg. de nagymértékben művelődési is: ez az épülő úthálózat. Összedőlő crhálózat Az út, a településeket ősz- szekötő érhálózat teszi lehetővé a körzetesítéseket, iskolabusz révén, a mozgást olyan művelődési csoportok, együttesek számára, amelyek új színt vihetnek egy-egy ma zárt tanyára. Ezek vezetnek el & tanyai diákotthonokba is, ezek is egy tényezőt jelentenek, mely alkalmas arra, hogy a külvilággal való kapcsolat normalizálódjék. Tételezzük fel az elképzelések fokozatos, tervszerű megvalósulását, és ákkor máris adódik a fejlődés kézzelfogható jele: az egyre csökkenő távolság, a javuló művelődési, oktatási ellátás fokozatosan neveli az igényesebb embert. Mi minden jár ezzel együtt? Nyilvánvaló egy életformaváltás óhaja, sőt követelése. Ebbe beletartozik az egészségügyi ellátás javítása. Ez ma megoldatlan, s reménytelenül hosszú folyamatnak ígérkezik, hacsak nem születik olyan és? I ::rű orvoselosztási norma, amely a ma távoli vidékek részére legalább a falvakéhoz hasonló esélyt biztosít Ezzel szervesen összefüggő, hogy a tanyai ember jobban kívánja a jó és egészséges vizet is. Ehhez minimálisan 657 kút fúrása szükséges. Mindez egymagában 24 milliós költséget jelent Sorolhatjuk a jogos igények között az ár- és belvízvédelmet, a mostaninál korszerűbb buszközlekedést, a jelenlegi 94 telefonon kívül segélykérő állomások, felsze- relős-H, a léleksfámnak megfelelő kereskedelmi hálózat létrehozását, a mozgó szolgálta- tások, javítások jól szervezett rendszerét Mindezek a megoldások — ha előreláthatóan hosszú távon is —, lényegében egy átmeneti korszakot jelölnek. Ml a jövő? Lényegileg egy-egy községbe település, egy-egy tanyaközpont város melletti létezése lakóhelyi jelleggel. Ez viszont csak akkor érhető el, ha már most olyan ésszerű telekgazdálkodás folyik falvainkban és városainkban, amely szinte kínálja a beköltözési lehetőséget. Sajnos éppen a fejlesztésre kijelölt helységekben van gond a telkekkel. így ha szükséges, egv ma talán jónak tűnő távlati terv módosítása is elképzelhető. A tanyavilág, a külterületi lakott helyek sorsát tehát ha időben nem, de tendenciájában előre lehet látni. Hisszük, ez a jövő a tanyaiak számára is kedvezőbb, még akkor is ha ma vannak, akik nehezen értik meg: egy megváltozott termelés! és társadalmi körülmény közepette a múltbeli örökség ilyen fajtája is csak ideig-óráig tarthatja magát. Bürget Lajos Kongressznsi versenyben Kozma Lászlőné Naponta mintegy 150 —160 ezer liter tejet fogad a nyíregyházi tejüzem és tejporgyár. Ebből megközelítőleg 45 ezer liter tej kerül közvetlenül fogyasztásra. Egy másik nagyobb részből vajat készítenék. Ezeken kívül tejföl, tejszínhab, habtejszin, iskolatej és kakaó, valamint tejpudding sorakozik a gyártmányok között Már ismert, hogy ugyancsak a nyíregyházi üzem gyártja — mintegy napi 90 ezer liter tejből — a sovány és zsíros tejport is. A korszerű technológiával berendezett üzem 250 dolgozót — többségében nőt — foglalkoztat. A tejüzemben kilenc szocialista brigád alakult és tagjai lelkesedéssé} valósítják meg az új gyár kollektívája által elfogadott kongresszusi munkafelajánlásokat A szocialista brigádok között jól teljesíti feladatait a Váci Mihály nevét viselő brigád, amelynek tagjait az üzem körüli parkosításnál, a kommunista szombatokon végzett kiemelkedő teljesítményeknél, a brigádtagok önkénzésénél mindig megemlítik az értékelések. Az egész évi, mintegy 800 millió forint termelési értéket előállító üzemben havonta értékelik az elért eredmé- nyékét. Amikor november 7-ét ünnepelték, köszöntötték a verseny legjobbjait is. A tej felvásárlást eddig 112 százalékra teljesítették. A szállítások nélkülözhetetlen kellékét, a gépkocsik műszaki állagát növelték, s öt százalékos anyagtakarékosságot értek eddig el. A Szabolcs-Szatmár megyei Tejipari Vállalat nyíregyházi üzemében élővé tették a dolgozók munka verseny- mozgal- ’ mát. A rendszeres értékelés növeli a vetélkedők munkakedvét s a XI. pártkongresszus tiszteletére indított szocialista munkaversenyben nap mint nap kimagasló eredmények születnek. A képen: Kozma Lász- lóné, a Vád Mihály szocialista brigád tagja óránként 2400 literes polipack tasakos tejet rak ládákba. Hammel József felvétele * V
