Kelet-Magyarország, 1974. szeptember (34. évfolyam, 204-227. szám)

1974-09-08 / 210. szám

SITI. szeptember 9. (iw rr iVprri felesleges zaklatási • o Üzemegészségügy i tapasztalatok megyénkben Párolog a bútorlap — Klíma a vezérlőíerensben Kám/sás munkás Csupán egy számsor 1973- ból: a megyei közegészség- ügyi és járványügyi állomás Szabolcs-Szatmár ipari és me­zőgazdasági üzemeiben 3183 laboratóriumi vizsgálatot tar­tott Ebből 560 levegő-, 2623 pedig biológiai vizsgálat'volt. A múlt évben a számok nőt­tek, s a korábbi tapasztala­tokkal kiegészítve rajzoló­dik ki az üzemegész­ségügy általános képe. Ma­gyarul : milyen munkakörül­mények között tölti a dolgo­zó napjának egyharmadát I VALAMI VAN | A LEVEGŐBEN! _________ Belépünk egy bútorgyárba. A lakkozáskor a nagy párol­gási felületről árad az oldó­szer mérges illata. Vegyigyár: az egyes üzemekben terjeng a benzol és származéka. Gu­migyár: porfelleg, hasonló a zsáKgyárhoz. De száll a por a téglagyárban, a dohányfer­mentálóban. A minták a régi és új üzemekből a laborató­riumokba kerülnek és sorra kerül a vignettákra: tolóul; só­sav ; hidrogéncianid; szén­monoxid; diklóretán... A vizsgálók orra, szeme és füle azonban másra is érzé­keny. Feltűnik, hogy a tisza- löki erőmű vezérlőtermében, $ nyíregyházi UNIVÉRSIL- nél, a nyírbátori kenyérgyár­ban az üzem mikroklímája nem megfelelő. Hő, gázok és gőzök koncentrációját árulja el a műszer. Mindez már az emberért történik, de a vizs­gálat tárgyává is válik a munkás. Vér- és vizeletvizs­gálatoknak vetik alá a ve­szélyesnek tűnő helyen lévő­ket, hogy megállapítsák, mi­lyen fokon hatnak a mérgek, az ártalmas anyagok. Külö­nös jelentősége van ennek a mez ^gazdaságban, ahol egyre több permetszert alkalmaz­nak, de a vasasüzemek sem maradhatnak ki a sorból. L EGYÜTTES MUNKA Mint a néhány kiragadott példa is illusztrálja, csak a KÖJÁL szakemberei, a köz­egészségügyi felelősök, az üzemekben lévő orvosok együttes munkája hozhat si­kert. természetesen akkor, ha az üzem nem tekinti felesle­ges zaklatásnak a vizsgála­tokat. és szigorúan végrehajt­ja a hozott határozatokat. Amint legutóbb az egészség­ügyi miniszter sajtótájékozta­tóján elmondta, a nem min­denütt kedvező tapasztalatok érdekében növelik a KÖJÄL- ok hatáskörét, így kényszerít­ve azokat, akik meghallgat­ják ugyan az észrevételeket, de utána alig tesznek vala­mit. Megyénkben ugyanakkor már jó néhány példa bizo­nyítja, hogy az ipar és egész­ségügy egyúttmúKödése jó. A kisvárdai Vulkánban, az Al­kaloidában, a Nyíregyházi Konzervgyárban gyors intéz­kedések születtek. A Kisvár­dai Bútoripari Vállalatnál is felszerelték a javasolt elszí­vót. Érdeke® eset volt, ami­kor a megyei állategészség­ügyi állomás kérte 74 állat­orvos vizsgálatát, olyanokét, akik kísérletképpen a ba- góclárva elleni Dixol nevű készítményt alkalmazták. A folyamatos és jó együttmű­ködés újabb példája, hogy ma már egy-egy üzemből az ott alkalmazott orvos csopor­tosan küld munkásokat a tü­dőgyógyászati szakrendelésre, mert tapasztalata szerint bi­zonyos munkahelyek ártalma veszélyezteti a dolgozók lég­zőszerveit. Mindez azt bizonyítja, hogy összefogás szükséges, a KÖ­JÁL munkájához kellene, hogy járuljon az üzemorvo­sok tevékenysége. Sajnos az üzemorvosok száma a megyé­ben kevés, főfoglalkozású csupán egy—kettő akad, a legtöbb csak pár órás rende­lésen találkozik a dolgozók­kal, így aztán kevés ideje marad arra, hogy megismer­kedjék az üzemekkel, tevéke­nyen részt tudjon venni az üzemegészségügyi munkában. A levegőszennyeződésen kí­vül még s°k területe van a munkaegészségügynek. Dr Házi Erzsébet, a KÖJÁL fő­orvosa az egyik tanulmányá­ban részletesen kitér pél­dául a zajvizsgálatokra is. Komplett felméréseket vé­geztek a naményi forgács­lapgyárban, a nagyhalász! zsákgyárban, a MOM-nál, a szeszipari vállalat üzemeiben, Tiszalökön a HÖDIKÖT-nél Félelmetes visító hangot észlel­tek a VAGÉP hónoló műhe­lyében, de nem kevésbé fül­sértő egy-egy fűrészüzem sem. Tapasztalat, hogy a munkások a füldugókat nem szívesen használják, de saj­nos megállapítás az is, hogy maguk az üzemek is gyakor­ta vonakodnak a vonatkozó szabályok megtartásától. Az üzemegészségügyi vizs­gálat azonban nem csupán mérés és ellenőrzés. Rend­szeres audiológiai, azaz hal­lásvizsgálatokat tartanak, és veszélyeztetettség esetén át­helyezést is javasolnak. Külö­nösen új dolgozók munkába állítása előtt van ennek nagy jelentősége. VIZSGALAT A HATARBAN Szabálytalanságok a gyakorlóiskola konyháján Hisipritóüek — kis adag? Oda egy illúzió. Ma már a ha­tár. sem jelent zavartalan friss levegőt. Különösen olyankor, amikor folyik a növényvédelem. Mér­gező anyagok ter- jengenek, és tegyük hozzá: meigezheuieiv. isppen ezért szüreteit a döntés: a perme- tezuitet a munka előtt cs alatt is vizsgálni keli. A kórhazak nem szívósén végzik a bo­nyolult laborvizsgdidlot, ezert is kellett határozottabban fel­lépni. 1973-bdn a KöJAL-nak 12, növényvédő szer által ke­letkezett mérgezést jelentet­tek, de feltételezik, ennél több volt. Lefolyásuk enyhé­nek bizonyult. Vajon mi az oka, hogy egy sereg előírás ellenére nem veszélytelen a munka? Az első: a növény- , védő szerek, mérgek raktárai általában rendben vannak, de a méregárusító üzletek álla­pota siralmas. A másik ok: a határban dolgozók, főleg melegben, sem szívesen vise­lik az előírt védőruhát. A kámzsa, ami a legjobbnak bi­zonyult, kétségtelenül meleg, de nem szívderítő dolog gáz­álarcban sem dolgozni. A kámzsákkal főleg az ál­lami gazdaságokban találko­zunk. Ezekben az üzemekben magasabb a fegyelem is, sok tsz-ben azonban a munkát irányítók elmulasztják a kö­telező ellenőrzéseket. Igen nagy szerep jut azonban a gyógyszerészeknek. A toxiko- lógusok nem-sak az ellenőr­zéskor kapnak szerepet, dé felvilágosító munkájuk, a permetezés idejének és az időjárásnak maghatározása nagy mártékben hozzájárul a veszély megelőzéséhez. Sza- bolcs-Szatmárt 27 körzetre osztották, így a mezőgazdasá­gi üzemégeszslgügyi biztonság javulása várható a Jövőben. B. U „Köszönet a jó munkáért. Külön elismerésünket fejez­zük ki a főiskola konyhai ét­termi vezetőinek, akik a leg­messzebbmenőig gondoskod­nak jó ellátásunkról”. Mái! „Dicsérik a főiskolások. A mai vacsora igen ízletes volt, köszönjük... Egy kicsivel több sót a levesbe, de igazán klassz volt a kaja”. ­Ezt a néhány mondatot a Vendégváró című vállalati tájékoztató márciusi és júliu­si számából idéztük, és min­den bizonnyal rászolgált az étterem az elsmerésre, amiért az első dicséretet kapták. Az időszak, mindössze három nap volt, van azonban ennek az étterem konyhájának és két másik konyhájának egy másik „mellékfeladata” is: a főiskola hallgatóinak, az I-es és Il-es gyakorlóiskola ta­nulóinak étkeztetése. Ott va­jon milyen dicséreteket kap a konyha? Ma, néhány nap­pal a tanítás megkezdése után ennek eldöntése nem lenne reális, vannak viszont tapasz­talatok az elmúlt tanítási év­ből. Lássuk azokat. A bejelentés A II-es számú gyakorlóis­kola szülői munkaközössége — nyilván a gyerekek pana­szai alapján — az el­múlt év decemberében egy bejelentéssel fordult a Szál­loda és Vendéglátó Vállalat­hoz, hogy a gyermekek részé­re készített ebéd minősége és mennyisége nem megfelelő. Miután intézkedés nem tör­tént, a szülői munkaközösség januárban ismét napirendre tűzte a dolgot és megkérte egyik vezetőségi tagját, ^ — aki egyben a vállalat hálóza­ti ellenőre —, hogy végezze­nek vizsgálatot. Ugyanokkar több bejelentés érkezett a megyei tanács kereskedelmi felügyelőségéhez is és meg­kezdődött a vizsgálat. Az első kép: három adag sült hús és rizsköretet visza-- mártek. Az eredmény: a 13 dekagramm hús helyett 7, az 50 dekagramm rizs helyett 22 volt a három tányérban. A szakács, aki kiadta, azzal vé­dekezett, hogy náluk kis és nagy adag van, így kapta uta­sításként és ha kisgyerek áll a sorba, akkor kis adagot, há nagy, akkor nagy adagot kap. Melyik gyerek alsó és melyik gyerek felső tagozatos? Ter­metükből igazán nem derít­hető ki, jegy pedig nem volt, holott az alsó tagozatosok 5,60, a felsősök 6 forint nyersanyagártékű ebédet kapnak. Helyesebben csak kellett Volna kapniuk, de miután együtt főzték a kétféle ebédet, erre nem volt lehetőség. Az­nap spórolt meg a szakács 2,5 kiló eperlevéltésztát, 3 kiló lisztet, 1 kiló vöröshagymát és 6 grammal kevesebb zsírt használt fel egy adag zöld­ségleveshez, mint amennyit a kalkulációban előírtak. Mi van a levesben? Nem volt kedvezőbb a hely­zet a másik gyakorlóiskolá­ban sem, ahol a zöldségleves­hez csak a fele zsírt használ­ták fel, de fehérje és szén­hidrát is alig több, mint fele volt a levesben. Itt is meg­spóroltak 2,20 kiló zsírt és csaknem öt kiló lisztet. Ezekért a szabálytalanságo­kért megbírságolták a szaká­csokat, de a vizsgálat során még nagyon sok szabályta­lanságot állapítottak még meg. Azt például, hogy a heti étrend összeállításában a gyakorló iskolák nem vesznek részt, holott alapvető követel­mény a fejlődésben lévő gye­rekek igényeinek, táplálkozá­si szükségleteinek figyelembe vétele. Aztán súlyos hiba volt, hogy a nyersanyagnor­mákat nem heti átlagban, ha­nem naponta „futtatták ki nullára”, ami befolyásolta az étrend változatosságát és ir­reális nyeranyagmennyiségek felhasználását feltételezte. Mindenki tudja, hogy egy húsos étel készítéséhez többe kerül a nyersanyag, mint mondjuk egy tésztaféléhez, vagy éppen egy tejbegrizhez, márpedig a gyermekélelme­zésben az ilyen fajta ételeket is figyelembe kell venni. Milyen következtetések vonhatók le a mérési eredmé­nyekből? Olyanok, hogy a kiadott ételadagok csak pa­píron igazi adagok. Erre en­ged következtetni, hogy a vizsgált napon papíron sem­mi, a gyakorlatban viszont 3 kiló zsír, közel 8 kiló liszt, két és fél kiló eperlevél, 1,70 kiló vöröshagyma, közel 3 kilő 1 esemegéubőrká és 12 kiló kenyér maradt meg és ezek a nyersanyagok tovább semm'lyen kimutatásba-' nem szerepeltek. Volt ezen kívül árdrágítás is: a kolbászt ás a virslit nem a rájuk mebüla- -pított 30, hanem 46 százalé­kos haszonnal számították, hogy a raktárból vételezett nyersanyagokat ceruzával ír­ták be és ez módot adott a későbbi javításokra, hogy a raktárból kiadott mennyisé­gektől többet számoltak el az ételek készítéséhez. Nyilván előfordulhatott, hogy az elő­ző napi maradványból egé­szítették ki, de feltételezhető ennél rosszabb is. Á büntetés A vizsgálatot felelősségi-» vonás követte: a két szaká­csot és Vojtkó Mihály üzlet­vezetőt megbüntették. Vojtkó nem értett egyet a rá kisza­bott 1000 forintos bírsággal és az Országos Kereskedelmi Felügyelőséghez fellebbezett Ott nem változtattak a birsá­gon, mert tőle szakképzettsé­ge és több éves szakmai gya- korlata alapján joggal elvár­ható, hogy Isn . je a munka­körével kapcsolatos jogszabá­lyokat. Vojtkó Mihály — miután • döntés ellen fellebbezésnek he­lye nincs — panasszal fordult a belkereskedelmi miniszter­hez mert keresi a vélt igazát De hová forduljanak azok a gyerekek, akiknek kevesebb és rosszabb minőségű étel ke­rült a tányérjába, mint amennyit elvárhatnak, amennyiért megfizetnek? Üj tanév kezdődött és űj év a gyermekélelmezésben. Hogy most milyen lesz a gya­korló iskolások ebédje, az sokban függ az üzletvezető­től és reméljük nem esc’- le, hanem a vállalattól ia. Gyakoribb ellenőre. ..el kell elejét venni a visszaélé­seknek és erre annál is in­kább nagy szükség van, mert Vojtkó Mihály nem érzi ma­gát hibásnak. Balogh József ....... ■ - .................................— Ha rosszal ad össze Tízéves az Irodagéptechnika Válla’at Új kirendeltség Mátészalkán A hagyományos író- és pénztárgépek mellett egyre több elektronikus számoló­gépet vásárolnak megyénk­ben. Ezeknek az alkatrészel­látása és javítása jóval több gondot okoz, mint a régeb­bieké. Kalina Györgytől, az Irodagéptechnika Vállalat nvíregyházi s7ervizvezetőjé- től az új típusú gépek javí­tásáról és a tízéves vállalat­ról kértünk tájékoztatást. — Megyénkben általában kis- és középgépeket üzemel­tetnek, ezeknek javítása ha­gyományos módon történik. Nyomtatvány: Valutaeladás. A vastagon keretezett rész fö­lött a kiutazás célja: turizmus. Tartózkodási ídő: 14 nap. Igé­nyelt valuta forint értéke: 330 int. Ugyanennek a lap­nak a másik oldalán, a negye- dii jekezdés: ‘‘í’oldalon számfejtett kül­földi fizetőeszköz az elszámo­lásban megjelöjt tartózkodás napokéra von^tko^k és ezen id alatt felmerülő ellátási költ ségek, valamint az utazass- kapcsolatos kidások és szoká sós kisebb vásárlások fede­zésére szolgál. Ettől eltérő cél ra (a kiutajt összeghez ké pest uagyobb arányú vásár­lás) történő felhasználása ti­los, Amennyiben a külföld szá .olásban feltüntetettnél rö vid^bb a kiutalt fizetőeszköz ne’r csak olyan hányada hasz­nálható fel, amely a kinttartóz­kodásnak arányosan megfelel a fennmaradó rész visszaszol­gáltatandó. Bárki, aki külföldre utazik megkapja ezt ä papírt és fel­tehető hogv a nagy többség e! is olvassa mi van a tájé- koz+óban. Dt ha nem, akkor is van éventr egy—két alka­lom amiko- új rendelet je­lenik meg a váméi őíVásókról a külföldön elkölthető pénz­összeg -nődosíi-ásáról. Szinte minder ^vben több valutát kan aki külföldre utazik, és ez pornpi r?oV* á <?ra a természete* inflálódásra ve­A TÁRGYALÓT! R MB 31 Sokba került az olcsó Jersey ethető vissza, hanem arra is, iogy javuló életszínvonalunk cülföldi fizetőeszköz-mérle :ünk erre is lehetőséget ad. Megelégedéssel nyugtázzál :zt mindazok, akik látni, pi henni üdülni és szórakozn' nennek külföldre, és örülne! izok is, akiknek estük ágé >an sincs vásárláson kívül el tölteni egyetlen fillért. Mii ■estnek ők? Bejelentik az [BUSZ-nak, hogy tizennégy napra mennek, kikérik a na­pi — Jugoszláviában 250, már szocialista országokban 350 forintértékű — elkölthető va­lutát, elutaznak és egy—két nap múlva hazautaznak. A oénzből persze nem maradt egy fillér sem. Amikor pedig felelősségre von’ák őket. azt mond iák. az előírásokról ők ommit sem tudnak. Ha'hóber Józsefné, Nyír­egyháza Stadion utcai lakos :s ezt "slná’ta- március 7-én utazott el Jugoszláviába, másnap visszajött, de nem­csak a két napra engedélye­zett dinárt költötte el, hanem mindet, amit kiváltott. A hi­úság 3118 forintot — a sza- Jálytalanul elköltött dinár írtékét — fizettette meg vele is 2000 forint pézbüntetéssel sújtotta. Takács Zoltánná. Nyíregyháza Törpe utcai la­tos jóval több büntetést fize­tett. A négyezer forint bírsá­gon kívül 8798 forint elkob­zást pótló egyenérték megfi­zetésére kötelezték, mért ő tavaly nyáron és ez év már- •iusában járt Jugoszláviában % mindkét alkalommal 14 lapra szóló valutát költött el, összesen öt napi kinntartóz- codása alatt. Kétszeri kiutazásért, illetve ievizagazdálkodást sértő bűncselekményért büntették még Artdrikó Istvánná nyír­egyházi. Gál Jánosné pátro- hai. Veres Ferencné tiszavas- vári, Bódi Zoltánná és Fejes Józsefné záhonyi lakosokat. Ok valamennyien tízezer fo­rint körüli összeget fizetnek a szabálytalanul elköltött di­nárért és á kiszabott bünte­tésért. Tízezer-egyszáz forintot kell fizetni Tóth Ferencné nyírcsaholyi lakosnak, aki ebben az évben kétszer is megjárta Jugoszláviát. Hogy tehette, amikor erre az uta­zásra egy évbén csak egyszer kaphat engedélyt? Ügy, hogy amikor februárban visszatért Jugoszláviából, leöntötte tin­tával útlevelét és az eltün­tetett dátum alapján április­ban ismét megszerezte a ki­utazási engedélyt. Nem mindenki választja ezt a módját a vámelírások megsértésének. Biró László- né, Nyíregyháza Körte utcai lakos például 3500 forintot akart kicsempészni Csehszlo­vákiába, ám a határon elvet­ték tőle. A pénz elkobzása mellett 2500 fórint büntetés megfizetésére is kötelezték. Szabó István, Nyíregyháza, Városmajor utcai lakosnak még ennél is sokkal többe ke­rült szövjétünióbeli utazása. A vámnyilatkozatra nem írt semmit, mert ezer forint ér­tékig ezt nem kell kitölteni, de amit hozni akart, az nyolcezer forintnál is nagyobb értékű volt. A határon elvet­ték tőle a barkácsológépet, a porszívót, a varrógépet, a ka- kukkós órát. a villanyvasa­lót, és mindent, amit a vám­szabályok kijátszásával akart becsempészni. Az elkobzott értéken felül 3000 forintra büntették. Egy hónap alatt 30 deviza- gazdálkodást »értő bűntett­ben hozott ítéletet a nyíregy­házi járásbíróság dr. Péli- Tóth Sándor tanácsa. Ennél jóval több azoknak a száma akik ellen az utóbbi hetek­ben, hónapokban a megyei rendőrfőkapitányság bűnvádi eljárást kezdeményezett. A büntetések tálán elgondolkoz­tatják azokat, akiknek már elutazásuk előtt is tisztesség­telenek a szándékai, hiszen mindenképp megfontolandó, érdemes-e néhány méter jer- séyért hat, nyolc, tízezer fo­rint büntetést fizetni. (balogh) Már bonyolultabb a Hunor elektronikus asztali számoló, gép, és az NDK gyármányii Ascotá—170 és a TM—20-aé számológépek. A megyében 30—40 ilyen típusú gép van, jelenlég két szakember fog­lalkozik a jayításukkaL Az NDK gyártmányuakra prog­ramátadókat is kiképzünk. Az NDK-ból folyamatosan vásároljuk az alkatrészeket ennél nincs fennakadás, ami más külföldi partnerral elő­fordul. Ez hátráltatja, d« alapvetőén nem befolyásolja a munkát. A gépek javítása a bejelen- .v téstől számítva három—öt hétbe telt. Ezt az időt sike- rült két hétre csökkenteni, da még ei is elég magas. A vállalat a legfiatalabbak egyike az országban, a dóig* zók átlagéletkora 25 év. Hab vanan dolgoznak a vállalati nál, az érettségi csak a beta­nított munkásoknál nem telező. A dolgozók 70 %-i érettségivel, vagv még ma- gasabb végzettséggel rendel­kezik. A szakmai továbbfej­lődésre igény is és lehetőség is van. A negyedik negyedévben két jelentős esemény is lesz » vállalatnál, az egyik egy új tanfolyam. A tervek szelni ősztől égy 8—10 hetes tan- folvamot indítanak. A hall­gatók Budapesten sajátítják el a .bohvolult gének kávé­sét, így január 1-től a Hu­nor tfnusú gépek szervizellá­tása is javul majd A más’k nna' Ment*"' »4 esemény egy új megyei ki- -endeUség meanvítá«' sz. Dsszel kezd működe' i lété— szálkái üzemógvséé r:Vi z- a szervizhez 1200—1400 szorz.ő* déSes irodagén bartozfk ;gy a nyíregyházi szolgált hág helyzete javul mert az adott helyen, vagv pedig a máté­szalkai műhelyben végzik el a javításokat. Tóth Kornélig

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom