Kelet-Magyarország, 1974. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-23 / 274. szám

Wrf. november SS. ' k*t:CT-WA0TÄB0ns2J«S SL HÉT VÉGÉN ßß Érzelem Gyermekmegőrző a Nyírfában JBJK ennyire igaza van Horst-Eberhardt Richter né­tyn met pszichoanalitikus professzornak, amikor azt w állítja: „Az emberiség jobb és egészségesebb lenne, ha nem szégyelnénk érzelmeinket.”! A megálla­pítás egyik felével aligha vitatkozhat bárki. Engedel- mükkel a legegyszerűbb példát hívom segítségül ennek bizonyítására: sokan ismerünk olyan embereket, akik a szemünkbe nevetnek, mézes-mázoskodnak, a hátunk mögött pedig... hiszen tudják. Már most úgy is felfog­hatjuk az effajta viselkedést, hogy az ilyen emberek szégyenlik az érzelmeiket, leginkább szemtől-szemben. Akad példa ennek az ellenkezőjére is, amikor valakire többen felhördülnek, szavak áradatával tüzelnek rá, hogy azt ne mondjam, ócsárolják. Holott a támadók legtöbbje valahol mélyen másként érez, csak éppen önmaga elől is igyekszik eltitkolni, hogy maga is sze­retne olyan képességgel, kitartó szorgalommal rendel­kezni, mint akire kígyót békát kiabál. Sokan elintézik az effajta kétarcú életet azzal, hogy az ember már csak ilyen. Esendő. E korántsem megala­pozott véleményt szeretném szétfoszlatni, amikor új­fent segítségül hívom az idézett professzor tételének második felét, ami szerint: egészségesebb is lenne az emberiség, ha őszintébb volna. Első hallásra talán fur­csának tűnik, hogy a kétszínűségnek esetleg köze lenne szervezetünk károsodásához. Hanem mit mond a tudós erről? „Az eszményi férfi ma törekvő, fegyelmezett, hűvös és józan. Az önuralom sohasem hagyja el. Márpedig éppen ezt a típust fenyegeti a korai halál. Éppen azért, mert mindig uralkodik magán és a világért sem sírna. Ezt az ideális férfit viszi el a szívinfarktus élete de­lén.” Ennek már a fele sem tréfa, kérem szépen. Ha jól értem a professzor érvelését, arra bíztatja az erősebb nemet, hogy alkalmasint jól sírja ki magát, népiesebben itassa az egereket, mert akkor elkerülheti a szívinfark­tust. Az elfojtott indulatok kártékonyságáról magam is hallottam már egysmást, például olyan esetekben, ami­kor valakinél felmegy a pumpa, s ő a szelepet szándé­kosan eltömíti. Az ilyen ember lelke elnehezül, mert cipeli ki nem öntött idegi pakkját, amitől felszökik a vérnyomása, s már kész is a tragédia. Valami azért sántít ebben a tételben. Ismerek én olyanokat is, akik pedig örökké sírnak, akár az eső, záporozik a könnyük, s furcsa módon közöttük sem ritka eset a szélütés. Sőt! Például az az ismerősöm, aki hétfőtől szombatig szünet nélkül azzal traktálta kollegáit, mennyi a kiadása, az OTP-részletekről nem is beszélve, ötszobás villájában érte az infarktus, onnan szállította el a mentő. Nyilván, ő kivételes eset lehetett, ami — feltételezésem szerint — még erősítheti is a professzor által felállított tételt. Nézőpont kérdése az egész. Hanem az eszményi férfi tulajdonságai közül is kétkedésre adhat okot egyik-másik. Nem vitatom, hogy sokak szemében ideális a törekvő férfi, — a férfiakat kivéve. Azt viszont már legjobb indulattal sem tudom elfogadni, hogy csak a fegyelmezett férfi a nők esz­ményképe napjainkban. Tudom például, hogy X. férfi rendkívül fegyelmezetlen a munkahelyén, ha éppen ott van. Legtöbbször munkaidőben randevúzik legújabb imádójával, aki abban a hiszemben ringatózik, hogy csak neki eszményi ez a férfi. Amiből máris kiderült, hogy ennek a fegyelmezetlen férfinek kirobbanó sikere van a nők körében. Azzal pedig már vitába sem kell szállnunk, hogy a hűvös, a hideg férfi lenne minden nő eszménye. Közvélemény-kutatás nélkül is meg merem kockáztat­ni, hogy többen éppen a forróval szimpatizálnak, s a hűvöstől fáznak. Vagy itt van az önuralom. Ez is csak hellyel-köz­zel jellemzi az eszményi férfit, mert akádnak jócskán olyanok is, akik nem tudnak uralkodni magukon, ha feleségük bizalmas beszélgetést kezdeményez velük. En­nek olykor-olykor nyomatékot is adnak, ami az esetek többségében fájdalmasan érinti a védtelen asszonyt^ Ennek ellenére több feleség ragaszkodik az ilyen férj­hez, inkább ő uralkodik magán s engedi, hogy a férje is uralkodjék fölötte. Van azért itt néhány bibi, annak ellenére, hogy alapjában véve egyet kell értenünk ama bizonyos pszichoanalitikussal. Richter véleménye szerint a nők azért is élnek tovább, mert kevésbé szégyenlik kimu­tatni érzelmeiket és nem fojtják vissza mindenáron könnyeiket. Hittük volna, hogy ez is a hosszú élet titka? Angyal Sándor Olvasónk írja ZÖLDFELÜLET 100 EZER NÉGYZETMÉTEREN A Nyíregyházi Kertészeti és Parképítő Vállalat 1974 évben kezdte meg az új vá­rosrész — a Jósaváros — parképítését, ahol a követ­kező év őszére közel 100 000 négyzetméteres zöldterület lesz. A parképítés során a már meglévő kiskerteket — melyeket az ott lakók alakí­tottak ki — fel kell számol­ni. mert azok növényanya­gukban. elrendezésükben aZ egvséges zöldterületet meg­bontanák. A megépülő par­kokkal azt kívánjuk elérni, hogy a lakók kulturált, egészséaes környezetben él­jenek s hogv ez megvaló­suljon hogv a narkok be­töltsék hivatásukat, a lakók segítségére is szükség van. Elsősorban a parkok megvé­désénél, azok gondozásánál, a fák pótlásánál. Ebben tár­sadalmi munkájukra is szá­mítani szeretnénk. A város­építészek kevés összefüggő felületet hagynak park cél­jára, így sem pihenőparkból, sem játszótérből igazán nagy befogadóképességű nem lé­tesül még e korszerű város­részben sem. A korosztályok közötti igénykülónbségeket sem tudják ezek a létesítmé­nyek maradéktalanul kielé­gíteni. Reméljük, hogy a ké­sőbbiek során e szemponto­kat is figyelembe lehet majd venni a parkok kialakításá­nál. de ahhoz természetesen megfelelő összefüggő terület­re van szükség — közölte Jenser Györgv. a Nvíregvhá- zi Kertészeti és Parképítő Vállalat igazgatója. . Alig akad vásárló, aki meg ne állna néhány pillanatra a földszinti gyermekmegőrző előtt. Szokatlan, kellemes, mosolyt előhívó látvány egy áruházban: önfeledten ját­szadozó gyerekek, közöttük a képeskönyvből mesét mon­dó, karonülőket dajkáló, a gyermekkocsikban alvók fö­lé hajló fehérköpenyes „óvó­néni”. (Aki valóban szak­képzett gyermekgondozó.) A Nyírfa Áruház vezette be el­sőként a megyében ezt az in­gyenes szolgáltatást Sok nézelődő, érdeklődő figyeli, mi is ez, hogy is van ez? Az anyuka nyújtja a sze­mélyi igazolványát a ven­dégkönyvbe beírják a nevét igazolvány szamát a kisgye­rek keresztnevét, s az érke­zés időpontját — Az egy órát meg nem haladó felügyelet ingyenes — magyarázza kísérőnk. Virá­nyi Andrásné, helyettes áru­ház-igazgató. — Minden to­vábbi óráért 50 forintot ké­rünk. De az alig egyhónapos nyitvatartásunk óta még egyet sem hagytak itt egy óránál tovább, pedig leg­alább ezer — naponta 50—60 — gyerek megfordult nálunk. Ennyi idő alatt becslésünk szerint is be lehet vásárolni áruházunkban. Közben.a kis vendégről le^ kerül a piros bundácska, * szalad a játékokhoz. Egy ba­bát ölel magához, leteszi, mert egy labdát nyújtanak neki, azután azt is eldobja a nagyfülü nyuszi kedvéért „Gondosan vigyáznak a gye­rekre. Ezalatt kényelmesen vásárolhatok. Tegnap is vol­tunk itt, s alig tudtam elvin­ni Szilvikét, olyan jól érez­te magát. Kedves figyelmes­ség ez az áruháztól” — mondja elismerően Karsa Szilviké anyukája. A délelőttös gyermekgon­dozó, a mindig mosolygó Szűcs Miklósné ölében Szil­viikével a fekvő-pádon bun­dazsákban alvó kicsi mellé húzódik székével. Színes ké­peskönyvből mesét mond a hozzásimuló kislánynak. Kar­nyújtásnyira a szőnyegpadló­ra rakott színes huzatú hab­szivacs párnákon, játékokkal körülvéve egy másik apróság játszik. A távozás az esetek több­ségében nem konfliktusmen­tes! Hosszas alkudozás, oly­kor sírás előzi meg. A szőke Pistike, ak; pedig a világért sem akart ittmaradni, később a hazahívásra dacos „nem medek”-kel bújt a sarokba. Egy másik kislegényt is hiá­ba fenyegették „itthagylak, meglátod!”, fél sem nézett a játékok közül úgy válaszolt: „Majd itt alszom”. Vannak már mindennapos gyerekeink, akiket naponta el kell hozni ide az anyukának. Jöttem hozzád játszani —, ezzel jönnek be — mondja nem titkolt örömmel Szücs- né, s megy, hogy az automa­ta csacsihinta nyergébe se­gítsen egy pici lányt, akit ez­zel az ígérettel csaltak ki szülei a megőrzőből. (kádár) I Ui gépek a hó ellen A közúti közlekedés felkészült a télre A KPM nyíregyházi Köz­úti Igazgatóságon tanács­kozást tartottak a téli köz­lekedéssel és ellátással kap­csolatban. A tanácskozáson szó volt a különböző szervek együttműködéséről, a közle­kedés zavartalanságának biztosításáról és a téli ellá­tás javításáról. Az idei télen * közúti igazgatóságnak már 2100 ki­lometer utat kell vigyázni. Hat új gép segíti majd a hóéi takarítást és a síkosság megszüntetését. Szerződést kötöttek a meterológiai ál­lomással, amely szerint a meterológusok előre jelzik a kedvezőtlen időjárást, így a hóügyelet időben meg tud­ja szervezni munkáját. A postaigazgatóság képviselő­je megígérte a hóügyeletnek és a segélykérőknek soron kívül, azonnal telefon vona­lat adnak télen. A mentők URH-rádión kérnek segít­séget, ha elakadnak — a közúti igazgatóság a men­tőket soron kívül kiszaba­dítja a hófúvásból. A rend­őrség URH-s kocsikkal jár­ja a megyét és segít a ve­szély elhárításában. A rend­őrök azonnal jelentik az igazgatóságnak a veszélyes útszakaszokat. Az értekezle­ten a tanácsok képviselői vállalták, hogy a belterüle­teken a tsz-ekkel és a la­kossággal megszervezik a hóeltakaritást, így a hóelta­karító gépek az országuta­kon gyorsabb ütemben vé­gezhetik munkájukat. Elő­ször mindig a 4-es számú főútvonalat és a 41-es szá­mú útvonalat teszik járha­tóvá. Az idén először az igazga­tóság a rendőrség segítségé­vel viharos erejő hófúvás esetén a hótakarítás idejére lezárja a Nyíregyháza—Kis- várda, a Nyíregyháza—Ro- hod és a Nyíregyháza—Ti- szavasvári közti útszakaszt. Szintén új kzedeményezés, hogy mínusz nyolc fokos hőmérséklet alatt a síkos utóikat nem sóval, hanem száraz homokkal szórják be, ezzel is csökkentik a téli bal­esetek számát A sajtókonferencia folytatása (6.)- — ■ ...........- ■■■■ 11 > 1 ■■ ■ ■ ■■■ ­Válaszok olvasóinknak Folytatjuk a Magyar Rádió szabolcs-szatmá- ri sajtókonferenciájá­ra érkezett kérdések megválaszolását Mikovics András, a Nyír­egyházi Konzervgyár dolgo­zója többek nevében kérdez­te: — Kótaj, illetve Búj köz­ségből járunk be az éjszakai műszakba. Este tízkor kell munkába állnunk, de a kis- vov,at már hét óra előtt in­dul. A reggeli műszakváltás után sem jó a közlekedés a vonalon. Hogyan lehetne a kisvonat menetrendjét a mű­szakokhoz igazítani? Válasz: — írják össze, hogy munkás jeggyel hányán utaznak az említett vonato­kon. Ezt hivatalosan is iga­zolják és a gyár nevében küldjenek egy kérvényt a debreceni vasútigazgatóság- hoz. A kérést sok utas esetén figyelembe vehetik az új menetrend összeállításánál. Húsz óra után azonban nem lenne célszerű érkeztetni a kisvonatot, mert ekkorra a csatlakozó vonatok elindul­nak. Várhatóan két éven be­lül a kisvonatot megszünte­tik és autóbuszok állnak a helyébe. Az autóbuszokat könnyebben lehet majd iga­zítani a műszakokhoz. A menetrendekről Bába Aranka űjfehértői la­kos kérdezte: — Három mű­szakban dolgozik a Nyíregy­házi Konzervgyárban. Reggel — ha be akar érni a 6 órás műszakba — már négy óra­kor el kell indulnia otthon­ról. Az éjszakai műszakba csak a hét órás vonattal tud bejönni. így sok az „üres" órája. Lehet-e változtatni a menetrenden? Válasz: — A hajnali vo­natok menetrendjén egyelőre nem lehet változtatni. Az éj­szakai műszakba járáson azonban lehet segíteni. Fél tízkor gyorsvonat halad át Ujfehértón. Ezt a vonatot a gyár kérésére esetleg meg lehet állítani, ha sok munkás utazik Nyíregyházára ebben az időben. Ezt a kérést is a debreceni vasútigazgatóság- hoz kell továbbítani a gyár­nak. Az autőbuszkőzlekecfésrő! A 16-431, a 17-179 és a 18-165-Ős telefonszámon kér­dezték: — A közeljövőben várható-e javulás Nyíregyhá­za autóbuszközlekedésében? Dr. Veres András és Tirpák György a reggeli autóbusz­közlekedésre panaszkodtak és azt kérdezték, hogy mikor szűnik meg a zsúfoltság a reggeli buszokon? Válasz: — A kővetkező na­pokban, hetekben több új autóbuszt kap az 5. számú Volán Vállalat Számszerű növekedésben nem lesz lé­nyeges változás, mert az új autóbuszok érkezésével egy időben több régi autóbuszt kivonnak a forgalomból és ezeket az autóbuszokat el­küldik felújításra. De az új autóbuszokon több az ülő­hely, így karácsonyig mint­egy hatszáz ülőhellyel bővül a városi közlekedés. Ez lé­nyegében a reggeli zsúfolt­ságot Is megszünteti. Nem­csak a zsúfoltság, a tolako­dás is megszűnik, így a já­ratok jobban tudnak igazod­ni a menetrendhez, várható­an nem lesznek majd „ki­maradt” járatok karácsony után. Az új autóbuszok minő­ségi változást jelentenek a város közlekedésében. Ä városkörnyékről Smidt Viktor Sóstóhegyről: — Sóstóhegy mennyiben tar­tozik Niríreqyházához7 Rossz itt az ellátás és a közlekedés. Mikor várható javulás a köz­lekedésben? Választ — A karácsonyig érkező új autóbuszok a Nyír­egyháza környéki települések és a tanyák közlekedését is javítják. Az új buszok közül néhányat Sóstóhegyre, Bor­bányára és a környező ta­nyákra indítanak majd. Eze­ken a vonalakon is több lesz az ülőhely és a menet- rendszerű közlekedésre is le­het számítani. A színházműsorról A 18-368-as telefonról kér­dezik: — Miért nem közli * Kelet-Magyarország a nyír­egyházi színház műsorát? Válasz: —Lapunk rendsze­resen közli a nyíregyházi színház műsorát, a legtöbb­ször összesítve Minden nap természetesen nem közölhet­tünk műsort, mert nincs i» minden nap előadás. A bér­letes előadások közönsége is legalább annyira tájékozódna a bérletében szereplő dátu­mokról, mint lapunkból. Az, hogy a színházi műsor esetleg a mostaninál több alkalom­mal jelenjen meg lapunkban, a Móricz Zsigmond Színház igényétől függ. Lapunk tudósításokban, hí­rekben rendszeresen tájékoa-* tatja az olvasókat a varható és jelentősebb színházi me- ményékről és közöl kritikák az előadásokról. Ezeket * továbbiakban lm fontosnak tartjuk. Vöd Mihály ««lékéről ; A 18-009-es telefonon toes'- ^ dezik: — Miért nem hozatta haza városunk Váci Mihályt? Hol lehet a sírját megtalálni* Válasz: — Váci Mihályt Nyíregyháza költőszülötte, népünk kiemelkedő közélett és irodalmi alakja volt. Ezért is vallja magáénak szellemi hagyatékát az egész ország, s korai halála után ezért ka­pott díszsírhelyet nagy ha­lottá ink mellett, Budapesten, a Farkasréti temetőben. Nyíregyháza, a szülőváros hálája jeléül monumentális síremléket emeltetett sírján. Megyénkben számos közin­tézmény viseli Váci Mihály nevét. Emlékének méltó ápo­lására évek óta rendszeresen megrendezik Nyíregyházán a Váci Mihály-versmondó és -szavalóversenyt, melyet jö­vőre várhatóan sikerül or­szágos jellegűvé tenni. Szü­letésének közelgő 50. évfor­dulója alkalmából szülőváro­sában kerül sor az írószövet­ség emlékülésére. A műemléktemplomrol Hézer tiszteletes, Csaroón. — Négy éve folyik a temp­lom rekonstrukciója, a mu­zeológusok két-három hétig ott vannak, de nem sok lát­szata van a munkának. Az átadási határidó egy éve lejárt Hogyan lehetne meg­gyorsítani a munkát? Válasz: — Államunk éven­te súlyos milliókat fordít műemlékek, köztük egyházi épületek restaurálására. Az Országos Műemléki Felügye­lőség fokozatosan, a művészi követelményeket szem előtt tartva végzi ezt, a legjobb szakembereket foglalkoztat­va. , Tekintettel arra, hogy kevés olyan művészünk van, akik az olyan kényes freskó­helyreállítást, mint a csaro- dai elvégezni tudnák, és az országban sok más helyen is folyik műemlékvédelem, az átadási határidők elhúzód­nak. Nehezíti a munkát, hogy az időjárás is befolyásolja a munkavégzés lehetőségeit. Tekintettel arra, hogy a csa- rodai templom rendkívüli érték, így az OMF inkább a határidő módosítását vállalja, semmint hogy túl gyors munkával az eredetitől elté­rő értékben végezze el a helyreállítást

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom