Kelet-Magyarország, 1974. szeptember (34. évfolyam, 204-227. szám)

1974-09-01 / 204. szám

1VT4. »September 1.

M4f;y«Bnfn!7 áf*

a

UFRA AZ ELSŐ HELYERT

Társadalmi munka Kisvárdán

A múlt évben hirdetett társadalmi munkaversenyben megyénkben Kisvárba lett az első a nagyközségek és a városok kategóriájában. Mint győztes elnyerte az egymillió forintos jutalmat és a velejáró vándorzászlót. A tavaly végzett társadalmi munka értéke 11 és fél millió forint volt, az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke 844 forint. így sikerült a szabadtéri színpadot majdnem 2 és fél milliós társadalmi munkával. a 840 személyes kisstadiont, a lovasiskolát megépíteni, bővítették a 2-es gzámú óvodát. Szinte minden vállalat, intézmény dolgozói részt vállaltak az „Egy napot Kisvárda fejlesztéséért. szépítéséért, egészségéért. környezetvédelméért” nevű mozgalomban. Létrejött

az együttműködési megállapodás Kisvárda város tanácsa, és a nem tanácsi szervek között, melynek célja: a lakosság egészségügyi, szociális, lakásigényeinek hathatósabb kielégítése, közművelődési, kulturálódási feltételeinek jobb biztosítása, a terület szolgáltató tevékenységének javítása. Vállalatok és intézmények, és különféle szervezetek fognak össze, hogy közös munkájuk egész súlyával megvalósítsanak valamit a közért, a lakosságért. Eddig 28 vállalat és intézmény jelentkezett a társadalmi munkában való részvételre. Vállalásukban körvonalazták a teljesítendő munkákat.

A Császy László Gimnázium tanulói összesen 730 fiú és lány egy labdarúgópályát épített, mintegy 250 ezer forint értékben. Ezenkívül egy régi pincehelyiséget alakítottak ki saját részükre pinceklubbá. Az idén indult „A felszabadulás minden évéért egy órát” nevű társadalmi munka mozgalom. Megépült a helyi sportegyesület klubja, a napokban kezdik el a Glatz-féle kastély restaurálását, és elkészült a stadion II. pálya, fagyon szép példát mutattak a 111. számú Szakmunkásképző Intézet tanulói, egy hónapon keresztül a nyári szünidő alatt dolgoztak szorgalmasan egy kézilabdapálya megépítésén. A felsorolt teljesítések és már megvalósított célok csak egy töredéke annak a szélesen kitép edő nagy volumenű munkának, amit jelenleg végez a város, és amit ezek után fog elvégezni.

B. F.

I«

ÉVNYITÓ ELŐTT

*

Tanszersegély a nagycsaládosoknak

A tanév megkezdése előtt a szabolcs-szatmári vállalatok, szövetkezetek és tanácsok egész sora szociális segélyben részesítette a nagy- családosokat és a gyermeküket egyedül nevelő szülőket. A már hagyománnyá vált segélyezési akció arra szolgál, hogy anyagi segítséget nyújtson a gyermekeknek az iskolába járáshoz.

A Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalatnál például kétszázhuszonkét olyan dolgozót tartanak számon, akinek három, vagy több gyermeke van. Az elmúlt napokban a vállalat szak- szervezeti bizottsága a négy, vagy ennél több gyermekes dolgozóinak — összesen hatvanegy személynek — 42

ezer forintot adott tanszersegély címén. A Nyíregyházi Konzervgyár szakszervezeti bizottsága 35 ezer forintot szavazott meg segélyezésre. Ezt az összeget azok közt osztották szét, akik legalább egy éve dolgoznak a

gyárban és három, vagy több gyermekük van, vagy gyermeküket egyedül nevelik. Egy gyermekre átlagosan száz forint jutott a segélykeretből. A Nyíregyháza és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő ^Szövetkezet, a jóléti alapjából 50 ezer forintot szavazott meg a tanulók segélyezésére. Ebből az összegből 20 ezer forintot a főiskolás diákok és a középiskolás diákok kapnak, 30 ezer forintot pedig hetvenöt több gyermekes dolgozó között osztanak szét. Á szövetkezeti dolgozók a gyermekeik számától függően háromszáz és hatszáz forint közötti segélyt kaptak az elmúlt napokban.' A Magyar Nemzeti Bank Szabolcs-Szat- már megyei Igazgatóságának szakszervezeti bizottsága egy szociális felmérés után csaknem 10'ezer forint szociális segélyt osztott szét huszonhét dolgozója között. A Fel- ső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság szakszervezetének tíz

üzemi bizottsága ezekben a napokban ad szociális segélyt azoknak a dolgozóinak, akik szeptembertől több gyermeket járatnak iskolába.

A vidéki vállalatok és szövetkezetek is jelentős összegekkel járulnak hozzá a több gyermekes családok tanév kezdeti kiadásaihoz. A Nyírbátori Növényolajipari Vállalat 3—4 száz forintot adott a több gyermekes* dolgozóinak, a Nyíregyházi MEZŐGÉP Vállalat vidéki gyáregységeiben is segélyben részesítették a több gyermekes dolgozókat. Az ipari szövetkezetek gazdasági vezetői általában azoknak a dolgozóknak adnak, illetve adtak segélyt, akik négy, vagy több gyermeket nevelnék. A helyi tanácsok szintén segítik a rászoruló családokat. A nagy- kállói tanács például tizenhat családnak adott értékes segítséget a tanévnyitás előtt. (n. 1.)

Járdát kap 49 utca

Nyíregyháza városfejlesztési terveiből

Gyors ütemben fejlődik városunk. Délen, az új ipartelep, északon a célcsoportos lakásberuházások nyomán kialakuló modern városkép jelzik e tényt. A város vezetői Jósa város építése mellett különös gondot fordítanak a városközpont tervezésére, fejlesztésére is. Elkészült többek között a Nyírvíz-palota és a -borfor- gaimi vállalat között épülő ház terve. Az alsó szinten az Állami Biztosító kap helyet, az emeleten lakások lesznek. Olyanok, amelyek eddig még nem épültek Nyíregyházán. Az épületen belül minden lakás kétszintes lesz. Alul a konyha, fürdőszoba, nappali szoba található majd. s a felső szinten lesz a hálószoba Nagy loggiák is tartoznak az egyes lakásokhoz.

,iagy beruházások melled fontos helyet foglal el a fePe'zi^sben a járd-rntbg- ram Ennek keretében 96

iárdalapot fektetnek "le 4P um4ban a lakók társadalmi munkában. A iárda- építéc ’énvegében feln1oli a ^ár'^s területét. Mindazokon a kerül

a is-iSiipppk ipfaV+m

kiutalás alapján kapják a

bérlők:

A gázhálózat-fejlesztés az Ószőlő, a Kereszt, Eötvös, és a Kossuth utcát, valamint a Csaló közt, érinti. Erre mintegy háromnegyed milliót fordít a tanács. A vízellátásfejlesztés tizenegy utcát, és a Szélső bokor lakóit érinti. A Szélső bokori mély fúrású kút már el is készült, június

21-én átadták.

Megtörtént a hólesődé műszaki átadás-átvétele a Jósa- városban. Bár már folynak a hiánypótlási munkák, kérdéses. hogy megtörténhet az üzemheheíyezés szeptemberben. Szeptemberben megtörténik a borbányai óvoda műszaki átadása, amelyet október végén már birtokba vehetnek a gyerekek. Végleges. hogy felépül a Krúdy Gyula ,és áz Ószőlő utca sarkán a 80 személyes bölcsőde. A terület kijelölése már megtörtént. Már ez évben át kellett volna adni a bölcsődét,. az építési engedélynek azonban feltétele a megfelelő zajmentességi övezet. Ez még most sem biztosított az AKÖV jelenléte miatt. A végleges megoldás az lesz, ha az AKÖV kitelepül a Korányi Frigyes út- róL

Spisák Béla

Az ál kisipar os

"Ugye, nehéz elképzelni egy olyan szituációt, hogy egy fiatalember egyik kezével egy férfit fojtogat, a másikkal ötszáz forintosokat próbál kihalászni egy satupad alól? Volt persze, aki ezt elképzelte, aztán a bírósághoz fordult és a következő bejelentést tette: 1973. december

31-én, 17 óra előtt pár perccel V. János nyíregyházi lakos műhelyemben ököllel leütött, és a zsebemben lévő 7 ezer forintot kivette. A földön lévő kalapácsot sikerült elérnem, mellyel a kezére ütöttem, és így a pénzt a földre ejtette. Újból fojtogatni kezdett és a másik kezével a földön a pénzt szedte össze. Mutisz János Nyíregyháza, Szegfű u. 21. szám alatti lakos kerékpárját műhelyemben hagyta javításra és a dulakodás közben a műhelyembe érkezett.

V. János erre a kezében lévő pénzt eldobta és elrohant.

Ilikor mondott igazat?'

Ezt a bejelentést Szabados Lajos tokaji lakos tette. Miután a vád súlljyos volt — rablás bűntette — a bíróság a rendőrségnek adta az ügyet nyomozásra. Ott január 25-én meghallgatták a tanúként bejelentett Mutisz Jánost, aki mellesleg Szabados apósa. A kihallgatás érdekes eredményt hozott, Mutisz ugyanis elmondta, hogy aznap valóban járt a nyír- pazonyi műhelyben, de oda- érkezésekor csak a két alkalmazott: V. János és H.

Péter volt ott. Veje később érkezett és behozta őt Nyíregyházára kocsijával. Mindez még a kora délutáni órákban történt. Este munkahelyére vitte veje a délután Nyírpaziínyban hagyott biciklit, és akkor látta, hogy a füle mögött egy kisebb sérülés van. Veje azt mondta V. Jánossal verekedett össze és az okozta a sérülést. Később azt is hozzátette: a

vei megkérte, legyen a tanúja, és mondja, hogy V. Já- ,nos akkor menekült el, amikor ő benyitott.

Ez a vallomás egyben azt Is jelentette, hogy az ügyészség megszüntette a nyomozást V. János ellen, mert az egyetlen, Szabados által bejelentett szemtanú megcáfolta a bejelentés valódiságát. A fiatalember már megnyugodott, hogy vége a sorozatos kihallgatásoknak, ám ekkor Mu’jsz János ismét jelentkezett a rendőrségnél és elmondta, hogy január 25-én nem mondott igazat, mindazt csak azért tette, mert megsajnálta V. Jánost. Ekkor már úgy mesélte «1. ahogy veje a feljelentésben tette. A nyomozás ismét elkezdődött, de a rablás sehogysem igazolódott. Valami azonban igen: Mutisz János egyik vallomása mindenképpen hazugság. Melyik az igaz, és melyik nem? — érre kellett keresni a választ és nagyon sok körülményt figyelembe véve, az első vallomása a hihető. Ennek azonban külön története van.

Munkaköoyv postán

V. János 1973. április 2-án

létesített munkaviszonyt Szabados Lajosné nyírpazonyi műszerész kisiparossal. Nem írásbeli munkaszerződés volt ez, hanem egy szóbeli megállapodás, amely szerint a fiatalember 16 forintos órabért kap. így volt ez egészen decemberig, ameddig V. János szabadságot nem kért munkaadójától. Sok munkájuk volt ebben az Időben, ezért Szabadosék azt mondták: kifizetik a szabadságra járó pénzt, de a munkájára nagy szükség van és kérték, hogy dolgozzon a szabadság ideje alatt is. A fiatalembernek, aki éppen nősülé* előtt állt, szüksége volt a pénzre, így hát vállalkozott a munkára. December 21-én, amikor a fizetésre került a sor V. Jánost egy meglepetés érte, mégpedig, hogy Szabadosék napi 8 órával akarják kifizetni munkabérét, holott ő mindig 10 órát dolgozott naponta. A pénzt nem fogadta el és bejelentette, hogy a KlOSZ-nál fogja keresni igazát. Szabadosék erre másnap postán kiküldték a munkakönyvét és természetesen egy fillért sem fizettek nemcsak a szabadság idejére járó pénzből, de a Munka Törvénykönyvében biztosított felmondási időre járó pénzt sem adták meg. V. János a munkaügyi döntőbizottságtól kérte, hogy fizettessék meg munkaadójával a tartozást, és a munkaügyi döntőbizottság ezt megítélte. Szabadosék megfellebbezték a határozatot, ám a munkaügyi bíróság is a ki nem fizetett 3377 forint megfizetésére kötelezte a kisiparost.

Az eddigiekből kitűnik, vagy legalábbis feltételezhető, hogy Szabados Lajos bosszúból akarta megvádolni V. Jánost. Az viszont nem derül ki, hogyan keveredik ebbe az ügybe Szabados Lajos és Szabados Lajosné neve. A Szabados Lajosé úgy, iiogy ő volt a feljelentő, 6 intézte a kisipari tevékenységgel kapcsolatos ösz- szes ügyet, ő járt- tsz-ekhez, állami vállalatokhoz megrendeléseket szerezni, és ő dolgoztatott egy-két-három alkalmazottat a nyírpazonyi

vállalat veszi át, s tanácsi

A HERNYÓ

Hiába, aki hernyó, az hernyó, állandóan falna, ha valaki asztalhoz hívja nem kéreti magát kétszer, de egy perc múlva már megint éhes, és így egyszer egy hernyó elhatározta. hogy zöldségüzletben vállal állást, ahol nagy zöldségraktár van, de nem sokat árusított, el lehet képzelni. a hernyó hernyó marad, egyébként nem is irdemes árusítani a hernyó maga elvégez mindent, szép az élet. rózsás a kedve, kitűnő a hangulata és azt gon- folic magában, remek ötlet volt ide elhelyezkednem >nnyi finomságot még élelemben nem ettem, de sem mi sem tart örökké egy szér ■sápon leltárrevizió jön. ren i lelke mindennek, senki nem teheti azt. ami éppen eszébe jut. de a hernyó csak mosolyog, mintha semmi sem

Milos Mucourek:

Állattan

történt volna, azt mondja, egy pillanat, nem a legjobbkor jöttek. Legfőbb ideje be- gubóznom, nem lehetek a végtelenségig hernyó, semmi sem tart örökké, rend a lelke mindennek, egyéb kent sem sürgős ez a leltár, nem ég a ház, majd később elintézzük, és fogja magát s begubözik nincs más hátra, várni kell, heteket, hónapokat várni. s egyszerre megjelenik egy gyönyörű pillangó^ egy elegáns pillán gó, aki azt mondja, már bo- céássanak meg, mi közöm holmi visszaélésekhez, mi közöm holmi zöld hernyóhoz,

még csak nem is láttam effajta valamit, és elrepül, mintha mi sem történt volna.

A RÁK

Először hétfő van, aztán kedd, s végül vasárnap, aminek már szombaton mindenki előre örül, de a rák szombaton nem a vasárnapnak örül, a rák szombaton a pénteknek örül, egy kissé másképpen él, mint az átlag, van, aki csodálkozik ezen, ö azonban semmi különöset nem talál ebben, hátrafelé mászik, és ez az egész. Az

idő röpül, mindenki siet valahová, de a rák elöl semmi nem fut el, mi futna el, a rák állandóan hátrafelé megy, ami volt, az volt, az már rég holt, nem tud elfutni. Szóval a ráknak annyi ideje van, mint a szemét, péntekről csütörtökre, szerdáról keddre él, régi számlákat talál, megsárgult újságokat kitépett naptárlapokat és régi karácsonyi levelezőlapokat melyeken a boldogság és a vidámság szavai állnak, és a rák már alig várja, előre örül a tavalyi karácsonynak, és amikor végre eljön a nagy nap. csönd van. egy teremtett lélek sincs már. köröskörül minden csupa lehullott tűlevél, üres dobozok, papírok és madzagok, és a rák rágcsálja a kemény szaloncukrot és azt gondolja magában, ezért voltam úgy oda?

Ford.: Bojtár Bődre

műhelyben. A működési engedély azonban a feleségéé volt, akit alkalmazottai igen ritkán láttak, és akiről az is kiderült, hogy teljesen szabálytalanul szerezte meg a működési engedélyt. A Nyíregyházi Járási Hivatal 1972. augusztus 8-án adta ki neki az iparengedélyt, ehhez azonban kétéves szakmai gyakorlatot kellett igazolnia. Szabadosné hozott egy munkáltatni igazolást, amely szerint Tóth András tokaji lakos műszerész kisiparosnál volt alkalmazásban. Ezt a szerencsi járási KIOSZ jegyezte be és igazolta, és erro kapta meg az engedélyt.

Engedély jogtalanul

A Tokaji Nagyközségi Tanács szakigazgatási szervének tájékoztatása: „Fent nevezett személy tudomásunk szerint, mivel bejelentve nem volt, Tóth András műszerésznél nem dolgozott. A KIOSZ járási csoportja utólag bejelentésre Igazolta munkakönyvében a munka- viszonyt Az eltöltött időt a KIOSZ járási csoportjánál utólagosan és szóban jelentették be, melynek alapján a munkakönyvét kiállították."

Az engedély megszerzése tehát szabálytalan volt de szabálytalan volt Szabadosné, illetve a gyakorlatban Szabados tevékenysége is. A* engedélyt ugyanis nem véletlenül kapták Nyírpazonyba, amely ilyen szempontból ellátatlan terület volt, itt nagy szükség van műszerészre. Mit csináltak Szabadosék? 1973- ban saját bejelentésük alapján 730 ezer forintot forgal- „ maztak. és ebből a lakosságnak 2100- forintot Ezek a számok a KIOSZ adóbevallási csoportjától származnak, ahol Szabadosék azt is bejelentették. hogy az ő hasznuk mindebből 31 ezer forint volt, a többi anyagköltség, karbantartási költség, műhely- bérlet, alkalmazotti bér és forgalmi adó. Nos ezek a számok olyan szemérmetlenek voltak, hogy a kisiparosok adóalapját véleményező bizottság Szabadosoknak évi 300 ezer forint adókötelea jövedelmet állapított meg. Ezt Szábadosék megfellebbezték, közben azonban a Nyíregyházi Járási Hivatal műszaki osztálya a működési engedélyt visszavonja. így Szabados Lajosné már nem kisiparos.

Szemben a törvénnyel

Nagyon rövidre összezsugorítva ennyi lett volna á Szabados házaspár űgys^ amelyet nem különleges volta miatt tártunk a nyilvánosság elé, hanem azért, mert akad néhány tanulsága. Először is az, hogy sokkal alaposabb körültekintés után szabad csak működési engedélyt kiadni és csak annak, aki minden tekintetben meg- , felel a követelményeknek. A másik, hogy rendszeresen én szigorúbban kell az ellenőrzéseket végezni, mert akkor nem csak másfél év után derül ki, hogy Szabadosné nem az engedélyezett tevékenységet végzi, illetve végezteti És végül semmiképp nem engedhető meg, hogy valaki — ez esetben Szabadosné — teljesen' munka nélkül jusson busás jövedelemhez nny- nyira munka „élkül. hogy még a vállalásokat sem 5, hanem a férje végezte, aki többszörösen büntetett előélete miatt nem kaphatott és nem is kanhat m'5ködÄ*l engedélyt. Férjével. aki szintén nem dolgozott. ->ki szintén csak dolgoztatott és még azt a luxust ie megengedhette magának, hogy szembeforduljon a- bíróság ítéletével, hogy a mai nanig sem fizesse meg tartozásét és hogy fél évet meghal -’dó 'deig meghurcoltatássá azokat a munkásokat, akiknek munkáiéból eddíe «í'kw i<5] megélt.

Balogh József