Kelet-Magyarország, 1974. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-22 / 273. szám

&h.' Közlemény ^Folytatás az 1. oldalról) 31 kommunista és munkás­pártok regionálisan és vi­lágméretekben végzett közös munkájának, megerősíti készségét, hogy elősegíti az arre irányuló gyakorlati lé­péseket. A beszámolási időszakban fejlődtek és bővültek kap­csolataink a szocialista or­szágok testvérpártjaival. A kapitalista országok testvér­pártjaival is szorosan együtt, működünk. Élénkebbek kap­csolataink a fejlődő orszá­gok kommunista és nemzeti demokratikus pártjaival. Pártunk a kommunista vi­lágmozgalom marxista—leni­nista egységének erősítésére törekszik; ennek megfelelően a jövőben is kész elősegíteni $ kétoldalú, kölcsönösen hasznos pártkapcsolatok fej­lődését. Pártunk a haladás, a béke érdekében kapcsolatokat hoz létre az együttműködésre kész európai szocialista és szociáldemokrata pártokkal. Ennek szellemében több haszrios találkozóra, véle­ménycserére került sor. Köz­ponti Bizottságunk üdvözli és támogatja az utóbbi idő­ben kibontakozó európai szakszervezeti egységtörekvé­seket. A Központi Bizottság meg­vitatta a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresz- szusa előkészítésének kér­déseit. A Központi Bizottság úgy határozott, hogy a jövő év márciusában tartandó XI. kongresszusnak a következő napirendet javasolja: Fock Jenő Indiában 1 A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának beszámolója* — A Központi Bizottság határozattervezete a XL kongresszusnak. — A Központi Bizottság javaslata a szervezeti sza­bályzat módosítására. — A Központi Bizottság javaslata a Magyar Szo­cialista Munkáspárt programnyilatkozatára. í. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának jelentése. 3. A Fellebvitcli Bizottság jelentése. I. A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizott­ság tagjainak megválasztása. A Központi Bizottság meg­tárgyalta és jóváhagyta a XI. kongresszus irányelveit. Az irányelveket december­ben nyilvánosságra hozza; a párttagság vitassa meg, te­gye meg észrevételeit. A Központi Bizottság úgy határozott, felkéri a Szak- szervezetek Országos Taná­csát, a Kommunista ifjú­sági Szövetség Központi Bi­zottságát, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsát, az Országos Szövetkezeti Ta­nácsot, a Magyar Nők Or­szágos Tanácsát és a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnökségét, hogy a kongresz- szusi irányelveket tárgyal­ják meg és véleményezzék. A Központi Bizottság meg­tárgyalta és jóváhagyta a szervezeti szabályzat módo­sítására vonatkozó javasla­tot, és azt decemberben a párttagság elé bocsájtja meg­vitatásra. A Központi Bizottság meg­vitatta a Magyar Szocialista Munkáspárt programnyilat­kozatának tervezetét. Megál­lapította, hogy a munka meg­felelő ütemben halad, s le­hetővé válik, hogy a Köz­ponti Bizottság a prog­ramnyilatkozat tervezetét a XI. kongresszus elé terjesz- sze. ★ A Központi Bizottság meg­állapította, hogy a XI. kong­resszus előkészítése rendben folyik. Örömmel tapasztalja, hogy most, a kongresszusi felkészülés időszakában a kommunisták és velük együtt a munkásság, a dolgozók nagy tömegei, a szocializmus hívei odaadóan és ered­ményesen munkálkodnak a szocialista építés soron le­vő, napi feladatainak megol­dásán. Ezt nagyszerűen se­gíti a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszu­sának és hazánk felszabadu­lásának 30 évfordulója tisz­teletére indított és országos­sá vált szocialista munkaver­seny. A Központi Bizottság fel­hívja