Kelet-Magyarország, 1974. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-07 / 261. szám

4 lö^f. íiuvcITTi^n ^ Kitüntetések Dr. Tar Imre átadja a kitüntetést Kábái József nyomdásznak. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 57. évfor­dulója alkalmából dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első „ titkára kitüntetéseket adott át szerdán, a megyei pártbizottságon. f A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Szocialista Hazá­ért Érdemrenddel tüntette ki Kábái József veteránt, a Nyírségi Nyomda nyugdíjas gépmesterét. A Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adomá­nyozta Alexa Lászlónak, a megyei pártbizottság titká­rának. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát adományozta Csisz- tu Lászlónak, a nyíregyházi járási pártbizottság osztály- vezetőjének, Tinái Gyulának, a mátészalkai városi pártbi­zottság titkárának, Vida Kál­mánnak, a megyei pártbi­zottság munkatársának. A Munka Érdemrend bronz fokozatát adományozta Bács­kái Antalnak, a megyei párt- bizottság oktatási igazgató­sága tanárának, Czapp Fe­rencnek, a vásárosnaményi nagyközségi pártbizottság titkárának, Mátyók Lajosnak, a kisvárdai városi pártbi­zottság munkatársának, Tö­rök Istvánnénak, a megyei pártbizottság adminisztráto­rának. A Parlamentben vette át a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést Sinka Antalné, a megyei párt-vb tagja. Vincze Lajos, a Sza­mos menti Állami Gazdaság alapszervi párttitkára, a Munka Érdemrend ezüst fo­kozatát Diczkó László, a nyírbátori városi pártbizott­ság első titkára, Páli Géza, a Kelet-Magyarország kul­turális rovatának vezetője. A megyei pártbizottságon tartott ünnepségen további kitüntetések átadására is sor került: a megyei pártbizott­ság gépjárművezetői közül hétszázötvenezer kilométer balesetmentes közlekedésért a KPM plakettel és elismerő oklevéllel tüntette ki Bakk Endrét, ötszázezer kilométer balesetmentes közlekedésért pedig Mihalkó Pált. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát adományozták dr. Bökönyi András ügyésznek, bronz fokozatát dr. Rajka Sándornak, a megyei bíróság tanácselnökének. ★ Kitüntetéseket adtak át szerdán a KISZ megyei bi­zottságán. Az ünnepségen részt vett Koncz Károly, a megyei pártbizottság osztály-' vezetője. Szilágyi József, a KISZ megyei bizottságának első titkára köszöntötte az ifjúsági szövetségben, és an­nak segítésében huzamosabb ideje kiemelkedő munkát végzőket és nyújtott át ki­tüntetéseket. A KISZ Központi Bizott­sága Ifjúságért Érdemérem kitüntetésben részesítette Tóth Gézát, a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsának tit­kárát, Tóth Kálmánt, a Ke­let-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat igazgató­ját. Gilányi János, a Nyír­egyházi Széchenyi István Közgazdasági Szakközépisko­la igazgatója a kitüntetést a nyugdíjas központi ünnepségen, Buda­pesten vette át. A KISZ Érdemérem ki­tüntetést adományozták Lip- pai Józsefnek, a kisvárdai járási pártbizottság munka­társának, Nagy Istvánnak, a nyírbátori városi KISZ-bi- zottság titkárának, Szűcs Fe­rencnek, az Ujfehértói Épí­tőipari Szövetkezet elnöké­nek, a községi KISZ V. B. tagjának, Papp Olgának, a kállósemjéni községi könyv­tár vezetőjének, a KISZ já­rási bizottsága tagjának, Majkrics Istvánnak, a Nyír­egyháza Dohányfermentáló Vállalat KISZ-alapszervezete titkárának, Herczku György­nek, a nyíregyházi járási KISZ-bízottság titkárának. Az Országos Vízügyi Hi­vatal elnöke „A vízgazdál­kodás Kiváló Dolgozója” ki­tüntetésben részesítette Szarka Endrét, a KISZ me­gyei bizottsága munkatársát. A KISZ Központi Bizott­sága Kiváló ifjúsági vezető kitüntetésben részesítette Mi­iéi Lajost, az MSZMP me- gyei oktatási igazgatósága tanárát, Bíró Miklósáét, a mátészalkai városi pártbi­zottság osztályvezetőjét, Bancsi Árpádot, a mátészal­kai járási KISZ-bizottság titkárát, Siklós Adámot, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa politikai munkatársát, Tanyik Andrást, a buji Uj Élet Tsz KlSZ-alapszerveze- tének titkárát, Simon Mi­hályt, a Magyar Posztó nagy- kállói gyára pártalapszerve- zetének titkárát, Bradács Má­riát. a nyírbélteki művelődé- si ház igazgatóját, a KISZ járási bizottsága tagját, Ve­res Jánost, a nyírbátori vá­rosi KISZ-bizottság tagját, Gyene Erzsébetet, a gacsályí Dózsa Tsz KISZ-alapszerve­zetének titkárát, Illyés Mag­dolnát, a tunyogmatolcsi művelődési ház gazdasági elő­adóját, alanszervi kulturális felelőst, Órendi Irént, a KISZ megyei bizottság tag­ját, Rutkai Mihályt, a KISZ nyíregyházi járási bizottsága tagját, Bohács Pált, a KISZ kemecsei községi csúcsveze­tőség titkárát, Békési Antalt, a záhonyi csomóponti KISZ- bizottság vb-tagját, Kubasi Zoltánt, a KISZ nyíregyházi városi bizottsága vb-tagját. Szatmáry Imrét, a KISZ nyíregyházi városi bizottsága tagját, Varga Lajost, a fá- biánházi tsz KlSZ-alapszer- vezetének titkárát, a KISZ járási bizottsága tagját, dr. Mezősi Pált, a megyei tanács KISZ-csúesvezetőségének tit­kárát, Kocsor Dezsőt, Záhony MÁV Pft-főnökség KISZ- alapszervezetének titkárát. A KISZ Központi Bizott­sága Aranykoszorűs KISZ- jetvény kitüntetésben része­sítette: Elek Emilt, a Kelet- Magyarország szerkesztősége és a Szabolcsi Ifjúság című megvei tájékoztató munka­társát, Magyar Endrét, a KISZ fehérgyarmati községi bizottsága titkárát, Sebők Máriát, a kisvárdai járási úttörőtanács elnökét, V áss Endrét, a MOM mátészalkai gyáregysége KtSZ-csúcsveze- tőségének titkárát, a KISZ városi bizottsága tagját. A KISZ Központi Bizott­sága Dicsérő oklevelét kapta Rét tervet ötvöztek A földszintestől a négyemeletesig — Városépítés Mátészalkán Katona Agnes, a KISZ me­gyei bizottságának aktívája. A KISZ KB Vörös Ván­dorzászlaja kitüntetésben ré­szesült: a Kisvárdai Besse­nyei György Gimnázium és Szakközépiskola iskolai KISZ-vezetősége, valamint a Nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium és Szakközépis­kola iskolai KlSZ-vezetősé- ge. A kitüntetéseket az is­kolákban adták át. Uttörővezetői Érdemérem kitüntetést adományoztak Kassák Ferencné újfehértói csapatvezetőnek, Ferenczi István nvírmadai igazgatóhe­lyettesnek, a járási úttörőta­nács tagjának, Margitics Mi- hályné záhonyi rajvezető­nek, File Ervinné t vásárosna­ményi raj vezetőnek. Kiváló úttörővezető kitün­tetést adományoztak Oles- nyovics József, bökönyi csa­patvezetőnek, Rudda Mihály- né, vásárosnaményi rajveze­tőnek, Kocsmáros István, csengerújfalui csapatvezető­nek, Somjai Jánosnak, a nyír­bogán Rákóczi Mezőgazdasá­gi Termelőszövetkezet párt­titkárának. Somosi Antal új­fehértói csapatvezetőnek, a járási úttörőtanács tagjának, Nagy Gábornak, a nyíregy­házi 12-es számú iskola úttö­rőcsapata rajvezetőjének. ★ A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 57. évfor­dulója alkalmából a mun- kásőrséggel való együttmű­ködésük, elvtársi segítség- nyújtásuk, illetve huzamo­sabb időn át végzett eredmé­nyes munkájuk és példamu­tató szolgálatuk elismeréséül a munkásőrség országos pa­rancsnoka kitüntetéseket adományozott. A kitünteté­seket dr. Tar Imre, a megyei partbizottság első titkára adta át szerdán, a munkás­őrség megyei parancsnoksá­gán. A Haza Szolgálatáért Ér­demérem arany fokozatával tüntették ki Bíró Lászlót, a Nyíregyházi Városi Tanács elnökét, Csepelyi Tamást, a nagykállói járási pártbizott- ság első titkárát, Nagy Já­nost, a nyíregyházi járási pártbizottság osztályvezető­jét, Oláh László nyugdíjast, Rápolti Ignácot, a szamosbe- esi Dózsa Tsz elnökét, Szabó Gyulát, a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat pártbizottságának titkárát, Bálint János kisvárdai mun­kásőrt, Cseh István fehér- gyarmati szakaszparancsno­kot, Tatár Péter vásárosna­ményi munkásőrt, Tölgyesi Józsefet, a nyíregyházi városi zászlóalj parancsnokhelyet­tesét, Varga János nyírbátori munkásőrt, Szokolai Sándort, a megyei pártbizottság mun­katársát. A Haza Szolgálatáért Ér­demérem ezüst fokozatával tüntették ki Alexa Sándort, a tiszalöki nagyközségi pártbi­zottság titkárát, Tóth Kál­mánt, a KEMÉV igazgatóját, Vincze Józsefet, a megyei Allatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatóját, Dózsa Ede híradó szakaszparancs­nok helyettest, Kovács Ká­rolyt,a nyíregyházi városi zászlóalj szakaszparancsnok helyettesét, Kozma Béla vá­sárosnaményi munkásőrt, D. Nagy Istvánt, a mátészalkai zászlóalj szakaszparancsnok helyettesét, Nagy Sándor nyírbátori tartalékos mun­kásőrt, Palásti Jánost, a nyíregyházi járási zászlóalj tartalékos munkásőrt, Papp Lajos kisvárdai munkásőrt. Rácz József nagykállói raj- parancsnokot, Vincze And­rást, a nyíregyházi járási zászlóalj századparancsnok helyettesét. A Haza Szolgálatáért Ér­demérem bronz fokozatával tüntették ki Fazekas Istvánt, a megyei pártbizottság mun­katársát, Tapasztó Pál fehér- gyarmati nyugdíjas munkás­őrt, Agárdi István nagykál­lói tartalékos munkásőrt, Arzenovits Istvánt, a vásá­rosnaményi zászlóalj sza­kaszparancsnok helyettesét, Baracsi Jenöné nyíregyházi munkásőrt,' id. Berkó Sán­dort, a megyei törzs munka­társát, Bódi Mihály nyíregy­házi rajparancsnokot, Cseke Róbert híradó rajparancsno­kot, Gál József munkásőrt, Pivarnyik Andrást, nyíregy­házi ' tartalékos munkásőrt, Szigeti Józsefet, a nyíregyhá­zi járási zászlóalj rajpa­rancsnokát. Mátészalka öt éve város, de egyáltalán nincs irigylés­re méltó helyzetben. Az in­dulás jó volt: a negyedik öt­éves tervidőszakot már vá­rosként kezdhették, s Máté­szalka Nyíregyháza mellett a legtöbb juttatásban része­sült. Ez jó — viszont a vá­rost ezekben az években gyakorlatilag teljesen újjá kell építeni. A keskeny ut­cák, az apró boltok, a csak­nem teljesen földszintes vá­rosközpont olyan örökséget jelentettek, amelyek egyen­ként is feladják a leckét a város vezetőinek. Az ezredfordulóig — De nemcsak ezek — mondja Kiss János, a váro­si tanács vb műszaki osztá­lyának vezetője, — hanem az is, hogy Mátészalka fej- lesztését, építését gyakorla­tilag a jelenlegi területen kell megoldani, s a hajdani 10—12 ezres nagy falu he­lyén kell 15—20, az ezred­fordulóra pedig 40 ezres vá­rost építeni. Azért ezen a területen, mert a terjesz­kedést a Kraszna, a teme­tő, iparterület, vasút, főút, és mély fekvésű, építkezé­sekre csak végső esetben használható területek zár­ják le. Mindezekkel a gondokkal meg kellett birkózni a város rendezési tervének készítése­kor. Amikor ugyanis város- sá nyilvánították Mátészal­kát, át kellett dolgozni a korábbi rendezési terveket, már alkalmazkodva a meg­növekvő feladatok, a von­zásához tartozó területek, a városias igényekhez. A meg­hirdetett tervpályázatra hét tervező szervezet nyújtotta be munkáját — s a Debreceni Tervező Vállalat ezek leg- jobb megoldásait ötvözte. Ennek alapján alakul ma Mátészalka jövője. Súlyos Örökségről számol­nak be a felszabadulás után készült első statisztikai ada­tok a megye lakosságának iskolázottsági szintjéről. Ti­zennégy százalékuk volt írás- tudatlan. s bár a lemaradást sokféle intézkedéssel próbál­ták csökkenteni, még 1970- ben is 4,6 százalék volt az analfabéták aránya, jóval rosszabb, mint az országos átlag. Ez a néhány adat el­sősorban azt jelzi, milyen hátrányokkal kellett meg­küzdeniük oktatási intézmé­nyeinknek, ráadásul olyan körülmények között, mint az iskolák évtizedekig tartó túl­zsúfoltsága, az épületek el­avult, rossz, helyenként élet- veszélyes állapota, vagy a pedagógushiány. Ha ma körülnézünk a me­gye háromszázötven általá­nos iskolájában, azt tapasz­talhatjuk, hogy még a jelen­leg használt épületekben is 10,8 százalék a szükségtanter­mek száma, a régen épült is­kolákat napról napra fenye­geti az elavulás, a következő ötéves terv alatt a tanter­mek csaknem húsz százaléka szorul felújításra, rekonst­rukcióra. Az oktató-nevelő munka kö­rülményeinek javítására soha nem költöttek annyit, mint a jelenlegi és a megelőző öt­éves terv idején. A harmadik ötéves terv alatt 145 új tante­remmel gazdagodtak me­gyénk iskolái, a jelenlegi tervidőszakra újabb 135 tan­terem átadása szerepel. Eb­ből az előző tanév végéig — 80 tantermet már használat­ba in vettek a diákok. Kü­Régebben egyetlen utcája volt Mátészalkának, amely eltért a szomszédos falva­kétól: a főutca, ahol bolt bol­tot ért, s itt voltak a köz­hivatalok is. A rendezési tervnek azonban ezt is le­bontásra 'kellett ítélnie. A hagyományos megoldás: a foghíjas telkek beépítése itt mit sem ért, ha a tervezők, és a tanács „mutatni” is akart valamit az újjászülető Mátészalkából, a központban kellett kezdeni a bontással, építéssel, — bármilyen ne­héz feladatok elé is állítot­ta ez az illetékeseket. Már most látszik azonban, hogy megéri az igyekezet, a nehezével kezdeni: aki Má- tészalkán jár mostanában, láthatja, hogy a városköz­pont új épületei egyenként is szépek, ízlésesek, s a szerény anyagi lehetőségek ellenére is változatosak, városiasak. Pótolni tudják a lebontásra ítélt üzletsort, sőt jó szerve­zéssel javítani is tudnak az ellátáson (nagyáruház, élel­miszter- és ABC-áruházak, szakboltok). A nehezével kezdtek A területtel igyekeznek jól gazdálkodni a város veze­tői: a földszinti üzletek fe­lett rendszerint lakások épülnek, s ezzel Mátészalka nemcsak a korábbi föld­szinteset haladja majd túl, hanem az eredeti elképzelő-, sek két-háromemeletes épí­tési terveit is. Mindezt már a távolabbi jövő 'igényei kényszerítik: ha a város ko­rábbi területén kétszerező­dik, háromszorozódik meg a lakosság létszáma, már most kell erre gondolni. A lakótelepek építése mindezek ellenére Mátészal­kán sem kerülhető eL Itt ugyanígy kialakulnak a gyakran „alvó városnak” ne­vezett — pusztán lakóépü­letekből álló — városrészek. lönösen érzékenyen érintet­te az iskolákat az 1970-es ár­víz, sok iskola elpusztult, vagy megrongálódott, helyü­kön nagyrészt társadalmi összefogással a múlt tanév végéig ötven tantermet ad­tak át rendeltetésének. A megye lakosságának If) százaléka él tanyákon. Hogy eltűnjön a hóban-sárban ki­lométereket gyalogló kisdiá­kok nyomasztó látványa, az úgynevezett tanyás települé­sek közelében kezdték meg a tanyai kollégiumok szervezé­sét Nyolc ilyen intézmény készült el a megyében, ahol ma több mint ezerháromszáz gyerek talál otthonra, s a sor tovább folytatódik a követ­kező tanévben belépő — szintén társadalmi összefo­gással épülő — balkányi ta­nyai diákotthonnal, ahol százhúsz gyerek tanulhat majd korszerű körülmények között. A megyei tanács művelő­désügyi osztályának előzetes felmérései szerint a követke­ző tizenöt évben az általános iskoláknak mintegy 1500 új tanteremre lenne szükségük, s az oktatás színvonalának emelése érdekébén tovább kellene javítani az iskolák szemléltetőeszköz-ellátottsá­gát is. A negyedik ötéves tervben 44 és fél millió fo­rint áll a megye rendelkezé­sére új szemléltetőeszközök vásárlására, egyéb iskolai fel­szerelésekre. Középiskoláinkban az ok­tatás feltételeinek jóval meg­felelőbb körülmények között tanulnak a diákok, a jelenle­gi több mint 300 tanterens­Mátészalkán ebben i* vf* szonylag kedvezőbb a hely­zet az átlagosnál: a Keleti lakótelep, ahol az első össz­komfortos bérházak és szö­vetkezeti lakáspk épültek, alig néhány száz lépésre van a leendő belvárosi központ­tól. Itt már négy éve épít­keznek kedvező lehetőségek­kel, mert nagyrészt bontá­sok nélkül emelhetnek újabb épületeket. A lakótelep tel­jes kiépítéséig, a program befejezéséig még 450 lakást tudnak itt építeni. Gond: a közlekedés A távolságokra való hí­vatkozással egyben már érintettük is az egyik leg­nagyobb mátészalkai gondot, a közlekedést. Nemcsak a városhoz méltatlan vasúti és autóbuszállomás az egyetlen helyi autóbuszjárat helyze­téről van szó, s nem is csak az átépítés előtt álló, a Má­tészalkát átszelő 49-es or- szágos főútról, amely sok szempontból meghatározó a városban. A tervezések so­rán ugyanis többek között arról is szó esett: a reggeli csúcsidőszakban az állomás­ról mintegy háromezer, a városközpontból mintegy 2800 embert kellene elszállítani a munkahelyekre és délután vissza. Erre azonban ma in« tézményesen nem tudnak le= hetőséget teremteni Mátészalka ma Szabolcs Szatmár megye második leg­nagyobb városa, Szatmár központja. Fejlődő Ipara ré­vén immár több országban is jegyzik. Azt azonban csak a Mátészalkán gyakorta meg­forduló látogatók állapíthat­ják meg: a szinte mindenütt látható építkezések rengeteg gondot is rejtenek, egy űj város születésének nagyon sokfajta gondját. ■ WMM»' Marik Síafta» bői mindössze 24 a szükség* tantermek száma. A harma­dik ötéves terv kezdetétől számított tíz év alatt 75 tan­teremmel gazdagodnak a középiskolák. Szakmunkás- képzésünk körülményei a kö­zelmúltban átadott nyíregy­házi 107. számú intézettel lé­nyegesen javultak, ami a kö­zépfokú képzésben a megyé­ben „szorít” az a kollégiumi elhelyezés. A középiskolások­nak 30, míg a szakmunkás- tanulóknak csak 10,5 százalé­ka kaphat kollégiumi he* lyet, s itt különösen a szak­munkástanuló lányok hely* zete megoldatlan. Ezen pró­bálnak enyhíteni a követke­ző tervidőszakban 1400 kö­zépiskolai és szakmunkásoknak tervezett 500 kollégiumi hellyel. Az oktatás feltételeinek ja­vítása sorából nem hagyhat­juk ki azt sem, hogy egyre körültekintőbben igyekeznek gondoskodni a pedagógusok helyzetéről. Megyénkben te­rületi pótlék, letelepedési se­gély, a szolgálati lakások! vásárlásának és építésének különböző formái segítik a pályakezdő, vagy ide költö­ző tanárok beilleszkedését Az elmúlt évben csaknem nyolcvan pedagógus részesült összesen közel 400 ezer forin­tos letelepedési segélyben, mig a több mint 300 ezer fo­rintos területi pótlékból több mint ezerháromszáz pedagó­gusnak juttattak. A megyei tanács elmúlt évi keretéből a meglevő több mint ezer szolgálati lakás mellé újabb 12 vásárlására, vagy építésé­re nyílt lehetőség. (berakod) Az oktatás feltételeinek javítására i * Uj tantermek & Tanyai diákotthonok m Kedvezmények a pedagógusoknak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom