Kelet-Magyarország, 1974. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-24 / 275. szám
IfW. iiovemfcer 94. aLÍT-MAGYARORSZAG-VASÁRNAP! MELLÄKLW I 1970 KH PlRTlRTIKEZlIT KOZOTT 1974 NYÍRBÁTORI változások Négy év alatt 468 család költözött új lakásba Nyírbátor történelmi múltjával kiemelkedő helyet foglal el megyénk települései között. A helység nevének hallatán a leg több ember a Báthori családdal kapcsolato- emlékekre gondol, azokra a hagyományokra amelyeket az itt élők ma is ápolnak. Az országszerte is jól ismert múzeum gazdap anyaggal, a zenei napok kiemelkedő jelentő ségű eseménysorozattal teszi egyre ismertebbé a város nevét. Vajon csak a firenzei tnester által 1511-ben készített stallum, a kenyérmezei csatában szerzett zsákmányból épített templomok, vagy a pipatórium tennék ismertté ezt a települést? A Báthori család 340 éven át segítette a ▼áros fejlődését. Aztán 1886-ban. az új köz- igazgatási jog bevezetése után Nyírbátor elvesztette városi rangját, a szabad királyi városoknak kijáró kiváltságokat és élte a falvaknak jutó mozdulatlan hétköznapokat. A Változást 1944 októbere. Nyírbátor felszabadulása hozta. Uj pezsgés kezdődött az emberek életében, a Nyíregyháza—Debrecen— Mátészalka közötti háromszög középpontjává, a környék lakóinak központjává, a szűkebben vett Nyírség egyik székhelyévé vált. Az igazi és dinamikus fejlődés azonban csak ké- 6>bb, az 1960-as évek végén, az 1970-es évek •lején kezdődött. 1970 óta, a X. pártkongresszust követően közel ezerrel nőtt a lakosság lélekszáma. de thég ennél is dinamikusabb növekedést mutat az ipar. Ehhez a X. pártkongresszus gazdaságpolitikai határozatain kívül nagymértékben hozzájárult, hogy az Elnöki Tanács Nyírbátort 1973 áprilisától városi rangra emelte. Azóta új vállalattal, a Nyírbátori Faipari Vállalattal gazdagodott a város, de erre az időszakra esik az Auróra Cipőipari Vállalat teljes letelepítése, a textilruházati szövetkezet új üzemházának építése, vagy az új. a felületkezelési profil kialakítása a MEZŐGÉP gyáregységében. Ismert, az egé°z orsz.ág vásárolja, keresi a növényolajgvár termékeit, az olajat, a legkülönbözőbb fajtájú mosószereket, és az országhatáron túlra is eljutnak az Auróra cipői. A négy év alatt 240 százalékkal nőtt az exportértékesítés és ettől is nagyobb arányban a hazai piacra gyártott cipők száma. A ftégy év beruházásai közül a legjelentősebbek: a 33 millióért épített kenyérgyár, a 31 millió értékű Auróra. 62 millióért új üzemcsarnok és új gépek álltak munkába a ..Csepel” Motorkeréknárgyárban. 40 millióért mosószerraktár és iparvágány épült a növényolajgyárban. Joggal büszkék rá a városiak hogy a fejlődés üteme meghalnia a megvc és a népgazdaság fejlődésének ütemét, az ipari termelés 172.1 százalékkal nőtt. Jelentős fejlődésről adhat számot a város mezőgazdasága: a mezőgazdaságban dolgozók létszámának csökkenése és az átlagéletkor növekedése ellenére javultak a terméseredmények, gyarapodott a közös vagyon. A két termelőszövetkezet egyesülését követő időszakban 15 millióról 22 millióra nőtt a növénytermesztés árbevétele, emelkedtek a terméseredmények és csökkent a ráfordítás. Sz nem csak a termelőszövetkezet érdeke, hanem az egész városé is, hiszen a tsz-nek ielentős szerepe van a város zöldség-gyümölcs- ellátá sában. A város és vonzáskörzete lakóinak ellátását jórészt a helyi szövetkezet hivatott megoldani. A négy év alatt a régi boltokon, áruházakon kívül 7 új szaküzlet épült, hármat korszerűsítettek, de a jövő évben újabb ABC-áruház avatását tervezik a volt mozi helyén. Négy évvel ezelőtt még egyetlen vil- lanyboylert sem adtak el a városban, ma 130 boyler van a lakásokban. Nem egészen ilyen arányban, de a négy évvel ezelőttinél sokkal többen vesznek hűtőgépet, olajkályhát, ami a lakásokon belüli városiasodást jelzi. Mennyire város Nyírbátor külsőleg? Aki járt már ott, tudja, hogy a főtér régi és modern, új épületeivel a megye egyik legvárosiasabb központja, de egyre jobban és szebben kiépülnek a központtól távolabb lévő részek is. Igaz. a számok kisebbek, mint Nyíregyházán, Mátészalkán, vagy Kisvárdán, de ennek sajátos oka van. Nyírbátor várossá avatása egy tervidőszak közepén volt, akkor már elosztották a megye fejlesztésére költ hető pénzt és Nyírbátor kevesebbet kapott a közös kasszából. Ennek ellenére 468 lakás épült fel négy év alatt, ebből 342 magánerőből, 66 tanácsi pénzből, 40 az OTP szervezésében. A várossá válás elengedhetetlen feltétele a közművesítés. E téren is jelentős változás történt az elmúlt négy évben. 7 kilométer szennyvíz-gerincvezeték épült 35 millióért, 6 milliót költöttek előközművesítésre és ugyanennyit a városi fürdő építésére. Tizenkét tantermes Ú1 gimnázium, szakmunkásképző intézet épült és már hozzákezdtek egy diákotthon építéséhez. Nemrég avatták a 109 gyerek elhelyezésére alkalmas óvodát és a régi óvoda korszerűsítésével újabb 50 gyerek elhelyezésére nyílik lehetőség. Változás történt az egészségügy terén: felújították a szülőotthont, minden körzeti orvosi állás betöltött, és az egész járás egészségügyi helyzetén javít majd a jövő év végére felépülő szakorvosi rendelő, amelyhez 11 orvosi lakást is építenek. Négv év alatt évszázadnyit fejlődött a település. Nemcsak létesítményekben, hanem az emberek tudatában, gondolkodásmódjában is. Erősödött az Itt élők várostudata, akik az elmúlt években példáját adták városszere- tetüknek. Ez egyúttal biztosíték a város még gazdagabb jövőjének. Egy mozaik Nyírbátor rég! arcáról Korszerű üzemcsarnokkal bővült a Csepel Motorkerékpárgyár nyírbátori gyára. Képem Karóczkai Ferencné Műszakonként 600 65C pár gyermekcipőt gyárt az Auróra Balogh József és Hammel József riport)« Üzemek, vállalatok összefogásából száz személyes óvodát építettek
