Kelet-Magyarország, 1974. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-22 / 273. szám
W74. november 22. mi. A sajtókonferencia folytatása (5.) Válaszok olvasóinknak Folytatjuk a Magyar Rádió szabalcs-szatmá- ri sajtókonferenciájára érkezett kérdések megválaszolását. A tanyákról Moravecz Pál nyíregyházi lakos kérdése: — Mikor szűnik meg a Nyíregyháza körüli tanyavilág? Mikor várható az építkezések engedélyezése a Csongor és a Kincs utcában? Válasz: — A tanyavilág felszámolása csak hosszú távon várható. A Csongor és a Kincs utca az általános városrendezési terv szerint külterület, belterületbe csatolása, és ezzel az építkezések engedélyezése nem szerepel egyelőre napirenden. A jelenlegi belterületi lakott települések kiszolgálása — csak például közművekkel is — jelentős anyagi áldozatok árán lehetséges. Ezeket kell először befejezni. Nagy István Árpád utcai lakos kérdése: — Mikor hozzák rendbe az Árpád—utcán a gázvezetés miatt felbontott aszfaltot? Válasz: — 1974. november 30-ig a városi tanács vb műszaki osztálya intézkedik a felbontott útburkolat helyre, állítására. A parkokról Takács Károly Körte utcai lakos kérdése: — Milliókat fordít a tanács a város parkosítására, de ahogy megcsinálják, úgy tönkre is megy. Mit kíván tenni a városi tanács a szándékos parkrongálók, a parkosított területre beálló gépkocsik vezetői ellen? Válasz: — A parkrongálók ellen szabálysértési eljárás tettenérés esetén, feljelentés alapján indítható. A tettenérés nem elsősorban tanácsi feladat. A kertészeti vállalat parkőrei és a rendőri szervek több esetben tesznek feljelentést illetve például a közlekedésrendészet bírságol is. De nélkülözhetetlen a társadalmi összefogás, a lakosság közreműködése a parkrongálók megfékezésében. Kálmán Dánielné kálló- Bemjén-forráskúti lakos kérdése: Hogyan rendeződött az Inczédi-ház sorsa? \ Válasz: — Az épület 1964- ig állt műemléki védettségben, akkor törölték a műemlékkatalógusból. Helyreállításáról, ' karbantartásáról a tulajdonosok többszöri felszólítás ellenére sem gondoskodtak. Ennek következtében az épület annyira tönkrement, hogy 1973-ban el kellett rendelni a lebontását. Akkor sem lett volna gazdaságos, ésszerű az épület felújítása, ha állami tulajdonban lett volna. Ugyanis a helyreállítás során — "az alacsony belmagasság miatt — a ház elvesztette volna korábbi jellegét^ Banga Ferenc és Németh Lajos Körte utcai lakosok kérdése: — A Kossuth utcai lakótelepen — közelebbről a Körte és a Sarkantyú utcákban — mikor kezdik meg a tereprendezést, a járda- és úté'o'tést? Válasz: — A városi tanács műszaki osztálya már megrendelte a szükséges útépítési munkákat. Amint a területről végleg elvonulnak a la- káséoítők, hozzálátnak az utak építéséhez. Ezzel együtt megoldódik a csapadékvíz elvezetése, és megszüntetik az épületek és az utak közötti szintkülönbséget. A kőrútról l Kovács Lászlóné Homok sori és Laczi István Kun Béla utcai lakosok kérdése: — Mikor történik meg a terep- re^dezés. az út- és járdaépítés a Körút folytatásában, a Kun Péla utcA'h'’v illetve a Homok soron ? Mikor készül el a tervezett játszótér? Mikor fejezik be a Kun Béla utca 19. számú ház előtt épülő szökőkutat amely így félig készen életveszélyes a játszadozó gyerekek szempontjából. Válasz: — Amint az utcában készülő üzleteket átadják. az útépítéstől lüggetle- nül megfelelő szélességű járdát elkészítik. Az út csak a IV. szakasz — a Marx térig — megnyitása után épülhet. A szökőkút építését már csak tavasszal tudják befejezni. A szülőotthonok bővítéséről Biriből kérdezik (Mitcrkó- né): összhangban van-e megyénkben a szülőotthonok fejlesztése és a várható népszaporulat? Megyei keretből megoldható-e a szülőotthonok, nőgyógyászati osztályok korszerűsítése? Milyen tervek vannak? Válasz: — A népesedéspolitikai határozat maradéktalan megvalósítása megyénkben az átlagosnál nagyobb erőfeszítéseket igényel. Ennek segítésére gyors ütemben felépítettek egy negyvenkét személyes szülészeti-nőgyógyászati osztályt a nyíregyházi kórház területén. Megyénk központi támogatásban részesül, hogy meg tudjon felelni az átlagosnál jóval magasabb természetes szaporodással járó feladatoknak. Éppen e támogatásnak köszönhető, hogy új nőgyógyászati-szülészeti pavilon éoítése van folyamatban Nyíregyházán. Mátészalkán ideiglenes megoldással bővítették a szülészeti osztályt. Az egyetemi felvételről A 11—438-as telefonról kérdezik: Milyen támogatást kaphat egy orvostudományi egyetemre jelentkező fiatal a sikeres felvételi vizsga esetén? Válasz: — Ebben az évben negyven szabolcsi fiatalt vettek fel az orvostudományi egyetemekre. A megyei szervek a felvételi előkészítők gondos megszervezésével segítik a munkás-naraszt fiatalok továbbtanulását. Többen igénybe veszik a megyei tanács ösztöndíiait is. Ezen kívül a pályakezdőket letelenedési segéllyel is támogatja a megye. Jó lehetőséget, teremt az orvosután- póMás nevelésére, hogy a nyíregyházi kórházat kinevezték oktatókórházzá, ahol a leendő orvosok gvakorlóide- jüket eltölthetik és megszokhatták új munkahelyüket, zökkenőmentesebben tudnak u^nur-z’-o^iní a kollektívába. Örvendetes, hogy a Debreceni Orvostudományi Egyetemen megkezdődik a fogor- voskénzés is, amely ió hatással lesz a szabolcsi orvoshiány csökkentésre. Jósavórosi iskoláról Buhnlla Istvánná nyíregyház! hallgató vó-dez); mikor várható fii iskola építése a Jősmáros Mn? Miért nem évült, névközi otthon a jelenlegi 15. sz. iskolához? Válasz: — A jósavárosl 15. sz. általános iskola a város egyik jelentős oktatási beruházásaként éoült meg, korszerű. azonban többre nem futotta. íav i<j több tanteremmel nyitotta meg kanu- iát. mint abogvan tervezték Külön nanközi otthont, anva/~»V olr'U A1 zp om qiTroz'’ilt i 1q— tes’teni. Üj iskola énükére a Jósavárosban az ötödik ötéves tervben kerül sor. A tanulók napközis ellátásának javítására a városi művelődési szervek a men- zás megoldást is szorgalmazzák, amely átmenetileg enyhít a helyzeten, amíg a népgazdaság teherbíróképessége lehetővé teszi a napközi otthonok hálózatának gyorsabb ütemű építését. Megjegyezzük: 1971—72-ben a megyében levő gyermekek napközis ellátása 16 százalékos volt, jelenleg ez 21 százalék Még további erőfeszítésre van szükség, hogy a helyzet tovább javuljon, de elsődleges gondnak látszik a tanteremépítés gyorsítása. Kezdődik a Kommunisták című film forgatása November 26-án, kedden reggel 9 órakor egy osztrák turistáhajo köt ki a Vigadó téren, fedélzetén Ottó Skorzeny-vel, az SS első számú „emberrabló specialistájával”. Feladata, hogy különítményével állítsa félre a Hitler számára már megbízhatatlan kormányzót, Horthy Miklóst. Az esemény a valóságban 30 évvel ezelőtt történt, s a helyszirft a filmfelvétel kedvéért öltöztetik a korabeli dicstelen jelmezbe. A nyolc szocialista ország közös produkciójaként készülő „kommunisták” című négyrészes film Magyarországon játszódó részének felvételei kezdődnek ezzel a jelenettel. Főrendezője: Jurij Ozerov, a nálunk Is emlékezetes sikert aratott „Felszabadítás” Lenin díjas alkotója. A grandiózus mű magyar társrendezője Köő Sándor így vall a vállalkozásról : — A film talán a legjelentősebb a szovjet pártkongresszus tiszteletére készülő alkotások között. Hátteréül a sztálingrádi csatától Berlin elestéig bekövetkezett háborús események szolgálnak, s lényegében a kommunisták vezetésével folyó ellenállási mozgalmaknak állít emléket. A felvételek november 26-tól kezdődően körülbelül két hónapig tartanak. A stáb munkájában kon- zultásként részt vesz N. Gluhov, a Moszfilm Stúdió katonai szakértője is. A szokatlanul sok és nagy területen folyó külső felvétel nem kis feladat elé állítja a Budapesti Rendőr-főkapitányságot is: forgalomelterelésekre, ideiglenes jelző* táblák felállítására lesz szükség, parkolási tilalmak lépnek életbe arra a néhány órára, amíg a felvevőgépek dolgoznak. A négyrészes film joggal számíthat a közönség felfokozott érdeklődésére, nos a tervek szerint 1976- ban tűzik műsorukra filmszínházaink. Az NDK-ban, Csehszlovákiában és Bulgáriában már befejezték a munkálatokat, de a többi szocialista országban például a Szovjetunióban, Lengyel- országban, Romániában é: Jugoszláviában még csa’ ezután keltik életre a vi lágtörténelmi napokat GYERMEKVEDELEM ’74 » Állomás a szeretet feüé Hfr: Ma délelőtt ünnepélyesen adják át Nyíregyházán a gyermek- és ifjúságvédelmi intézet új épületét a Sóstói úton. Az eseményen képviseltetik magukat a párt- és állami szervek, a minisztérium, társintézetek és gyermekotthonok igazgatói, a patronáló szocialista brigádok. Huszonegy éves gondtól búcsúzik a megyei Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézet: a Szarvas utcai szűk, korszerűtlen épület helyett a Sóstói út kellemes környezetében, modern épületben, 15 milliós költséggel korszerűsített és felszerelt otthonban fogadhatják azokat, akik számára ez az intézmény egy állomás a szeretet felé. 12 ezer-hatszáz sors Az igazgató, L. Nagy László pszichológus az irattárra mutat: — Tizenkétezer-hatszáz gyermek életét őrizzük itt. Nem okmányok ezek, hiszen 1953 óta, amióta az intézet létezik mi minden esetben embernek, gondosságra szoruló emberkének tekintettünk mindenkit, aki itt megfordult. A dossziékban sorsok. Rosszak és jóra fordultak, kisiklott életek, és szerencsésen megoldódottak. Pedig az intézményünk csak egy állomás a szeretet felé. Az intézet helyettes igazgatója, Nyers János adja meg a választ: — A gyermeket, aki idekerül, megismerjük. Az orvos, a pszichológus és a pedagógus alapos vizsgálata, megfigyelése teszi lehetővé, hogy az itt-tartózkodás néhány hónapja után jó szívvel és felelősséggel mondhassuk: javaslatunk ez és ez. És a javaslat sokféle lehet, mint ahogy sokfélék az ide kerülő gyermekek. Sokfelé figyelni — Tisztázzuk a sort. Először is osszuk két részre az intézet munkáját — folytatja az igazgató. Van a területi munka, és van a másik rész, az otthonban folyó. Ez azt jelenti, hogy a megyében 975 nevelőszülőnél vannak olyan gyermekek, akiknek életét figyelemmel kísérjük. Ezt megelőzően természetesen a bekerülők vizsgálata zajlik le, majd kiválasztjuk a nevelőszülőt, meghatározzuk, hogy milyen képességgel, lehetőséggel rendelkezik az állami gondozásba vett. Nyilvánvaló, sorsuk nyomon követése, ruházatuk biztosítása, a nevelőszülők munkájának segítése nagy energiát köt le. A tapasztalat: a kihelyezett gyermekek nagy része sikeresen ileszkedik új családi környezetébe, a biztonság és szeretet segít kigyógyítani őket korábbi lelki sérüléseikből. — Az intézetben — végre igen korszerű és jó körülmények között — évente mintegy hatszáz leány és fiú tölt hosszabb-rövidebb időt. Személyiségük megismerése után döntünk, ki milyen iskolát, szakmát válasszon, ki milyen jellegű gyermekotthonba kerüljön, ki alkalmas arra, hogy családi körben éljen. Végül itt említem, hogy vannak olyan leányok az intézetben, akik már dolgoznak, illetve ipari tanulók, és éppen a kollégium hiánya miatt nálunk kapnak elhelyezést. Aki azt hiszi, hogy ezzel vége is az itteni munkának, téved. Az új családjogi törvény lehetőséget ad arra, hogy a rossz anyagi körülmények között gyermeket nevelők segélyt kapjanak. Ha a gyámhatóság döntése jó és alapos — sajnos ez nem mindig van így —, akkor egyszerűbb a segélyezés, ha nem, akkor bizony újabb vizsgálat, környezettanulmány szükséges, ami szintén az intézet munkájához tartozik. Jó feltételek között — Jelenleg 80 gyermeket tudunk elhelyezni. Orvos, fő foglalkozású pszichológus, felügyelők és nevelők jól képzett gárdája áll rendelkezésre. A teljes személyzetünk most 78 fő. Ebből is látható, alkalom van az egyéni törődésre, minden ide bekerülő alapos megismerésére. Igen nagy munka az elkerülő gyermekek életének tovább kísérése, s szükség esetén a beavatkozás. A most átadásra került épület a tárgyi és személyi feltételek legjobb összhangját biztosítja — mondja az igazgató helyettese. Pedig nem könnyű itt. A gyermekek, akik ide bekerülnek, többségükben a környezet áldozatai. Rossz családi viszonyok, civakodószülők, rendezetlen otthoni állapotok okozzák a sérüléseket, s hozzájuk jönnek azok, akiket szülőanyjuk eldobott. Szeretet nélkül, félve, utcán nőve élték életüket, s azok helyett, akiknek Kellemes hétvégéi! Vetélkedő, K Elég egy pillantás a művelődési otthonok hét végi terveibe, vagy a nyíregyházi Műsorkalauzba és rögtön kitűnik, hogy a hétvégén, amíg az üzemek dolgozói megérdemelt pihenőjüket megkezdik és elcsendesednek az üzemek, megpezsdül az élet a közművelődés megyei nagyüzemében. Nagyon sok rendszeresen foglalkozást tartó klub és szakkör ezeken a hét végi napokon tartja összejöveteleit, mint például a nyíregyházi Szamuely Űttö- rőház ifjúvezető és honvédelmi klubja pénteken, november 22-én délután 3 és 4 órakor. Kisszekeres klubkönyvtára ezen a délutánon folytatja „Tudni illik, hogv ml illik” előadás- sorozatát. Nyíregyházán — a Műsorkalauz szerint — a Ili kerületi művelődési ház Korvin Ottó ifjúsági klubjában a „Rólad van szó” program keretében a szerelemről és a házaságról beszélgetnek a klubtagok. Kállóeemjénben • könyvtár klubjában 19 órakor orvosi előadás kezdődik a szexuális élet kérdéseiről. Tiszalökön ebben az időben kezdődik a zenés, táncos, vetélkedővel egybekötött klubest. Szombaton, november 23- án 16 órakor Nyírszőlős művelődési házában „KI MIT TUD?”-ot rendeznek, melyen énekesek, versmondók, mesemondók versenye mellett ügyességi vetélkedőre is sor kerül. Nyírbátorban a Déryné Színház „Az új ember kovácsa” c. színművel vendégszerepei. Hogv ki ne fogyjunk a vetélkedőkből, a nyíregyházi III. kér. művelődési otthonban a néptáncosok klubja rendez 17 órakor szellemi vetélkedőt, a városi művelődési központ Siokay Barna klubja pedig szellemi párbajt. 18 órai kezdettel. Zsarolván klubkönvvtárá- ban (20 órakor) és a mátészalkai városi ifjúsági klubban disc-jockey program várja a zene és tánckedvelő fiatalokat. Balkányban a művelődési házban este 8 órától a Sikátor együttes játszik, Nagykálló nagyközségi-járási művelődési központban pedig ugyanekkor kezdődik a Beton együttes közreműködésével a hagyományos Katalin-bál. November 24-én, vasárnap egész napos gazdag programmal zárulnak a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola kollégiumi napjai. A vendégek közül nyilvános foglalkozáson mutatkozik be a kollégium fiataljainak a megyei versmondó műhely. Zsaro- lyánban gyermekfoglalkozás, a nyíregyházi III. kér. művelődési otthonban klubmozi várja a vendégeket. A nyíregyházi „Mésekert” bábszínház utoljára szerepel „vidéken” a nagysikerű „Mese a királyról, aki elvesztette a koronáját” c. mesejátékéval. Gégényben 9 órakor, Domb- rádon 11 órakor tartanak előadást Tóth László kötelességük lett volna biztosítani fejlődésüket az állam vállalja magára ezt a nem könnyű munkát. — Sajnos az a helyzet, hogy a prevenció, a megelőzés igen gyenge lábakon áll — mondja L. Nagy László. Hiába hozott a megyei tanács sok jó határozatot az ifjúságvédelemre, ez még ma sem társadalmi ügy. A szomszéd, az üzem, a környéken lévő gazdálkodási egység, a társadalmi és tömegszervezetek alig figyelnek oda, hogy városon vagy falun kinek a gyermeke kerül veszélyes helyzetbe. Hogy mennyire ez a legtöbb baj forrása, annak bizonyítéka az előbb említett nevelőszülői hálóit. Az ilyen kiegyensúlyozott családi környezetbe kerülők igen gyorsan ép és derűs emberré válnak. Az intézetünkbe kerülők több mint fele a család hiánya, az otthon ártalma miatt kénytelen lemondani, és éppen a legérzékenyebb korban az édesanya és édesapa vigyázó gondosságáról és szerété térőL Alit pófo'nak a milliók? A mostani intézet kialakítása 15 millióba került, mely összeget az Oktatást Minisztérium biztosította. Évente 15 milliós a költség- vetésünk. Ehhez járul az a több millió, amit nevelési segélyként a szülőnek tudnak folyósítani. Hatalmas összegek ezek, még akkor is, ha az intézet megyei funkciót tölt be. De vajon mit lehet pótolni 30—40 millióval? — Az otthont nem. De mindenesetre ebből az ösz- szegből már elérhetünk any- nyit, hogy a kritikus pillanaton átsegítjük a gyermekeket. Mert az alapelv — mondja az igazgató — mindig a gyermek érdekének szem előtt tartása. Sosem jut eszünkbe, hogy egy gyermek — egy ember — életét és boldogságát pénzben próbáljuk mérni. Az állami gondozottak száma a megyében 1953 óta a háromszorosára emelkedett, ma 2652-en vannak, Három és tizennyolc év közöttiek. Leányok és fiúk. Látszólag útjuk irányítása rendben van. És mégse lehetünk elégedettek. Igaz, van ez az intézet, amely átsegíti őket a közösségbe illeszkedés első hónapjain. De hiányzik a foglalkoztató otthon, a neurotikus gyermekeket nevelő intézet, nehézséget okoz az állami gondozott ipari tanulók vagy munkába állók kollégiumi elhelyezése, rendkívül nehéz az értelmi fogyatékosok intézetbe juttatása. Vagyis a folytatás kell, hogy következzék. — Sok a szükségmegoldás még ma — mondja befejezésül az igazgató, L. Nagy László. Pedig egyetlen embert sem hagyhatunk elveszni. Amikor az állami erőfeszítéseket említem, szeretném hozzátenni: az igazi segítség akkor jelentkezik, amikor a gyermek- és ifjúságvédelem igazán társadalmi üggyé válik. Hiába vannak patronáló szocialista brigádok, önkéntes segítők, hivatásos patronálók, a gyermekek sorsának igazi egven- getői a családok lehetnek. Ezt a milliók sem pótolják, soha. Szén és otthoninak tűnő szobák, közös helyiségek. Virágok, kulturált körülmények. Sokszor jobb viszonyok, mint amit a gyerek otthon valaha is kaphat. És mégis, az embernek nincs kedve lelkendezni, örülni. A szép intézet, az itt dolgozók szeretete és felelőssége ellenére Is ott marad az örök kérdőjel: hol bujkál soksok családban a legősibb érzés: az utód iránti mély felelősség? B. V 9