a párt-, állami, szövet­kezeti, szakszervezeti és KISZ-szervezeteket, hogy a munkaversenyhez .minden se­gítséget adjanak meg. Az üzem- és munkaszervezés to­vábbi javításával úgy bonta­koztassák kj a dolgozók al­kotó munkáját, hogy a ver­seny céljait folyamatosan és a népgazdaság fő feladatai­val összhangban érjük el. A kongresszusi felkészülé­sünk része, hogy népgazdasá­gi tervünket a lehető legjob­ban teljesítsük. Ezen belül nagy nehézségeket, okozott és kivételes erőfeszít*Wket '-Ttö- j vetelt a^ö-őndlffíVütS- 3«6ti”idő- járás, aí.hossrantartó ■' «á§*és és az árvíz. Szocialista mező- gazdaságunk a társadalomtól kapott segítséggel úrrá lett a nehézségeken. A betakarítás­ban és a kenvérgabona-vetés- ben in sikerült behozni az időjárás okozta nagy lemara­dást. és megvannak a felté­telei annak, hogy a még hát­ralevő teendőket elvégezzük. A Központi Bizottság elis­merését és köszönetét fejezi ki az odaadó munkáért, a példás helytállásért a mező- gazdaság, a közlekedés, a szállítás dolgozóinak és az őket segítő ipari üzemek, in­tézmények és társadalmi szervezetek dolgozóinak, a nyugdíjasoknak, a katonák­nak, a diákoknak, mindazok­nak, akik a kivételes erőfe­szítésekben részt vettek. Ez a nagy társadalmi méretű megmozdulás demonstrálta népünk öntudatát, a közössé­gi felelősségérzet és összefo­gás nagy erejét. (MTI) 1 Varsái Szerződés katonai tanácsának ülése „A Német Demokratikus Köztársaság fővárosában — Berlinben — november 19— 21-én Ivan Jakubovszkijnak, a Szovjetunió marsalljának az egyesített fegyveres érők főparancsnokának elnökle­tével megtartották a Varsói ^Szerződés tagállamai egves) tett fegyveres érői katonai tanácsának soron lévő ülé­sét és a tagállamok hadse­regei vezető állományának értekezletét. Értékelték az egyesített fegyveres erők szárazföldi légi és haditengerészeti ki­képzésének eredményeit, a törzsek hadműveleti felké­szültségét és meghatározták az 1975. évi feladatokat. Megtárgyalták az egyesített fegyveres erők további te­vékenységének a Varsói Szer­ződés tagállamai hadseregei­nek kölcsönös érdekeit szol­gáló kérdéseit. A Német Demokratikus Köztársaság nemzetvédelmi minisztériuma az ülés és az értekezlet részvevői számá­ra több kiképzési, módszer­tani foglalkozást rendezett a nemzeti néphadsereg egysé­geinél a kiképzési tapaszta­latok átadása - céljából. A katonai tanács ülése és a testvéri szocialista orszá­gok hadseregei vezető állo­mén vának értekezlete tárgy­szerű. elvtársi légkörben, a barátság és a szoros együtt­működés szellemében zajlott le. (Folytatás se 1. oldalról) saságában szálláshelyére, az elnöki palotába hajtatott. Helyi idő szerint a kora esti órákban a Miniszterta­nács elnöke tisztelgő látoga­tást tett Gandhi miniszter­elnök-asszonynál, majd fo­gadta a hozzá tisztelgő láto­gatásra érkező Durga Pra- szad Dhar tervezésügyi mi­nisztert. Indira Gandhi nem sokkal ezután viszonozta Fock Jenő látogatását. Az Indiai Köztársaság mi­niszterelnöke este nagysza­bású bankettet adott Fock Jenő, felesége és a hivatalos kíséret tagjai tiszteletére. A vacsorán Indira Gandhi és Fock Jenő pohárköszöntőt mondott. Az indiai miniszterelnök kiemelte, hogy az ország gazdasági, társadalmi hala­dásának egyik legalapvetőbb feltétele a béke. s India ezért törekszik barátságra és jó­viszonyra valamennyi köz­vetlen szomszédjával, közeli és távoli országgal. Magvarországról és Indiá­ról szólva a miniszterelnök­asszony kijelentette: mind­két állam egyaránt elkötele­zett a világbéke ügyében, mindketten örömmel nyug­tázzák, hogy az enyhülés el­hintett magvai kezdenek gyö­keret verni Európában. Az indiai minisziterelnök végül kifejezésre juttatta azt a reményét, hogy a két fél mostani megbeszélései előse­gítik a bilaterális együttmű­ködés elmélyítését és kiszé­lesítését, továbbá lehetővé teszik, hogy mindkét ország még céltudatosabban tevé­kenykedjék a nemzetközi megértés és az emberiség boldogulása érdekében. Fodk Jenő miniszterelnök válaszában mindenekelőtt hangsúlyozta azt a reményét, hogy az indiai és a magyar fél tárgyalásai eredménye­sek lesznek. „Bízom benne, hogy tárgyalásaink erősíteni fogják országaink politikai, gazdasági és kulturális kap­csolatait. A magunk részéről ezt szeretnénk elérni, és tu­dom önök is ezt kívánják. Tovább szeretnénk szélesíte­ni kapcsolatunkat a gazdasá­gi élet különböző területein, növelni és még sokoldalúbbá szélesíteni árucsere-forgal­munkat, műszaki-tudo­mányos együttműködésünket. Igen fontosnak tartom, hogy további lépésekét tegyünk or­szágaink kultúrájának, tudo­mányos fejlődésének és né­peink életének kölcsönös jobb megismerése érdeké­ben”. A két ország politikai kap­csolatairól szólva Fock Jenó rámutatott: a két ország, jóllehet egyikük a szocialis­ta tábor tagja, a másik az el nem kötelezett államok vezető hatalma, azonos vagy egymáshoz igen közelálló né­zeteket vall a nemzetközi po­litika fő kérdéseiben. A bankett záróakkordja­ként a vendégek és vendég­látók indiai művészek szí­nes bemutatójában gyönyör­ködtek. Megyei kereskedelmi tanácskozás­(Folytatás az I. oldalról) színvonalát javította külö­nösen a városokban az álla­mi és szövetkezeti kereske­delem versenye. Jobb volt az áruellátás olcsóbb termé­kekből, különösen a stabili­zált árú gyermekruházati cikkekből. Gátolta az áruforgalom nö­vekedését, hogy sokszor hiányzott a boltokból a vas- tömegcikkek néhány fajtája, hiány vWE=fclAlfeble¥?T$si cikkek lakás ierxi!lbSl('"bS­torból. egves ruházati termé­kekből. Időnként szállítási gondok nehezítették a folya­matos utánpótlást, de sok helyen hiányoznak a techni­kai feltételek is. Szokatlanul sok gondot ■okozott, hogy hiányzott a boltokból a margarin, az ét­olaj, a száraz tészta, a cit­rom, de nem volt tervszerű a szállítás az édesipari ter­mékekből és a kozmetikai cikkekből. Kiegyensúlyozott volt az áruellátás a tartós élelmezési eifckekc-ől, mindern igényt kielégítő volt a tej- és tejtermékellátás, s a ko­rábbi évekétől sokkal jobb volt a húsellátás. Az erőfe­szítések ellenére sem volt kielégítő a zöld^ég-gyümölcs- ellátás: szőlőből például még a tavalyi mennyiséget sem tudták beszerezni a kedve­zőtlen időjárás miatt. A Vásárlók érdekeinek vé­delméről elmondta: az év első háromnegyedében vég­zett 490 ellenőrzés nyomán 155 esetben kellett felelős­ségre vonni a mulasztó dol­gozókat. A negyedik ötéves terv tel­jesítéséről elmondta: az ed - digi adatok alapján a me­gye kiskereskedelmi forgal­ma 1975-ben már eléri a 9 milliárd forintot. A hálózat fejlesztésére kitűzött célok is teljesülnek: a 60 ezer u négyzetméter helyett az öt­' 7Ü ' ,feeit>' ‘Yiégyzétffiéter-bővü- íés várható. Ez a bővíté': csökkenti a kereskedelmi egységek leterheltségét, a zsúfoltságot és a boltok, vendéglátók átlagos nagysá­ga megközelíti az országos átlagot. A feladatok közül kiemel­ten kell törekedni a meglé­vő hálózat intenzív fejlesz­tésére, az új kiszolgálási for­mák bevezetésére, az új ke­reskedelmi egységeket pedig elsősorban a fejlődő telepü­léseken, az új lakótelepeken, vagy a lebontott boltok he­lyén célszerű felépíteni. A vendéglátásban bővíteni kell a szolgáltatásokat és na­gyobb részt kell vállalni a munkahelyi ellátásban, a diákétkeztetésben. A növek­vő idegenforgalom indokolttá teszi, hogy Nyíregyháza- Sóstó, Kisvárda. Nyírbátor, Mátészalka, Vá^árosnaríiénv és a tiszai kirándulóhelyek fejlesztése meggyorsuljon. Brezsnyev Habarovszkban Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára csütörtökön Habarovszkban a távol-kele­ti határterületi és területi pártbizottságok első titkárai­val találkozott. A találkozó alkalmával ki­alakult barátságos elvtársi beszélgetés során megvitat ták a távol-keleti határterü­letek és területek pártéletéi az itt folyó gazdasági és kul­turális építést, többi között a Bajkál—Amur vasútvonal építkezésének előrehaladá­sát. VEagysvossetok ©!öft Ezekben a napokban levél érkezett a washingtoni Fehér Házba. A cíip-ett Ford elnök volt és a levelet 32 amerikai szenátor írta alá, demokraták és köztársaságiak. A levélírók azt kérték az Egyesült Álla­mok elnökétől: soron követ­kező találkozóján Leonyid Brezsnyewel, az SZKP KB főtitkárával, tegyen erőfeszí­téseket az atomrobbantások általános tilalma érdekében. Idekívánkozik, hogy a ko­rábbi szovjet—amerikai ta­lálkozók alkalmával a Szov­jetunió hangsúlyozta; szük­ségesnek tart ilyen általános megegyezést A levélírók nem jelentik az amerikai szenátus többségét — e testület száz­tagú — de a szám mégis te­kintélyes és tükrözi, hogy az amerikai politikai körök is nagy érdeklődéssel tekintenek a szovjet Távol-Keleten sor­ra kerülő „csúcs” elé. Az ed­digi szovjet—amerikai leg­magasabb szintű konzultációk igen nagy eredményekkel jártak, A megvitatásra váró kér­dések közül különösen lénye­gesek azok, amelyek a kato­nai enyhüléssel s ezen belül is elsősorban a SALT-tárgya- lásokkal függnek össze. E tárgyalások óriási eredménye volt az 1972 májusában kö­tött szerződés és ideiglenes megállapodás, de, tény, hogy a megbeszélések azóta hosz­problémák „az alapok alapi- jáirá” vonatkoznak, mindkét ország biztonsága szempont­jából. A régebbi fegyverzet­ről folyó tárgyalások ehhez képest igen egyszerű felada­tot jelentettek: a felek harc­kocsijai, lövegei, hadihajói nagyjából egyformák, köny- nyen összehasonlíthatók. Most azonban új problémák mutat­koznak: nemcsak a kilövőbe­rendezések száma nyom « latban, hanem a minőségi té­nyezők sokasága, például a különböző célokra irányítha­tó robbanófejek száma, a pusztítótöltet értéke és a ta­lálati pontosság is. Ilyen körülmények köpött válik meghatározóvá, hogy a műszaki értékek összemérhe­tőségének minden bonyolult­ságán átsegítsen az az alap­vető politikai döntés, amely lehetővé teszi a felniemelke­dést a szűk technikai megkö­zelítésen. Az előrelépés másik rend­kívül fontos követelménye annak a felismerése, hogy csak az a megállapodás a reális, amely a felek egyenlő biztonságán alapul. Az egyen­lő biztonság elve a SALT ese­tében azt jelenti, hogy az egész hadászati helyzetet a maga teljes bonyolultságában kell figyelembe venni, bele­értve például az olyan ténye­zőket, mint a földrajzi sajá­tosságok, vagy az USA nuk­leáris bázisai más országok területén. Tény, hogy egyes amerikai körök — például Schlesinger hadügyminiszter — igyekez­tek a technikai bonyolultság­ra hivatkozva, a politikai döntést megakadályozni. Ugyanezek az erők megkísé­relték a kormányt abba az irányba nyomni, hogy egyol­dalú előnyöket próbáljon ki­csikarni. A katonai-ina i komplexum ellenállása a de- tente-el szemben nem új ke- ' letű s az eddigi eredmények­re is e komplexum, a Penta­gon ellenállása dacára kerül­hetett sor. További igen fontos kér­dés azoknak az óceánon túli akadályozó tényezőknek el­hárítása, amelyek a Szovjet­unió és az USA gazdasági kapcsolatainak. fejlesztését akadályozzák. Ismeretes a „ hogy az Egyesült Allűr io: kormánya kötelezettséget váj- . Iáit a szocialista orszá gel; iránt alkalmazott diszkrirhi- náció megszüntetésére. Egy harmadik igen forte« problémacsokor a nemzetkor! / feszültség csökkentése, a vál- ügyp.,, gzzel kap, ío- látban nem lehet figyelmen ■BiíVEI”'nagyn};’'-Hőgy BrcsüS • nyev és Ford találkozójára olyan időpontban kerül ser, amikor Izrael lépései óira kiélezték a közel-keleti hely.- zetet, Washingtonban is Só­kan felvetik, hogy az Egye­sült Államoknak, amely a genfi konferencia társelnöke, az eddiginél többet kellene tennie ahhoz, hogy e konfe­rencia fórumán valóban a közel-keleti politikai • megol­dás, s a béke érdekébén t®e gyenek lépéseket. A szovjet külpolitika konst­ruktív erőfeszítések sorával készítetté elő a Vlagyivosztok! „csúcsot” s — mint a Pravda hangoztatja — kész tovább­haladni az úton, hogy a kap­csolatok fejlődésé folyamatos és törésmentes légyen. ' Vajda Pété? 1 GERENCSÉR MilLOS* Ácsteszértől a halhatatlanságig 34. Végre teljesül régi vágya, saját lapjában, a szabad sajtó viszonyai között, minden cenzúra nélkül hir­detheti nézeteit. Április ele­jén indítja útjára az 1848 —1849-es szabadságharc idejének legharcosabb, leg­népibb orgánumát a Mun­kások Újságját. Célja az, amitől már a kiszabadulás napján, a Nádor-szálló er­kélyén beszélt. Végigvinni a megkezdett forradalmat. Programjában szerepel töb­bek között, hogy magyaráz­ni fogja a 12 pontot, meg mindazt a rengeteg új tör­vényt, amelyet szakadatla­nul alkotott a pozsonyi or­szággyűlés. Mint meghirdet­te, feladatának tekinti, hogy bevilágítson a politika bo­nyolult útvesztőibe, tiszta, közérthető szóval tájékoz­tassa az egyszerű népet mindarról, amiben érdekeit, úgy is, mint a polgári jo­gok birtokosa, úgy is, mint a terhek fő viselője. Igaz, nincsen cenzúra, ki­nyilvánították a sajtósza­badságot — ez is igaz. Még sincs minden rendben eizzel a friss sajtószabad­sággal. Épp most érkezett Pozsonyból a sajtótörvény elfogadására javasolt szö­veg. A pozsonyi törvényal­kotók kérték, hogy nyil­vánítson véleményt a pesti forradalmi bizottmány. Bi­zony, a javaslat elég meg­döbbentő: aki napilapot óhajt indítani, az húszezer pengőforint óvadékot köte­les letétbe helyezni a lap­alapítás engedélyezésére jo­gosult hatóságnál. Hetilap esetében tízezer pengőfo­rint az összeg. A pesti for­radalmi bizottmány hatás­köre kiterjed a lapengedé­lyezésre. Mitévők legye­nek? Erről tárgyalnak egész nap, még az estébe nyúló órákban is. A tömeg pedig várja a városháza előtti téren a döntést. Pilla­natig sem vitás, hogy a for­radalmi tömeg ellenzi a kihívóan magas biztosíté­kot. Zajonganak, sürgetik a döntést. Táncsics Mihály erre fáklyát kér és nyilvá­nosan megégeti a törvény- javaslat jelenlévő példá­nyát. Tudja, merész ez a cselekedet. Csapást mér ve­le a nemzeti törvényalkotók tekintélyére. Mégsem tehet másként. Miféle forradalom az, amely magasabb kauciót követel, mint a megdöntött önkény? Miféle demokrá­cia az, amely csak a leg­pénzesebb embereknek en­gedi meg, hogy lapot in­díthassanak? Hiszen ha el­fogadják a javaslatot, azon­nal be kell szüntetnie a Munkások Ujságá-t! A ja­vaslatot ném fogadták eL De Táncsics Mihály tettét sem felejtették. (Folytatjukj) . * Táncsics Mihály életregény© t- í •

Next

/
Oldalképek
Tartalom