Kelet-Magyarország, 1974. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-19 / 270. szám

®W*. aovgndtm Ä KBt*T-HrACPTARimS*JW * BESZÁMOLÓ TAGGYŰLÉS Kommunista vasutasok felelőssége NÉGY ESZTENDŐ MUN­KÁJÁT átölelő beszámoló is csak úgy lehet, válhat teljes­sé, tükrözheti helyesen a va­lóságot, ha kiegészül a hoz­zászólásokkal. Ez adja sa- vát-borsát, ebben ölt igazán testet, hogy kollektív veze­tés van, érvényesül a de­mokratikus centralizmus. Ezt azért említem, mert ha csu­pán a beszámolót veszem alapul a MÁV nyíregyházi üzemi pártbizottságához tar­tozó 5-ös, forgalmi pártszer­vezetben, akkor talán nem értékelem olyan jónak, mint miután a felszólalásokat is meghallgattam. Az apró megjegyzések, a sajátos szak- kifejezések — melyet igazán csak ők értenek — elkerül­ték volna a figyelmemet. így a 41 tagot számláló pártszervezet beszámoló tag­gyűlését hallgatva, a hozzá­szólásokat is figyelve mond­hatom: nyílt, őszinte értéke­lés volt a négy esztendő mun­kájáról. Gelegonya Mihály, aki immár 32 éve dolgozik a vasútnál, 1945-től párttag, s tíz éve (!) párttitkár, a párt­csoportok munkájára, a párt­vezetőség véleményére építve olyan beszámolót terjeszthe­tett a taggyűlés elé, amely közmegelégedéssel szolgált. íme a felszólalásokból né­hány, amelyekből emeljük ki a jellemző tényezőket a fen­tiek bizonyítására. Kindrusz András: „A párt- vezetőség a jövőben fordít­son még több figyelmet a pártcsoportokra. Ez az első lépcső, ahol javítani kell a pártirányítást. Ha ezt javít­juk, jó hatással lehet máshol is a munkára. Npkem a leg­nagyobb bánatom az, amikor ittas vasutast látok szolgálat­ban. S ha az illető még párt­tag is, akkor még bosszusabb vagyok. Sajnos előfordult már. A jövőben a pártfe­gyelemre több figyelmet for­dítsunk.” Somost Edéné: „Körülte­kintően értékelte a négyéves munkát a pártvezetőség. Úgy látom, hogy a KB által biz­tosított lehetőségekkel a nő­politika végrehajtásában so­kat léptünk előre. Több nő került vezető beosztásba, olyan helyekre, ahol koráb­ban férfiak dolgoztak, ör­vendetes, hogy a nők helyt­állnak.” Szólt arról is, saj­nos előfordul, amikor az egyik nő lebeszéli a másikat egy-egy felelősséggel járó vezetői poszt elfogadásáról. Megemlítette, hogy gépesítés­sel lehetne könnyíteni a for­galomnál dolgozó nők mun­káját. Szatke Zoltán kritikus szemmel vizsgálva említette, hogy bár tükröződik a be­számolóban a kollektív mun­ka, de vajon valamennyi pártcsoport véleménye „ben­ne” van?! Szólt a XI. kong­resszus és hazánk felszaba­dulásának 30. évfordulójának tiszteletére kibontakozott munkaversenyről, s az elért sikerekről. Első helyen fog­lalkozott ezzel a beszámoló Vlagyimir Poljakov: Mai fiatalok Kongresszusi versenyben Szűcs József Szücs József technikumot végzett esztergályos jókedvű fiatalember. Ha a fiatalok társadalmi munkára jelentkeznek, köztük van ő is. A vállalat KISZ-szervezete szellemi vetélkedőjén második helyet szerezték meg. így hát a MEZŐGÉP tiszavasvári gyárában a jók között emlegetik a 14 tagú „November 7” szocialista brigádot. Ez a brigád a forgá­csolóban dolgozik éá a legkülönbözőbb, olyan gépalkatrészeket készíti, amelyek drága import cikkeket pótolnak. Az esztergagépekről kombájnhoz, erő- és munkagépeikhez való alkatrészek kerülnek le és a kijavított gépekkel újra dolgozhatnak. Sok pontba, részletesen sorolták azokat a célokat, amelyeket az MSZMp XI. kongresszusának tiszte­letére indított munkaversenyben vállaltak. Pénzben kifejezve vállalták, hogy az egy főre jutó 25 ezer 500 forintos havi termelési tervet 105 százalékra teljesítik. A III. ne- gyedévi értékelés személyenként 29 ezer 200 forintos termelést értek ©1 havonta, arxw. 116,5 százaléknak felel meg. * Ami tovább növeli a tiszavasvári MEZŐGÉP „November T* esztergályos brigádjá­nak munkasikereit, az a jó minőségű gyártmányokban jelentkezik. ___ Képen: Szücs József esztergályos alkatrészt készít Hammel József A KRASZNA MENTÉN A réteken még áll a víz Emberek, gépek küzdelme a parkosított Puskin tér­■Zs. nél egy hihetetlennek tűnő esemény szem- és fül- tanúja voltam. Egy fiatal­ember a hömpölygő tömeg­ben udvariasan utat kérve igyekezett előre. Előtte kö­zépkorú férfi ballagott, hóna alatt vastag könyvcsomó. Egy könyv a sok közül ki­csúszott. lepottyant a földre. A fiatalember észrevette. le­hajolt és átnyújtotta a köny­vet — Parancsoljon, — mond­ta a középkorúnak, — elha­gyott egy könyvet. — Ó, köszönöm. — hálál­kodott a középkorú. A park­ban valamennyi pad foglalt volt. öregemberek, öregasz­is. Nem véletlenül. Az 1974. III. negyedévi munka alapján a kongresszusi vállalások teljesítésében első lett a deb­receni igazgatóság területén a nyíregyházi állomás. Ezért 50 ezer forintot kaptak. Nos ebben jócskán benne van a forgalom 5-ös pártszervezet­nek, de az egész itt dolgozó kollektívának az áldozatos munkája. HA VALAHA, MOST ŐSSZEL ugyancsak próbára tette a szeszélyes, esős időjá­rás a vasút dolgozóit is. ők pedig közvetlenül a szállítást intézik, a forgalom „rajtuk keresztül” történik. Közvetle­nül érintkeznek az utazókö­zönséggel, szállítókkal, az áruval, biztosítják a vagono­kat. Olyan párttagok tagjai e pártszervezetnek, akik a környező falvakból jöttek be erre a taggyűlésre is, áldozva szabad idejükből. S bár a legfontosabb kongresszusi eredményt említettük, illik szólni — a beszámoló is ezt tette — arról, hogy áruszállí­tásban a kongresszus tiszte­letére tett vállalásukat is túlszárnyalták már 14 ezer (!) tonnával. A kocsik gazdasá­gos kihasználását 103 száza­lékra vállalták, jelenleg a 108 százaléknál tartanak. És lehetne sorolni az anyaggal, energiával való takarékossági eredményeiket is. A szocia­lista brigádok 395 társadalmi munkaórát végeztek, ebből az 5-ösöktől 12 szocialista bri­gád vett részt. Sok múlik ezeken a pártta­gokon, az itt dolgozó párton- kívülieken. Egyet a legfonto­sabbak közül: Ahhoz, hogy a Taurusból, a papírgyárból, a HAFE-ből, a VAGÉP-től, az almatárolóból, dohány­gyárból megfelelő időben el­jussanak a város, a megye termékei, árui rendeltetési helyükre — s hiánytalanul! — jórészt ezeknek az embe­reknek az áldozatos munká­jától függ. Nem sokat foglal­kozott ezzel a beszámoló. Nem szóltak róla különöseb­ben a felszólalók seih. Ez számukra természetes. ÉRTÉKELTE a BESZÁ­MOLÓ a pártmegbizatásokat, a pártcsoportok munkáját, a pártszervezet belső életét. Egyik „újításukról”. Náluk 5—6 ember van egy-egy párt- csoportban, s az értékelésük szerint így jobb, alaposabban tudnak foglalkozni a pártta­gokkal, gondjaikkal, munká­jukkal. Érdemes elgondolkoz­ni ezen. Olyan helyen, ahol a pártszervezet gondoskodott arról, hogy a párttagság túl­nyomó többsége megfelelő is­kolai végzettséggel, politikai képzettséggel rendelkezzék: ez lehetséges. Néhány számot erről. A párttagság létszá­mából 18 éretségizett, 21-nek van meg a nyolc általánosa, csupán 2-nek hiányzik az egész pártszervezetben! Kü­lönböző szintű politikai is­kolával — marxista—leninis­ta esti középiskolától az ál­szonyok ültek mindenütt. Csupán az egyik pádon be­szélgetett két atlétainges fiú. Elsétálva a tömött padok előtt, szomorúan tapasztal­tam: üres hely sehol. És ek­kor csoda történt! A két at­létainges, ültükböl felemel­kedve, kórusban így szólta — Parancsoljon, foglaljon he­lyet. A pádhoz odajött egy ak­tatáskás férfi és azt kérdez­te: — Nem mondanák meg. merre található a Malaja Bronnaja utca? — Ö, kérem — ugrott fel az egyik, — menjen csak egyenesen előre. Jobbra ta­lál egy kis átjárót, • majd a lamvizsgát biztosító szakosí­tóig — 25 rendelkezik. így summázta ezt a beszámoló: „A párttagság fele jó politi­kai képzettséggel rendelke­zik.” S talán ezért is állítot­tak még magasabb követel­ményt, amikor arról szóltak, hogy a pártmegbizatások ne legyenek sablonosák, még inkább az emberre szabják őket, s a kötelességeken túl bizonyos pluszt is adjanak a párt tagjai, ne csak vallják a párt politikáját, hanem ha szükséges, álljanak is ki mel­lette. Javasolta a beszámoló, hogy a jövőben az azonos párt- megbizatást végző párttag- ka t egyszerre számoltassak be. így többet tanulhatnak egymástól is. Kétségtelen, legjelentősebb eredményt a nőpolitika érvényesítésében érték el. E munkaterületen dolgozó 112 főből 42 a nő, s az elmúlt 4 év alatt 5 nő szerzett érettségi bizonyít­ványt, közülük kiültek be többen a pártba is. Elhangzott „felfelé” is bí­rálat. Hiányolták, hogy a pártbizottság titkára keveset látogatja az alapszervezetet. Hogy ebben mennyi az igaz­ság? Talán nem is ez a leg­lényegesebb. Minden esetre arra való hivatkozással, hogy ebből az alapszervezetből van 2 vb-tag is, ezzel nem lehet letudni. Módját kell ejteni annak, hogy az első számú vezetők rendszeresen talál­kozzanak a dolgozókkal, párt­tagokkal. VALÓJÁBAN MENNYIRE EGYEZETT a párttaggyűlés beszámolójában elhangzott értékelés a nőpolitikát ille­tően a párttagságéval? Ezt erősítse meg Szilvást Mária felszólalása, aki a többi kö­zött* elmondta: a gazdasági és pártvezetés jó együttműkö­désének köszönhető, -hogy megoldották a közbeváltó rendszert és a szabad szom­batot Itt ez jelentős számban érint nődolgozókat. Az éjjeli pótlékot is emelik a jövőben. Ezzel kapcsolatban jegyezte meg: „Mindez talán segít abban, hogy a fiatalok meg­szeressék e munkahelyet, s ide jöjjenek. S nyugodtan mondhatom, ha valahol, ná­lunk valóbán érvényesül az egyenlő munkáért egyenlő bér elve a nők esetében!” És ezek a párttag nők, nem csak itt a szolgálatban áll­nak helyt, d<j kinn voltak a határban is, segítettek a be­takarításban. Kinn vagonokat raknak, Diesel-mozdony sípol, itt benn az oktatóteremben a munkát értékelik. Valaki ezt mondja: „Nem szabad el­hallgatni a nehézségeket sem. Már este van, kigyultak az állomás fényei, a kommunis­ták a forgalom 5-ös párt- szervezetben tanácskoznak. Nyttt szívvel szólnak a gon­dokról is, s arról, hogyan le­hetne azokat megoldani kö­zös erőfeszítéssel. Farkas K£ftnán Nyikitin kapunál, ott a sar­kon, ahol a Drámai Színház reklámtáblája villog, ott t*- tálja a Malaja Bronnaját. — Nagyon szépen köszö­nöm, — hálálkodott az akta­táskás. — Szóra sem érdemes, — legyintett a fiú és udvariasan elköszönt. Mindezek láttán valami ismeretlen, eddig soha nem tapasztalt melegség öntött el. No lám! Szidják a mai fia­talokat és íme itt a bizonyí­ték! Na, csak szóljon valaki ellenük! Ahogy így berzen- kedek és ámuldozok magam­ban odalép hozzám egy ifjú hölgy, megragadja a galléro­mat. és így szól: — Na pucolás innen apus- kám! Mit bámészkodik itt? Maga nincs benne a forgató­könyvben. Nem látja, hogy filmfelvétel folyik? Saraié Bawália fordítása A Kraszna bonét szelíd pa­takocska. Mintha elfáradt volna. Csendesen folyik, nem siet. Igaz, június óta hétszer áradt meg. Kicsapott a töl­tésekig, olyankor zúgott és rohant. A Kraszna menti rétföldeken még mindig áll a víz. Öpályinál, ahogy át­megy az ember a hídon s rá­tekint a földekre — tavakat lát. Méternyi vízben a ren­geteg kukoricaszár. Senki se gondolná, aki nem tudja, hogy ezek az iparszerű CPS- rendszerhez tartozó táblák. Pedig azok. A termés jó is, ott lóg a megszámlálhatat­lanul sok kukoricacső, kettő is egy-egy száron, de a kom­bájnok itt nem tudnak dol­gozni. — Legfeljebb, ha erősen befagy a víz — mondta Papp Zsigmond, az ópályi tsz főfoertésze, aki most a nö­vénytermesztésben segít, mert a kertészeti munkák, az almaszedés is időben be­fejeződik. Menni kell— — Mit lehet tenni? — Ott, ahol méternyi a víz, egyelőre semmit. Hideg van, az embereket nem sza­bad a vízbe küldeni, még akkor sem, ha vállalnák. Az emberek egészsége többet ér, mint a kukorica. Ahol nincs víz, csak sár, ott igen. Ott menni kell és megyünk is. Kézzel törjük a kukoricát. — S ha kiszikkad, elapad a víz... — Ott, ahol térden felül ér? — kérdezi Papp Zsig­mond. — Ott az idén már aligha tűnik el a víz. Any- nyira mély fekvésű terüle­tek azok, hogy jó lesz, ha tavasszal kiszáradnak. — Mi lesz a kukoricával? — Mondom, majd ha be­fagy a víz és megbír a jég, be lehet takarítani a csöve­ket. Ha nem esik több eső, addig apad is a víz. A csö­vek megmaradnak __ Cudar földek ezek a Kraszna menti rétek. Az utak már csak-csak, mert ja­vítottak, rendezettek, dön­göltek. A lánctalpasok és az erős gépek elmennek rajtuk. De csak az utakon. A termő talaj nem bírja a gépeket. Egy traktor lement az út­ról és ottmaradt. Megy * másik, kihúzza, de percek alatt annak is vége. Megy a harmadik, hogy kihúzza, de percek alatt annak is vége. Negyedik. Szintén. Már négy gép hasal egymás mögött, sziníe fuldoklík a sárban. No talán az ötödik, a lánctalpas. — Jó hosszú kötéllel! — Ügy, úgy! öt gép szinte egymás he­gy én-hfi tán. De a lánctalpas erős. Rákap az útra. Végre! Az első sikerült. Nézzük to­vább... Másfél óra telik él, mire mind az öt gép „ki­kecmereg” a sárból. Most ezerszer nehezebb — Hát ez van. Ez a talaj Ilyen — mondja Papp Zsig­mond. — De ennek ellenére újra és újra nekirugaszko­dunk, próbálkozunk. Süt a nap. Várjunk egy kicsit... Az ópályi tsz-nek kukori­cája és cukorrépája van a Réten. Volt itt őszi árpa és búza is. Gumicsizmában gá­zolva a vizet — kézzel arat­ták le. De akkor meleg volt a víz. Most ezerszer nehe­zebb. A cukorrépát mégis ki­szedték már az emberek a földből. A termés is elég jó, rengeteg a réoakupac. De a szállítás, majdnem lehetet­len. Ha szikkadna a talaj. Akkor, lassan félrakomány- nyal. A Kraszna két partján ha­sonló, szinte egyforma a kép. Kínlódás a munka minde­nütt. Nagydobos határában éppen úgy, mint szemben a szamosszegi réti földeken. De nézhetjük tovább. Ko- csord határában is úszik minden. Katonai járművek szállítják a cukorrépát. To­vább: Nyírcsaholy, Nagy­ecsed, Tiborszállás, Mérk, Vállai és vissza mindkét ol­dalon a román határtól a Tiszáig. A Kraszna mentén a katonák segítsége nélkül sehol se tudnák betakarít»­ifi a torment. Sie • fe*to»d®e\ segítenek ... Nagvecsedett ahol ijessN* tőén sok a növénytermeetté» vesztesége, szinte üdítően hsF a tehenészetről szélé hűti. Szatmárban ez az egyik leg­nagyobb tehenészet, az ev* átlagos tehénlátszám 317. Ta­valy 3000 liter körül alakul* tehenenként az évi tejho­zam, ami sokkal jobb az or-* szágos átlagnál. Az idén vi­szont valósággal remekel * tehenészeit. Az első félévbe* tehenenként 2000 liter teje# fejtek. A második félévbet* se lesz rosszabb az ered­mény, ami azt jelenti, hogr ez a nagylétszámú tehené­szet az idén körülbelül 400* liter tejet ad tehenenként , Ellensúlyozni az állattenyésztéssel Hogyan sSeertHt. es*. Nagyecseden? — A magyartana J6 fejted de szakszerű takarmányo­zást és hibátlan gondozást kíván. Akkor adj» a tejet is — mondta dk. Tóth József; a területi tsz-szövefcség tit­kárhelyettese. —- A nagy- ecsedi állattenyésztők és te^ henészek teljesítették ezeket a követelményeket. Ez a si­kerük alapja. Idei eredmé­nyüknek viszont külön is ér­téke, hogy viszonylag maga« szintről, háromezer literről emelték a tejtermelési átla­got nagy létszámmal várhat tóan négyezer literre tehe­nenként. A növénytermesztési vee»= teségeket, küzdelmeket, ku­darcokat a Kraszna menté» szerencsére, mindenütt, va­lamennyi termelőszövetke­zetben jó állattenyésztési eredmények ellensúlyozzák annak ellenére, hogy az ál­latok értékesítésével az idén problémák vannak. A nö­vénytermesztés súlyos hely­zetét, teljes veszteségét azonban az állattenyésztési eredmények se képesek pó­tolni. Se a Kraszna menté**,’ se másutt,». Snadni JéaqgC

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom