Kelet-Magyarország, 1974. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-09 / 262. szám

KÄLET-MACYAR0RS2AG WH. ««venÄer ® Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról) tott 4. ülésszakáról, ame­lyen megállapodásokat ír­tak alá a gazdasági együtt­működésről és segélynyúj­tásról, valamint az • 1975. évi árucseréről. A kormány a jelentést tudomásul vet­te, és határozatot hozott a szükséges intézkedések megtételére. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomá­sul vette a magyar kor­mányküldöttségnek a Dél­vietnami Köztársaságban tett baráti látogatásról szóló jelentését. A felsza­badított területeken tett lá­togatás hozzájárult a két nép testvéri barátságának további elmélyítéséhez, a két kormány közötti együtt­működés megszilárdításához és kiszélesítéséhez. A külügyminiszter jelen­tést tett S. Radzsaratnam- nak, a Szingapúri Köztár­saság külügyminiszterének október 18—24. között ha­zánkban tett látogatásáról. A tárgyalások során széles körű és hasznos eszme­cserét folytattak a két or­szág kapcsolatairól és a nemzetközi élet kérdései­ről. A Minisztertanács a je­lentést jóváhagyólag tudo­másul vette. A kormány megtárgyalta a külügyminiszter jelen­tését dr. Carlos P. Romulo- nak, a Fülöp-szigeti Köztár­saság külügyminiszteré­nek október 30. és novem­ber 3. között hazánkban tett hivatalos látogatásáról. A külügyminiszterek megvizs­gálták a kétoldalú kapcsola­tok fejlesztése érdekében szükséges teendőket, és megvitatták a közös érdek­lődésre számot tartó leg­fontosabb nemzetközi kér­déseket. A kormány a je­lentést tudomásul vette. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi, valamint a pénz­ügyminiszter javaslatot tett a kedvezőtlen adottsá­gú termelőszövetkezetek gazdálkodásának további fejlesztésére. 1975-ben a a gazdaságos termelés ki­alakítása érdekében tájegy­ségenként komplex fej­lesztési programot, üzemen­ként pedig fejlesztési ter­veket kell kidolgozni. Ugyanakkor — az eddigi támogatási formák fenn­tartása mellett — a követ­kező ötéves terv szabályo­zórendszerének továbbfej­lesztésénél jobban figye­lembe veszik a szövetkeze­tek eltérő adottságait. A kormány határozatot hozott a termelőszövetkeze­tek 1975. évi üzemanyag és tüzelő felhasználásának az árváltozásokat figyelembe vevő támogatási rendjéről. A mezőgazdasági nagyüze­mek föld- és jövedelem- adóját — a termelékenység és a ráfordítások hatékony­sága növekedésének ered­ményeként — 1975-re fel­emelte. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter az idő­szerű mezőgazdasági mun­kák helyzetéről szóló je­lentésében - megállapította, hogy a munkák üteme meggyorsult, a termés be­takarítása és a jövő év jó megalapozása társadalmi üggyé vált. Az őszi munkák sikeres végrehajtása érde­kében továbbra is fokozott figyelmet kell fordítani a munkaerő és a gépek szer­vezett foglalkoztatására és kihasználására, a felszaba­duló munkaerő és gépek átcsoportosítására. A fő fel­adat a búza vetésének mi­nél gyorsabb, jó minőség­ben történő elvégzése. A kormány a jelentést elfo­gadta. A könnyűipari és a bel­kereskedelmi miniszter je­lentést tett a lakosság bú­torellátásáról. A bútoripar és a bútorkereskedelem re­konstrukciója eredménye­ként a mennyiségi hiány lényegében megszűnt, de a választék bővítése és a mi­nőség javítása érdekében még további intézkedé­sekre van szükség. Folytatni kell a gyárak korszerűsítését, új raktárak eladó- és bemutatótermek, áruházak építését. A kor­mány a jelentést jóváhagyó­lag tudomásul vette. Az Országos Vízügyi Hi­vatal elnöke jelentést tett az októberi észak-magyar­országi árvízről, amely me­zőgazdasági területeket ön­tött el, és károkat okozott a völgyek szélére települt községek mélyebben fekvő részein. Az árvízvédelmi erők összpontosításával azonban — az eddigi maxi­mumokat jelentősen meg­haladó árhullámok ellené­re — a fővédvonalak által védett lakott és megművelt területeket, néhány kisebb terület kivételével, sike­rült megvédeni. Az árvíz okozta károk felmérése folyamatban van. A meg- rpngálódott létesítmények helyreállítása és a kártala­nítás megkezdődött. A Mi­nisztertanács a jelentést jó­váhagyólag tudomásul vette, elismerését fejezte ki és köszönetét mondott mind­azoknak, akik áldozatkész munkájukkal hozzájárultak a védekezés eredményessé­géhez. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Megkezdte munkáját a IX. megyei úttörőparlament (Folytatás az 1. oldalról) Megnyitó beszédében Spi- sák András, a járási pártbi­zottság első titkára, a me­gyei úttörőparlament fővéd­nöke köszöntötte a résztve­vőket, utalt arra, hogy a já­rási pártbizottság a közel­múltban jónak értékelte a járási úttörőszervezet mun­káját, kiemelte az úttörő munka fontosságát, elsősor ban a KISZ-életre való fel­készítésben. valamint a köz­életi emberré formálásban. A köszöntő után Sebők Tamás, a megyei úttörőveze ytői. tanács titkára tartott vi­taindítót. Ismertette, hogy . megvei parlamenben részt vevő Pajtások több mint 70 ezer társuk nevében vitat­koznak és tesznek javaslato­kat a? úttörőélettel kapcso­latos fontos témákban, éí beszélik meg a tavalyi űttö rőév munkáját. A felnőt társadalom nagy figyelem me’ kíséri,az úttörőszervezet tevékenységét, és támogatj a paitásokat abban, hogv ki elkérjél éser val-Wtsák mee ^okolda lú során. Beszél j£-- részle+e^e^ a 7V or sr.á2oc ú*tV*naT'!arnp«t elét a mnzgalorn h^lv7e­tét, és az idei parlament jel­mondatának — „Miről be­szélnek a tettek?’’ — megfe­lelően dolgozzanak. Ezt követően öt csoportban kezdték meg a pajtások a munkát. Munkacsoporton­ként 20—30 pajtás, az úttö­rőélet törvényeiről, a lakóte­rületi úttörőéletről, az úttö- rőnvárról. a csapatok és az iskolák kapcsolatáról és a kisdobosígéretre az úttörő­fogadalomra, és a KISZ-tag- ságra való felkészülésről ta­nácskoztak. Délután fórum keretében találkoztak a megye politi­kai, gazdasági, és kulturális életének vezetőivel, majd folytatódtak a szekcióülések Az első nap programját ba­rátságest zárta, a helvi út­törőcsapat tagjaival közös, vidám játékon vettek részt a küldöttek. A második nap eseményei i tarpai, a csarodai, és a tá- tosi kirándulásokkal kezdőd­ik. majd a munkaqsoport- r’tkárok beszámoltak a szek­ciókban végzettekről. Ezt kö­vetően egy kisdobost, és ti­zenegy úttörőt választoltak meg, akik a IV. országos út- törőparlamenten Szabolcs- Szatmár megyét fogják kép Viselni a j. Az ENSZ közgyűlése elítélte a chilei funta bűntetteit Nyolc latin-amerikai ország a határosai ellen szavazott (TASZSZ, ADN, DPA) Az ENSZ-közgyűlés XXIX. ülés­szaka szerdai plenáris ülésén túlnyomó többséggel határo­zatot fogadott el, amely el­ítéli a chilei fasiszta junta bűntetteit. A határozat kö­veteli a juntától az összes politikai fogoly szabadon bo­csátását, az alapvető állam- polgári jogok és szabadság- jogok helyreállítását. A közgyűlés határozata megállapítja, hogy a junta az ENSZ különböző szervei­nek többszöri felszólítása el­lenére továbbra is „a legdur­vább módon megsérti az em­beri jogokat”. A közgyűlés ezért mélységes aggodalmát fejezi ki és végezetül felszó­lítja az ENSZ-főtitkárt és a közgyűlés XXIX. ülésszaka nak elnökét, hogy személye­sen járjanak közre az em­beri jogok helyreállítása ér­dekében Chilében és felkéri őket, hogy a közgyűlés leg­közelebbi ülésszakán számol­janak be az elért eredmé­nyekről. A határozat elfoga­dására 90 ország szavazott, huszonhatan tartózkodtak, nyolc ország — Brazília, Ar­gentina, Bolívia, Guatemala, Nicaragua, Paraguay, Uru­guay és a chilei junta kül­döttsége — ellene szavazott. A közgyűlés egy másik, az előzőhöz kapcsolódó határo­zatot is elfogadott 83 szava­zattal, ellenszavazat nélkül, 33 tartózkodás mellett. Ez a dokumentum követeli, hogy a junta haladéktalanul adja vissza a szabadságát Clodo- miro Almeydának, az Allen- de-kormány külügyminiszte­rének. az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési ér", kezlete, az UNCTAD 3. ülésszaka elnö­kének, (AFP) Santiagói diplomá­ciai forrásokból származó hír szerint október 10-e óta újabb 33 üldözött chilei bal­oldali személyiség talált me­nedéket Olaszország santiagói nagykövetségén. A nagykö­vetség szerdán kért számuk­ra is szabad elvonulást a külügyminisztériumtól. A santiagói olasz nagykövetség valóságos menekülttáborrá vált, jelenleg mintegy két­száz hazafi tartózkodik ott. Közülük hatvanan már meg­kapták a szabad eltávozást biztosító papírt és várják, hogy külföldre utazhassanak. Budapestre érhez: tt a kit szakszervezetek küldöttsége A SZOT elnökségének meg­hívására pénteken Budapest­re érkezett a Brit Szakszer­vezetek Kongresszusa Főta­nácsának (BTUC) küldöttsé­ge. A delegációt Lionel Mur­ray főtitkár vezeti. A kül­döttség fogadására a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a SZOT főtitkára és a SZOT több más vezetője, je­len volt John Wilson, Nagy­Britannia budapesti nagykö­vete is. A brit szakszervezetek kül­döttsége hazánkban eszme­cserét folytat a magyar szak- szervezetek vezetőivel és más tisztségviselőivel a szakszer­vezeti mozgalom időszerű kérdéseiről, ipari, mezőgaz­dasági üzemekbe, valamint kulturális intézményekbe is ellátogat, ajiol hazánk, né­pünk helyzetével is ismerke­dik. Uj létesítményeket avaltak Szabolcsban November 7 tiszteletére több új létesítményt adtak át Szabolcs-Szatmár megyé­ben. Számos helyen már az új épületben tartották az ün­nepi megemlékezéseket. Nyírbátorban az ünnep al­kalmával vették birtokukba a kicsinyek az új százszemé­lyes óvodát. A Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetke­zet'dolgozói szociális létesít­ményt avattak. Búj község ben az óvoda bővített részét adták át rendeltetésének. Az ipari szövetkezetekben dol­gozó fiatalok Nyíregyházán ifjúsági házat avattak. Együtt ünnepeltek a megyei és a vá­rosi KlSZ-blzottság képvise­lőivel, kultúrműsorral zár­ták ünnepüket. Ibrányban az Országos Gumiipari Vállalat fonalüzemet épített, ebben az üzemben főleg lányok és asz- szonyok találnak munkát és megélhetést. A Magyar Posz­tógyár Nagykállóban épített új üzemcsarnokot, ezt is az ünnep tiszteletére adták át rendeltetésének és ebben az üzemben is nők dolgoznak majd. A Nagykállói Építőipa­ri Szövetkezet fiataljai a KISZ KB 75 ezer forintos támogatásával ifjúsági klu­bot építettek, az ünnepen avatták második otthonukat. Megyénk építői ezenkívül több középületet és OT^-la- kást adtak át az ünnep tisz­teletére. A VAOÉP Vállalat Nyíregyházán új autószervizt avatott. Díszszemle Moszkvában * (Folytatás az 1. oldalról) körzetben fennmaradt a fe­szültség. Máig sincs biztosítva a Ciprusi Köztársaság füg­getlensége, szuverenitása és területi egysége. Az izraeli megszállók továbbra is meg­szállás alatt tartják az elfog­lalt arab területeket. Nincs valójában biztosítva Indokí­na népeinek tartós békéje. Mindez arról tanúskodik hogy a szilárd, megingatha­tatlan béke eléréséhez még sok erőfeszítésre van szükség, s továbbra is harcolni kell ér­te” — mondta Grecsko. „Áll­hatatosan megvalósítva a le­nini béke- és együttműködési politikát, az SZKP és a szovjet kormány állandó fi­gyelmet fordít az ország vé­delmi készültségének erősíté­sére, a hadsereg és a flotta további tökéletesítésére. A szovjet fegyveres erők ébe­ren őrzik a nép alkotó mun- kájának vívmányait, első osztályú technikával rendel­keznek és erős harci kollek­tívát képeznek, amely szoro­san felzárkózik a lenini párt mögé” — jelentette ki Grecs­ko marsall. Az állami himnusz el­hangzása utál) kisdobosok vo­nultak végig a téren, a moszkvai katonai zeneiskola tanulói. Fekete egyenruhá­ban, sötétvörös rangjelzéssel, fehér derék- és kardszíjjal meneteltek a dobosok, s hangszerükkel ők adták meg a szemle ritmusát: száz lépés egy perc alatt. Nyomukban feszes sorokban haladtak el a katonai akadémiák hallga­tói és az altisztképző iskolák növendékei, a légideszant és a tengerészgyalogos csapatok zászlóaljai. Páncélozott jár­műveiken is a, gépesített ala­kulatok élén haladtak a Ta- manyi Gárdahadosztály al­egységei. A motorizálj: gya­logság rakétatöltettel felsze­relt fegyverei rendkívül ha­tásos eszköznek bizonyulnak harckocsik ellen. Gépesített légideszant egységek, majd a Honvédő Háború idején szü­letett a kantyerttirovkai gár­dahadosztály harcosai robog» tak át a téren, hogy aztán átadják a helyet a tüzérség­nek és a rakétaalakulatok­nak. Sokcsövű sorozatvetők es mozgékony légvédelmi ra­kéták mutatkoztak be előbb, utánuk messzehordó nehéz­ágyúk haladtak végig a koc­kaköveken. Ezeknek a löve­déknek az elődeit a világhá­ború idején „hadistennek” nevezték a katonák, mai ro­konaik azonban sokkal in­kább igényt tarthatnának e címre: erejük és hatékony­ságuk többszörösen felülmúl­ja az elődökét. Légvédelmi és szárazföldi rakéták, tenger­alattjárókra felszerelhető bal­lisztikus rakéták és hadászati óriásrakéták — a sorrend ez évben sem változott a szem­lén és hatásos befejezésén, legvégül háromlépcsős, inter­kontinentális rakéták vonul­tak át a téren, amelyeknek ereje egyedülálló a világon. A moszkvai helyőrség, díszszemléje az ezertagú ka­tonai zenekar ünnepélyes 'el­vonulásával ért véget. Andrej Grecsko marsall, a Szovjetunió honvédelmi mi­nisztere november 7-i napi­parancsában hangsúlyozza, hogy a marxizmus—leniniz- mus és a szocialista interna­cionalizmus elvei alapján mind jobban szilárdul a szo­cialista közösség egysége ét harci összeforrottsága. A legmodernebb fegyve­rekkel felszerelt szovjet ka­tonák rendkívül magas er­kölcsi, politikai és harci tu­lajdonságokkal rendelkeznek. A testvéri szocialista orszá­gok hadseregeivel fegyver­barátságban, továbbra is be­csülettel teljesítik hazafias és internacionalista köteles­ségüket, megbízhatóan és éberen őrzik a szocializmus történelmi vívmányait. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 57. évfor­dulójáról Moszkvában, a hős városban, továbbá a szövet­ségi köztársaságok fővárosai­ban és a többi hős városban a hagyományos tüzérségi díszsortűzzel emlékeztek meg. Jubileumi ünnepség (Folytatás az t. oldalról) tátják be. Emellett naponta tudósít az ország, a világ hí­reiről. eseményeiről. Az új­ság hűségesen közvetítette minden időben a párt politi­káját, következetesen képvi­selte a munkásosztály, a dol­gozó parasztság és a haladó értelmiség, minden becsüle­tesen dolgozó ember érdekét. Mint kollektív szervező és agitátor mozgósított a népi demokratikus társadalom építésére. A megyei pártbi­zottság első titkára külön is szólt a közelmúlt eredmé­nyeiről: egy esztendő alatt tízezerrel növekedett a lap példányszáma. A megyei pártbizottság el­ső titkára , ezt követően át­adta a megyei párt-vb kö­szöntését és a Szamuely Ti- bor-emlékplaketteket a lan első készítőinek: Farkas Pál nyugalmazott szerkesztőnek, Murczkó Károly vete”án nyomdásznak és Békési Jó­zsef gépszedőnek — aki har­minc éve vesz részt a lap előállításában. Az ünnepség résztvevői, ezután megtekintették a szerkesztőség épületében rendezett házi kiállítást, amelyen bemutatják a lap három évtizedének neveze­tes állomásait, s azokat a híradásokat, ame’vek az egész ' megye fejlődésének fontos eseményeiről tudósí­tottak. A vendégek és az új­ságírók ezután baráti beszél­getésen vettek részt. GERENCSÉR MIKLÓS: Ácsteszértöl a halhatatlanságig Táncsics Mihály életregénye 23. Csodák-csodája, ennek ellenére megkereste Sze­gedről Grün Já­nos nyomdász és kérte, írja és szerkessze meg neki az „Iparosok naptárá”-t. Stan- csics megpróbálta lebeszél­ni, mondván, hogy ő fekete bárány a cenzúra szemében. Grün János hajthatatlan ma­radt. Kijelentette, neki ép­ben ilyen fekete bárány kell. Felvilágosult, az iparosság valódi érdekeit szolgáló könyvet akar kiadni. Stan- csics fellelkesült ettől a de­rék magatartástól. Már-már úgy döntött, végképpp Sze­gedre költözik, mert Grün János bizton kiadná többi munkáját is. Az óvatos Te­réz tartotta vissza: várják meg, mit mutat a kezdet. Immár határozott cél sze­rint folytatta a munkások­kal való ismerkedést, amely­nek valóságos gyönyörűség­gel adta át magát felvidéki körutazásakor. Csak a köz vetlen tanulmányozott mes­terségekről szándékozott ír­ni. Kibővítette az iparos naptár eredeti mondanivaló­ját, s mindhárom haszno- társadalmi réteghez: az ér­telmiséghez, a kézművesség­hez és a földművességhe. óhajtott szólni. Alkalmai a hely annak megjegyzésére hogy Magyarországon Stan­csics Mihály alkalmazta elő­ször ezt a tagolás. Mint tud­juk, a marxizmus is ebbe a három fő csoportba sorolja a társadalom értékteremtő tömegeit. Nem véletlenül él Stancsics a klasszikus cso­portosítással, hiszen tanul­mányozója és alapos ismerő­je az utópista szocialisták munkáinak. Az sem véletlen, hogy egyre gyakrabban ne­vezte magát, proletár de­mokratának. Képzelhető, mit szól Ka tona, a szegedi cenzor, ami kor Grün János elvitte ne­ki nyomatásra engedélyeztet ni a naptár kéziratát. Hu nem szólnak Budáról a szegedi cenzornak, az. akkor is megrémült volna. Igv kü­lönösen megtépázza Stan­csics munkáját. A képtele­nül sűrű húzások természe­tesen lehetetlenné teszik a Naptár kiadását. A bátor­szándékú nyomdász nem törődik bele Katona húzá­saiba, felküldi ellenőrzésre a könyvet ä budai cenzori kollégiumhoz, tisztelettel kér­ve, hogy bírálják felül a szegedi cenzor túlzót szi­gorúságát. Sürget az idő hi­szen a naptárt újévre meg kell jelentetni. Stancsics már nem is számlálja, oly gyak­ran kaptat fel Budára a cenzori hivatalhoz, messzi lakásától. A kényelmes hi­vatalnok uraknak nem volt sürgős. Hagyták hadd kés­sen csak el a naptá mi­kor már biztosak voltak •tbban, hogy lehetetlenség megjelentetni 1844 január­iára. kegyesen jóváhagyták a szegedi cenzor húzásait. Ezzel nemcsak Stancsics Mihály, de Grün János -e- nényéi is szertefoszlottak. (Folytat julí)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom