Kelet-Magyarország, 1974. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-23 / 274. szám

WCT/ET-MAOYARORR2 k«s W7*: fxjvemUei* m Szülők fóruma: S GYEREKEKNEK 8 CVERíKEKMK ü GYEREKEKNEK Összekötő élményvilág Sok szülő panaszolja: a gyermek korán önállósít ja magát, külön programokon töri a fejét, nem érzi ma­gát jól a családi körben. Ezek a gondok főleg 10 éves kor körül jelentkeznek, és mondjuk meg őszintén: az idők múlásával mind súlyosabbakká válnak. A csalá­dok szerkezete bomlik meg, a fiú vagy leány nem ta­lálja helyét a szűkebb közösségben. Hogy mindig a gyermek a hibás? Nog ezt nem mondhatjuk, hiszen ahhoz, hogy a gyermekek a szülői körben jól érezzék magukat igen sok minden kell. Az első az. hogy már kisgyermek kortól a gyerme­kek és szülök közös élménye jellemezze a szabad idő­ben együtt töltött napokat. Kétségtelen, sokszor ne­héz, és úgy tűnik áldozatos dolog a hétvégéket, a nya­ralásokat a téli ég tavaszi szüneteket úgy szervezni, hogy az idő alatt a leányok és fiúk kedvét is szolgál­juk. Pedig minden innen indul el. Egy-egy családi üdülés emléke évekre ad élményt. Igaz, ez sok ener­giát leköt, a szülő esti szórakozásai elmaradnak, de mindent kárpótol az egész évben erről a két hétről be­szélő gyermek Nem kétséges, hogy hasonló vonzerőt jelentenek a vasárnapi séták is. Amikor az édesapa megértve a gondot bóklászik a sóstói erdő fái között ágast keresve a csúzlinak. Amikor édesanya lelkesen ül be a csónakba egy menetre. Mert ezek a látszólag igen kis megnyilvánulások alakítják ki az együttlét szép emlékeit. Sok olyan kisgyermek körében végeztünk felmé­rést, akik rendszeresen társaik szüleiknek a hétvégi programok idején. Szinte el sem sorolható, milyen ap­róságok ragadnak meg. (Virágszedés, indiánosdi a szü­lőkkel, hegymászás avarban hempergőzég stb.) Nem, feltétlenül a nagy és látványos dolgok maradnak meg a gyermekben, hanem elsősorban azok. melyek azt igazolják számukra, hogy nem jelentenek terhet, nem kényszerből voltak a szülőkkel. Az agyonfegyelmezett, a szülőket a kiránduláson, a sétán is csak fegvelme- zettnek é* fegyelmezőnek látó gyermek érthetően mond nemet a közös programokra. A közelmúltban Lillafüreden egy szép őszi vasár­napon volt mód arra, hogy az erdő kellős közepén lát­hassuk: mit is jelent a család jól összeszokott kis együttese. Apró gyermekek, óvodások és kisiskolások sokasága baktatott kis hátizsákkal, gyűjtötte a gallyat szalonnasütéshez, fejelt a fűben apukával és így to­vább. Ezeken a módszereken át alakul ki a gyermek­ben a természetszeretet, dől el benne a jövő legjobb szabadidő-felhasználása Is. Az így növekvő gyermek később tg hisz a családi együttes program sikerében, nem rémítj az örök figyelmeztetés, megérti, hogy a legjobb barát a szülő. A gyermek és szülő kapcsolata éppen Itt nyeri el a legfőbb tartalmat. Mert nem csorbul a tekintély, de nő a barátság, a leány vagy fiú éppen a szülőhöz mért norma alapján tudja kiválasztani társai közül is a ba­rátot, és az otthoni példák segítik saját szórakozásának szervezésében. Vagyis nem vész kárba a fáradozás, hi­szen a szülők legérzékenyebb pontján, az érzelmi kap­csolatok síkján jön létre az a fonál, amelyet nem sza­kít el se a társaság se az életkor. Természetesen nem szűkíthetjük az élményszerzést csak a természetjárásra, a kirándulásra és üdülésre. Hogy ez kapja mégis a nagyobb hangsúlyt annak oka az, hogy a szülők többsége nem rendelkezik máskor elég szabad idővel. Mindazonáltal senki nem rhondhat le az esti beszélgetések, mesék, a közös olvasmányok öröméről és lehetőségéről. Amíg a gyermek úgy érzi, hogy nem nyűgnek tekintik, addig a kapcsolatokkal nincs is baj. A hibát a legtöbben ott követik el, hogy saját szabad idejüket a gyermeké elé helyezik, és a jogok-kötelességek szövevényében gondolkodnak. Pe­dig végtelenül egyszerű a képlet: a gyermeket megtar­tani érzelmi közelségben csak áldozatvállaló szülői magatartással lehet. Nem túlzás ha azt mondjuk: a gyermeknek a csa­ládhoz tartozását, ragaszkodását csak ezekkel a kis korban adott élményekkel lehet megalapozni. Egy-egy otthoni, énekkel eltöltött este, egy emlékezetes közös napi program, a szülők oldott, emberi frissessége, a játék nagy varázslata kovácsolja össze a családot. Itt kezdődik minden, s aki ezt a kezdetet nem szalasztja el, később sem kell hogy panaszkodjék arra, hogy egyedül maradt. Mert ahogy a szülő a gyermekkorban, úgy a felnövekvő gyermek felnőtt fejjel több mint csa­ládtag: igazi barát. B. L Ölbey Irén: Diófa Verebek télen Lángol a nap fényesen, diófa ring a hegyen. Terebélyes az a fa, néha felnyög sóhaja. Áldottak a hajnali bíbor tűzben ágai. Haj, diófa, diófa,~ mennyi sok a diója. Nem veri azt senki-le,' mikor eljön ideje, leveri az ősz szele, terítve a föld vele. A zöld burok kifestik, barna rajkó kiesik. Jaj de finom a dió, megérdemli, aki jó. Fenn a csillogó hegyen, teleszedem a zsebem. Tél-idő volt s a verebek kinn a fákon nagyon fáztak, ki is néztek maguknak egy nem rég épült szép nagy házat. „Költözzünk be, elég nekünk néhány szoba, néhány oszlop,” — csiripelték s már hordták is sok cirkusszal a cókmókot. No, volt is ott szemét, szalma, veszekedés, szörnyű lárma, amíg behurcolkodtak mind a tündöklő, fényes házba. Ámde akkor a házmester jött haraggal s nagy seprűkkel s ordítozott: „Kifelé mind, ronda banda, innen tűnj el!” ‘Kisurrantak a verebek siránkozva, keseregve: „Miért épült ez a nagy ház, ha nem szabad lakni benne.” TÖRD A FEIED1 Vízszintes: 1. Megfejtendő (második négyzetben: RA). 6. Latin kétjegyű magánhangzó. 7. Azonosak! 8. ERRE egynemű betűi. 9. Kikötő. 11. Vissza: névelők. 12. Mohamedán ál­lam. 14. Létezett. 18. Megfej­tendő. 18. OA. 20. ...Gogh. 21. Lángol. 22. összevissza lát! 24. Érzékszerv. 25. Angol hosszmérték. 27. Ez évi. 28. Megfejtendő. 29. Kellemes egynemű betűi. Függőleges: X. Befut, megérkezik, el­jut. 2. Feltételezés. 3. Kar­mol. 4. Azonos betűk. 5. Európa és Ázsia határa. 6. Névelővel, berögzött rossz szokás. 10. Világtalan. 11. .„-park (állatkert). 13. Hó­naprövidítés. 14. Némán ví­gan! 15. Megfejtendő. 17. Égitest. 19. Vissza: ...Hari. 21. Díszfémpénz. 23. Portéka. 21. összevissza old! 26. Orvos neve előtt is ez áll. 27. Ró­mai 49. Megfejtendő: Négy, a világ óriás folyói közül: vízszintes 1, 16, 28, függ. 15. Múlt heti megfejtés: Mississippi — Nilus — Le­na — Amazonas. Kön- ív jutalmat nyertek: Végh Zoltán Öszölő út 193-, Tolnai Anikó, Stadion út 4. sz. Lordovics László, Véosei út 15. II. em. 5. sz. Vala­mennyien nyíregyháziak. Mit csinált a kismalac télen? Egyszer volt, hol nem volt,, egy erdő szélén volt egy szép kis ház. Abban a házban la kott egy vén ember, egyet­len kismalacával. Úgy sze­rette ezt a kismalacot, mint­ha a gyereke lett volna. Úgy beszélgetett vele éppen. Az meg úgy értette a szót, mint­ha igazán ember lett volna a malac. Mindig együtt mentek az erdőbe. Az öreg­ember ott gombát, makkon., földiepret és egy kis fát szedegetett. így éldegéltek kettecskén. A kismalac eb­ben a munkában is segített az öregnek, mert kitúrta a legszebb gombákat és oda­vezette a legtöbb földieper­hez a gazdáját. Mintha csak érezte volna, hogy segíteni kell egymáson. A nyár és az ősz el is telt szépen, mert az érd) bőségesen táplálta őket. De jött a hideg tél. Fázni éppen nem fáztak, mert fa volt elég, de bi­zony az eleség elfogyott. Nem volt semmi. Már igen búsult az öregember: mi lesz velük? A kismalac egy szép napon kiszaladt a házból és elindult valami élelmet ke­resni. De alig ment egy jó puskalövésnyire, meglátta egy nagy farkas. Az meg­örült. hogy jó pecsenye lesz számára a szép kis kövér malac. De az nem hagyta magát megfogni, hanem ott ■I TI n .M , bebújt egy, nagy hőkupacba­, Úgy belebujt,. hogy naég a f arkilteájá sem látszott ki.' A farkas meg megállt ott és elhatározta, hogv nem hagv- ja ott a kupacot, mfg a kis­malac ki nem jön belőle. Igen, de a vadászok arra jártak, és mikor a farkast meglátták, 'azt meg is lőt­ték. A kismalac, mikor hal­lotta a farkas ordítását, tud­ta. hogy az ordas bajba ke­rült, kimászott a nagv ku­pacból, ami nem is hó volt egészen, mert nagy levélhal­maz volt, amire ráesett a hó. De alatta annyi sok széo gomba volt, hogy a kisma­lac még annyit egyhelyben sohasem látott. Meg is örült nagyon a drága kincsnek mert az most kincs nz ő öreg gazdájának a számára. Ki is bújt, az öreg gazdáját hívni kezdte úgy, amint máskor is szokta. Megfogta a kabátja alját és húzta ma­ga után. Az öreg, mikor oda­ért a nagykupachoz, majd­nem sírt örömibe, mert any- nyi gombát szedett fel. hogy nekik is bőven volt mit en­ni, meg a faluba is vihetett belőle, ott eladta és vett ke­nyeret meg korpát belőle. A kenyeret magának, a korpát a kismalacnak. (Szirmai Fóris Mária gyűjtése) Jevgenyij Vinokurovs Nyárfák állnak Nyárfák állnak az úti haraszttal könnyed-tisztán nyugtalanul Emberek ültették be tavasszal ^ hűségükről örök tanúkul ** Nem tudom én, kik, hol van a házuk csöppnyi tanyájuk merre lapul Azt akarom csak Teljen az éltük tisztán könnyed-nyugtalanul A nyíregyházi Kisegítő Is­kola és Nevelőotthon 556-2. számú Makarenko Úttörő­csapat életéről szóló tudósí­tással kezdjük e heti postán­kat, majd. beszámolunk a zá­honyi általános iskolások ok­tóberi híradójáról és a me­gyei úttörőelnökség néhány programjáról. Szabó László, az úttörő- és otthontanács titkára a követ­kezőket írta: f „Úttörőcsapatunk a „Nem térkép e táj” expedíció ke­retében csapatszinten a „Mi­enk az ország, magunknak építjük”, rajszinten kisdobo­saink a „Kincskeresők” és úttörőink az „Úttörő előde­ink és utódaink” akciók tel­jesítését vállalták. A Magyar Úttörők Szövet­sége országos elnöksége fel­hívására a nyíregyházi Dózsa Termelőszövetkezet répaföld- ján pajtásaink részt vettek a betakarítási munkában. Lel­kiismeretes, jó munkájukért csapatvezetőségünk a kéthe­tenként működő úttörőrádió­ban jutalomműsort adott szá- inukra. Ebben az évben kialakítot­tuk az „Egy őrs — egy szo­cialista brigád” mozgalmat, így közvetlenebbé vált a kap- csolat a pajtások és a brigád­tagok között. A Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom emlékére rendezett ünnepsé- günkön részt vettek a nyírte­leki „Izzó Acél”, ,,Zalka Má­té”, „Kozmosz”, a háziipari szövetkezet szolgáltató részle­gének „Béke” és „Május 1”, valamint az'V. számú Volán „Zrínyi Hona” szocialista brigádjai. Eljöttek a Zrínyi Ilona és a Kölcsey Ferenc Gimnázium patronáló KISZ- szervezet képviselői is. Az ünnepség a pajtások és a brigádtagok beszélgetésével zárult, l Úttörő­posta Megjelent a záhonyi isko­lások úciöröhíradójának ok­tóberi száma. Az újságban részletesen foglalkoznak a pajtások Záhony és környé­kének felszabadulásával. Nagy Zoltán 7/b osztályos ta­nuló battonyai élményeiről számolt be, valamint felidé­zik a csapatparlamenten tör­ténteket. Szó esik még kirán­dulások, kerékpártúrák szer­vezéséről, egy budapesti lá­togatásról a Szovjet Tudó- miny és Kultúra Házában. Nem maradt ki a lapból egy emlékezetes akadályverseny élménybeszámolója sem, ame­lyet az őrsök állítottak össze. HÍREK November 29-én úttörőel­nökségi ülést tartanak Nyír­egyházán. A napirenden há­rom téma szerepel. Megbe­szélik az úttörővezetőkhöz szóló pályázati felhívást, amely az úttörőmozgalom megalakulásának 30. évfor­dulójára készült, s melyben azt a feladatot kapják az úttörővezetők, hogy dolgoz- zák fel a csapatok eddigi történetét. Szó lesz az intéz­kedési terv elkészítéséről is, amely hazánk felszabadulá­sának 30. évfordulójának megünneplésével kapcsolatot kiemelt rendezvényeket tar­talmazza. Az utolsó napi­rendi pont keretében tájé- koztató hangzik el a nyíregy­házi főiskolában folyó moz­galmi munkáról. ★ A járásokban most zajla­nak a Radnóti Miklós- és a Váci Mihály-szavaló. rse- nyék döntői. Járáson cént 2—2 pajtás jut be a decem­ber 6-án sorra kerülő me­gyei döntőbe, melyet a Sza­muely Tibor Uttörőházban rendeznek. ( íhát-.X VXKiíi flíS?.'*;*!: GYŰRŰS MADARAK Az egyik napsütéses őszi reggelen furcsa látogatója akadt az V. b-nek. Egy vil- lásfarkú fecske tévedt be az osztályterem . nyitott abla­kán. Bizonyára a falon ül­dögélő kövér legyek csalo­gatták az iskola közelébe ős talán azok egyikét üldözve jutott a tanterembe. Odabent éppen biológia óra folyt. Mária néni a táblánál állt és onnét magyarázott a gyerekeknek. A kis' fecske megjelenésére az óra termé­szetesen félbeszakadt. • A gye­rekek felugráltak' a padok­ban és óvatosan megfogták a kis jövevényt, mely rémüle- ■ tében nem találta meg, a ki­felé vezető utat és a szom­szédos csukott ablakon ke­resztül próbált kijutni a sza­badba. — Vigyázzatok nagyon, nehogy megsérüljön a szár­nya — figyelmeztette a gye­rekeket Mária néni — simo­gassátok meg. azután eresz- széfek ki szépen az ablakon. Ekkor azonban Laci hirte­len felkiáltott: ,— Mária néni, gyűrű van a lábán! Ezy pillanat alatt mind- nváían köréje seregiettek. Valóban, a madárka csödi*n aoró alumíniumból készült gyűrű volt. Feliratát is sike­rült kiböngészni: Varsovia B 16528, ez állt a kis fémla­pocskán. Mária néni mind­ezt gondosan felírta magá­nak, maid miután a gyere­kek valamennyien megsimo­gatták a fecske a Célkék fe­jecskéiét. kieresztették az ab­lakon. Boldogan rendít el á kis vándor, búcsúzóul még kanyarodott egvet az iskola udvara felett, azután eltűnt. — Na gyerekek — mond‘a . Mária néni . — ezt jelenít, nünk kell a madártani in­tézetnek. Ott tartják nyil­ván a hazai gvűrűzéssel kap­csolatos adatokat. Még ott az órán meg is fo­galmazták a levelet, megír. ták a gyűrű számát, a meg­kerülés helyét és idejét, Jós­ka pedig a nagyszünetben átszaladt vele a postaépü­lethez és becsúsztatta a kis piros gyűjtőládikába. A következő hetekben az­után az egész osztály izga­tottan várta a választ, amely végül annak rendje és módia szerint meg is érkezett. Az adatok időközben megjárták Varsót, ahonnét a lengyel szakemberek megküldték a kis fecske jelölési adatait* Mint írták, fészekben üiő fiókaként gyűrűzték négy testvérével együtt egv Var­só környéki faluban és most útban Afrika felé, tévedt bft a magyarországi iskola tan­termébe. — Azóta talán már meg is érkezett Afrikába -— mondta Jóska a legközelebbi biológia órán, amikor a levelet az egész osztály előtt felolvas­ták. — Könnyen lehetséges — válaszolta Mária néni — a fecskék nagyon gyorsan re­pülnek. — Azután hozzátette: —- A madárgvűrűzésről maid egv későbbi órán fogunk be­szélni. Most csak annyit je­gyezzetek meg. hogv ezzel a módszerrel derítik-fel a ván­dormadarak téli szállását, kanunk adatokat az egves fajok életkorára és még sok más érdekes tudományos kérdésre vonatkozóan. A mi kis fecskénk csak egvike a sok-sok ezer mevkerülérnek szerte a világon. Ezért fon­tos, hogv a gyűrűzött madár adatait nvomban megküldjék, a madártani . intézetnek, ahonnét azokat a me«rfe1<alo helyre továbbítják, va<?v ha hazai gyűrűről van szó. a törzskönyvekben ke^e^’k meg a k*e'feszítő ^óntokat. Az i>v kan ott eredmények mm rí­mmel se^'tséget nvújt<mai{ vhhoz. hogv a mée ki nem -terített ..titkai­nak” nyomára bukv--v,as. sunk. Schmidt Egon % «

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom