Kelet-Magyarország, 1974. szeptember (34. évfolyam, 204-227. szám)

1974-09-01 / 204. szám

4 105LET MÄGYARORSZÄÖ 1974. szeptember 1. c S|4jL|A I 1 - CIT UH C N A csecsemő és kisgyermek táplálásáról A csecsemő és a kisgyer­mek korszerű táplálásáról számtalan népszerű tudómá- nyos és felvilágosító könyv jelenik meg. Vannak azon­ban problémák, amelyekről keveset beszélünk. Az egyik ilyen kérdés a szoptatás. Az anyatejet biológiai tu­lajdonságai és az eddig nem kielégítő minőségű hazai tápszerek miatt, a gyermek­egészségügyi ellátás igyeke­zett is a rászorulók részére biztosítani. Az anyatej biz­tosítja ugyanis legjobban a csecsemő optimális fejlődésé­hez nélkülözhetetlen táp­anyagokat, ásványi sókat és védőanyagokat. Ismeretesek olyan adatok is, amelyek az anyatej egyes tápanyagainak alapvető fontosságát bizo­nyítják az idegrendszer fej­lődésében. Az anyatej ösz- szetételének élettani jelentő­sége mellett azonban elfelejt­keztünk a szoptatásról, arról a természetes táplálási mód­ról. amely legalábbis rész­ben és egy időre fenntartja azt az egységet, ami a mé- henbelüli életben anya- és gyermek között fennállott. A szoptatással a csecsemő nem­csak táplálékot kap az anyától, hanem ínelegséget, védelmet és támaszt is. Ép­pen ezért a szoptatás az anya—gyermek kapcsolat alapvető tényezője. A szopás megkívánja a csecsemő ak­tív részvételét, együttműkö­dését a táplálkozás művele­tében. Az első hónapok táp­lálkozási örömének élménye döntően meghatározza a kis­gyermekkor táplálkozási szo­kásait. Sok kismama nem szoptat. Azt hiszik, hogy ugyanolyan jó az idegen lefejt anyatej, vagy tápszer, vagy tehéntej- hígítás. Vagyha nem is olyan jó, más is így csinálja és látják, hogy felnőnek azok a csecsemők is, akiket nem szoptattak, sőt kövérebbek, mint a szopós csecsemők. Hogy a táplálkozási ösztön, az öröm és a megkapaszko­dás milyen szorosan össze­tartoznak, azt viszont nem tudják. Ma, mikor hazánkban is jó minőségű tápszerek kerülnek forgalomba, fennáll annak a veszélye, hogy a szoptatási kedv tovább csökken. Ezért tartjuk fontosnak már a terhes anyák és szülő Aők fi­gyelmét felhívni a szoptatás biológiai és pszichés jelentő­ségére, a gyermek harmóni- kuj testi ég lelki fejlődése érdekében. A mozgás: egészség A technika gyengévé, tu­nyává, kényelmessé teszi az embert...! — halljuk úton útfélen és ez jórészt igaz. A munkafolyamatok, a nagyobb erőkifejtést követelő felada­tok gépesítése megkönnyítet­te még a nehéz fizikai mun­kát is. A hajdan komoly mozgással és erőkifejtéssel dolgozó ember ma jobbára csak vezet, irányít é$ ellen­őriz. Munka után pedig ha­zamegy, leheveredik, vagy leül a képernyő elé. esetleg betelepszik a presszóba, a moziba, a kiskocsmába és lassan puhul, erőtlenedik és nehezedik, mert hízik. „Az emberi test” című könyvből idézek: „Ahhoz, hogy fiatalságunkat, ruga­nyosságunkat megőrizzük, szükséges, hogy izmainkat gyakoroltassuk”. A rendsze­res, folyamatos, a szervezet minden részét megmozgató, de meg nem terhelő mozgás a szervek fokozatos fejlődé­sét, később azok alkalmaz­kodóképességének megtartá­sát biztosítja. Az edzett szer­vezet az élet során ameny­nyit kopik, annyit gyarap­szik és így erejét megőrzi. Mozgás, edzés, kocogás alatt a csontok belső gerendarend­szere erősödik, az Ízületek megolajozódnak, az izom­rostok szaporodnak és vas­tagodnak, a szívműködés és vérkeringés javul, az anyag­csere fokozódik, tehát az egész test ruganyossága nő. Megjavul a légzés is. A tüdő légbefogadó képessége növekszik. A máj több szén­hidrátot tárol és jobban mé- regtelenít. Az emésztőszervek működése ütemesebb, ered­ményesebb és még a vesék kiválasztóképessége is foko­zódik. A céltudatos edzés, a rend­szeres mozgás az erőnlét egyik biztosítéka. Az erőnlét egészséges életmódot, tiszta­ságot, helyes táplálkozást, mértékletességet és ritmusos életrendet követel. És mind­ez együtt maga az egészség. Aki tehát sportol, kocog, ás, kapál, vagy a természetet járja, az tartós akaraterejé­vel testi erejét növeli, tehát már a jó egészség útját járja. Szüreti tudnivalók A legtöbb szőlőfajta bo­gyója augusztusban zsendüL Az eredeti zöld színt zöldes­sárga. aranysárga, vagy sö- tétebb szín váltja fel és ez­zel megindul az érés rövidebb- hosszabb ideig tartó folya­mata. Akár étkezésre, bor­készítésre, vagy eltartásra szüretelünk majd, ismernünk kell a szedés legmegfelelőbb időpontját és a minőség megóvásának feltételiét. Az étkezésre szánt cseme­geszőlőt akkor tartjuk érett nek, ha a bogyók cukor-sa\ összetétele ízlelőszerveinkrc kellemes hatást gyakorol. A szinelő szedések alkalmával csak teljesen száraz fürtö­ket szedjünk le a tőkéről hogy a penészedésből, rotha­dásból eredő károkat meg előzzük. Ezt szem előtt tart­va, kerüljük el a bogyók viaszbevonatának ledörzsölé- sét is. Egyes fajták kocsánya {hamburgi muskotály, Gló­ria H. stb.) igen törékeny, ezek szedésénél legyünk még óvatosabbak. Borkészítésre, néhány ket­tőshasznosítású fajtától elte­kintve, a borszőlőfajták al­kalmasak. Ezek érettségének megállapításánál a bogyók cukorfoka a legdöntőbb. A szüretet a teljesérés idő­szakában kell megkezdeni, amikor a fajtákra jellemző illat és zamatanyagok már teljesen kialakultak. A túl- írés — ritka kivételektől el­tekintve — nem gazdaságos 1 mennyiségi veszteség mi­att. A vörösbor-szőlőfajták pedig, ha túlérnek, elveszí­tik színanyaguk egy részét. A borászati segédanyago­kat még a szüret előtt eze- -ezzük be. Ezek közül a leg fontosabb a fajélesztő és a kénezőanyag biztosítása. A szüret idejére alaposan ta­karítsuk ki és fertőtlenítsük a borkészítés helyiségeit; hn«­Diyathóbortok—diratháboruk 2. Krinolin helyett népművelést Az egyre terebélyesedő szoknyák később már a köz­lekedést is gátolták. Az ajtó­kon nem fértek lie, ezért a divat annyiban módosult, hogy a ruhát elöl-hátul meg­lapították, és így a divathá­ború elszánt katonái leg­alább keresztben be tudtak tipegni a számukra keskeny ajtón. Arról persze szó sem lehetett, hogy a férfiak és nők egymásba karoljanak. Legfeljebb hátulról, a megla­pított szoknya jóvoltából érinthette meg egy férfi az imádott hölgy ujja hegyét. Sokak szerint a ruhabás­tyák az erkölcsöket védték. Mai ésszel csak annyit mondhatunk erre, hogy ha ilyen erődre volt szüksége a női erénynek akkor valóban nagyon rászorulhatott a vé­delemre, s persze az sem biztos, hogy a panier ered­ményesen óvta viselőjét. Monteigne egyébként így ír egyik könyvében: „És hát mire jók ezek a bástyák, amelyekkel asszonyaink ma­gukat körülpáncélozzák? Másra nem, minthogy növel­jék az étvágyunkat és azzal vonzzanak magukhoz, hogy távoltartanak minket.” A kor szabói szellemes műszaki ötletekkel már megközelí­tették a mérnöki munkát — sokféle szerkezetet találtak ki a vetkőzés meggyorsítására is. A divathölgyek éktelen pa­zarlása egyenes folytatása volt a francia udvar pénz­szóró politikájának, ami csak a csődhöz Vezethetett. 1759- ben Étienne de Silhouette pénzügyminiszter takaré­kosságra intett. Néhányan megfogadták a tanácsát és szolidabban kezdtek öltöz­ködni. Innen ered a sziluett szó mai jelentése, ami arra utal, hogy a panierhez ké-( pest szerény viseletek csak árnyképekhez hasonlíthatók. A korrupt francia feudal is­ta társadalom azonban meg­állíthatatlanul rohant sorsá­ba — a nagy francia forra­dalomba. A panier egyik utolsó viselője, Dubarry grófnő volt, akit a forradal­mi ítélőszék halálra ítélt. Ki­végzésén is panierben jelen* meg, és vele kimúlt a másik abroncsszoknya-órület is. A panier bukása egy nagy­szabású tőkés vállalkozás ku­darcát is jelentette. Hollan­Vostog, egyszínű anyagból készült, hímzéssel díszített, hosz- szú otthoni ruhák. diában rosszul számító üz­letemberek részvénytársasá­got alapítottak cethalak va­dászatára, mert azok csont­jaiból készítették az abroncs­szoknyát, és így a társaság hatezer holland forintnyi alaptőkéje együtt úszott el a letűnő divattal. Három azonban a magyar igazság. A hatalmas szoknya egyszer még feléledt. Foko­zatosan. Először egyre több szoknyát öltöttek magukra a divathölgyek, majd amikor az alsószoknyák száma már nagyon felszaporodott, vala­ki. talán egy jó memórlájú idős hölgy ismét csak arra a gondolatra jutott, hogy mi lenne, ha ... igen, ha abron­csokkal tartanák fenn a ter­metes formát A XIX. század közepére, — ekkor már párizsi kezde­ményezéssel — tehát ismét újjászületett az abroncsszok­nya. Ez az időszak azonban nem annyira régen volt, úgy hogy egészen pontos forrá­saink vannak a tekintélyes ruhadarab ismételt másodvi­rágzásáról. Először az „új” abroncs­szoknya „szülőiről” ejtsünk szót A papa a történelmi Változások sorozata. Harma­dik Napoleon uralkodása idején igyekeznek mindent visszaállítani a régi szép i£*Sgiől. így hát nem vélet­len, hogy Eugenie császárnő lett a mama úgy, hogy ló­szőr abroncsból készült ru­hában jelent meg a Tuile- riák kertjében. A ruhát krl- nolinnak keresztelték el a latin crinis (lószőr) szó után. Ezek az abroncsok azonban nem sokáig éltek, mert a már ismert recept szerint a szoknya növekedni kezdett és ezt már csak az acél bírta eL Idézzünk szemtanút. K. Beniczky Irma könyvet írt a divat furcsaságainak történe­téről és ebben úgv ír a kri- nolinról, mint akinek kor­társai hordták. Idéz egy szá­mítást, amely szerint 1854— 1868-ig a hölgyek 900 000 mázsa acélt viseltek a dere­kuk körül. Az írónő meg­említ egy szászországi kri- nolingyárat, amely az emlí­tett 12 év alatt 9 594 600 da­rab krinolint hozott forga­lomba. „Ha egy krinolin után a tiszta nyereséget csak 2.5 szász ezüst garasra tesz- szük” — fakad ki az írónő — „akkor ama gyáros 12 év alatt 779 800 tallérból álló vagyonkát szerzett magának. És gondoljuk meg ezek után, milyen valóságos paradi­csommá válnék ez a világ, ha azt a felszámíthatatlan pénzt, amit 12 év alatt kri- nolinra költöttek, a népmű­velésre fordították volna!” Az 1880-ban megjelent, idézett könyvből megtudjuk, hogy 1867-ben a krinolint száműzték az elegáns világ­ból. A tapasztalt szerző azonban felteszi a kérdést: meddig tart ez a száműzetés? Várjunk csak! Ha emlé­kezetünk nem csal, úgy ,1960 tájékán ismét feltűnt egy nyári szezonra az elpusztít­hatatlan abroncsszoknya. zuk rendbe, javítsuk ki, tisz­títsuk meg a szüretelőedé­nyeket, szőlőfeldolgozó gé­peket és eszközöket. A téli ^tartásra is érde­mes gondolni. Erre a célra ,a laza fürtű, nehezen rotha­dó fajtákat hagyjuk meg. Igen jól bevált tárolásra az Afuz Ali. a csiri-csuri, a hamburgi muskotály, a kö­vidinka és a kecskémét vi­rága, stb. A szőlő eltartásá­ra a jól szellőztethető he­lyiségek alkalmasak, ahol a hőmérséklet 2—10 Celsius- fok között alakul, és a leve­gő relatív páratartalma leg­alább 80 százalékos. A kije­lölt tárolót minden évben fertőtleníteni és meszelni kell. Légköbméterenként 2 gramm ként égessünk el. Tárolási célra kizárólag a teljesen érett, s minden te­kintetben ép és egészséges fürtöket válasszuk kL KERESZTREJT VÉRV Kosztolányi vensbd! tóéstibalk m sorrendben beküldendő vízsz. 1. és függ. 14. sorokban- Beküldendő még a vers címe is, mely a függ. 17, és a vízsz. 33. sorokban szere­pel. (Kétjegyű mássaíhangzó «ere­zel a rejtvény következő kockái­ban : vízsz . 1.: Sz, 27.: Gy, 53.: Gy és a 46 függ. sor utolsó koc­kájában: Sz.) VÍZSZINTES« 14. E tájegységben élünk. 15. Fér­finév, névelővel. 16. őseink. 18. Márki. 19. Vélte. 20. Hézag közepe! (—’) 22. Folyó Spanyolországban. 23. Kató egynemű betűi. 24. A gö­rög abc egyik betűje.. 26. Ellenté­tes kötőszó. 27. Hangtalan „gyanú”. 29. Leningrádi folyó mellől való. 31. Régi fegyver. 32. Valamely tár­gyon levő megjelölés, könnyebb felismerhetőség végett. 34. Függ. 35. Numero. 37. Karjaival átfonja. 39. Holland gépkocsik nemzetközi jelzése. 40. Szoba is van ilyen. 42. MTI betűi. 43. E helyre. 45. író, színházi rendező (1873—1939). 47. Művészi alkotás. 49. A citrom lé­nyege, névelővel. 50.. Félig teflon! 52. Magasba tartja. 53. Megnyeri-e a játszmát? 54. Heves megyei köz­ség. 56. Verdi opera (+’). 57. JVÖ. 58. Csikós „szerszám^. 60. Hegyal­jai község. 61. Azonos magánhang­zók. 62. Élete, költőiesen. 63. Éne­kes madár. 65. SB FÜGGŐLEGES 2. Melyik közepe?!!! 3. A ke­resztről levett Krisztus testét tartó és sirató Máriát ábrázoló fest­mény. 4. Ember törzsű halfarkú tengeristen az ókori görög mitoló­giában. 5. Zuhanna. 6. Zöldsé.g- gvümölcs felvásárló és értékesítő vállalatunk névbetűi. 7. Buga egy­nemű betűi. 8. Helyhatározórag. 9. Múlik felettünk. 10. Egy másik személyre kiosztja a feladatot. 11. Hagyja. 12. „ . .-gurba. 13. Félig Georgiái! 20. Zománcot. 21. Egyko­ri török rang és név, két szó. 24. Két szó: vigyáz rá, meleg. 25. . , .-csóka, a bogáncsfé­lékhez tartozó növény 28. Szóösz- szet ételek elejém újat jelent. 3®. RA­JI. Elektromos töltésű atom. 38. Magától értetődően. 38. Vidám tör­ténet. 40. Vizijármű tartozéka. 41. Elődje. 43. Zamata. 44. Kutyáim. 46. Csínytevés miatt felelősségre von. 48. Kötés ellentéte -f P. 50. Nagy helyiség. 51. Erre lép a gép- járművezető, ha meg akar állni. 54. Kétszer három?! 55. Vissza* egyip­tomi politikus (+*). 58. Keleti egy­nemű betűi. 59. SGL 62. Hibátlan, 64. Puha fém. A megfejtéseket szeptember 9-lg kell beküldeni. CSAK LEVELEZŐLAPON BE­KÜLDÖTT MEGFEJTÉSEKET FO­GADUNK SSafi Augusztus t§-4 rejtvénypályáza­tunk megfejtése: A Magyar Nép­köztársaság társadalmi rendjének alapja a munka. Munkás állam. Nyertesek: Aczél Géza, Holló István, Jármi László, Mészáros Edit, Sebők Vilmos nyíregyházi, Tóth Lászlóné hodászi, Akii János napkori, Kocsár Árpád porcsalmai* Gunics Gyöngyi újfehértói és Zemlényi Miklósné mátészalkai kedves rejtvényíejtőink. A nyerem ény könyvek et postái® «fKflkttflk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom