Kelet-Magyarország, 1974. szeptember (34. évfolyam, 204-227. szám)

1974-09-08 / 210. szám

Wflf. ggepTcmScr ft Áz ördög j bibliája j Egy — a múlt század vé­gén kiadott — kártyakódex megállapítása szerint a világ legnagyobb elméi szinte ki­vétel nélkül érdeklődtek a kártya iránt. A megállapítás nyilvánvalóan túlzás, annál is inkább, mert nem valószí­nű, hogy összefüggés lenne a zsenialitás és a kártyázás kö­zött .. Az azonban vitatha­tatlan, hogy sok — a történe­lemből, az irodalomból — is­mert ember ült le rendszere­sen a kártyaasztalhoz, jólle­het ebből nem érdemes kü­lönösebb következtetést le­vonni. Persze, nem valószínű, hogy a kártyázásról valaki­nek Is történelmünk nagyjai jutnának eszébe: sokkal in­kább asszociálunk a hajdan volt kaszinókra, esetleg Mon- te-Carlo és Monaco kártya­barlangjaira — vagy éppen a tegnap esti ultipartira... Mert szívesen kártyázunk ma is, s ennek oka elsősor­ban az, hogy csak ritkán for­dul elő egy-egjr nagy összegű nyerés, vagy vesztés, bár né- hány éve hírt adtak az újsá­gok egy olyan rendhagyó esetről, amikor egy tsz-elnök elkártyázta a közös vagyont a hozzátartozó gépekkel együtt. Ez azonban nem jellemző .. . Sajnálatos azonban, hogy sokféle játék közül csupán egynémely „divatos” fajtát játszanak. Mindenekelőtt az ultit, s csak hosszú szünet után következik a többi: a snapszer, a romi, a kanaszta stb. A póker és a bridzs az ..elegáns” játékfajták közé sorolható, az utóbbit ver- — senyszerűen is űzik," ügyánia Itt van a legkisebb szerepe a szerencsének — sokkal in­kább a játékos tudása és lo­gikája dönt. A gyerekek is igen kedvelik azt a néhány játékot, amelyet végül is ne­kik találtak ki: ezekben a tét a tréfa, mint egyik-másik el­nevezésük is mutatja — Csapd le csacsi! Fekete Pé­ter, vagy Szurtos Peti és Fil- kó, illetve Tökfilkó... Néhány kártyajátékot még a legnagyobb jóindulattal sem lehet játéknak nevezni, ilyenek: a huszonegy, a kop- ka, a ferbli, vagy a hirhedt baccarat. Itt csupán á szeren­cse dönt, s űzőik legtöbbször a káros szenvedély rabjaivá válnak. A HUNGAROTEX és a HUNGEXPO rendezésében szeptember 26. és október 3 között nagy szabású divatbemutatót tartanak Bécs- ben az OKISZ Labor és a szövetkezeti ipar modelljeiből. Tizen­két magyar maneken mutatja be a 80 kreációból álló kollekciót, amelynek érdekessége, hogy a modellek jó részét magyar nép- művészeti motívumokkal díszítették. (MTI Foto — Bara István) Ezt a kis krémest meg kell enni! Látogatóban vagyok a kórház belgyógyászati osztá­lyán. A szomszéd ágyon idős néni fekszik, étlen-szomjan van a holnapi eperöntgenre előkészítve. Neki is vannak látogatói, két testes asszony­ság, a sógornői. Az egyik, nagy, fonott kosárból süte­ményt kotor elő. Nagy tálca krémeslepényt. — Egyél Mariskám. — Jaj, ma nem -szabad semmit, lekem. Megmondta a doktor. — Megmondta, ugyan már? Mitől legyen erőd meggyó­gyulni. Ez tiszta egészség. Friss tojásból, friss tejszín­nel. Megharagszom, ha nem eszed! Mariska néni eszik egy krémest a békesség kedvéért. Azután elfogadja a másik só­gornőtől a termosz feketeká­vét és egy kupica valami jó erőset. Mert attól lesz a vér, attól gyógyul az ember. Még vége sincs a látogatóórának, amikor Mariska néni begör­csöl. Jajgat, verejtékes, ha­muszínű az arca. A sógornők sopánkodnak: ugye, ugye, mert nem evett eleget, attól van legyengülve ... Nem is sejtik, hogy ők okozták a rosszú Hétét. Í . , Orvos, és ápolónő baráta­ién százával mesélik a hason- 5 esetet. Hiába a szigorú iétás előírás, hiába hajlana már maga a beteg is enge­delmességre. (már aki hajla­na), jönnek a kedves roko­nok. barátok, a jóféle hazai­val. a környék cukrászdáiban vásárolt süteménnyel, — és kész a baj. Fgy-egy látogató nap után lázas, nyögő bete­gek. nem egyszer részegek fekszenek a kórházi ágyakon. Lehet kezdeni a kezelést, gyógyítást elölről. Persze, hogy jól esik cnin­äen betMnel' -1“** kü­lönösen a hosszú kórházi ke- zelésre szorulóknak az egy­hangú kórházi koszt mellett az otthoni íz, néhány jó fa­lat. Persze, hogy érthető, ha anya, gyerek, testvér, feleség azzal is szeretné ragaszkodá­sát, szeretetét kimutatni, hogy főz, süt valamit kedves betegének. Napjainkban nagyon sok szó esik a korszeiű táplálko­zásról. Arról, hogy még az egészséges embernek is jól meg kell gondolnia, mit egyék, mennyit egyék. Az egészséges ember is okosan teszi, ha életkorának, mun­kavégzésének, mozgásának, testsúlyának megfelelően táp­lálkozik, ha fehérjékben, vi­taminokban gazdag, oko= ét­renden él. Százszorosán kell vigyáznia annak, aki beteg! Az ágyban fekvő, lázas be­tegnek, annak, aki műtét után van, vagy annak, aki siziv-. ér-, esetleg vese-, vagy gyomorbajjal van kórházban. A cukorbetegtől eltiltják az édességet, megszabják, mennyi szénhidrátot fo­gyaszthat. Májbeteg nem fo­gyaszthat alkoholt, szalonnát. A vesebeteget esetleg koplal- tatják, sótlan diétán tartják és igy tovább. Ezt, csak az orvos tudja és ő szabhatja meg! Hiába kapja a beteg a kórházban a számára gyógyí­tó, hasznos diétát, ha a jőtét lelkek ezt „kiegészítik”, ha megsajnálják szegénykét, ha segítenek kijátszani a szigorú szabályzatot, mintha ezzel ugyan az orvosnak okozná­nak kárt... Aki beteget látogat, jóelőre érdeklődje meg: mit, meny­nyit ehet a betege. Kérdezze meg a kezelőorvostól, nővé­rektől. Nem tesz jót az, aki hallgat a beteg kunyerálásá- ra, hogy úgy enne egy falat töltött káposztát, vagy egy kis rétest, és nem tesz jót, aki rátukmál a betegre enni-, in­nivalót. Ha az orvos megen­gedi, lehet bevinni gyümöl­csöt, epebetegeknek például általában nem!), lehet kompótot, (cu­korbetegnek csak szaharin- nal!), esetleg húslevest, főze­léket. Azt, és annyit, ameny- nylt szabad, de sohasem dug­va, sohasem titokban, az or­vosok elől elrejtve! Arról már nem is , szólok, milyen végzetes lehet a be­tegnek orvosságot vinni, az­zal, hogy a nagymamának, vagy a szomszédasszonynak ez használt. Vagy éppenség­gel lebeszélni a beteget ar­ról, hogy a kórházban kapott gyógyszert bevegye. Szeretni, gondoskodni meg­fontoltan, okosan kell. Aki úgy sajnálja a beteget, hogy tilos ételekkel traktálja — csak a betegségét, rossz köz­érzetét hosszabbítja meg ve­le, vagy éppen végzetes bajt okoz. A kórházi látogatók az elemózsiás csomagok helyett sokkal okosabb, kedvesebb dolgokat is vihetnek aján­dékba. Virágot, (de né akko­ra kazallal, hogy ne lehessen tőle megmozdulni a kis éjje­liszekrényekben), és lehet vin­ni ajándékba csinos ágykabá­tot, evőeszközt kozmetikai cik­ket, — és főleg, és elsősorban olvasnivalót. Jó könyvet, könnyen kézbefoghatót, nagy­betűsét, könnyen olvashatót. És folyóiratokat, újságot. Szellemi táplálékot. Ami az unalmat elűzi, a betegséget enyhíti, elfeledteti. És nem fekszi meg a gyomrot, nem fog senkinek felmenni tőle a cukra, stb ... Aki beteget látogat, gon­dolja meg, hogy ő is felelős a gyógyulásért. FeS»& Klára Egy kismama szemével Zsuzsa fiatal és nagyon csi­nos. Karcsú alakját egy csep­pet sem torzítja el gömbö­lyödő hasa. Ismertem már első terhessége idején is. Ak­kor az alig húszéves, még vé­konyka karú kismama sze­mében csöpp riadság volt, hitetlenkedő és örvendező ámulat. Folyvást azon tűnő­dött vajon milyen lesz az emberke aki testében fejlő­dik és vajon ő, aki még ma­ga is éppenhogy elhagyta az iskoláskort, hogyan felel majd meg a rá váró, súlyos­nak tűnő feladatoknak. Azóta három év telt el és Zsuzsa is­mét gyermeket vár. Izgalom és félelem nélkül, derűs, bé­kés nyugalommal, szelíd fö­lénnyel. Ezúttal sokkal több dolga akad, hiszen a két és fél éves Dorkát úgy kell el­látnia, úgy kell szeretnie, hogy a kislány a testvérke születését zavartalan öröm­mel fogadja. Mégis, a fiatal anyának most több kedve és ideje van arra. hogy minden szükséges 'kisbabaholmit be­szerezzen, hogy felkészüljön a fontos, körültekintő csecse- mőgondozásra. — Ami a praktikus tenni­valókat illeti, jóval könnyebb helyzetben vagyok, mint Dor­ka születésekor, — mondja Zsuzsa. — Nemcsak azért, mert az ő kinőtt holmijából sokat örökölhet a kicsi, ha­nem azért is, mert mostaná­ban nagyon megnőtt a vá­laszték. Kellemes helyzet, hogy az első hetekre szüksé­ges bébiruhák, kisingek, pe­lenkák nagyon olcsón, és min­den különösebb utánjárás nélkül beszerezhetők. Öröm­mel látom, hogy vége a fehér és rózsaszín egyeduralmának. Nagyon aranyos, színes, vi­dám és nem is drága frottír rúgdalózók, pólóingek kap­hatók. — Az egyéven felülieknek való és igazán szép ruhák azonban változatlanul drá­gák. Különösen a téli holmik ára riasztó, hiszen ilyen ko- rúaknak még csak néhány hónapra vásárolhat az ember. Persze, nem kötelező szőrmés orkán csodában járatni a ki­csit, de az olcsó kabát sajnos igen csúnya. — A mindennapi bosszúsá­got azonban a pelenkázó nad­rág minősége okozza. Nem tudom elképzelni, hogy sike­rül ilyen következetesen rosszul gyártani ezt a rop­pant egyszerű árut. Igaz, hogy mindössze tíz forint, de én már hálát rebegek az ipar­nak, ha’sikerül ötször ráad­nom a gyerekre. Többnyire a legelső használatnál tönkre­mennek a kapcsok, elszakad a műanyag, amelynek éles, kemény széie sérti a gyerek bőrét. Ha a gyártó cég nem képes ezzel a feladattal meg­birkózni. miért nem impor­tálunk többet, mondjuk Cseh­szlovákiából. — A gyermekkocsik nagyon drágák, a mérlegkölcsönzés is nehéz, a gyerekágyak nem elég stabilak. Ezen a téren is előbbre kellene lépni, hi­szen például a gyermekbúto­rok Választéka és minősége általában javul. Nemrég sö- tétkék-fehér-naranossárga szí­nű. praktikus garnjtúrát vet­tünk a gyerekszobába, mind­össze 4300 forintért. A gyerek 10—12 éves koráig használ­hatja. szellemes, ügves meg­oldású. jól variálható. És olyan szép. hogy lakásunk legkedvesebb helyiségévé avatta kislányom szobáját. — A bébiedényekből és ét­készletekből is megfelelő a választék. Én a magam ré- széről nélkülözhetőnek tar­tom a speciális eszközöket, de akinek ez a szíve vágya, most igazán mindent beszerezhet. — Hadd szóljak pár szót magunkról is. Csinos, diva­tos kismamaruhákat látok a kirakatokban és nem Is túl drágák. Ha rajtam múlna, még vidámabb színekben fa árulnék, hiszen egyre több a fiatal anyuka. ü. A. Receptek nyírségi gombócle­VES: Tejszínnel és tojássár­gájával legirozott finom bor- júbecsinált levest készítünk és citromlével ízesítjük. Be­tétnek karfiolrózsákat, zöld­borsót, gombát és mogyoró nagyságú kis burgonyagom­bócokat adunk. A főtt bur­gonyát áttörjük tojással. Liszttel, zöldpetrezselyemmel, borssal, zsírban pirított hagymával összeállítjuk és a levesben főzzük. KELETI szí VARVANY­LEVES: A csontból és zöld­ség egy részéből jó csontle­vest főzünk. A metéltre vagy kis kockára vágott többi zöldségfélét és a finomra vagdalt hagymát zsíron fedő alatt félpuhára pároljuk, közben apróra vágott petre­zselyemzölddel meghintjük, fűszerezzük. Ezután csontlé­vel feleresztjük, hozzáadjuk a zöldborsót és ha már majd­nem puha, világos rántással berántjuk. A szivárványgaluskát úgy készítjük, hogy a galuska­tésztát három részre oszt­juk: Egy részét paradicsom­pürével, a másikat parajjal.. ízesítjük, a harmadikat ere­deti színében hagyjuk. Kü~ lön-külön sós vízben főzzük ki, tálalásnál mindhárom fajtából teszünk a levesbe. BEREGI SAJTTÜ TAH­TÄRM ÁRT ÁSSÁL: Trapista sajtot, gépsonkát, kiflit, egy­forma érem alakúra szelete­lünk és spictűre változatosan feltűzzük. Közben a felvert tojásba mártjuk, zsírban minden oldalát pirosra süt­jük. Tálalása: a tűvel együtt történik, ízesített tartármár- tással és salátalevéllel díszít­jük. JUHÁSZ LAPCSANKA-j Nyers burgonyát megresze­lünk, megsózzuk, liszttel, borssaJ, tojással összeállítjuk úgy, hogy kellő sűrűségű le­gyen. Ola j ban palacsintától kisebb, de vastagabb lap- csánkát sütünk. Közben a juhtúrót kikeverjük nyomó- zsákba rakjuk és a lapcsán- kák közepére nyomunk kis rózsákat, metéltre vágott sonkával megszórjuk. TREJTVÉNV KÉRÉSZ 194». szeptember S-to balt meg Richard Strausg zeneszerző. — Müveire jellemző, hogy nem periódikus témákból, hanem motívumokból szövi ókel és ...folyt, a sorrendben bekülden­dő vizsz. 41 és függ. 1. so­rokban. VTZSZ1WTKSI * , 13. EEEE. M. £ls*!|íetel& 1«. „A kaláber” egynemű betűi. 17. Tagadó szó. 19. A Száva jobb ol­dali mellékfolyója. 21. Tabló kö­zepe! 22. Testünket behálózzák. 24. Folyó a SZU-ban. 25. Kazán­ban van! 27. Allatlakás. 28. Olyan gyűrűs vegyület, amely­ben a gyűrűt alkotó atomoknak legalább az: egyike hidrogén, vagy fématom. S0. Az 1848-as sza­badságharc egyik vezetője, a Batthyány-kormány belügymi­nisztere. 32. Elhatározott szándé­kom. 34. Vissza fogó! 35. Szóösz- szetételek előtagjaként a vele összetett fogalomnak az orral való kapcsolatát jelöli. 36. A szoros ábc kezdete. 38. Lári-fári, egynemű betűi. 39. Közeli -tárgy­ra mutató szó. 40. Becézett női név. 43. Északi pénz. 44. Repesz darab!!! 45. Hétköznapi, sivár. 46. Megszabott pénzügyi lehető­ség. 48. Forró égövi kúszónö­vény, többesben. 49. Folyó Ang­liában. 50. Kínai hosszmérték. 52. A kén betűi. 55. GES. 56. Al­kotó művész. 58. Zamat. 59. Es­küvő régies írással. 62. Foneti­kus mássalhangzó. 63. Azonos ál­latokból összeverődött, kisebb csapat. 65. Lehullott száraz lomb. 67. Október nagyobbik fe­le. 68. Siló. FÜGGŐLEGES ! 3. Személyes névmás. 4. Ko­hászati központunk egyike. 5. Bika spanyolul. 6. Becézett Ilo­na, 7. Kívánalom-ban van! 8. Török városka. 9. Molibdén vegyjele. 10. Kicsinyítő képző. 11. Azonos magánhangzók. 12. Együttesen kiránduló nagyobb csoport, sátor „városa”. 14. So­mogy megyei községbe. 18. Ide­gen női név. 20. Illatos kerti vi­rág, többesben. 23. Tarokk-kár­tya egyik lapja. 25. Névelős ér­zékszerv. 26. A szerelem istene & latin mitológiában. 29. Állóvíz. 31. Erdei Fereac. 33. A francia konyha egyik hideg mártása. 37. Gerenda, melyre a pincében a hordót fektetik. 38. Román pénz. 39. Forrás. 41. A kilenc múzsa egyike, a csillagászat pártfogó istennője. 42. ZAK. 43. Idős. 45. Ital, zsargonban. 47. Német sze­mélyes névmás. 51. Elő-ázsiai köztársaságból való. 53. Levelé­ért termesztett növény. 54. Kis­sé zavaros eszme! 57. Vissza: diagonális. 59. Házacska-e? 60. Német férfinév. 61. H-val, zsíro- sodás. 64. Fordított széptevés! 65. HAF. 66. Tunézia egynemű betűi. 68. Tunéziai gépkocsik nemzetközi jelzése. 69. Fordított kétjegyű mássalhangzó, A megfejtéseket szeptember 2®-«g kell beküldeni. CSAK LE­VELEZŐLAPON BEKÜLDÖTT MEGFEJTÉSEKET FOGADUNK EL! Augusztus 25—i rejtvénypályfc- zatunk megfejtése: Párizs Ígért szabadságot» Ti nem fogadtátok Járom rátok gyáva népek S maradéktpl átok. Nyertesek: Balogh , Sándor' Koltai Judit, Koós Róland, Sí­pos József, Szokol Gabriella nyíregyházi, Szentesi Miklós bu- ji, Pintér Ferenc baktalóránthá- zi, Simcsik Ágnes nagycserkeszi, Pénzes György ópályi, és Bartha Imréné tiszavidi kedves rejfc- vényfejtőink. A nyereménykönyveket postó* elküldtük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom