Kelet-Magyarország, 1974. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-03 / 258. szám

7 ffffí november ft —" ■- ......... ............... ----­I KELET-MAG YARORSZÄf? HÉTFŐ: Losonczi Pál Lengyelországba érkezett - Schmidt nyugatnémet kancellár megkezdte moszkvai tár­gyalásait KEDD: Véget ért a rabati csúcsértekezlet — Cunhal vezeté­sével portugál küldöttség érkezett Moszkvába SZERDA: Husszein marokkói király és Arafat megbeszé­lései - A Fülöp-szigeti külügyminiszter Budapes­ten CSÜTÖRTÖK: Közös közleményt adtak ki Losonczi Pál len­gyelországi tárgyalásairól — Bécsben folytatódott a haderőcsökkentési értekezlet PÉNTEK: Sauvagnargues francia külügyminiszter Izraelben - Algéria megünnepelte a felkelés huszadik év­fordulóját SZOMBAT: Kissinger pakisztáni látogatása után Iránban tárgyal — Feszültség Argentínában a rendőrfőnök elleni gyilkos merénylet után Jubileumi ünnepség a Kirgiz SZSZK-ban Alekszej Koszigin mondott beszédet A héten volt húsz eszten­deje, hogy Algírban kirob­bant a francia gyarmatosí­tók elleni felkelés. Emlék­szem, akkor még Párizsban „rendőri ügynek” tekintet­ték a lázadás leverését. A belügyminiszter tartozott in­tézkedni. (A történelem fur­csa tréfája, hogy — Fran­cois Mitterand-nak hívták... Néhány év múlva már az, aki az első rendőri egysége­ket küldte a felkelők ellen, maga is elismerte az algériai nép követeléseinek jogossá­gát. Mitterand ma már — tudjuk — a francia baloldal egyik vezető egyénisége, aki tisztes eredményt kétszer is elérve kétszer is megküzdött az elnökválasztási harcban, mint a baloldal közös jelölt­je.) Hét és fél évig kellett har­colnia és várnia az algériai nénnek, míg eljutott a füg­getlenségig, az önálló állam megalakításának lehetőségé­ig. Pedig még viszonylag egvszerű volt a kénlet. aránylag hamar kibontako­zott a megoldás: egv gyar­matosító hatalommal szem­ben ott állott ősi földjén a tízmilliós algériai nén. amely számíthatott a szocia­lista országok támogatására és az egész haladő világköz- vé’em^nv egvüt+érzés^re. de még egvik-másík és Francia- országgal rivalizáló tőkés ha­talom — ha nem is önzetlen — segítségére. Minderre azért érdemes ma visszaemlékezni, mert a szemünk előtt megv végbe egv másik ói állam kialaku­lása. hosszi't-hosszú harc vé­ge felé: Palesztinára gondo­lok. Ttt már sokkal bonvo- lu'+abb a kéniof és nagyon nehéz megtalálni a kibonta­kozás módiét. a megoldás nagv többsége menekülttá- bornkbart Szíriában és T.i^a- nonban élt. szegénven és el­maradottam A palesztinok nemzeti jogainak elismeré­sét sokáig esak a szocialista országok és team’szetosen egv es arab országok adták meg. Az arab világban s°rn volt azonban pgv círpq állás­pont n naleaztip tróraz^v,OT, ■ plrocorban az a Jordánia gmolrro^ uralkodója az nmo- rikaiak embere nrób '!♦ SZembeczogíllni a naloratin pernaoti követolérpkke! Morn pew pqotbon maga mögöt* t-ndbnttn Folaaál kiráb't is S?aa”'t-ó rfSVoa uralkodóiát. F az utébbi éveT-bon egvre fobV, Htzalmaq értesíii*Sq cal. véreott ki TJossaoín kirábr fitbos kapcsolatairól — Izra­ellel... * A rabati Hilton hotolbo­fpl raHoTnn zT'Tó dí front V07'1^ fn^ n7 nmmonl nro’l’o^ó m i íí <11,7 ír^nf Vo 1 olVöco'í A of foEi^i!Í+^ m r' *• ól? • tioccmi \7* t?» irf^n diVoriilf ó+ys^ Inívn? n-7 r»mmoní ur«1 ^/-»cT á+ a lí+res To+f ntroFiffbc rn/srr^n oHcrnori Jb no­lesztin nép önrendelkezési jogát, azt, hogy a felszaba­duló területeken önálló pa­lesztin államot hoznak lét­re, a palesztin nemzet kén- viseletére pedig a palesztin felszabad ítási szervezetet te­kintik jogosultnak. Jasszer Arafat személyes sikerének is minősíthető a rabati hatá­rozat. Ezt most már egy pa­lesztin ideiglenes kormány megalakulása követheti. (A történelmi analógia idekí­vánkozik: emlékszem. hogy az 50-es esztendők végén a GPRA-jt, az algériai forrada­lom ideiglenes kormánvát hányszor gúnyolták, fity­málták a párizsi polgári po­litikusok. müven sokáig kö­zölte csak idézőjelek között az ideiglenes kormány nevét a jobboldali francia sajtó... A PLO, a palesztin felszaba- dítási szervezet most szerzi meg „politikai nemesleve­lét...” Még hosszú az út a genfi tárgyalóasztalig s majd az önálló államalapításig, ue bi­zonyos, hogy az 1974 októberi rabati csúcs bevonult Palesz­tina történelmébe. Izrael ré­széről egyelőre a teljes eluta­sítás a válasz: Rabin minisz­terelnök korábbi kijelentését, „csak a csatatéren vagyunk hajlandók találkozni a pa­lesztinokkal”, a mostani hi­vatalos megnyilatkozások mégsem ismétlik így, teljes keménységében, harciassá­gában, hanem már enyhültebb formában. A nyugati sajtó arról ír, hogy most már az USA is azon -van: be kell vonni a rendezésbe a palesz­tinokat... A hét másik nagy jelentő­ségű eseménye Schmidt nyu­gatnémet kancellár és Gen­scher alkancellár, külügymi­niszter moszkvai—kijevi lá­togatása volt. Még öt hónapja sincs, hogy az új vezetők Bonnban kormányra kerül­tek. E sorok írója ott volt a szövetségi parlament épüle­20. Tehenet vásárolt részletre azzal a szándékkal, hogy a tejhozamból, ha szűkösen is, de pénzel valamicskét. A vá­sár után derült ki a tehén­ről haszontalansága: még annyi tejet sem adott, ami Stancsics igazán szerény fo­gyasztására elegendő lett volna. Mivel pedig a sze­gényt még az ág is húzza, jelentkezett Kunoss Endre, hogy bajban van a lap mi­att, segítse ki anyagilag. Mit tehetett? Eladta a rossz tehe­tőben az ülésterem karzatán, amikor Schmidt bemutatkozó beszédét mondta. Az új kor­mányfő expozéjának egyik lényeges része az NSZK „ke­leti politikájára” vonatkozott, nem ígért csodát, de az óvatos megfogalmazású mondatok­ból kiérzett, hogy az európai erőviszonyok tökéletes isme­retében lát ő is munkához. Mostani moszkvai tárgyalásai is ennek jegyében alakultak. Előtte a nyugatnémet ellen­zék és a Springer-sajtó meg­próbálta megnehezíteni a kancellár dolgát. Nos, elég csak a bonni kor­mányszóvivőt idézni: a tár­gyalások elősegítették a köl­csönösen előnyös gazdasági kapcsolatok fejlődését, a gaz­dasági együttműködés bővü­lése pedig hozzájárult a Szov. jetunió és az NSZK közötti politikai bizalom növekedésé­hez. Schmidt még egy politikai gesztust tett: a hivatalos esz­mecsere oefejeztével Kijevbe utazott. Az ukrán fuvaros­ban az ismeretlen katona sír­ját megkoszorúzva a Brandt által elkezdett „keleti politi­ka” érzelmi elemeihez egy Újat tett hozzá. Érdemes el­gondolni, három évtizeddel ezelőtt még ukrán földön pusztított a visszavonuló hit­leri hadsereg! A nyugatnémet kancellárt otthon belpolitikai gondok fogadták, a hamburgi szociál­demokrata városvezetők kö­rében kitört a belháború, márpedig az északi Hansa város egyben Schmidt szemé­lyes fellegvára is. A sajtó most közli a különböző gaz­dasági kutatóintézetek előre­jelzéseit az idei télre, nos, sö­tét képet festenek a „gazda­sági csoda” országáról: egy­millió munkanélkülivel szá­molnak. Ilyen körülmények közt különösen jelentősek Schmidt moszkvai megállapo­dásai, a milliárdos „csőüzlet” és a szovjet földgázszállítás. Sok tízezer embernek bizto­sítja mindez a munkaalkal­mat és az NSZK energiaellá­tását is javítani foáj«. Nyugat-Európa más orszá­gaiban is gondok felhőzik az uralkodó osztályokat: Fran­cia országban egyre hevesebb a sztrájkharc, amelyet a bá­nyászoktól a postásokig egész sor szakmában megvívnak a dolgozók, Giscard d’Estaing elnök sakkhúzása, amellyel a baloldali pártok vezetőit sze­mélyes eszmecserére hívta kudarcot vallott, sem Mar- chais, sem Mitterand nem lépte át az Elysée-palota kü­szöbét. Olaszországban an­nál sűrűbb a vendágiáráa Leone köztársasági elnöknél: a kormánvalakítási tárgyalá­sok szakaa„tl"n folvnak. Ta­lán most Morónak síkéről? Pálfy József net, árát Kunossnak ajándé­kozta. Ilyképpen tehene sem volt, s a tartozás részleteit is fizethette. Ezzel végződött a fényesnek álmodott szerkesz­tői dicsőség. Amíg ő az élet bajaival küszködött, szép csendesen meghalt Steinbauer kádár­mester. Annyi ideje azonban volt a végső távozás előtt, hogy az eladott telké-háza utáni követelését nevelt fiá­ra írassa. Az lett volna elő­nyös Stancsics Mihályra, ha a végrendelet így is jiarad. De az özvegy, aki ráadásul A Kirgiz SZSZK és a Kirgiz Kommunista Párt megalaku­lásának 50. évfordulója alkal­mából ünnepi ülést tartottak Frunzéban, a Lenin-palotá- ban. Az ülésen beszédet mon­dott Alekszej Koszigin, a mi­nisztertanács elnöke. Hangsú­lyozta: az SZKP és a szovjet kormány erőfeszítései arra irányulnak, hogy a nemzetkö­zi kapcsolatok javulása ne függjön semmiféle konjuktu- rális Tényezőtől. „Feladata- tunk, hogy az állandóvá és visszafordíthataú inná tegyük ezt a folyamatot” —< mutatott rá Koszigin, majd így foly­tatta: Külpolitikánk egyik fontos feladatát abban látjuk, hogy a földkerekség valamennyi térségére kiterjedjen az eny- nülési folvamat. E cél eléré­sét elősegítheti egy olyan konstruktiv békeproeram amely megfelel az ázsiai kon­tinens valamennyi népe alap­Az ENSZ közgyűlése szom­baton éjjel 11? szavazattal, tartózkodás és ellenszavazat nélkül jóváhagyta négy el nem kötelezett állam Ciprus­sal kapcsolatos határozati ja­vaslatát. A dokumentum valamennyi Cipruson állonfásozó külföl­di csapat gyors kivonására és a szigetország belügyeibe va­ló külső x beavatkozás meg­szüntetésére szólít fel. A határozat szerint Ciprus alkotmányos államformájá­nak meghatározása a szige­ten élő görög és török közös­ségek közös feladata. A két etnikai csoportnak a világ- szervezet főtitkára segítségé­vel az egyenjogúság alapján ke'l tárgyalásos úton ebben megállapodnia. A határozat felszólítja az érintetteket, te­gyenek meg mindent a menekültek hazatéré­sének biztosítása érdekébe?). Állást foglal amellett, hogy Dr. Carlos P. Romuló, a Fülöp-szigeti Köztársaság külügyminisztere, aki Púja Frigyes külügyminiszter meg­hívására hivatalos látogatást tett Magyarországon, szom­baton elutazott Budapestről. Kíséretében volt Luis More- no-Salcedo, a Fülöp-szigeti Köztársaság párizsi nagykö­a házban lakott megtámad­ta férje végrendelkezését Gondolhatni, mennyire sze­rethette feleségét a sváb mester, ha egyszerűen ki­hagyta az örökségből^ Ám az elhalt néhai érzelmeivel műt sem törődött a törvény. Helyt adott az özvegy kere­setének, Stancsics tehát neki tartozott a hátralékkal. Fi­zetni a legjobb akarattal sem tudott. Steinbauerné erre ár­verést tűzött ki a házra. Har­ciasnak és irgalmatlannak bizonyult. Mégis megüzente ügyvédje által az ugyanab­ban a házban lakó Stan- csicsnak. hogy szívesen eláll vető és tartós érdekeinek. Egy ilyen program alapjául szol­gálhatna az, ázsiai kollektív biztonsági rendszer. Ennek megteremtéséhez egyenjogú alapokon valamennyi érde­kelt ázsiai ország hozzájárul­hatna. A szovjet—kínai kapcsola­tokat érintve a szovjet kor­mányfő az alábbiakat roon: dotta: „Mi megteszünk min­den tőlünk tslhetőt, hogy ha- tárunlí Kínával teljes hosszú­ságban a béke, a jószomszéd­sági együttműködés, a szovjet és a kínai népek közötti ba­rátság határa legyen. Hz meg­felelne a kát nép alapvető érdekeinek Ázsiában és vi­lágszerte a béke és a haladás érdekeinek. Éppen ezért a Kí­nai Népköztársasággal való normális kapcsolatok helyre- állításának irányvonala a mi állandó irányvonalunk, amely nem függ konjunkturális té­nyezőktől”. oldható a Ciprusi Köztársa­ság függetlenségének, szuve­renitásának és területi integ­ritásának biztosítása. Az Algéria, India, Mali és Jugoszlávia által előterjesz­tett határozattervezet komp­romisszumot jelent, amelyet mind a ciprusi görögök, mind a törökök képviselői elfogad­hatónak találták. A doku­mentumból hiányzik min­den utalás a török csapatok partra szállására és tevékeny­ségére. Günes török külügyminisz. tér és Kiprianu ciprusi főde­legátus zárónyilatkozatában mágegyszer megismételte kormányának a válsággal kapcsolatos álláspontját. Gü­nes szerint a szigeten födera­tiv szövetségi államot kell létrehozni, míg Kiprianu han. j goztatta, hogy a tárgyalások mindaddig lehetelenek, míg a török egységek megszállva tartják a sziget egy részét. vete és Felipe Mabilangen nagykövet, a külügyminiszter személyi kabinetfőnöke. A látogatásról közös közle­ményt adtak ki. A vendégek búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Púja Frigyes külügy­miniszter és Rácz Pál kül­ügyminiszter-helyettes. (MTI) minden követelésétől, ha összeházasodnak. Kellett-e még elég csapás Stancsicsnak? Feje fölött az árverés réme, amelytől csak úgy szabadulhatna, ha har­minckilencévesen elvenné az önjelölt vénmenyasszonyt. Sokféle bajra veszedelemre számított, de ilyenre nem. Tör­hette a fejét Stancsics, mi­ként ússza meg balsorsának ezt a válságos pillanatát, hogy tudniillik a háza is megmaradj an, s a rút, rossz lelkületű öreg özvegyasz- szonyt se kelljen feleségül vennie. Amilyen taszító volt a to­lakodó özvegy, olyan j óra­való, takaros és kellemes te­remtés a keresztlánya: Seidl Teréz, az árva rokon, akit szolgaként tartott magánál. Stancsics nagyot gondolt, megkérte a nálánál tizenöt évvel fiatalabb lány kezét Alekszej Koszigin a to­vábbiakban foglalkozott a szovjet gazdaság sikereivel. Az 1960 óta eltelt időszak­ban a Szovjetunióban a tár­sadalmi össztermék több mint kétszeresére emelke­dett. A nagy ipari vállalatok százait helyezték üzembe, élenjáró technikával ellátott új iparágak létesültek, több millió hektárnyi szűzföl­det vettek művelés alá, gi­gászi hidroenergetikai rend­szerek épültek. Mint mon­dotta „nem egyszerűen ar­ról van szó, hogy nagymér­tékben növelték a Szovjet­unió gazdasági potenciál­ját. Mi a gazdasági építés minőségileg új szakaszába léptünk, amelyet a fejlett szocialista társadalom szük­ségleteinek megfelelő ma­gas műszaki színvonal jel­lemez. A kirgiz népnek a szovjet hatalom éveiben elért fejlő­déséről szólva Alekszej Ko­szigin megjegyezte, hogy Kirgizia népe a Szovjetunió fejlettebb népeinek, minde­nekelőtt pedig az orosz nép­nek és munkásosztályának segítségével hallatlanul rö­vid idő alatta patriarchális­feudális elmaradottságból szocialista nemzetté for­málódott, a szovjet nép elvá­laszthatatlan részévé vált. A mai Kirgizia virágzó szo­cialista köztársaság, amely az egész szovjet nép ipari erejére támaszkodva gyor» ütemben fejlődik tovább. Meggyorsult a betakarítás (Folytatás az 1. oldalról) zottainak Matuzsa György hősi halott határőr százados nevét viselő szocialista bri­gádjának tagjai. Az eperjes- kei Alkotmány Termelőszö­vetkezetben dolgozó határőr fiatalok eddig ezer mázsa burgonya téli tárolásának munkáját végezték el. A Nyírmadai Állami Gazdaság barabási szőlőjében egész hé­ten dolgoztak és a jövő hétre is ottmaradnak. A szabolcsi határőrök egy másik csoport­ja a megyénkbe érkezett szovjet katonákkal együtt a márkvállaji Rákóczi Terme­lőszövetkezet cukorrépa-beta. karítási munkáit gyorsítják azzal, hogy az ágerdőmnjori állomáson végzik a rakodást. Szombaton érkeztek és amennyiben szükség lesz a munkájukra, még hétfőn ia ottmaradnak. A határőrök eddig ötezer mázsa almát szüreteltek le a nvírlugosi, a nyírmadai ál­lami gazdaságokban, a mezo- ladánvi, a záhonyi, a ti^a- bezdédi, a lónyai, a szatmár- csőkéi, a tiszabecsi és az öm- bölyi tsz-ekben. Teréz boldog volt, hogy ta­nult, jómégjelenésű, szolíd- életű emberhez mehet férj­hez. Keresztanyja nem na­gyon berzenkedhetett, mert számos rokon élt a József­városban. Rosszallásukkal találkozott volna az öz­vegy, ha túlságosan kimutat­ja gyűlöletét Teréz szeren­cséje miatt. Ámbár az igazán nagy sze­rencse Stancsics Mihályt érte. Olyan asszonyt kapott, akinek nagyszerűségét a legszebb dicsérő iszavakkal is alig lehetne kifejezni. Tökéletesen értett minden­hez, ami asszonyi tudomány a háztartásban. Aranynál többet érő szorgalma, ügyes­sége kivételes emberi jóság­gal és példáját ritkító tűr­ni tudással párosult. 7 (Folytatjuk) GERENCSÉR MIKLÓS: Ácsteszert öl a halhatatlanságig Táncsics Mihály életregény© Döntött az ÍNSZ-közgvü’és Biztosítani kell Ciprus függetlenségét az T'keretein belül meg­Eí utazott Mapeströl a Fiöp-szipti Köztársaság k&fiiyitttaiszlere

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom