Kelet-Magyarország, 1974. október (34. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-09 / 236. szám

WTÍ. oirtÄßer i. KELET-MAGYARO&SZÄÖ 9 Személyzeti munka Erkölcsileg o alkalmas... A MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZ­TER a közelmúltban végrehajtási rendeletet adott ki a sze­mélyzeti munkáról. Ez az intézkedés a Minisztertanács egy korábbi rendelete alapján, az ágazat egészét egységesen érin­ti, tehát a vállalatokat, az állami gazdaságokat, a termelő- szövetkezeteket, a szövetkezetek szövetségeit stb., a mező- gazdaságot egységesen. Az intézményes személyzeti munka a téeszekben egy idő óta már kötelező. Az egységes szabályozással azonban a szövetkezetekre vonatkozó normák is szigorúbbak lettek. Újra szabályozták például az erkölcsi bizonyítványokkal kapcsolatos előírást. A büntetlen előélet kötelezettsége ma már nem csupán a szövetkezeti vezetőkre, de mindenkire vonatkozik, aki érdemi munkát végez. Függetlenített brigád­vezetőig bezárólag minden gazdasági vezető, minden érde­mi ügyintéző, de még a bizalmas iratokat kezelő titkárnő, az ellenőrző bizottság és a döntőbizottság elnöke, a mezőőr, az éjjeliőr, a kapus és a kocsikísérő is köteles büntetlen elő­életét igazolni. Sajnos számos konkrét eset tette szükségessé ezt a szigorítást, nemcsak a termelőszövetkezetekben, de az állami vállalatoknál is. Az erkölcsi bizonyítvány beszerzése A nyíregyházi MEZŐGÉP új, szerszámkészítő csarnoka. (Hammel József felvétele) Munkásművelődés a gumigyárban (1.) Az eltűnt id ő ellen alól a megyei tanács elnöke felmentést adhat, de akit nép­gazdaság vagy vagyon elleni bűncselekmény miatt ítéltekéi, az ilyen felmentést nem kaphat. Azt a személyt, aki a fel­sorolt munkakörökbe büntetett előéletű személyt alkalmaz, a felügyeleti hatóság szabálysértés miatt feljelenti. ÉRDEKES INTÉZKEDÉS, hogy annak a személynek, akit majdan téeszelnöknek jelölnek, a választás előtt 30 nappal a megyei tanács elnökétől igazolást kell kérnie ar­ról, hogy az elnöki tisztség betöltésére erkölcsileg alkaltnas. Előfordulhat persze, hogy a tagság magán a közgyűlésen je­löl valakit és meg is választja elnöknek. Ilyen esetben 15 napon belül, utólag kell kérni a megyei tanácselnöktől az igazolást és amíg az meg nem érkezik, addig a megválasz­tott személy az elnöki tisztséget nem gyakorolhatja. Ugyancsak az eddiginél „komolyabban vétetik” az erre előírt kategóriába tartozók minősítése is. Meghatározott időn belül minden érdemi munkakört betöltő termelőszövetkezeti dolgozóról minősítést kell készíteni. Ennek elkészítéséért az elnök vagy az általa kijelölt személy felelős. A minősítés elkészítésébe be kell vonni a dolgozó vezetőjét, a személyzeti vezetőt; kérni kell közvetlen munkatársai, sőt beosztottai és az illetékes párt- és társadalmi szervek véleményét. A mi­nősítés szövegét az illető dolgozóval meg kell ismertetni. A minősítést végül a vezetőség hagyja jóvá. Nem „titkos” te­hát az eljárás, de nem végezhető felületesen, hebehurgyán sem. MAR MA IS MINDEN TERMELŐSZÖVETKEZETBEN Személyzeti ügyintéző, más elnevezéssel személyzeti vezető dolgozik. Ez, csak a nagy létszámú közösségekben, kizárólag erre a feladatra függetlenített ember. Az esetek többségé­ben nagyon helyesen összekapcsolják a személyzeti vezetői, valamint az oktatási felelősi tisztséget. A kis létszámú szö­vetkezeti közösségekben a személyzeti vezetőnek emellett még egyéb feladatokat is el kell látnia. Az új miniszteri rendelet magasabb fokra emeli a sze­mélyzeti vezető tekintélyét is, miközben pontosabban meg­határozza munkakörét. Előírja például a rendelet, hogy a személyzeti vezetőt tanácskozási joggal minden vezetőségi ülésre meg kell hívni. Egyébként pedig feladata az ügyek előkészítése, a nyilvántartások vezetése, a külföldi utazások­kal kapcsolatos személyzeti feladatok ellátása, a személyzeti jellegű panaszok megvizsgálása, stb. NEM VÉLETLENÜL HANGSÚLYOZZUK, hogy az ügyek előkészítése a „káderes” feladata. Az ügyeket ugyanis nem ő intézi, a döntéseket nem ő hozza. A termelőszövetkezet személyzeti munkával kapcsolatos döntéseket a vezetőség hozza, az előterjesztésért és a végrehajtásért pedig az elnök felelős. > (t.) Ha az orrunk előtt lecsu­kódik a sorompó, és húsz percig vánszorog ide-oda egy tehervonat az átjárónál: benn vagyunk a gumigyár­ban. Na, nem a portán be­lül, az még egy kilométer, hanem a gyár gondjainak közepette. A taxis, ha a gu­migyárba kérnek tőle fu­vart, rendszerint bonyolult útleírásba kezd, és a gya­loglás előnyét ecseteli, mert utassal is utál várakozni, ha meg visszafelé fog ki so­rompót, kész a ráfizetés. A gumigyári munkásnak emiatt nem fáj a feje, ő a mű­szakkezdések időpontjában agyonzsúfolt (a nap többi szakában véletlenszerűen rit­ka) 9-es busszal zötykölő- dik, ácsorog, a gyakorlati­asabb többség gyalogszer­rel vág neki, a munkahelyé­nek, ha a repülőhrdon átért, már nincs is messze, megy, megy a csővezeték mentén sárban, hóban, porban áz év­szak szerint, és megy az ide­je. Jobb közérzetben múlik az idő a hatszáz bejáró dolgozó közül bizonyára nem kevés számára, akik a restiben, bisztróban (vagy más meg­hitt törzshelyen) várják ki azt az egy, két, sőt három órát. amely vonatuk, buszuk megérkezésétől a munkakez­désig, illetve a munkavégzés­től járművük indulásáig el­telik. Mert hova menjenek, ha nincs bevásárolni, sétál­ni, rideg váróteremben ül­dögélni való kedvük, fő­ként ha eső van, hideg van, este van? Dehát most nem a közle­kedés, nem az alkoholfo­gyasztás a téma, azaz csak annyira téma, amennyiben a munkásművelődés a téma, és így már bizony téma az el­veszett, elvesztegetett idő. — Ezt kell megoldanunk legelőbb, és közel a megol­dás — néz föl íróasztaláról Kukk Gábor, a gyári párt­Carlo Mandzoni: AZ ÚJSÁG V eneranda úr a villa­moson odalépett az egyik utashoz és megszólítot­ta: — Megengedi, hogy újsá­got olvassak? — Mit óhajt? — kérdezett vissza értetlenül a megszó­lított. — Azt kérdeztem öntől — válaszolta Veneranda úr — vajon olvash- k-e újságot? — Ahogy óhajtja __ — felelte most már nyugodtan az útitárs. — Felőlem elol­vashatja az újságot __ — Csahogy annak van egy akadálya. — Éspedig? •— Éspedig az, hogy nekem nincsen újságom. ígyhát nem tudok újságot olvasni. Vagy úgy gondolja, hogy tu­dok újságot olvasni. ha nincsen újságom? On talán tűd olyan újságot olvasni, ami nincsen? — Nem, természetesen nem... — helyeselt az is­meretlen útitárs. . — Nos, ha ön nem tud olyan újságot olvasni, ami nincsen, hát én sem tudok. Miért lennék én különb, mint ön? — Kérem, akkor ne olvas­son ... — akarta lezárni a vitát a másik. — Természetesen, nem fo­gok olvasni. — hagyta helyben Veneranda úr. — Nem vagyok olyan idióta, hogy azt képzeljem, olyan újságot olvassak, ami nin­csen. Ez csak ön szerint le­hetséges! — Én nem tudtam, hogy önnek nincsen újságja! — De most már tudja . .. — szólt Veneranda úr — mégis csak hajtja a magáét! — Ugyan! — ellenkezett m. ismeretlen *— ha nincsen újságja, természetesen nem fog újságot olvasni. — De vásárolhatok! — csattant fel Veneranda úr. — Vagy talán azt gondolja, hogy nem vagyok képes egy újságot megvásárolni? — Dehogyis, kérem. — Nö lám! — Nyugodott meg Veneranda úr. — Hál- istennek, nekem itt le kell szállnom. Ki tudja, még mi mindent nem hordana itt összevissza ...! Leszállt a villamosról és maga elé mormogott: — Micsoda lehetetlen alak! Az ember nem utaz­hat nyugodtan a villamoson, hogy ne zavarja meg valamij idióta! Fordította: AsiaiKj látván Hová menjenek ? 1 Csak félmegoldás Ha délutános tCk ve* vagyok...^ bizottság szervező titkára. Előtte a városi pártbizottság ajánlása az MSZMP KB közművelődéspolitikai hatá­rozatának végrehajtására. — Október 31. a határidő az intézkedési terv elkészítésére, holnap ül össze a négyszög: gyárvezető, párt-, KISZ- és szakszervezeti titkár ebben az ügyben, úgyhogy soha jobbkor és rosszabbkor nem érdeklődhetne a sajtó a köz- művelődésről. Jókor azért, mert minden a lényeges mi­nőségi változás előtti fe­szültség állapotában van, rosszkor azért, mert átfogó felméréseink most vannak folyamatban. Régi statiszti­kákkal nem akarok előhoza­kodói, mert a Taurus olyan lendülettel fejlődik, hogy fél év alatt elavulnak az ada­tok. A pártoktatási évad adatai viszont egészen frissek. Marxizmus-leninizmus esti középiskolára, a Pártirányí­tás, pártélet, A szocializmus építésének kérdései és a Gazdaságpolitikai kérdések címmel indított szemináriu­mokra összesen százkilen- cen járnak, többségük mun­kás. (A gyárnak 2400, a gyer­mekgondozási segélyen le­vőkkel és a katonákkal együtt 2900 dolgozója van, a hat pártalapszervezet 156 tagot számlál.) — Hogy a politikai okta­tásnak nincs több résztve­vője annak a helyhiány az alapvető oka. Nem zsú­folhatunk mindent az ebéd­lőbe, a kevés tanácskozó te­rembe, a bejárati előtérbe. A szakszervezet politikai tanfolyamaira 490-en jelent­keztek, az 500-nál nagyobb létszámú KISZ-tagság na­gyobb része ugyancsak be­kapcsolódott valamilyen ok­tatási formába. Képzelje el, mennyit kell szervezni, egyeztetni, hogy minden menetrend szerint bonyolód­jon. A megoldás, amely közel van, egyelőre szerény. Épí­tenek egy kultúrtermet, s remélhetőleg kész lesz az év végére. Ez afféle váróterem lesz, ahol tévét nézhetnek, zenét hallgathatnak, 20—30 féle újság és folyóirat között válogathatnak a műszakkez­désre, vonatindulásra vára­kozók. Alkalmanként isme­retterjesztő és politikai elő­adásokat rendeznek. A hely­hiány megszüntetése ilymó- don megszüntethetné az el­veszett időt. Sajnos, azonnal fölvetődik a kérdés, hogy ha ilyen sokmindenre akarják használni az épülő termet, nem lenne-e célravezetőbb mindjárt két termet építe­ni? Egyáltalán nem biztos, hogy nem tévéznének-olvas- gatnának szívesebben sokan, amikor épp valamilyen elő­adást tartanak, s akkor ne­kik, megint csak az utca és törzshelyeik maradnának. Több vezetőtől hallottam, hogy egyelőre fontosabb dolgok is vannak, de a ma­gam részéről egyáltalán nem tartom túlzásnak a Ta­urus Gumiipari Vállalat ve­zérigazgatójának véleményét, aki szerint ekkora és a vá­rosközponttól így kieső gyár, mint a nyíregyházi, igazán megérdemelne egy kisebb fajta kulturális kombinátot. Két óra, délután, műszak­váltás. Egy fiatalember té­tován nézelődik a kapuban, mint akinek egészen mind­egy, merre indul el: — 15,36-kor megy a vona­tom. Az a legjobb eset, ha délutános vagyok, csak há­romnegyed órám van az in­dulásig. Éjszakai műszak után 2 óra 39 percet kell várnom. Idefelé jövet? Fél 1- kor indulok hazulról, ha 2- re jövök. 4,43-ra már kénytelen vagyok Nyíregy­házán lenni, ha 6-kor kez­dek. Tíz órás kezdés előtt alig van üresjárat, kilenc­re ér be a vonat Akárhogy is számolom, ki­jön a két óra elveszett vagy elveszthető idő napjára. Pe­dig Szöllősi László esete háromszorosan is ideális a bejárók között. Ujfehértói, látszólag egy ugrásra lakik (a nagyhalásziak, nyírtétiek, különböző bokorbeliek rosz- szabb helyzetben vannak). Aztán mostanában, alighogy leszerelt a katonaságtól, cso­portvezetővé nevezték ki, mindig a zsebében lapul egy szakkönyv, hogy képpez- ze magát feladatára. To­vábbá a menyasszonya nyír­egyházi, el tudják valahogy tölteni az időt, különösen most, házasságkötésük előtt három héttel: albérletet ke­resnek. Amíg azonban nincs min­denki ilyen „jó” helyzetben, rendkívül helyesen teszi a gyár vezetősége, ha a mun­kások kényszerű szabadide­jére hasznos programot ter­vez és főként, ha gyorsan meg is valósítja. (Folytatjuk) SL S3ba iSoiOO tjaiWRS Őszi könyvhetek őszi megyei könyvhetek kezdődtek október 6-án. A rendezvénysorozat első­sorban a falusi könyvterjesz­tés ünnepe. Beszélhetünk ar­ról, hogy ez rangos kultúr­politikai esemény, megálla­píthatjuk azt is, hogy ez ma már természetes, nem szük­séges ünnepi jelleggel felru­házni. Akár így vesszük, akár úgy, az ügy lényegén sem­mit nem változtat. Olvas­nak-e elegen és eleget Ma­gyarországon? A kérdés még élesebben vetődik fel ha a szabolcsi falura gondolunk. Ne kerülgessük a választ! A falu ma még nem olvas eleget. Bár az is igaz, hogy az elmúlt évek erőfeszítései nyomán soha ennyien még nem olvastak. Falusi, közsé­gi könyvtárak statisztikái is bizonyítják ezt, de emellett szól a falun vásárolt köny­vek száma, az ezekért kifi­zetett forintok is. A tendencia megnyugtató, az eredmény még korántsem az. Nem mellékes természete­sen az sem, hogy azok, akik könyvet vesznek a kezükbe, mit olvasnak. Ismert a tény: elsősorban magyar klasszi- kuszokat. Nagyon lényeges és megbecsülendő ez, mert egyben azt is jelzi, hogy a klasszikusok olvasói a ma­gyar irodalom magas szint­jén lépnek ^az olvasók tábo­rába. A tárgyilagos szemlé­let azonban felveti a kér­dést: olvassák-e falun a mai magyar irodalmat? Csak elvétve. S ezt már némi nyugtalansággal álla­píthatjuk meg. Mai irodal­munk egy tőről fakad gond­jainkkal, reményeinkkel, eredményeinkkel. Vajon a mai falu élete nem része ennek? De bizony az. A mai magyar irodalomra vonat­koztatva is igaz a mondás: „róluk is szól a mese!”, , Hol a kérdés nyitja? ” Az MSZMP legutóbbi köz­művelődési határozata is megállapította, hogy a falu, társadalmi struktúrájának át­alakulása a közművelődési munka elé is új feladatokat állít, vagyis az új helyzethez alkalmazkodó differenciált tevékenységet kell folytatni. Ez azt jelenti, hogy falun is csökkenteni kell a műveltsé­gi színvonalban és művelő­dési lehetőségekben meglévő viszonylagos hátrányt. A korszerű ismeretek ter­jesztésében, a klasszikus és mai magyar irodalom közve­títésében nyernek hivatást és rangot az őszi megyei könyv­hetek. S mindaz ami ennek keretén belül történik, a könyvankétok, irodalmi es­tek, az író-olvasó találkozók. A könyv ezzel ismét egy lé­péssel közelebb került a fa­luhoz — és a falu a könyv­höz. Feltehető a kérdés: van-e szükség erre a telekommuni­kációs eszközök, a tévé, a rádió, és a ma még előre nem is látható technikai vív­mányok elterjedése mellett? Egyértelműen igennel vá­laszolhatunk. A kultúra és a civilizáció régi és új érté­keinek nagy részét az írott szó őrzi s ezekről a kin­csekről soha nem mondha­tunk le. Az emberi gondo­latnak az írott szónál nincs hűségesebb megőrzője. Ez a tény tárgyilagos számvetésre kötelez, különö­sen egy olyan területen, ahol oly sok még a tennivaló, mint falun, az olvasás el­terjesztése érdekében, Szo­cialista kultúránknak társa­dalmi problémája ez, az értelmes emberi életnek, az ember kiteljesedésének jele­ne és távlata. Ez önmagában, értékmérője az idén is meg­rendezésre kerülő őszi me­------------------“ 4» V * * X to *

Next

/
Oldalképek
Tartalom