Kelet-Magyarország, 1974. szeptember (34. évfolyam, 204-227. szám)

1974-09-07 / 209. szám

WTf. KÖZLEMÉNY a Kubai Köztársaság külügyminiszterének magyarországi látogatásáról Púja Frigyesnek, a Magyar Népköztársaság külügymi­niszterének meghívására 1974. augusztus 31. és szep­tember 7. között hivatalos ba­ráti látogatást tett a Magyar Népköztársaságban dr. Ráül Roa Garcia, a Kubai Köztár­saság külügyminisztere. Dr. Raul Roa Garciát ba­ráti ^ beszélgetésen fogadta Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az. Elnöki Ta­nács elnöke és Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke. A két külügyminiszter át­tekintette a Magyar Népköz- társaság és a Kubai Köztár­saság kétoldalú kapcsolatait, politikai, gazdasági és kultu­rális együttműködésének helyzetét. Megállapították, hogy a két ország testvéri kapcsolatai a szocialista in­ternacionalizmus alapián i eredményesen fejlődnek. Eh- ' hez nagyban hozzájárult dr. Fidel Castro Ruznak, a Ku­bai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak, a Kubai Köztársaság forradalmi kormánya elnöké­nek 1972. évi magyarországi látogatása. A magyar—kubai kapcsolatok sokoldalú fejlő­dése megfelel a két nép alapvető érdekeinek, hozzá­járul a szocialista közösség erejének növekedéséhez, az imperializmus elleni harc hatékonyságának fokozásá­hoz. A nemzetközi helyzetet elemezve megállapították, hogy a jelenlegi erőviszonyok a szocializmus javára változ­nak; a szocialista országok, az el nem kötelezett orszá­gok, a haladó, demokratikus és békeszerető erők erőfeszí­téseinek eredményeként a nemzetközi enyhülés, a gyar­mati és az imperialista ura­lom alatt élő népek politikai és gazdasági felszabadulásá­nak a feltételei - kedvezőb­bé váltak. Az enyhülésért ví­vott harcban meghatározó szerepet játszik a szocialista országok, és különösen a Szovjetunió következetes bé­kepolitikája. Ugyanakkor tapasztalható, hogy egyes ag­resszív Imperialista és más reakciós erők megkísérlik e pozitív folyamat lefékezését és megállítását. Ez ellenkezik a világ népeinek érdekeivel, ezért határozottan vissza kell utasítani. Az enyhülési folya­matot visszafordíthatatlan­ná kell tenni, s ki keil ter­jeszteni a világ minden tér­ségére és országára. A felek kifejezték remé­nyüket, hogy az európai biz­tonsági és együttműködési értekezlet harmadik szaka­szának legmagasabb szinten történő összehívására rövid időn belül sor kerül. A latin-amerikai helyzetet elemezve a két miniszter megállapította, hogy a föld­rész népei növekvő elhatá­rozottsággal harcolnak nem­zeti jogaik érvényesítéséért. Az imperializmus fellép ez ellen s nem retten vissza olyan akcióktól sem, mint a Chilében végrehajtott fasisz­ta puccs. Elítélték a népek biztonságát veszélyeztető ag­ressziót és fenyegetést, köve­telik a fogságban sínylődő chilei hazafiak szabadon bo­csátását, támogatják Chile népének harcát, amelyet a fasiszta uralom alóli felsza­badulásért vív. A felek elítélik a Latin- Amerika feletti politikai és gazdasági uralom fenntartá­sára irányuló imperialista tö­rekvéseket és támogatják a földrész országainak a füg­getlen külpolitikáért, meg-' szállt területeik teljes felsza­badításáért folytatott erőfe­szítéseit. A magyar fél újból leszö­gezte, hogy véget kell vetni a szocialista Kuba ellen irá­nyuló gazdasági és politikai blokádnak és más ellenséges tevékenységnek. Ismételten kifejezésre jut­tatták szolidaritásukat Viet­nam hős népének harcával, támogatják a párizsi megál­lapodások következetes végrehajtásáért folytatott küzdelmet. Sz<%lidárisak a laoszi és a kambodzsai haza­fiakkal. A két fél üdvözli a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak az ország bé­kés egyesítésére irányuló po­zitív törekvéseit. Támogatá­sukról biztosították az arab népek, köztük a palesztínai arab nép igaz ügyét, az izra­eli agresszorok elleni harcát. Határozottan elítélik az el nem kötelezett Ciprusi Köz­társaság ellen külföldről szervezett puccsot és alkot­mányos rendje elleni katonai intervenciót. Állást foglalnak a ciprusi állam függetlensé­ge, nemzeti szuverenitása és területi integritása mellett. A felek üdvözlik Guinea Bissau függetlenségét, tá­mogatják Angola, Mozambi­que és más elnyomott népek szabadságukért vívott harcát. A tárgyalások megerősítet­ték a felek 'nézeteinek1“ azo­nosságát valamennyi megtár­gyalt kérdésben. A kubai kül­ügyminiszter nagyra értékel­te a Magyar Népköztársaság pozitív hozzájárulását a bé­kés együttműködés fejleszté­séhez, a biztonság megszilár­dításához Európában és az egész világon. A magyar külügyminiszter őszinte megelégedéssel üdvö­zölte a szocialista Kuba aktív külpolitikáját, amely meg­tisztelő szerepet biztosít Ku­bának, a latin-amerikai kon­tinensen és az egész világon. A külügyminiszterek meg­állapodtak, hogy tovább szé­lesítik a Magyar Népköztár­saság és a Kubai Köztársa­ság külügyminisztériumainak együttműködését és folyama­tos konzultációkat irányoz­nak elő. Dr. Raul Roa Garcia hiva­talos baráti látogatásra szóló meghívást adott át Púja Fri­gyesnek, aki a meghívást köszönettel elfogadta. Fock Jenő a Miskolci nehézipari Műszaki Egyelem jobileomi ünnepségén Ünnepi nyilvános tanács­ülésen és tanévnyitó ünnepé­lyen emlékeztek meg pén­teken a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem megalapí­tásának 25. évfordulójáról. A díszünnepséget megelőzően — a hagyományokhoz híven — az egyes karok dékánjai kézfogással avatták „egyete­mi polgárrá” az első éves 93 bányász-, 60 kohász- és 320 gépészmérnök hallgatót. Az egyetem díszudvarán megtartott jubileumi ünnep­ségen és tanévnyitón részt vett Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke. Az ünnepség díszelnöksé- gében helyet foglalt többek között dr. Polinszky Károly oktatási miniszter, dr. Bod­nár Ferenc, a Borsod megyei pártbizottság első titkára, dr. Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos, közoktatási és kulturális osztályának veze­tője, dr. Ladányi József, a Borsod megyei Tanács elnö­ke. Az ünnepségen részt vettek a Szovjetunió, valamint az NDK budapesti nagykövetsé­geinek képviselői is. Az egyetem díszudvarát benépesítő hallgatók, szülők, az üzemek és vállalatok ve­zetői előtt dr. Simon Sándor tanszékvezető egyetemi ta­nár, az egyetem rektora mon­dott ünnepi beszédet. Ezt követően dr. Polinszky Károly oktatási miniszter, majd dr. Bodnár Ferenc, a , Borsod megyei pártbizottság j első titkára méltatta a jubi- ‘ láló intézmény tevékenysé­gét. Ezután a hazai és kül­földi egyetemek vezetői át­adták intézményük ajándé­kait a jubiláló miskolci fel­sőoktatási intézménynek. A nyilvános egyetemi ta-j nácsülésen került sor a mis­kolci egyetem új díszdokto­rainak avatására. Külpolitikai jegyzetünk A „második üdére «I Nagygyűlés Budapesten (Folytatás as 1. oldalról) megszilárdításáért az egész világon. A bolgár nép veze­tői, képviselői ennek az egész emberiség számára életbevá­gó célnak az eléréséért együtt, egységben küzdenek a Varsói Szerződés többi tag­államával. Mint ahogyan Bulgária gazdasági fejlődése is elválaszthatatlan a szocia­lista országok gazdasági kö­zösségeivel, a KGST-vel való szoros együttműködéstől. — Hazánk és a Bolgár Nép- köztársaság testvéri kapcso­lata, szóró? barátsága a marxizmus-leninizmus szi­lárd elvi alapjára épül. A szocializmus építésének, a bé­ke védelmének közös céljai, társadalmi rendszereink azo­nossága mellett összefűz ben­nünket a két nép történelmi múltjának sok közös esemé­nye is — hangoztatta a Mi nisztertanács elnökhelyettese, majd rámutatott: — Az államaink, népeink közötti baráti, testvéri kap­csolatokban mindig is jelentős szerepet játszottak a kölcsö­nös látogatások, segítve egy­más jobb megismerését. A sorból kiemelkedik pártjaink és államaink vezetőinek rendszeres eszmecseréje. Ta­valy Budapesten üdvözölhet­tük Todor Zsivkov elvtársat, a Bolgár Kommunista Párt KB első titká­rát, az Államtanács elnö­két és a közelmúltban ért vé­get Fock Jenő elvtársnak, a Minisztertanács elnökének Zsivkov­nyilatkozat Az utóbbi három évtized a leggyümölcsözőbb időszak volt Bulgária tizenhárom évszázados történetében — jelentette ki Todor Zsiv­kov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsá­gának első titkára, a Bolgár Államtanács elnöke a szov­jet televízióban pénteken elhangzott nyilatkozatában, Todor Zsivkov nyilatko­zatában körvonalazta a szocialista Bulgária előtt ál­ló feladatokat és méltatta a BKP és az SZKP, illetve a Bulgária és a Szovjetunió közötti kapcsolatokat Leonyid Brezsnyev Novorosszijszkban Leonyid Brezsnyev, ' az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára pénteken a Fekete-tengeri szovjet ki­kötővárosba — Novoros- szijszkba érkezett. A várost a második vi­lágháborúban tanúsított hő­si helytállásáért, a szovjet haza előtt szerzett érdemei­ért, valamint az Észak-Ka- ukázusban tevékenykedő né­met csapatok felmorzsolásá­nak 30. évfordulója alkal­mából tavaly szeptemberben a „hős város” rangjára emel­ték, s Lenin-renddel és az Arany-csillag éremmel tün­tették ki. 1943 februárjában a Fe­kete-tenger keleti térségé­ben lévő Ljubov-foknál szovjet tengerészgyalogság szállt partra, amely meg­teremtette az első hídfőál­lást Novorosszijszk közelé­ben. A szovjet tengerészek és katonák 225 napon át tartották hősiesen állásai­kat. A novorosszijszki üt­közetben aktívan részt vett Leonyid Brezsnyev ezre­des, a 18. hadsereg politi­kai osztályának főnöke. No­vorosszijszk 1943. szeptem­ber 16-án szabadult fel a fasiszta megszállás alóL A jelenleg 143 000 lakosú város fejlett iparral rendel­kező nagy kikötő a Fe­kete-tenger partján. hivatalos baráti látogatása Bulgáriában. E találkozókon, eszmecseréken mindig bebi­zonyosodik, hogy azonosan ítéljük meg a világ, a nem­zetközi munkásmozgalom kérdéseit, és továbbra is szo­rosan együttműködve kíván­juk népgazdaságainkat fej­leszteni. — A megtett útra, a forra­dalom győzelme óta eltelt harminc évre büszke lehet a népi Bulgária. TI születésna­pon, a bolgár nép szabadsá­gának . 30. születésnapján pártunk, kormányunk és egész népünk nevében tiszta i szívből kívánunk további si­kereket, kívánjuk, hogy mi­előbb megvalósítsák kitűzőt 1 célja i kafcy; «-í.? j lett- jtzocial i s ta társadalom felépítését — zár­ta ünnepi beszédét Lázár Györgv. A Minisztertanács elnökhe­lyettesének nagy tapssal fo­gadott szaval után Sztoio Sztanoev emelkedett szólás­ra. — Szeptember 9-én éppen három évtizede, hogy a Bolgár Kommunista Párt közvetlen irányításával és a szovjet hadsereg döntő segít­ségével Bulgáriában győze­delmeskedett a népi fegyve­res felkelés, új korszakét — a szocializmus és a kommu­nizmus korszakát — nyitva országunk tizenhárom évszá­zados történelmében — kezd­te beszédét a nagykövet, majd azokról a nagyszerű eredményekről szólott, ame­lyekre jogos büszkeséggel te­kinthet Bulgária pépe. Külpolitikai kérdésekről szólva a nagykövet hangsú­lyozta: a Bolgár Népköztár­saság külpolitikájának célja egyrészt a szocialista építés kedvező nemzetközi feltéte­leinek biztosítása, másrészt a szocializmus, a béke, a hala­dás pozícióinak megszilárdí­tása szerte a világon. A nagykövet a továbbiak­ban a hagyományos bolgár— magyar barátságot, állama­ink és népeink állandóan fej­lődő, bővülő, sokoldalú együttműködését méltatta. Sztoio Sztanoev végezetül átadta a bolgár nép szívből jövő jókívánságait: — Érje­nek el további sikereket a szocializmus teljes felépíté­sében, az MSZMP XI kong­resszusára, Magyarország fel- szabadulásának 30. évfordu­lójára való készülődésben — mondotta. A nagygyűlés dr. Molnár Béla zárszavával ért véget, majd színes kultúrműsor kö­vetkezett. Az ünnepséget az Interna- cionálé hangjai zárták. V eget ért a nagy nem­zeti lidércnyomás’’ — mondotta Ford amerikai elnök Nixon lemondása után, amikor a Watergate- ügy végre lekerült az ame­rikai lapok első oldaláról. Valószínűleg helyesebb lett volna úgy fogalmazni, hogy az egyik nagy lidérc­nyomás ért véget. A másik ijesztőbben kísért, mint va­laha. Ford rendkívül nehéz gazdasági problémákat örö­költ lemondásra kényszerí- tett elődjétől és az első he­tek azt mutatják: az űj ad­minisztrációnak egyelőre fo­galma sincs arról, miképp lehetne megbirkózni a gaz­dasági nehézségekkel. , A nehézségek lényege az, hogy az Egyesült Államok­ban csökken a termelés és ezzel párhuzamosan megál­líthatatlanul és gyorsuló ütemben fokozódik az inf­láció. Mindez óvatossá és bizalmatlanná teszi a tőzs­dét, csökkenti a beruházási kedvet, ami még gyorsab­ban pörgeti a gazdasági visszaesés örvényét. Ugyan­akkor az infláció egyre mé­lyebben nyúl bele az átla­gos amerikai család költ­ségvetési kosarába. Ami a termelést illeti, a legújabb előrejelzések sze­rint (az inflációt tekintetbe véve, tehát reálértékben) ebben az esztendőben 1—1,2 százalékkal csökkenni fog az Egyesült Államok társa­dalmi összterméke. A tőzs­de magatartása arról tanús­kodik, hogy az amerikai pénzügyi világ nem is szá­mít semmiféle javulásra. A harminc legfontosabb rész­vény árfolyamának alapján számított index, az úgyne­vezett Dow Jones-mutató, amelyet az amerikai tőzsde megbízható hőmérőjének tartanak, Nixon bukása után némileg emelkedett, utána azonban mindjárt zuhanni kezdett és az sem állathatta meg, hogy' Nol- sórf “Rockefeller személyé­ben az amerikai pénzű gVj vitás*’,.'..császári 'dirrá’sítlllS­jása, noha a kettő nem füg­getlen egymástól. „Az utca emberét” a magúi lit hatat­lannak tűnő infláció érinti elsősorban. Az inflációt ma az Egyesült Államokban — a harmincas évek gengsz- teridöszakának hírhedtté vált kifejezésével — „az első számú közellenségnek” nevezik. Augusztus végétől visszafelé számolva az utóbbi 12 hónapban a lét- fenntartási költségek az Egyesült Államokban 12 szá­zalékkal emelkedtek. Erre 1947, a második világhábo­rút közvetlenül követő „gaz­dasági átállás” idő­szaka óta nem volt példa. Ráadásul: ez az inf­láció szerkezetileg olyan, hogy a legszélesebb rétege-, két, a bérből és fizetésből élőket érinti legjobban. Az amerikai földművelődésügyi. minisztérium hivatalos be­ismerése szerint is kétszer akkora az élelmiszerárak növekedésének üteme, mint az infláció általános ritmu­sa. Évenként tehát megkö­zelíti a 20 százalékot. Az Egyesült Államokban novemberben részleges kongresszusi választások, lesznek: újraválasztják az egész képviselőházat és a szenátus kétharmadát. A republikánus párt politikai gépezete nem utolsósorban azért döntött úgy, hogy megszabadul Nixontól, mert azt vélte: kedvező esélyek­kel indul a választáson, ha azt mondhatja a szavazó tö­megeknek, hogy maga sö­pörte tisztára a háza táját. Ma már a republikánus párt csúcsain is látják, hogy a gazdasági nehézségek semmivé tehetik a Nixont félrelökő politikai döntés hatását. Ha novemberig az amerikai gazdaság nem tud kiszabadulni a munkanél­küliséggel fenyegető gazda­sági. visszaesés és a galop­pozó infláció kettős szorítá­sából, akkor a nevemben részleges választásokon a republikánusokat súlyos ve­reség érheti. Ha pedig ez béköVetkézík, — az már ár­nyékot vet áz’19?G-i elnők­nak” egyik tagja került az alelnöki székbe. Ford hiva­talba lépése óta — tehát azóta, hogy az egyik „nagy nemzeti lidércnyomás” vé­get ért — 90 ponttal zuhant az említett Dow Jones-in- dex. Ez azt jelenti, hogy az amerikai részvények álta­lában értékük 12 százalékát Elvesztették. Erre az 1949- ben bekövetkezett — má- dik világháború utáni leg­súlyosabb — amerikai gaz­dasági visszaesés óta még nem volt példa. Még régebbre kell visz- szamenni olyan példákért, mint a Pan Americanhoz hasonló mammutvállalat pénzügyi nehézségei. A tőzsde legutóbbi visszaesése után Amerika legnagyobb nemzetközi légitársasága, a Pan American havi 1G mil­lió dolláros állami segélyért folyamodott és bejelentette: ha nem kapja meg, vagy él kell adnia néhány leányvál­lalatát, vagy csődöt kell be­jelentenie. Az amerikai átlagpolgár gondja persze nem a tőzsde és a nagyvállalatok fejfá­választásokra is. Az amerikai kormányzat magatartására ebben az ügyben e pillanatban a tel­jes tanácstalanság jellemző. Ford elnök legutóbbi sajtó- értekezletén mindössze annyit tudott mondani, hogy az ár- és bérellenőrzés rendszerét (amelyet Nixon 1971 óta egymást követő váltakozó szakaszokban megkísérelt bevezetni) nem fogják alkalmazni. Igaz. az események bebizonyították: hogy a Nixon-időszak el­lenőrzési szakaszai során sóm sikerült megállítani az inflációt. Nagy kérdés azon­ban, hogy ha eleve lemon­danak az árak és bérek hi­vatalos ellenőrzéséről és a lovak közé dobják a gyep­lőt, — ezzel nem gyorsít­ják-e meg még jobban az infláció ütemét. Ez ma az Egyesült Álla­mok első számú politikai kérdése, az a lidércnyomás, amely nem múlt el. Diplomáciai tárgyalások Ciprusról Genfi diplomáciai forrás­ból pénteken megerősítet­ték, hogy a nyugat-európai körúton lévő Mavrosz gö­rög külügyminiszter szom­baton Genfben találkozik Makariosz ciprusi elnökkel. Párizsban a Mavrosz vezette görög delegáció egyik szóvi­vője azt mondotta: a görög külügyminiszter szombaton 12,20 órakor Párizsból Géni­be szándékozik utazni. Pénteken délután 15,00 órakor Nicosiában — ENSZ- képviselők jelenlétében — tárgyalóasztalhoz ült Glav- kosz Kleridesz, Ciprus ügyvezető elnöke és Rari Denktas, Ciprus alelnöke, a szigetország török közösségé­nek vezetője. Kleridesz a tárgyalásos megnyitása előtt nyila .ko­zott a sajtónak. Azt mon- dotta, hogy a ciprusi kor­mány mindent meg fog ten­ni, ami emberileg lehetsé­ges, a ciprusi harcok kö­vetkeztében otthonukból el­menekültek megsegítésére. Reményét fejezte ki, hogy tárgyaló partnerét F-áuf Denktast ugyanez a törek­vés hatja át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom