Kelet-Magyarország, 1974. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-22 / 273. szám
KELET-MACYARORSZAC * k ' » , ih/4. tio4crmi& 9a. Újdonságok Tudományos kutatások Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban A Pélen épülő nagykapacitású műtrágyagyár a tervek szerint a jövő év végére készül el. Egyes üzemegységei azonban már korábban megkezdik a próbatermelést. Az ammóniaüzem - mely a gyár „lelke” - már az idén mintegy 10 000 tonna folyékony ammóniát állít elő. Az ammónia Czem abszorpciós tornyai. (MTI foto — J. Cs.) Segítségre szorulnak Ismertek azok az okok, amelyek miatt a megyei éllatforgalmi és húsipari vállalat nem tudja időben és korlátlan mennyiségben felvásárolni az eladásra kínált állatokat — elsősorban a háztáji gazdaságokból nem. Különösen akkor nem, ha előzőleg szerződést se kötöttek az értékesítésre. Azt is mindenki jól tudja, milyen károkat okozott az idei szeszélyes időjárás már nyáron, a gabonafélék betakarítása idején Is, de még- inkább most, ősszel. Egyetlen olyan mezőgazdasági üzemünk sincs, amelyben a rossz időjárás miatt ne keletkeztek volna nagyösszegű növénytermesztési kiesések. Termelőszövetkezeteink többségében azonban — a súlyos károk ellenére is — a pénzügyi helyzet megfelelő, a fizetőképesség folyamatos. Vannak azonban olyan mezőgazdasági üzemek — elsősorban Szat- márban és Beregben — amelyek az átlagosnál is nagyobb károkat szenvedtek és fizetésképtelenné váltak. Ezekben általában mérleghiány várható, mert a nagy veszteségeket pótolni már nem tudják. Leginkább a rossz körülmények között gazdálkodó kisebb termelőszövetkezetek kerültek ilyen 'helyzetbe. És nem is csak a rossz időjárás, a növénytermesztési veszteségek miatt, hanem azért is, mert nem tudtak és ma sem tudják időben értékesíteni állataikat, még a meghízlaltakat sem. Szatmáriban például vannak olyan községek, ahol öthatszáz különböző korú — borjútól a hízott bikáig — szarvasmarhát kínálnak eladásra csak a háztáji gazdaságokból. De bőven van értékesítésre kész, hizlalt, vagy eladásra szánt állat a nagyüzemekben is. Szükséges lenne, hogy a felvásárló vállalatok, elsősorban az állatforgalmi, a nehéz helyzetbe került termelő- szövetkezeteknek segítsen. Egyszerűen azzal, hogy tőlük veszi át az állatokat időben, de akár soron kívül is. Az állatok — különösen a kész hízók — átvétele sokat segítene pénzügyi helyzetükön" éá nem kényszerülnének' rá, hogy áz állatok továbbtartásával — a takarmányozási és gondozási költségekkel — hibájuk ellenére növeljék veszteségeiket. Ráadásul, ha nem tudnak fizetni a kamatok összege is növekszik. Az idén lényegében minden mezőgazdasági üzem nehéz helyzetben van, de az erősebbek és a jobb körülmények közt gazdálkodók könnyebben viselik el a veszteségeket, különösen akkor, ha fizetésképesek és nem mutatkozik mérleghiányuk. Márpedig megyénk termelőszövetkezeteinek többsége most is mérleghiány nélkül tudja lezárni az idei gazdálkodást. Szatmár- ban és Beregben azonban több olyan termelőszövetkezet van, amelyeknek helyzete az átlagosnál nehezebb, sőt súlyos. Ilyen például a kispalád-botpaládi Uj Élet is. Vagy a panyolai Szikra, ahol az idén a víz lényegében minden növényt elpusztított. De lehetne sorolni a többit is. A megyei állatforgalmi és húsipari vállalat sokat segíthetne ezeknek a gazdaságoknak azzal, ha tőlük időben, esetleg soron kívül is átvenné az állatokat. Sz. J. SZAK KÖNYVTARUNK s Bakot is lőISem! A vadászok, horgászok na- gyotmondásáról sok anekdota. szólásmondás járja. A könyv címe nem a szerző erre utaló iróniája, nem is olyan önkritika, amely a szavahihetőséget akarja növelni. Inkább arra utal. hogy a több évtizedet felölelő vadászemlékei közül nemcsak néhány olyat idéz fel. amelyre szíveden emlékszik, talán mert a szerencse vagv a jó, esetleg kiemelkedő (bravúros) teljesítmény következtében sikeres volt, hanem olyat is, amely balszerencse vagy hiba miatt kudarccal járt. E történetkéket nemcsak szórakoztató célzattal, hanem részben a vadásztársak okulására mondja el s szerző, mint tanasztalt „öreg vadász, aki tudja, hogy a lövéstudományon kívül mi mindent kell ismernie és betartania a jó vadásznak. Jövedelmező a rizsié s*i?t©sEf és A kölesei Kossuth Termelő- szövetkezet tapasztalata Megszokott, fontos, általában kedvelt, mindennapos életünk egyike. Mint a burgonya, vagy a tészta. Régen messzi országokból került hozzánk, a magyar ember alig ette, s bizony, meglehetősen drága volt. Ma szinte olcsó. Jó húsz éve magyar föld teremte magyar rizst eszünk, külföldit csak keveset, s leginkább akkor, ha nálunk gyenge a termés. Jó években el is adunk a magyar rizsből. Talán az ideiből is. Mert elég jó a termés. Különösen a minősége. Kemények, teltek a rizsszemek. Szinte csoda, mert a rizs szereti a vizet, hiszen vízben éli életét, vízben terem, de szereti a napfényt is, attól ércesedik. Márpedig az idén meglehetősen kevés volt a napfény; Mégis jó a rizs, mennyiségre, minőségre is. Felújítják a telepeket Sok gondunk-bajunk közt, más növényekre figyelve szinte elfelejtettük, hogy megyénkben, Szatmárban, a Túr mentén néhány termelőszövetkezet rizst is termel. Elsősorban a kölesei Kossuth. Nem is keveset: kétszáz holdnyi, 110 hektárnyi területen. Éppen az. ,idén tavasz-1 szál végezték el Kölcféri az egyik riZStelép teljés rekonstrukcióját, 1 170 000 forint költséggel, 60 százalékos állami támogatással. Mert erősen segíti az állam a rizs- termesztést, nemrég elhangzott egy kormányzati felhívás is, hogy. ahol lehet, ahol érdemes, növeljék a termelőszövetkezetek a rizs vetés- területét. E felhívás alapján határozta el a kölesei téesz is, hogy mindhárom rizsíer- mesztő telepét felújítja. Az első ütem kész. Uj töltések, csatornák, zsilipek épültek és a 110 hektáros telepen most aratják a rizst. (Mire ez az írás megjelenik — be is fejezik.) A termés jó, átlagosan 25 mázsát fizet hektáronként. .Többet, mint idén a búza, A rekonstrukcióhoz az Is hozzátartozott, hogy a kölesei tsz új, lánctalpas, mo- csárjáró, rizsarató kombájnt vásárolt. Most az dolgozik. Régebben kézzel aratták a rizst. Csak egy a baj: reggelenként nem lehet korán kezdeni a rizsaratás^, mert deres a növény, meg kell várni, amíg kisüt a nap. A rizsaratás csak úgv jó, ha száraz a kalász, csörög a kicsépelt szem. Most jó. November 15-e óta reggeltől estig sütött a nap, ideális rizsaratási idő köszöntött be, végre, mert azelőtt csak kínlódtak. Most is van még kínlódás, mert a rizstermő terület lágy, a víz leeresztése után se tudott megszikkadní, hiszen ömlött rá az eső. A kicsépelt szemet kiszálltam a gátak közül nehezebb, mint maga az aratás. Ezt a nehéz feladatot úgy oldották meg, hogy a mocsárjáró rizsarató kombájn, amikor meg-1 telt a tartály, kimászott a tábla szélére és ott ürítette ki a szemet. Most, hogy javult az idő és szikkadt a talaj, már nem mászkál a kombájn, csak arat. A lánctalpas traktor már el bír menni a rizsföldön és egy pótkocsit terhével együtt vontat. így naponta öt-hat hektárról be lehet takarítani a termést, amelyet budapesti szakemberek is megvizsgáltak és az idei kölesei rizs a lehető legjobb minősítést kapta. Érdemes termelni Érdemes-e Szatmárban rizst termelni? Erre a kérdésre adott meggyőző választ Makay Tibor, a kölesei tsz főkönyvelője. — Nálunk érdemes — mondta. — Nyolcszáz forintot kapunk egy mázsa rizsért. A szűkített önköltségünk 380 forint körül alakul mázsánként, ennél még az idén se lesz. több, pedig most késett a növény fejlődése és érése, de a kombáj- nos betakarítás lecsökkentette a költségeket. A tiszta haszon tehát 420 forint minden mázsán. Hasonlítsuk ösz- sze a búzával. Nálunk egy mázsa búza szűkített önköltsége több évi átlagban 170 forint. Az értékesítési ár 295 forint. És búzából se terem sokkal több hektáronként, mint rizsből. Ráadásul azon a területen, ahol a rizs terem, búzát nem lehetne termeszteni, mert az leginkább rizsnek való. így aztán nálunk többszörösen is hasznos a rizstermesztés. A kölesei termelőszövetkezet az idén januárban alakult ki mostani nagyságában egyesüléssel Kölese, Fü- lesd és Sonkád határában. A másik két tsz területén is van rizstelep, de azokat is fel kell újítani. A terv kész. Az idén felújítják a fülesdi telepet, azután a son- kádit. így kialakítható a korszerű rizstermesztés vetésforgója is. Ugyanis az a jó, ha a rizstermő terület minden harmadik esztendőben pihen, azaz: mást terem. Leginkább füvet, vagy füveskeveréket. Rengeteg termést ad a két éven át víz alatt álló föld is, ha esetleg száraz az esztendő. Évi négyezer mázsa • , A kölesei Kossuth Termelőszövetkezet jövőre már kétszázötven holdnyi, 150 hektár területen termeszti a rizst és a sonkádi telep felújítása után biztosítani tudja a termőterület háromévenkénti pihentetését úgy, hogy a három telep közül egy minden évben pihen. Terveik és számításaik szerint a jövőben folyamatosan biztosítani tudják az évi 3500—4000 mázsa rizstermést. Ez átlagosan számítva évi hárommillió forint bevétel, aminek a nagyobbik fele nyereség. Tehát: valóban érdemes rizst termelni Szatmárban. Az idei rizsaratás részben könnyebb, részben nehezebb volt a többinél. Könnyebb, mert van már mocsárjáró kombájn. Nehezebb, mert kínlódtak a szállítással. Mégis sikerült. A rossz időjárás ellenére is jó termést és kiváló minőségű rizst adtak át a felvásárló vállalatnak. Bzcndrci József Kentiarátgk !aaic$aija VÉDELEM NYÜLKAH ELLEN Nyúlkár ellen törpe gyümölcsöst tökéletesen csak kerítéssel lehet megvédeni. A drótháló 150 cm magas legyen. A közepes törzsű gyümölcsfákat a nyulak ellen törzsvádő hekötözéesel is meg tudjuk védeni. Használhatunk erre a célra dróthálót, mellyel a törzset körülvesszük (60 cm). Ez több éven át a fa törzsén maradhat. Kisebb befektetéssel, de minden évben megismétlődő munkával jár, ha nádat, napraforgót, vagy papírt használunk a törzs bekötözésé- re. Ez utóbbiakat minden tavasszal le kell szedni és elégetni, hogy a törzs permetezését ne akadályozzák és hogy a benne meghúzódó rovarokat elpusztítsuk. A törzsek bekötöz'sét már szeptember hónapban el kell végezni, mert a mezei nyulak már ekkor rágcsálják a fiatal fák törzsét. Újabban vegyszeresen is lehet a nyulak rágása ellen védekezni, ilyen használatban lévő szer a Cervacol is, amit vízben oldva a törzsre kell kenni. Eddigi tapasztalatok szerint a védelem nem terjed ki egy egész szezonra. Ajánlatos a fagyok elmúltával megismételni. v A TfíVEK FELKUPACOLÄSA Az elültetett oltvány törzsét a gyökerek felett fel kell kupacolni. Ezzel védjük meg a gyökereket a téli fagytól. A kupacokat tanácsos a következő őszig sértetlenül hagyni. Ilyen formán egyenletesebb lesz a gyökér nedvességellátása. Ebből következően az eredési százalék is jobb lesz. A nedvesség állandósítására és a tápanyag folyamatos ellátására ajánlatos a fa töveinek takarása egy négyzetméter felületen. A takarásra használjunk szalmás trágyát, vagy tőzeges fekáliát, a 10— 15 cm vastagságú trágyatakarón keresztül a vízzel a trágyalé is jól hasznosul a talajban. Ugyanakkor a kiszáradás nem következik be egyhamar. AZ ELÜLTETETT OLTVÁNYOK METSZÉSE Az Ősszel elültetett oltványokat a törzsek bekötözé- sével, kerítés létesítésével, vagy a Cervacol bekenéssel a mezei nyulak rágása ellen védjük meg. A tövek felcsirkázásával, vagy a szalmástrágyával való takarással a téli erős fagyok ellen védekezzünk. Ezekkel a tevékenységeinkkel megóvtuk, átmentettük gyümölcsfáinkat a követkéz» vegetációs időszakra. Metszeni ezeket a fákat ősszel nem keli. Az alakító metszés időszaka tavasszal van, illetve a tél végén, a nedvkeringés megindulása előtt. Addig van időnk a metszés alapismereteit olvasgatással, előadások meghallgatásával, a metszési bemutatón való részvételen megismerni, elsajátítani; (Kertbarátok klubja). A „Ke- let-Magyarország” is e rovat keretein belül igyekszik a metszés ismereteit gyarapítani. Szó lesz a metszés elemeiről, a metszés hatásáról, biológiai ismereteiről, a metszést helyettesítő és kiegészítő eljárásokról. Részle-: tesen foglalkozunk majd a legkorszerűbb koronaformák kialakításával, de nem feledkezünk meg a hagyományos és a kettő között lévő átmeneti koronaformákról sem. Végül a termőfák ritkító és karbantartó metszését tárgyaljuk. Külön foglalkozunk az almástermésűek,' csonthéjasok, héjasgyümöl- csűek bogyósok metszésével. A cikksorozat befejezésével elérkezik a tél vége. a metszés ideje, amikoris minden új kiskerttulajdonos szerzett tudása alánján elvégezheti saját kertjében ül-- tetett fáinak metszését. í Inántsy Ferenc Á jövő módszerei a növényvédelemben Az atmoszférát az embf sok esetben hanyagságból, a talajt nem egyszer kényszerűségből szennyezi. A mező- és erdőgazdaságokban a rovarirtáshoz különféle vegyszereket használnak. Ezek közül nem egy káros az állatokra és sajnos az ember egészségére is. A DDT-t az Egyesült Államokban, Svédországban és , hazánkban már betiltották. Más vegyszereket is ki fognak vonni a forgalomból A rovarirtás másik módszeréhez a biológiai védelemhez, amelynek során az egyik rovarpopuláció irtja a másikat egy évtizeddel ezelőtt még igen nagy reményeket fűztek. Értek is el eredményeket ezen a téren különösen trópusi övezetekben. Érthető, hogy az ember veszélytelenebb módszereket szeretne kikísérletezni a rovarirtás területén, amely ugyanakkor hatékony és megvédi a növénykultúrákat az ember számára. Néhány év óta egyszerű fénycsapdás módszerrel kísérleteznek. Ősszel és ' tél elején, tehát amikor a hideg idők beálltak, a szántóföldek egy részét napfényerejű lámpákkal kivilágítják. A fény kicsalogatja a földből a rovarokat, és megfagynak, tehát nem tudnak áttelelni. Az Egyesült Államokban öt esztendő óta beható kísérleteket folytatnak a lé-» zersugár rovarölő hatásával kapcsolatban. Hogyant hat a lézersugár a rovarokra? Amerikai kutatók rovarlárvákat tettek ki lézersugárzásnak. Azt tapasz-- talták, hogy a lézersugárnál« a lárvára gyakorolt hatása szorosan összefügg a lárva színével, tehát azzal, hogy; mennyi a lárva pigmentjében a színezőanyag. Az élénkszínű lárvákra kisebb^ a halványabb színű lárvákra nagyobb a halálos adag; Ez a kísérleti eredmény azt igazolja, hogy a szerves színezőanyagokkal működő megfelelő hullámhosszú lézerberendezések alkalmasak a rovarok szelektív pusztításához. A jövőben tehát a lézer IS egy lehetséges ütőkártya a rovarirtó ember kezében: A környezetét védő ember a rovarirtás területén új optikai eszközöket és módszer reket szeretiie a jövőben felhasználni. Előnyük volna, hogy ezek a módszerek tiszták és nem szennyezik a talajt. A lézer élettani hatásának kivizsgálása mellett, mobilberendezéseket kell kikísérletezni. A fénycsapdákat és fényölő lámpákat önálló áramforrásokkal kell ellátni és számításokat kell végezni, hogy nem túl drágák-e ezek az eljárások a nagyüzemi használatban. M. ti 4
