Kelet-Magyarország, 1974. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-24 / 275. szám

* im.irr-magvaRnrvwAe — vasähnapt melléttlet „...máig is a világ legszebb hidjai közé tartozik...” 125 éve, 1819. november 20-án avulták fel a Lánchidat. A címben idézett mondattöredéket 1913­** ban, Széchenyi alkotásának, a Lánc- hídnak átadása után 84 évvel írták le. És bál Igaz, hogy ha napjaink hídcsodáit szerbe számba vesszük, ezt a világra kiterjedő elő kelőségét elveszti a Lánchíd, s valahol a mű­szaki csodák hátterében kell szerényen meg­húzódnia, s bizonyára magyarok közül is többen esküdnének az új Erzsébet-híd csodá latos szépségének és műszaki, technikai, esz­tétikai megvalósulásának elsőbbségére, mint a Lánchídéra. Mégis úgy hisszük, nem csal a sejtésünk, ha a hidak hídja, az ámulatba ejtő technikai alkotások legfontosabbika a magya­rok számára még hosszú századokon keresz­tül a Lánchíd marad. Az a Lánchíd, mely felavatása után 64 év^el már szűknek bizo­nyult a rajta keresztülmenö forgalom lebo­nyolítására, s mintegy 7—8 millió ezüstkorona összegű rekonstrukciós bővítést igényelt már az első világháború előtt. Az a Lánchíd, me­lyet a második világháború során a németek felrobbantottak, s melyet azóta ismételten Újjá kellett építeni. Nekünk, magyaroknak több ez a híd, snint egy technikai elképzelés megvalósulá­sa. Több, mint a Duna fölött átsegítő alkal­matosság, több a XIX. század egyik „világ­csodájánál” is. Történelmünk egy darabja, históriai erőfeszítéseink egyik szimbóluma, a feudalizmusból a polgári Magyarországba át­vezető szép akarások egyik megvalósult jelké­pe. Egy történelmi személyiségünk életével, sorsával, vágyaival és a magyarságnak jövőt álmodó elképzeléseivel kőmíveskelemeni szi­gorral összekapcsolódó realitása. Amikor Széchenyi István a Hitelben, Világban és a Stádiumban megálmodott egy magaelképzelte jövőt, megkoronázta ezt a nyugtalan álmát a Lánchíddal. "Kjagyhitű álma fölé helyezett szép koro- nája első lépés volt Magyarországon törvényhozás szerint is a közös teherviselés bevezetésére, a születési előjogok szétrombo- lására. Álmának valóraváltásáért ugyanis meg kellett küzdenie a korabeli előítéletekkel, ne­mesi gőggel, főúri kiváltságokkal, a kacagá- nyos magyar büszkeséggel, amíg az 1832/36-os pozsonyi diétán törvénybe iktathatta egy Pest-Budát összekötő állandó híd megépíté­sének a tervét. Még ennél Is nehezebb dolga volt azonban neki és a haladni akaró szándé­kában osztozó követeknek akkor, amikor eb-' ben a hídtörvényben határozottan meg akar­ta fogalmaztatni, hogy „hídvámot pedig kivé­tel nélkül mindenki fizetni tartozik”. Kardos uraságök, tízezer holdak jövedelmét herdálok ágáltak ellene, mígnem hosszú-hosszú küzdel­mek árán megérkezett a magyar király és osztrák császár levele: „hű magyarjait köve­tendő”, valahányszor átmegy a megépülendő hídon, „ő maga is megfizeti a hídvámot”. Megadóztatta hát a királyt, szól a korabeli legenda. De hát ebben sem a király megadóz­tatása a lényeges. Fontosabb ennél, hogy a magyar nemesség többszázados kiváltságain, születési előjogain először sikerült a törvény- hozásban rést ütni. Nem kis eredmény 1832- ben. A törvény megvolt, de a hidat meg is kellett építeni, s annak méltónak kellett len­ni Széchenyi álmaihoz. Angliába utazik, tár­gyal, szervez, alkudozik, szakembereket ke­res, részvénytársaságot szervez, William Tier­ney Clarkkal megtervezteti, Ádám Clarkkal pedig megépítteti a hidat, minden idők hfd- ját, a legendásat, mely köré mondák, anekdo­ták és a történelem szőnek jelképszerű állan­dóságot. É ppen befejezéshez közeledik a híd, ami­kor a magyarságra ráköszönt a szabad­ság hajnala: 1848. A monumentális pillérek között már kifeszültek a láncívek, amikor "Széchenyi meghasonlik önmagával, s lelki tu­bája közben öszekapcsolja a magyarság jövő­jét saját hídjának a sorsával. 1848. június 7- án riadva Írja naplójába: „A híd sohasem lesz befejezve”. Aztán pár nap múlva: „Megdöb­benek. A híd nem épül föl.” A remény mégis fészket rak kétségbeesései közé, mert a híd - pül, s minden szerencsétlenség ellenére 1848. uigusztus 16-án már ezt jegyezheti naplójába: „Egy láncon átmegyek Budára és visszajö­vök.” De a kétségek gyötrik, nem is annyira a híd miatt, a forradalomtól való félelme uralkodik el rajta. Augusztus 25-én két be­jegyzés is foglalkozik naplójában a híd sor­sával: „Mégis dolgoznak a hídon! De nem lesz kész soha! Én sohse fogok átmenni rajta!” Aztán pedig: „Hát holnap felhúzzák a lán­cot. Összekötve? Nem, az nem lesz soha! —Ez az én hőmérőm. Ez a szép híd, a világ csodá­ja... Nem sikerülhet magyar talajon!” Augusz­tus 26-án reménykeltőbbek a naplóba írt so­rok: „Ha máma kifeszül a lánc... különös se­gítség nélkül... akkor meg vagyunk mentve; ellenkező esetben... oäa vagyunk!’’ — „Hát igen — folytatja feljegyzéseit —, a láncot má­ma, bár segítség igénybevételével, de mégis beakasztották, sőt mi több, össze is kötötték.” A híd megépült. Szomorú avatása volt. Haynau és Geringer báró avatta, olyan körül­mények között, melyről a XIX. század legna­gyobb magyar költője néhány héttel korábban szomorúan dalolta utolsó versében: Szörnyű idő, szörnyű idő! S a szörnyűség mindegyre nő. ő sem látta a kész hidat, a költő, mint aho­gyan Széchenyi sem. De a híd megépült, el­lenállt 1849-ben az ellene elkövetett merény­letnek. Hentzi osztrák tiszt parancsára majd- netn felrobbantották még elkészülte előtt, de a robbanás a merénylőket ölte meg s mind­össze 11 fontnyi kár lett a hídban. Áll ma is, bár azóta „szörnyűbb idők” elvégezték felette a legborzalmassbbát. A második világháború­ban a németek felrobbantották. Ujraépült mégis. Azért-e, hogy igazolja vagy cáfolja Széchenyit: bízni kell a jövőben?! Vagy azért, hogy a Duna fölött átívelve, összekössön két partot? Vagy az utókor kegyeletéből? Szük­ségből? Elniakarásból? Hitből? Keresse ma­gában és múltunkban ki-ki az okát. A lényeg; mégiscsak az: 125 éve sorsunkkal, múltunk­kal, történelmünkkel és jelenünkkel szorosan összefonódva áll a Lánchíd, partokat és koro­kat összekötve szolgálja mindennapjainkat. Takács Péter------- ­Nemcsak a diák tanul \ x Iskolaigazgatók intenzív tanfolyama N apjainkban nemcsak a diakok­kal szembeni KÖVETELMÉNYEK nőnek állandóan. A tanárok — különöskép­pen az Iskolavezetők — is folyamatos tovább­képzésre kényszerülnek. Korszerűen tanítani, nevelni, tantestületet irányítani csak korsze­rű ismeretekkel, a vezetői képességek állandó fejlesztésével lehet. Ezért érdemel figyelmet az a szabolcsi kísérleti jellegű, Intenzív kép­zés amely ez év októberében kezdődött az Oktatási Minisztérium és az Országos Peda gógiai Intézet támogatásává!. Örömmel vettük, hogy Szabolcs-Szatmár megyében szervezhettük meg az országban elsőként a kétéves intenzív igazgatói tanfo­lyamot — mondta Csermely Tibor, a megyei pedagógus továbbképzési kabinet vezetője. A kabinet a 'gazdája és lebonyolítója a tanfo­lyamnak. A tervek szerint háromszor két év alatt a megye valamennyi, mintegy 240—250 általános iskolai Igazgatója elvégzi a tanfo- lyámot. Kérdésünk az volt, mitől intenzív, van-e lehetőség az Igazgatójelöltek képzésére 19? Eddig meglehetősen alkalomszerű volt az igazgatók továbbképzése. Hiányzott a komp­lek, minden lényeges kérdést — elméleti és gyakorlati problémát átfogó — tematika. Ál­talában negyedévenként találkoztak tovább­képzés céljából az iskolák vezetői, többnyir- értekezlet jelleggel, az éppen időszerű okta­tási, nevelési feladatok megvitatására. A nyíregyházi kísérlet — melynek tapasztalatait a többi megye is hasznosítani akarja — lé­nyege a rendszeresség. Havonta egy alkalom­mal tartják az előadásokat, szemináriumokat, szituációelemzéseket. Komplex tematika alap­ján haladnak, melyben alapvető ideológiai, közoktatáspolitikai, neveléselméleti, navelés­lélektani témakörök kaptak helyet. Mindez a ma követelményeire, a neveléstudomány leg­újabb eredményeire alapozódik. A közoktatá­si témakörben ilyen kérdések szerepelnek: művelődéspolitika-közoktatáspolitika, az isko­la társadalmi fuhkciója, változásai, szocialis­ta demokrácia az iskolában, munkásművelő­dés és iskolarendszerű felnőttoktatás, az V. Nevelésügyi Kongresszus ajánlásai az okta­tás és a nevelésügy továbbfejlesztésére. De megismerkednek az általános iskolai igazga­tók a nevelésszociológiával is, amelyet nem tanulhattak az egyetemen. így a pedagógus közösség, a pedagógiai tevékenység sajátos munkaszociológiájával, segítséget kapnak a pedagógus és gyermekközösség viszonyának szociológiai elemzéséhez. T T ezetéselméletet, szervezést, V MUNKAJOGOT, munkaérő-gazdálko­dőst sem oktatnak az egyetemeken. De meg­élhet e ezek ismerete nélkül a mindinkább önállósodó iskola? Ezért tekinthető a képzéa nyeges és újszerű témakörének a vezetés- elmélet. Ennek során az Igazgatók mélyreha­tóan megismerkednek a pedagógiai vezetés sajátosságaival: tervezés, szervezés, döntés, ellenőrzés, elemzés, értékelés, kommunikáció, a pedagógiai vezetési stílus, módszerek, a munkahelyi légkör, a vezetés etikája... A gaz­dálkodás, munkajog is sok igazgató számára ismeretlen „terep”, pedig hozzátartozik az is­kolavezetéshez. Az intézmény gazdasági ve­zetése, az iskolák költségvetési gazdálkodása, munkaviszony, alkalmazás, munkavállalás, munkajog, munkaügyi eljárások, munkavé­delem, ilyen és. hasonló, témák. is sorrakerül- nek a kétéves tanfolyamon. Az első turnusban — a tanácsok oktatást osztályainak javaslatai alapján — a nagyobb iskölák és az úgynevezett körzeti iskolák igazgatói kezdték meg a továbbképzést. , Egy kicsit az igazgatói munkakörrel kapcsolatos ciklikus megbízatási rendszer fogalmazta meg az igényt, növekszik az igazgatók önállósága :s felelőssége. A továbbképzési kabinet cél­ja; az intenzív továbbképzéssel segítséget ad­jon az igazgatóknak, hogy alkalmassá válja­nak a megnövekedett feladatok ellátására. Már az indulásnál felvetődött az a kérdés: hogy egy bizonyos ponton váljék a tanfolyam egy kicsit a holnap igazgatóinak képzési szín­terévé is. Erre a következő időszak ad majd választ, az igény élő és sürgető. A Z ISKOLAI IGAZGATOK intenzív to­vábbképző tanfolyamára jellemző, hogy itt mindenki tanul. Nemcsak a részvevő igaz­gatók, hanem a kabinet vezetői is, akik előszót vállalkoztak ilyenfajta képzés lebonyolítására. De tanulnak a tanfolyam tapasztalataiból az Oktatási Minisztérium, a? Országos Peda­gógiai Intézet, az Országos Pedagógiai Könyv­tár és Múzeum vezetői és munkatársai is, akije a tematika kidolgozásában is részt vettek. S mint előadók rendszeresen ellátogatnak Nyír­egyházára, hogy a nem lebecsülendő anyagi és szellemi, szervezési energiákat megmozgató szabolcsi kísérletből minél előbb felhasznál­hassák az országosan Is érvényes és megva­lósítható tartalmi módszertani ás egyéb tanul­ságokat. Páll Gáza Meghirdették a megyei tanács jövő évi pályázatait Szabolcs-Szatmár szellemi erőforrásainak kiaknázására és a megye fejlesztésére 1973- ban hirdették meg először a több témakört felölelő pályázatokat. A megyei tanács végre­hajtó bizottsága legutóbbi ülésén hagyta jó­vá a jövő évre meghirdetett pályázatok té­máit. Ennek alapján négy ágazaton lehet pá­lyázni. Az első témakör hazánk felszabadulásá­nak és a tanácsrendszer létrejöttének évfor­dulójával kapcsolatos. Feldolgozható egy tele­pülés, üzem, intézmény vagy ágazat fejlődé­le a felszabadulás óta eltelt három évtized — vagy annak egy része — alatt különös te­kintettel a jelen sokoldalú társadalmi, gazda­sági helyzetének bemutatására és a jövő ala­kításának lehetőségeire. A pályázók részt vehetnek olyan munkák­kal is, amely egy konkrét tanácsi testületnek a lakosság érdekében végzett munkáját mu­tatja be, egy szűkebb terület — gazdasági, kommunális, egészségügyi, kulturális élet el­látása, fejlesztése, stb. elemzése révén. A második témakör; Az ipar, kereskede­lem, szolgáltatás. Itt a következőkkel pályáz­hatnak a részvevők: „Az ipari javító-szolgál­tató tevékenység területi és ágazati fejleszté­sének lehetőségei, módszerei, feltételei.” Olyan kérdésekre várnak választ a megyei tanács illetékesei, mint az optimális területegység — például járás, nagyközség modellje, vonzási körzetével, lakossági számával, településháló­zati tervben kijelölt szerepköre. Feldolgozan­dó a legfontosabb javító-szolgáltató tevékeny­ségek jelenléte az egységben; milyen igénye két lehetne felvevőhálózattal, illetve kijáró részlegekkel, vagy kisiparossal, működési en­gedéllyel rendelkezőkkel megoldani. Fontos " szempont, hogy a pályamunkát választók fi­gyelembe vegyék ennél a témánál a meglévő egységeket, bázisokat, korszerűsítésüket, a monopolhelyzetet, amely nem tartható állni de nem célszerű a rendelkezésre álló fejle tési alapoktól sen)/nagyon eltérni. E terület másik témája: „A munka- és üzemszervezés, mint az intenzív fejlesztő eszköze a kereskedelemben.” A javaslat olyan megoldásokat kereshet, amelyek az országos­tól eltérő, szétszórt, elaprózott bolthálózatunk­ban is megvalósíthatók. A kulturális témák lránt érdeklődők két kérdésből választhatnak: „Az oktatás-szerve­zés és tanügy irányítás-igazgatás aktuális kér­dései”, „Iskola és társadalom", Az elsőnél m a követelmény, hogy a pályamunkában kap­janak helyet a megye településszerkezetévei összehangolt oktatási intézményfejlesztés rö­vid. közép és hosszú távon tervezett helyi lehetőségei és feladatai; az általános és szak- felügyelet, valamint a munkaközösségi tevé­kenységi formák, az intézményi vezetésben az egyszemélyi felelősség és a kollektív vezetés korszerű értelmezése és érvényesítése; a helyi tanácsok fenntartói, munkáltatói jogköréből eredő feladatok együttes értelmezése, a meg­valósítás eredményei, problémái; a pedagógu­sok továbbképzésének új formál és lehetősé­gei. A másik témakör — „Iskola és társadé lom” — az iskola éS a társadalom helyi kap­csolatának korszerű értelmezésére adjon tu­dományos igényű válaszokat. Foglalkozzon as iskola és a közművelődési Intézmények együttműködésének lehetőségeivel, különös te­kintettel a felnőttoktatásra és a tanulók is­kolán kívüli foglalkoztatására. (Egy üzem —• egy iskola mozgalom.) Feldolgozható egy na­gyobb közösség — település, munkahely, új lakótelep — művelődési szokásainak és a je­lenlegi életformájának elemzése, a gyakorlati tennivalók meghatározása. Végül az egészségügy iránt érdeklődők a következő témákat dolgozhatják fel: „A nővé­delmi, házasság előtti tanácsadások szerepe á népesedéspolitikai határozatok megvalósulá­sában.” Foglalkozni kell a tanácsadások ha­tékonyságával, növelésének lehetőségeivel. A* egészség másik témaköre: „A nők helyzete a megye társadalmában, egy település vagy más közösség életében — az élet- és munkakörül­mények, egészségügyi és művelődésben! kér­dések vizsgálata tükrében”. A dolgozat tárja fel — az élet egy szűkebb területén lehetőleg — azokat a tényezőket, amelyek szerepet ját­szanak a nők termelőmunkában való részvé­teiében, életkörülményeik alakításában, mű- • slődési lehetőségeik feltárásában, igényeik felkeltésében. A megyei tanács végrehajtó bizottsága egy 6 ezer, egy 4 ezer és egy 2 ezer forintos dí­jét oszt ki jövő év november 7-én. A pálya­munkák beküldésének határideje 1975. jültiia 31. A munkákat jeligével az alábbi címre kell megküldeni: Megyei Tanács V. B. művelő­désügyi osztálya Nyíregyháza, Tanácskoztál^ saság tér 5. sz Iffí. november Ä Huszár István tusrajza

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom