Kelet-Magyarország, 1974. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-20 / 271. szám
f JO^.rf-MAŐ^'A’RöWSSlftf Wtf fwvwáfiéf Éf. Látogatási Dél-Ázsiában A hét közepén kezdi meg Fock Jenő miniszterelnök és kísérete a hivatalos baráti látogatást Dél-Ázsia két országaiban, az Indiai Köztársaságban, majd a Burmái Unió SzO' cialista Köztársaságban. A következő tíz napban miniszter elnökünk két olyan ország vezetőivel és népeivel találkozik, amelyek a legfontosabb nemzetközi kérdésekben hozzánk hasonló, olykor azonos álláspontot foglalnak el a szocialista országokkal, köztük a Magyar Népköztársasággal való együttműködés fejlesztésére törekszenek. Saitóértekezlet Moszkvában. Mongólia várja Leonyid Brezsnyevet , Az Indiai Köztársaság — «int nemrégen Henry Kissinger amerikai külügyminiszter is kénytelen volt el- , ismerni — ázsiai nagyhatalom, amellyel számolni kell a világpolitikában. Az elmúlt évek eseményei is tanúsították, hogy Ázsia politikai ' légkörére számottevő hatássá! Vári á hindusztáni szubkontinens országainak — Banglades, India és Pakisztán — egymás közti viszonya, a térség helyzetének normalizálása. India néoe és kormánva, niint az 1972 nyarán' Indira Gandhi és Ali Bhutto által aláírt szimlai egyezmény is tanúsítja, a térség államai közötti együttműködés megteremtésére törekszik, mert felismerte hogy országaik gazdasági fei lődése. társadalmi átalakítása elképzelhetetlen a térség békéié nélkül, India nem csupán nagyhatalom. hanem földünk egvik, legnagyobb békeszerető állama. „Az Indiai Köztársaság — mint az 1973-1 moszkvai Béke-világkongresszuson elhangzott beszédében Leonyid Brezsnyev hangsúlyozta — példát mutat a következetes békepolitika és a belső feladatok demokratikus megoldásának összegyeztetésében.” Az egész nemzetközi helyzetre kedvező hatással van az 1971 augusztusában 20 évre megkötött szovjet—indiai barátsági és együttműködési szerződés. a- -V. \v*wv iwjrv/i Az ázsiai kontinensen a Burmái Unió az egyénien olyan állam, amely . immár több mint egy évtizede a nem kapitalista fejlődés útjára tért. Ez tükrözi az 1974. január 3-án életbe lépett új alkotmány is. amelyben a Burmái Uniót szocialista köztársasággá nyilvánították. Burma üj alkotmánvát a szocializmus felé orientálódó nemzeti demokratikus erők nagv sikerének tekinthetjük. Burma vezetői a hem kapitalista fejlődés útján felhasználják a szocialista országok taoasztalatait. S ennek Ne Win elnök is hangot adott magyarországi látogatásakor. Hazánk még 1948-ban vette fel a diplomáciai kapcsolatot Indiával. A két ország kapcsolatai a magas szintű látogatásoknak köszönhetően az 1960-as évek második felétől egyre hatékonyabban fejlődtek. Országaink között a múlt években már három miniszterelnöki és három elnöki látogatásra is sor került. Legutóbb 1972-ben Indira Gandhi miniszterelnökasszony járt Magyarországon. Az ő látogatását viszonozza most Fock Jenő miniszterelnök.. A fejlődő országok közül India az egyik legfontosabb gazdasági partnerünk. Az ázsiai fejlődő országokkal folytatott kereskedelmünk mintegy fele Indiával bonyolódik. Jelenlegi kereskedelmi kapcsolatainkat az 1971 márciusában Budapesten aláírt, öt évre szóló hosszú lejáratú kereskedelm: és fizetési megállapodás szabályozza. Az országaink közötti ipari együttműködést jól tükrözi a magyar koope rációval épült indiai gvárak Gazdasági kapcsolataink bővüléséről tanúskodik. hogy 1973 decemberében megálla podtunk az indiai—magyar gazdasági, műszaki és tudományos együttműködési vegyes bizottság megalakításáról. A vegves bizottság e’ ső ülésszakát néhány hete tartották meg Ui-Delhiben. E tanácskozáson létrejött megállapodás alapján Magyar- ország százmillió rúpia • értékben szállít a többi között "távközlési berendezéseket toftöi!“é3LV^yfp8H‘rtefméke■ két,-- gyógyszereket. " India ptóig . Póáfi v hyersanjfcigokat és különféle trópusi mező- gazdasági termékeket. A vegves bizottság magvar elnöke, dr. Horgos Gyula, kohó- és gépioari miniszter megállapította: „Az aláírt jegyzőkönyv elősegíti a gazdasági együttműködés és a kereskedelmi kapcsolatok • sokirányú kiszélesedését.” Fock Jenő miniszterelnök most kezdődő indiai és bur- mai látogatása pártunk nemzetközi politikájának megfelelően két olyan országgal erősíti kapcsolatainkat, amelyeknek kormánya a haladás, a nemzetközi enyhülés megszilárdítását szolgálja. „Meggyőződésünk, hogy a Leonyid Brezsnyev vezette szovjet párt- és kormányküldöttség mongóliai látogatása új, nagyszerű lapja lesz az országaink közötti kapcsolatok történetének” — jelentette ki keddi sajtóértekezletén H. Banzragcs, a Mongol Nép- köztársaság moszkvai nagykövete. Mint ismeretes, november végén, közvetlenül a vlagyi- vosztoki szovjet—amerikai csúcstalálkozó után az SZKP KB főtitkára szovjet nárt- és kormányküldöttség élén Ulánbátorba utazik, hogy jelen legyen a Mongol Náoköztár- saság kikiáltásának félévszázados jubileumával kapcsolatos ünnepségeken. Az évfordulót. amelyen egyben megemlékeznek a Mongol Népi Forradalmi Párt harmadik kongresszusának 50. évfordulójáról is, Ulánbátorban november 26-án ünnepük meg a Nagy Népi Hurál, a párt központi bizottsága és a minisztertanács együttes ünnepi ülése keretében. Az ünnepségen előreláthatólag Jumzsagijn ’ Cedenbal, a MNFP Központi Bizottságának első titkára tart beszámolót a Mongol Népköztársaság nem kapitalista úton való fejlődésének ötven évéről, s várhatóan beszédet mond Leonyid Brezsnyev Is. Mongólia dolgozói — mondotta Banzragcs nagykövet nemzetközi sajtóértekezletén, az ötödik ötéves terv negyedik évének sikeres teljesítésével készülnek az évfordulóra. PSRTZS Többszázezren az országos harci napon A francia dolgozók országos harci napja keretében rendezett párizsi tüntetésen öt órán át többszázezres tömeg vonult' fel a Bastille- tértől a Keleti pályaudvarig, hogy a tárgyalások sürgős megindítását követelje az égető szociális problémák megoldására. A felvonulás első soraiban a postások haladtak, jelszavaikban hangoztatva, hogv rendíthetetlenül tovább folytatják sztrájkharcukat. A felvonulók többszázezres tömegében a pári zsi és Párizs környéki üzemek küldöttségei mellett ott voltak a közalkalmazottak különböző kategóriáinak képviselői, nagyon'sok pedagógus, diák és egészségügvi. közlekedési dolgozó, banktisztviselők, sok más szakma és foglalkozási ág képviselő* is. Országsze’-te nagyszabású felvonulások zajlottak le a vidéki városokban is, s a francia dolgozók — a hely: viszonyoknak megfelelően ér szakmánként különböző idei; tartó — sztrájkokkal és mun- kabeszüntétésekkel is síkre szálltak követeléseik mellett A Görög Kommunista Párt nyilatkozata . A Ggr^látómműnistá;. Sjárt' Központi Bizottsága kedden Athénban nyilatkozatot hozott nyilvánosságra á vasárnap tartott parlamenti választásokkal kapcsolatban. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a diktatúra bukása után tartott első választásokon, igazságtalan választási törvény feltételei közepette Görögország demokratikus és baloldali erőinek sikerült megszilárdítaniok kapcsolataikat a széles néptömegekkel, megteremteniük a feltételeket a demokratikus átalakításokért vívott további harchoz. Görögországban — mutat rá a nyilatkozat — még nem .ti áss . hárult el az újfasiszta fordulat veszélye. A diktatúra megteremtéséért felelős személyeket nem vonták felelősségre, a junta által létrehozott katonai és rendőri gépezet jórészt érintetlen. A Görög Kommunista Párt véleménye szerint az egyesült baloldal politikai tömbje megerősítheti pozícióit, és központjává válhat az ország mindama haladó erőinek, amelyek küzdenek a nemzeti függetlenséget szolgáló politika érvényesítéséért, a ciprusi kérdésnek az ENSZ keretében történő Igazságos megoldásáért és a dolgozók érdekeit figyelembe vevő gazdasági átalakításokért. PEKING: Távolodás a szocializmustól G. Rjaznov, a Novosztyi szovjet sajtóügynökség külpolitikai szemleírója képet ad a Kínai Népköztársaság jelenlegi gazdasági helyzetéről, a.2. életszínvonalról. Kommentárjában mindenekelőtt abból indul ki, hogy a maoista vezetés a köztársaság 25. évfordulója alkalmából — különös módon — hallgatásba burkolózott a gazdasági eredmények publikálását illetően. A cikkíró egyebek között megállapítja: Kína 1953-ra helyreállította a népgazdaság háborús kárait. Az első ötéves tervidőszakban, 1953—57 között az ipari és a mezőgazdasági termelés 67,7 százalékkal emelkedett. A gabonatermelés az 1949. évi 108 millió tonnáról 1957-ben 185 millió tonnára emelkedett. Az ország fennállásának első tíz esztendejében sikerült alapjában bevezetni a szocialista terme’ési viszonyokat városon és falun egyaránt, megteremteni az iparosrtás alao- jait, a-t a gazdasági bázist, amely lehetővé tette a további. szocialista építést. A nyo’c-dik párt ka." gresszúson (1956 szeptember) jóváhagyták az ország szocialista ipari-agrárán ammá változtatásának irányvon’M.t. Le- szögezték. ho«v a Szovjetunióval és a szocialista vi- láf»rerrl3''eT'rel szoros együtt dós-ben a sz^ializnrist ém'tik a Kínai Népköztársaságban. Sajnos a kispolgári, nyomás előtt hamarosan fölhúzták a zsilipeket. A maoisták balos álforradalmi jelszavak alapján a „nagy ugrás” és a „népi kommunák” kísérletébe taszították az országot 1958-ban Mao és a párt központi bizottságának politikai bizottsága ki'élerttette, hogv a kommunizmus megvalósítása Kínában már nem is cüyís*i "távoli . molváh az objektív :,léh"tőségekkel, a vezetőség ügy tervezte, hogv rönké öt esztendő alatt az. alanvető gazdasági mutatók tekintetében túlszárnyalják a fellett tőkés országokat, az ipari termelést 6.5-szeresére. a mező- gazdasági termelést pedig 2.5-szeresáre sikerül emelniük. Az acéltermelést 5.3 millióról 80—100, újabb őt év után pedig 400 millió tonnára növelhetik. A na»v ugrás nem sikerült! Maóék a hatvanas évek elején már azt mondták, hogy a szocializmust Kínában legfeüebb száz. sőt kétszáz év múlva éní+betik fel. s hogv a szocializmus győzelme lehetetlen a világGERENCSER MIKLÓS* Ácsteszértüla halhatatlanságig Táncsics Mihály életregény© 32. De telik-múlik az idő, ítélet mégsincB. Látható, hogy a vád sugalmazol a tíz esztendei sáncmunkát is ke- vesellenék. S az is látható, hogy a vád ellenzői, a haladó nemztei mozgalom egyre határozottabban emel szót Az önkény ellen. Nehéz kiszámítani, mire vezet az erőpróba, ha a bizonytalan politikai helyzetben a forradalmasodó Európa légkörével át-meg átjárt Magyarországon súlyos ítéletet hoznának otvan közismert személyiség perében. mint amilyen Stancsics Mihály. A vádhoz szükséges vizsgálatok befejezése után kap dóhányt, ami nagy szó, mert szenvedélyesen szeret füstölni. Papirt, iront is adnak neki, hadd lelje kedvét az írásban — persze, a politika érintése szigorúan tilos. Az olvasnivalót sem tagadják meg tőle, ám a könyvek kiválasztásához semmi köze. Egyáltalán, mihez lehet köze Stancsics- nak, a politikai bűnözővé nyilvánított vizsgálati fogolynak? Senkihez nem szólhat, senki szóba nem állhat vele. Odakintről .— Terézről, közéletről — semmi hír. A szolgálatot ellátó porkoláb mintha néma lenne. Ritkán sétára viszik, a budai vársánc övezte börtönudvarra, de teljesen egyedül rója az egyhangú lépteket. Mégcsak nem is láthatja a többi rabot. Némi halványan derengő kitekintést jelent számára, hogy néha kézhez kaphatja a börtönparancsnok jóvoltából a német nyelvű ker- mánylapot. De ennek is csak egyik-másik ' példányát, amelyben nincs semmi egyenes' híranyag, kommentár, az aktuális politikáról. Stancsics az ilyen lapokból hámozza ki az igazságot. Addig-addig böngé* szí a közvetett összefüggéseket, míg meg nem szerzi a legszükségesebb tájékozottságot. így sillabizálja ki a sorok közül, hogy Párizsban forradalom van. Feltételezése teljesen bizonyossá válik a további lapok utalásaiból. Bár Párizs messze van és a franciaországi viszonyok sem azonosak a magyarországival, szent meggyőződése lesz, hogy itthon is kitörőben a forradalom. Biztos abban, hogy már csak napok kérdése, melyiken nyílik meg börtöne ajtaja. 1848 március 15-e kora reggele csak annyiban különbözik a többi naptól, hogy vigasztalanul zuhog az eső. Cellájának ablaka az utcára néz, alsó négyötöde befalazva, csak egy kis rést hagytak a világosságnak. Fel szokott kapaszkodni, hogy kilásson. Most semmi értelme az érdeklődésnek a zuhogó eső miatt. A porkoláb mogorva, a köszönését sém fógadja — nyilván a nekikeseredett idő ipíatt rossz a kedve Rövidesen kiderül: mégsem. A zuhogó eső ellenére nagy sürgés-forgás támad az egyébként csendes utcában. S nemcsak jönnek-mennek, de zajonganak is az emberek, bár szavaik értelme nem hatol át a vastag börtönfalakon. A fegyvercsörgés hangja azonban egyértelmű. Stancsics az udvar felöl szintén zajokat hall — ezek a helyőrség katonái, gyakran váltják egymást, ki-be vonuló osztagaik léptei alatt dong az udvar kövezete. A kettő együtt: az utca morajlása, meg az udvar felöli fegyvercsörgés, lábdobogás világos beszéd Stancsics Mihály számára. Idegfeszítővé válnak a pillanatok. Most ezerszeresen rabnak érzi magát. Végre, estefelé bejön Stancsicshoz a térparancsnok, aki egyúttal a börtön felügyelője, igen tisztelettudóan elmondja, hogy Pesten-Budán forradalom van, Petőfi és társai fellázították a népet, megtagadták az engedelmességet a helytartó tanácsnak, ellenben átvette a hatalmat a pesti városházán ülésező forradalmi bizottmány. A térparancsnok valósággal referál, mintha felettesének tenne jelentést, majd védelmet kér, mert — úgymond — a tömeg máris útban van Stancsics Mihály kiszabadítására. Néhány perc múlva valóban szabad. Nyári Pál és Klauzál Gábor érkezik a tömeg élén. A cellájába hatolnak, a térparancsnokot elsodorják, észre sem veszik. Felesége, Teréz ezekkel a szavakkal repül a karjaiba: — Mihály! Nincs többé cenzúra! Fogat várakozik rá, a pesti fiatalok leveszik a hámot a lovakról, maguk húzzák lelkesülten a Lánchídon át Pestre a kocsit, amelyben a boldog-restelkedő Stancsics és felesége ül. Rengeteg ember az utcákon, az ablakokban, megéljenezik, ahol elhaladnak. Útba ejtik a Nemzeti Színházat, amely a mai Rákóczi út és Múzeum körút sarkán, az As- toria-szállóval szembeni telken állt. Követeli az ünneplő közönség, hogy foglalja el a nádor — a király helyettese — díszpáholyát, de ő a rend és illendőség híveként a pesti városházára siet, hogy bemutassa magát a forradalmi bizottmány előtt: valóban sza- bád. így is történik, ám az ünnenélyes alkalom feszengő helyzetté változik. {folytatjuk) forradalom győzelme előtt.. A kalandorpolitika eredmé nye az lett, hogy az ipar termelés 1962-ben a régeb binek felére csökkent, a me zőgazdasági termelés lezü’. lőtt, s a hatvanas évek elején általános éhínség sújtotta áz ország lakosságát. A kommentátor ezűtán eg« érdekes mozzanatra mutal rá: — Kínában — külföldi közgazdászok számításai szerint — 1973-ban 25 millió tonna acélt gyártottak, 90'-- 95 milliárd kilowattóra elektromos -áramot fejlesztették, körülbelül 320 millió tonna szenet és hozzávetőlegese a 34 millió tonna kőolájat bányásztak. Ha Kína a nyolcadik pártkongresszus szellemében, a szocialista országokkal való szövetségben fejlődik, ajtkor a hatvanas évek végére 525 millió torna szenet, 43—45 millió tonna acélt és 180 milliárd kilowattóra villanyáramot termelhetett volna. Vagyis: az 1973. évi termelését a kétszeresére emelhette volna ■— állapítja meg a cikkíró. Természetesen így is számottevőek az 1919-hez má t eredmények. Egyes készítmények, így például a rádióelektronikai termékek megközelítik a világszínvonalat. Kína két m”ho!d"t bocsátott fel és nukleáris robbantásokat hajt végre. Kína lakossága azonban a Föld lakosságának 22 százaléka. A világtermelésben való részesedése viszont a hetvenes évek elején mindössze 2,3 százalék volt (szénből 11,5, elekromos energiából 1,4, kőolajból 0,7, cementből 2,4, gépkociból 0.17 százalék). Számos iparcikk egy lakosra jutó hányada tekintetében az utolsó helyet foglalja el'a világon. Az életszínvonal úgyszól,, i9d3 kozj.lt a munkások ,<js 1 alíamiazoiták. átlagbéré több mint kétszeresére növekedett. 1958-ban az évi átlagkereset 656 jüan volt. A további több mint tíz év alatt ez a szint nem emelkedett, sőt, némileg csökkent, s az Uj Kína hírügynökség jelentése szerint 1971-ben 650 jüant tett ki. A kilencedik és a tizedik pártkongresszus lényegében elvetette a szocializmus építésének korábban elfogadott programját. Sőt, a kínai tizedik kongresszuson el is ítélték a nyolcadik kongresszusnak azt a tételét, hogy a fő feladat a termelés növelése. Ezt a meghatározást revizionista elméletként bírálták. A tizedik pártkongresszus anélkül, hogy említette volna a szocializmus anyagi és műszaki bázisának felépítését, a dolgozók anyagi igényeinek kielégítését, a totális miiitarizálás és háborús felkészülés maoista politikájának szükségességét hangsúlyozta. A katonai kiadások az 1973. évi költségvetési előirányzat 40 százalékát emésztették fel! Mindent egybevetve: a kínai szocialista bázis eltorzulása abban foglalható össze, hogy a kínai vezetés nem utasítja ugyan el az állami és a szövetkezeti tulajdon- formát, de antiszocialista célokra használja fel. A Mao- csoport egyszerűen semmibe veszi a szocializmus gazdasági törvényeit. A termelés fejlesztése a KNK-ban nem az életszínvonal emelésének, nem az emberi céloknak alávetettek, hanem' a tömegektől és a szocializmustól idegen • elképzeléseknek, a katonai potenciál növelésének. A jelszó: aki idejében felkészül a háborúra, az uralkodni tud másokon, aki nem — mások uralma alá kerül. A maoisták elszakadása a szocializmus építésének marxista—leninista elveitől veszélybe sodorja a kínai nép szocialista vívmányait, gátolja az ország fejlődését. G. Rjaznov (APN—KSé
