Kelet-Magyarország, 1974. október (34. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-09 / 236. szám

2 KELET-MAGYARORSZAö 1974. október ft Púja Frigyes hasiMg az ENSZben (Folytatás az 1. oldalról) Az európai helyzet kedve­ző alakulását beárnyékolják a Ciprus körüli események. A NATO szélsőséges körei régóta törekszenek arra, hogy Ciprust valamilyen for­mában befolyásuk alá von­ják és ott katonai támasz­pontokat létesítsenek. Most a szigetország ketté­osztásával kísérleteznek. A Biztonsági Tanács határoza­tainak végrehajtásáért, az idegen csapatok kivonásáért, biztosítani kell az el nem kötelezett Ciprus szuvereni­tásának, függetlenségi. jogi és területi épségének tiszte­letben tartását. A Magyar Népköztársaság kormánya teljesen egyetért a Szovjetunió kormányának ja­vaslatával, miszerint az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének keretében hívjanak össze nemzetközi konferen­ciát Ciprus függetlenségé­nek biztosítását szolgáló döntések kidolgozása céljá­ból. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének is mindent meg kell tennie, hogy ez a probléma mielőbb rendeződ­jék. Delegációnk ennek szel­lemében támogatta a kérdés napirendre tűzését és vesz részt annak vitájában. Európában kedvező fordu­latok is történtek. A jelek szerint a portugál kormány szakít a szégyenletes múlt­tal és részt kér a nemzet­közi együttműködésből. Gö­rögországban megbukott a ciprusi puccsot megszervező katonai junta. Az új görög kormány első megnyilatko­zásai és intézkedései arra mutatnak, hogy Görögország külpolitikája pozitív irány­ban változik. Mi üdvözöljük ezt a törekvést. Több mint másfél év telt el a „Megállapodás, a hábo­rú befejezéséről és a béke helyreállításáról Vietnam­ban” című okmány aláírása óta. Ennek a történelmi je­lentőségű egyezménynek a végrehajtásában történtek bizonyos kedvező lépések, az egyezmény (számos, pontja azonban teljesítetlen máradt. A fegyverek 1973 januárja óta a saigoni hadseregnek a folyamatos támadó hadmű­veletei következtében szinte pillanatra sem hallgattak el, egymást követik a terület­rabló akciók. A saigoni had­sereg falvakat perzsel fel, ez­reket késztett arra, hogy la­kóhelyet változtassanak, tíz­ezrek sínylődnek börtönei­ben. Ezzel ellentétben a Dél- vietnami Köztársaság ideig­lenes forradalmi kormánya kezdeményezően törekszik a párizsi egyezményben fog­laltak maradéktalan végre­hajtására, mint azt 1974-ben március 22-én nyilvánosság­ra hozott hatpontos nyilat­kozata is tükrözi. A Magyar Népköztársaság kormánya határozottan el­ítéli a saigoni adminisztráció és a mögötte álló külföldi erők mesterkedéseit és köve­teli a párizsi egyezmény minden pontjának haladék­talan végrehajtását. Mi úgy gondoljuk, hogy az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének azonos elbírálásban kell részesítenie a dél-viet­nami aláíró feleket. Biztosí­tani kell, hogy a dél-vietna­mi ideiglenes forradalmi kor­mány állandó megfigyelői státuszt kapjon az ENSZ mellett. A közel-keleti kérdés át­fogó és igazságos rendezésé­nek csak kezdeti lépései való­sultak meg. A magunk ré­széről megfelelően értékel­jük a közel-keleti rendezést elősegítő pozitív lépéseket, bármely országtól indulja­nak is ki. Elítéljük azonban azokat a törekvéseket, ame­lyek a jelenlegi helyzet be­fagyasztását. a rendezés el­odázását, a közel-keleti fe­szültség fenntartását céloz­zák. Jogos a gyanú, hogy egye­sek a genfi értekezlet meg torpedózására törekszenek Izrael miniszterelnökének nyilatkozatából úgy tudjuk hogv az izraeli kormány az arab országok megosztása céljából ellenzi a többolda­lú tárgyalásokat, és helyet­tük kétoldalú megbeszélése­ket kíván folytatni. Mindezt további manőverezéssel, sőt fegyveres provokációkkal akarja kikényszeríteni. Ve­szedelmes játék ez a tűzzel. Ha továbbra is folytatódnak az ilyesfajta manővereit, nincs kizárva a háború új fellángolása a Közel-Keleten. A Magyar Népköztársaság kormánya elítéli Izrael ma­gatartását, a Biztonsági Ta­nács -határozatainak semmi­be vételét. A közel-keleti probléma egyik fő kérdése a . Palesz­tinái arab nép nemzeti jó­gáinak biztosítása. A magyar kormány azok között volt, akik támogatták a palesztin probléma önálló naoirendi pontként való megvitatását. Reméljük, hogy az a vita kö­zelebb visz bennünket a megoldáshoz. Akadályozza az igazságos rendezést a nemzetközi reak­ciónak az a törekvése is. amely éket akar verni az arab országok és őszinte ba­rátaik, a szocialista orszá­gok közé. A közel-keleti vál­ságot azonban nem lehet megoldani a szocialista or­szágok közreműködése nél­kül. Aki fellép ez ellen, va­lójában a rendezést akarja meghiúsítani. Ügy véljük, hogy a Közel- Kelet tartós és igazságos bé­kéjéért harcoló erőknek kö- vetelniök kell a genfi béke­értekezletek haladéktalan felújítását, mert a jelenlegi helyzetben ez a legalkalma­sabb fórum a megoldás meg­felelő módosításainak kidol­gozásához. A magyar kormány társ­szerzőséget vállalt „az ENSZ zászlaja alatt Dél-Koreában állomásozó minden külföldi csapat kivonása” című kérdés napirendre tűzése mellett. Kormányom támogatja a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaság törekvéseit az ország békés egyesítésére. Reméli, hogy az ENSZ is megteszi a magáét nem en­gedi meg, hogy zászlajával egy negyedszázad múltával is visszaéljenek, és előmoz­dítja az idegen csapatok mi­előbbi kivonását Dél-Koreá- bői. Az európai biztonsági rendszer megteremtésére irányuló erőfeszítések ta5 pasztalataiból ítélve hasznos lenne, ha a világ más térsé­geiben is intézkedések történ­nének az ott élő népek biz­tonságának szavatolására. E tekintetben különösen nagy jelentőségű lenne a Szovjet­unió ázsiai kollektív bizton­sági rendszerre vonatkozó javaslatainak megvalósítása. Egy éve múlt, hogy Chilé­ben egy fasiszta katonai csoport fegyveres erőszakkal megdöntötte a népi egység törvényes kormányát. Bár a katonai diktatúra mindent megtett, hogy konszolidálja a helyzetét, ez nem sikerült Most is folyik a tömeges haj­tóvadászat a törvényes kor­mány hívei, a demokratikus érzelmű chileiek ellen, sok ártatlan embert vetnek bör­tönbe, koncentrációs tábo­rokba vagy állítanak a ki­végzőosztagok elé. Szerte a világon kormányok, szerve­zetek és mozgalmak az egy­szerű embermilliók emelik fel tiltakozó szavukat a chi­lei junta barbár embertelen­ségei ellen. Kormányom és az egész magyar nép elítéli a chilei katonai juntát, követeli, hogy vessen véget a véres terrornak, és engedje sza­badon az ártatlanul bebör­tönzött hazafiakat. Nem le­het kétséges, hogy a junta nemcsak a chilei népnek okoz jóvátehetetlen károkat, de árt a nemzetközi enyhülés folyamatának is. Ä nemzetközi élet esemé­nyei azt mutatják, hogy^ a politikai enyhülés jelentősen előrehaladt. A politikai eny­hülést azonban katonai eny­hüléssel kell kiegészíteni, csak így lehet tartóssá, megingathatatlanná tenni. Elsőrendű fontossága lenne a fegyverkezési verseny csökkentésének, majd meg­szüntetésének. Néhány fontos lépés tör­tént ezen a téren is. A Szovjetunió és az Egyesült Államok kormányának a stratégiai fegyverrendszerek korlátozását célzó megálla­podásai jó kezdetet jelente­nek. Kormányom várakozás­sal tekint az e témakörök­ben folyó szovjet—amerikai tárgyalások további eredmé­nyei elé. A Szovjetunió kormánya most újabb kezdeményezésé­vel ráirányította a közgyű­lés és a világ közvéleményé­nek figyelmét egy olyan problémára, amelynek meg­oldatlansága szinte belátha­tatlan következményekkel fenyegeti az emberi környe­zetet, sőt az emberiség egész­séges fejlődését is. Bízunk abban, hogy a tagállamok megértése és aktív támoga­tása révén minden késede­lem nélkül létrejön az em­beri környezet katonai célú átalakításának tilalmára vo­natkozó nemzetközi egyez­mény. A közép-európai haderők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről Bécsben folyó tárgyalásokon egyes NATO- körök nem veszik figyelembe az egyenlő biztonság általuk is elfogadható elvét és egy­oldalú előnyöket akarnak szerezni a Varsói Szerződés tagállamainak rovására. Ez természetesen késlelteti a megállapodás létrejöttét. Fontos lenne a megegyezés ebben a kérdésben, mert az hozzájárulna az európai po­litikai atmoszféra további javításához. Felszólalásomban a nem­zetközi enyhülés térhódítá­sát fenyegető veszélyekről is kellett szólnom. Meggyőző­désünk azonban, hogy az enyhülés folyamatát huzamo­san feltartóztatni ma már nem lehetséges. A béke, a biztonság, a népek szoro­sabb együttműködése mellett hatalmas erők sorakoznak fel a szocialista közösség, a nemzeti felszabadító mozgal­mak, á haladás útján járó fejlődő országok, az el nem kötelezett országok, a fej­lett tőkésbrszágsk békesze­rető dolgozói. A fejlett tőkésországok azon vezetőinek politikája, akik figyelembe veszik a je­lenlegi világ realitásait, ugyancsak igen fontos. Nincs kétségünk az iránt, hogy ezeknek a társadalmi ténye­zőknek az összefogása visz- szafordíthatatlanná teszi majd az enyhülés folyama­tát. Ennek alapján semmi­képp sem osztjuk azokat a véleményeket, miszerint az enyhülés átmeneti jelentő­ségű és elérkeztünk a végé­hez. Az ilyesféle propagan­da jól ismert negatív célokat szolgál. A Kínai Népköztársaság képviselőjének felszólalása az általános vitában azt mutat­ja, hogy a kínai álláspont­ban semmi változás sincsen A kínai képviselő ismét rá­galmakat szórt a Szovjet­unióra, a haladásért, a szo­cializmusért küzdő erőkre és egyetlen konstruktív javas­latot sem tett. Mindenki vi­lágosan látja már, hogy ez a magatartás a nemzetközi enyhülés ellenségeinek a malmára hajtja a vizet. A Magyar Népköztársaság kormánya népének akaratát teljesíti, amikor a szocialis­ta közösség többi országával együtt részt vállal a nem­zetközi béke és biztonság megszilárdítását szolgáló erő­feszítésekből. Kormányom nagy súlyt helyez a Magyar Népköztár­saság és a más társadalmi rendszerű országok kétolda­lú kapcsolatainak fejleszté­sére. Különösen nagy fon­tosságot tulajdonítunk a gaz­dasági kapcsolatok fejleszté­sének, hiszen éppen a jó gazdasági együttműködés szolgálhat az egyéb jellegű kapcsolatok szilárd bázisául. Kormányom arra törekszik, hogy eltávolítsák az útból a gazdasági kapcsolatok fej­lődését korlátozó diszkrimi­natív gátakat. A Magyar Népköztársaság képviselői széles körű tevé­kenységet fejtenek ki az európai biztonsági értekez­riLTAKOZNAK A TŰLÉLÖK. Az atombomba áldozatainak hirosimai emlékműve előtt a szörnyű atomtámadást túlélők ülősztrájkkal tiltakoztak az atomfegyverrel ellátott amerikai hadihajók látogatása ellen, miután Robert Lerocgue ame­rikai admirális Washingtonban kijelentette: az atomfegy­verrel felszerelt hadihajókról még akkor sem távolítják el a tömegpusztító fegyvereket, ha a hajók külföldi kikötőkbe látogatnak. (Kelet-Magyarország teiefoto) Etiópiából Jelentjük létén, _ a bécsi haderőcsök- kentésí'tárgyalásokon, a gen­fi leszerelési bizottságban és máshol. Mindenütt a köl­csönös megértés szellemében munkálkodnak és a mielőbbi megegyezés előmozdításán fáradoznak. A Magyar Népköztársaság a vietnami konfliktusban közvetlenül érdekelt felek kérésének tett eleget, ami­kor vállalta a részvételt a nemzetközi ellenőrző és fel­ügyelő bizottságban. Az az őszinte szándék ve­zette, hogy a bizottság má­sik három tagjával szoros együttműködésben elősegít­se a párizsi egyezmény ren­delkezéseinek megvalósítá­sát és hozzájáruljon a béke létrehozásához Dél-Vietnam- ban. Szilárd elhatározása e célok szolgálatára és nem enged semmiféle olyan nyo­másnak, amely ettől el akar­ja téríteni. A Magyar Népköztársaság baráti kapcsolatokat tart fenn az igaz ügyéért küzdő arab államokkal. Barátként állunk mellettük a harcban, szabadságuk és függetlensé­gük védelmezésében és a bé­kés építés idején egyaránt. Kormányom magasra ér­tékeli az el nem kötelezett országok mozgalmát és konstatálja, hogy az egyre következetesebben lép fel a fejlődő országok függetlensé­gének, a békének, és a hala­dásnak az ellenségei, az im­perializmus és szövetségesei ellen. Magyarország támo­gatja az el nem kötelezett mozgalom haladó törekvé­seit. Felszólalásom is tükrözte, hogy az utóbbi időszakban növekedett az Egyesült Nemzetek szerepe és jelentő­sége. Ennek egyik fontos oka abban rejlik, hogy szerveze­tünk eljutott fejlődésének arra a fokára, amikor már képes aktív szerepet játsza­ni a válsággal fenyegető konfliktusok politikai rende­zésének előmozdításában. A Magyar Népköztársaság .támogatja azokat a kezdemé­nyezéseket, amelyek az ENSZ alapokmányában meg­fogalmazott célkitűzések va­lóra váltása érdekében szü­letnek, de ellene van olyan javaslatoknak — például az alapokmány módosításának — amelyek az ENSZ haté­konyságának csökkentését eredményeznék. Az etióp ideiglenes kato­nai adminisztratív bizott­ság kedden rádiónyilatko­zatban jelentette be, hogy az Addisz Abebában állo­másozó műszaki alakulat tisztjeinek egy csoportja ál­lamcsínyt akart végrehajtani az országban hatalmon lévő rendszer megdöntésére. A csoport tervei, amelyek tel­jes mértékben kudarcot szenvedtek, az etióp nép ér­dekeinek elárulását jelentet­ték. A bizottság megerősí­tette eltökéltségét, hogy to­vábbra is békés úton való­sítja meg kitűzött céljait. Az etióp ideiglenes kato­nai adminisztratív bizottság kedden nyilvánosságra ho­zott közleménye szerint a fővárosban lezajlott hétfői \ összetűzések kövefkezf®a ben öt katona életét vesz­tette és hatan megsebesül­tek. Mint ismeretes, a ne­gyedik hadosztály egységei páncélosok támogatásával kö­rülvették a bizottság politi­kájával szembehelyezkedő műszaki alakulat katonáinál« laktanyáit, majd amikor azok a felszólításra nem engedel­meskedtek, tüzet nyitottak rájuk. '' A lázadók közül — mint a közlegény hírül adja — szá­mos tisztet.és közkatonát le­tartóztattak és rövidesen bí­róság elé állíják őket „mivet megpróbáltak széthúzást kel­teni a polgári lakosság kö-í rében és felelősek az öt kar tona haláláért”. GERENCSÉR MIKLÓS: Ácsteszértöl a halhatatlanságig Táncsics Mihály életregénye 2. Az öntudatlan gyermek­kor meseszert világában csakugyan akadt olyan él­mény is, ami a mesébe való: szénát gyűjtöttek a falutól távoli mezőn, s őt, mint leg­kisebbet, vízért küldték a csordakútra. Alig-alig bírta a teli csobolyót. Küzködvén a teherrel, észrevette, hogy négylovas hintó robog felé­je. Menekült volna, de a kí­váncsiság marasztalta. Meg­állt mellette a hintó, jósza- gú urak és finom kisasszo­nyok termettek mellette, szomjukat oltották a csobo- lyóból. Egy petákot, azaz két krajcárt nyomtak a pórfiú markába, s már iramlott is tovább a négy paripa a fé­nyes hintóval. Kik voltak, honnan termettek ott — so­ha nem tudta meg Stancsics Mihály. Csak a látomás véső­dött örökre az emlékezetébe. Myg a nagyszerűség, hogy igaz* fehér zsemlét és med­vecukrot kapott a kétkraj- cárért a falu boltosától. Ám a természet gyakrab­ban megajándékozta, mint az egyszervolt uraságok. Vadmadarak tojásait itta amúgy nyersen, szamócát csemegézett az erdőn, vadon­termő cseresznyét, almát, körtét szüretelt kedvére, mi­közben pajtásaival együtt vigyázta a jószágot. Még nyu­lat is fogott — álmában lep­te meg, az óriási tapsifülest, az egész, falu őszinte ámu­latára. Végtére is vadnyúl roppant óvatos, éber állat, puszta kézzel megfogni, még­hozzá apró gyereknek, bi­zony ritka cselekedet volt. Arra biztatták, kínálja oda zsákmányát s falu papjának, Elszaszer Ferüinánd plébá­nos úrnak, akiről széltében tudták, hogy nagy kedvelője a nyúlpecsenyének. El is ci­pelte a fiú a papiakba a rúgkapáló állatot, tisztes ju­talom reményében. De a plé­bános úr bizony csak két garast adott, holott Mihály legalább egy ezüstre számí­tott. Ezzel aztán végképp a rossz emberek közé sorolta Elsza­szer Ferdinándot. Annál in­kább sikerült ez, mert a pap­ra az iskolából is haragu­dott. Hiába volt magyar Ácsteszér többsége, s a kevés németajkú is mind beszélt magyarul, a plébános csak német nyelven oktatta a hit­tant. Még agg korában is szemrehányóan panaszolja fel Táncsics Mihály ezt az elfogultságot. Viszont a pará­nyi falusi iskoláról, amely egyetlen tanteremből állott, s még a földes padlóján is zsúfolva üldögélt a sok fa­lusi gyerek, végtelen gyen­gédséggel beszélt. Végtére is itt tanulta meg a tudás leg­fon tosabbj át, az írást és aá olvasást. Akkoriban nem lé­tezett egységes oktatási tör­vény, aszerint folyt és ad­dig tartott a tanítás, ahogy az iskolamester jónak látta. Ácsteszéren Márton napján november 11-én kezdődött a tanév, és március végén fe­jeződött be. Amikor a kisli­bák kikeltek. Ez jelezte a do­logidő kezdetét, amikoris a paraszti gazdaságok a leg­apróbb munkáskezekre is igényt tartottak. Mihály egyformán kedvét lelte a tanulásban éppúgy, mint az otthoni szolgálat­ban. Mindegyiket tiszta örömmel cselekedte. Ha dol­gozott, fizikai ügyességével szerzett, elismerést, ha tanult, értelmi elevensége keltett figyelmet. Már az első isko­laévben folyékonyan olva­sott, az írással is könnyén ismerkedett. Csodának ép­pen nem mondható az ilyes­mi, de látnivaló volt, hogy elemi tudományában inkább önszorgalma a nagyobb rész, semmint az iskolamester buzgolkodása. Mert a tanító úr, csak hébe-hóba nézett a gyerekekre, inkább, jegyzős- ködött a bíró házánál. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom