Kelet-Magyarország, 1974. szeptember (34. évfolyam, 204-227. szám)

1974-09-24 / 223. szám

$ ssepfemSsir 9t Moszkva várja a magyar párt­ós kormányküldöttséget Megkezdődött az ENSZ általános vitája A Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldött­ség szovjetunióbeli hivatalos baráti látogatása előtt Moszkvá­ban mind több jele mutatkozik annak, hogy szovjet rész­ről ezt az eseményt nem egyszerűen újabb állomásnak te­kintik kapcsolataink sok éve egyenletesen felfelé ívelő fej­lődésében. Szovjet sajtókörökben fehívják a figyelmet ar­ra, hogy a testvéri szocialista országok születésének kerek — 30 éves, illetve negyedszázados évfordulóival kapcsola­tos megemlékezéseket itt nem annyira ünnepi formaságnak tekintik, mint inkább fontos gyakorlati lehetőségnek egy ma már lényegében befejezett, történelmileg is tetemes időtarta­mú fejlődési korszak eredményének felmérésére, értékelé­sére. A szovjet külpolitika a testvéri szocialista országok­hoz fűződő kapcsolatok ápo­lását, országaink nemzetközi tevékenységének folyamatos egyeztetését a szocialista or­szágok világpolitikai aktivi­tásának legfontosabb erőfor­rásaként tartja számon. Ezek a körülmények országaink viszonyát „különleges vi­szonnyá”, a magyar párt- és kormányküldöttség küszöbön álló látogatását pedig „kü­lönleges eseménnyé” avatják. Hazánk vezetőit ünnepé­lyes keretek között fogadják maid Moszkvában. A kül­döttség előreláthatólag Le- ningrádba is ellátogat. A nagy gonddal megszer­kesztett. gazdag program le­hetővé teszi, hogy a szovjet ipar és mezőgazdaság, a tu­domány és a kultúra ered­ményeivel ismerkedve egyút- tal_ a szovjet társadalom kü­lönböző rétegeinek képvise­lőivel is találkozhassanak. A programnak ezek a részei természetesen a sajtó, a rá­dió és a televízió által bizto­sított széles nyilvánosság előtt zajlanak majd le. A látogatás részletes prog­ramját még nem hozták nyilvánosságra, de a moszk­vai sajtó már megkezdte az előkészítést. Az SZKP Köz­ponti Bizottságának lapja, a Pravda szombaton Huszár István miniszterelnök-he­lyettes írását közölte, amely­ből egyebek között kitűnik, hogy hazánk az utóbbi tíz évben megkétszerezte keres­kedelmi forgalmát a Szovjet­unióval, s a szocialista gaz­dasági integráció keretében egész sor nagy jelentőségű közös vállalkozás indult az utóbbi időben, amelyek — mint például az orenburgi gázvezeték építésében való közreműködésünk a magyar népgazdaság földgáz-ellátá­sának távlati biztosítása cél­jával — a gazdasági együtt­működés új, korszerűbb for­máinak kialakulására utal­nak. A szovjet lapokban Ma­gyarországra küldött tudósí­tók riportjai olvashatók a hazai gazdasági és társadal­mi élet időszerű kérdéseiről. A Pravda vasárnapi két ri­portja együttműködésünk egyik jelképét — az tkarus- autóbuszokat „reklámozza”, s történelmi múltunkból idéz a Parlament előtti Kossuth- szobor bemutatásával. Több fogyasztási cikk a Szovjetunióban K özügy ma a Szovjet­unióban a fogyasztá­si cikkek termelése és keres­kedelme. Olyan kérdés ez. amellyel minden fórumon a XXIV. pártkongresszus irány­elvei szerint megkülönbözte­tett figyelemmel foglalkoz­nak. A népgazdasági tervben az ágazat fejlesztése kiemelt helyen szerepel. Az elmúlt években a fogyasztási cik­kek termelésének gyorsításá­ra fordított pénzösszeg meg­kétszereződött. így a fogyasz­tási javak termelésének nö­vekedési üteme az oda irá­nyított óriási anyagi és tech­nikai erőknek köszönhetően meghaladja a nehézipar gya­rapodását. Mintegy 560 tex­til-. kötöttáru-, konfekció- és cipőipari kombinátot építet­tek vagy újítottak fel a leg­korszerűbb berendezések, technológiák felhasználásá­val. A helves gazdaságfej­lesztési politika eredménye­ként a fogyasztási cikkek ter­melésének mennyiségi prob­lémáit megoldották; a köz­ponti kérdés most a minőség javítása, a választék szélesí­tése. A vásárlók igénye meg­nőtt: szép. divatos könnyű­ipari termékeket, korszerű iparcikkeket keresnek. Az igények növekedésével egy­idejűleg eladhatatlan készle­teket is ielez a szovjet bel­kereskedelem. 1973 végén ni. csak ruházati cikkekből több mint 2,5 milliárd rubelnyi el­fekvő készletet számoltak Össze. Más termékekből is pl. cipőkből. hűtőszekré­nyekből, porszívókból — ha- ' sonló árukészleteket jeleznek A felmérések azt mutatták, nem a kereslet lanyhulásáról van szó. hanem sokkal in­kább a minőség, a választék eile" vannak kifogások. Az SZKP KB nemrégi­ben elemezte a fogyasz­tási cikkek ukrajnai ter­melési tapasztalatait, s olyan következtéseket vont le. amelyek túlnőnek a köz­társaság határain. Nagvon sok üzem ugyanis megelég­szik azzal, hogy teljesíti a ' terv mennyiségi mutatóit. Ezért egy sor termék vá­lasztéka. csomagolása, for­mája elmarad a kívánalmak­tól. Az SZKP KB dokumen­tuma a párt-, állami és gaz­dasági vezetők legfontosabb feladataként jelöli meg a fo­gyasztási cikkek minőségé­nek javítását. Harcot indí+ az olvan szemlélet ellen, amelv megelégszik az ala­csony színvonalú. elavult konstrukcióm termékekkel Ha a vállalatok a jövőben nem a lakossági keresletnek megfelelő árucikkeket bocié tanok ki. azt űgv kell fokin teni. mint az állami előírá­sok. a tervfegvelem súlvos megsértését Az iparág köz­vetlen céllá- a kiváló minő­sítést elérő termékek terme­lési arányának gyors ütemű növelése. Az SZKP KB út­mutatása felhívja a figyel­met, hogy a fogyasztási cik­kek minőségjavításáért, vá­lasztékbővítéséért folytatott széles körű küzdelemben a mostaninál sokkal nagyobb teret kell adni a nehézipari vállalatoknak. Ennek megfe­lelően a nehézipari vállala­tok bővítették a fogyasztási cikkek termelését. A fogyasztási cikkek keres­lete és a termelés közötti jobb összhang megteremtését szolgálja a szovjet kormány egyik legutóbbi határozata is A rendelet a következő esz­tendőtől kezdve feloldja a termékforgalmazás korábbi szigorú menetrendjét. A ke­reskedelmi és a termelő vál­lalatok az új helyzetben elő­re egyeztetik majd a kibo­csátandó termékek választé­kát. Hétfőn a Parlament dele- gációs termében alakuló ülést tartott az Országos Közművelődési Tanács. Aczél Györgynek, a kormány el­Japán politikai körökben meglehetősen formálisnak minősítik Tanaka minisz­terelnök és Ford amerikai elnök washingtoni „röptalál- kazóját”. Rámutatnak, hogy a találkozó, amely a japán kormány kezdeményezésére jött létre, mindössze egy­órás volt, sőt, ha a tolmá­csolási időt is beszámítjuk, a két politikus legfeljebb félórát beszélgetett egymás­sal. Ilyen rövid idő alatt — hangsúlyozzák Tokióban — aligha futotta arra, hogy akárcsak egyetlen témát is alaposabban megtárgyalja­nak. Márpedig a találkozóról ki­adott közlemény szerini szó volt a japán—amerika: gazdasági, politikai és ka tonai kapcsolatokról, ázsi ai és egyéb világpolitikai kérdésekről és nem utolsó­sorban a mindkét országol közelről érintő nemzetközi -vízügyi és energiaválságról Nem alaptalan tehát az a fel tételezés hogy Tanaka és Ford fnegbeszélése csu­A szovjet közgazdászok azt javasolják, hogy a népgaz­dasági érdekek még telje­sebb érvényesítésére, a vá­sárlói keresletnek az eddigi­nél is fokozottabb figyelem- bevételére változtassanak a mostani tervteljesítési rend­szeren. Az elképzelések sze­rint az iparválialatok csak akkor tennének eleget köte­lezettségeiknek, amikor a terméket a boltokban elad­ták. Szakmai körökben azt várják az úi rendszertől hogv még jobban növeked­jék a termelői Vállalatok ér­dekeltsége a korszerű, kere­sett termékek gyártásában. Tervelőírások és közgazda- sági eszközök kombinálásá­val kívánják tehát megolda­ni a Szovjetunióban a vásár­lók igényelnek megfelelő fo­gyasztási cikkek termelését. Megalakult am Orazágus Közművelődési Tanács Ford elnök Tanakával tárgyalt nökhelyettesének, a tanács elnökének megnyitója után a tanács megvitatta es «uy- gadta ügyrendjét, és az 1975. júniusáig szóló munkatervet. pán ismerkedő jellegű volt és szerény előkészítője Ford elnök novemberre bejelen­tett tokiói látogatásának. A rövid idő is elegendőnek bi­zonyult azonban ahhoz, hogy Tanaka biztosítsa Nixon el­nök utódját: változatlanul a japán kormánypolitika alappillérének tekinti a két ország katonai, gazdasági és politikai együttműködését. Japán ellenzéki körökben hűvösen fogadták a wash­ingtoni csúcstalálkozó sze­rény eredményét. A Japán Szocialista Párt a találkozót értékelő nyilatko­zatában hangsúlyozza, Ta­naka a jelek szerint elköte­lezte magát, hogy Ford el­nöksége alatt is folytatni kí­vánja azt a szerepet, ame­lyet Japán vállalt Ázsiá­ban Nixon elnöksége idején, vagyis Tanaka semmi jelét nem adta Washingtonban an­nak, hogy híve lenne a sa- !át maga által oly sokszor hangoztatott „önálló japán diplomácia’’ érvényre jutta­tásinak — mutat rá a Ja­pán Szocialista Párt. Plenáris ülés eié kerül a palesztin és a ciprusi kérdés NEW YORK: Az ENSZ- közgyűlésének New York­ban folyó XXIX. ülésszaka szombaton befejezte mun­kájának előkészítő szaka­szát. A közgyűlés két ple­náris ülésen megerősítette a 110 kérdést felölelő napi­rendet és a napirendi pon­tokat felosztotta a munka- bizottságok között. Egyide­jűleg űgv határozott, hogy olyan égető nemzetközi problémákat, mint a Pa­lesztinái kérdés a közel- keleti helyzet és a ciprusi válság — tekintettel fon­tosságukra és sürgősségük­re —, közvetlenül a ple­náris ülésen vitatják meg. Megállapodás született ar­ról is, hogy azt a szovjet ja­vaslatot, amely előirányozza a természeti környezet és az éghajlat katonai vagy más célokból történő tudatos ve­szélyeztetésének eltiltását, az 1. számú politikai bizottság­ban vitatják meg, mivel szo­rosan összefügg a béke meg­szilárdításának és a leszere­lés problémája megoldásának kérdéseivel. Már a közgyűlés munká­jának kezdeti szakaszában, az általánps ügyrendi bizottság tanácskozásai során és a ple­náris üléseken világossá vált, hogy a résztvevőkre heves harc vár a reakció erőivel, az enyhülés további megszi­lárdítása, a békés egymás mellett élés és az egyenjogú­ság elveinek megerősítése ér­dekében. Az izraeli küldött­ség például a napirend meg­vitatását arra használta fel, hogy támadást indítson az arab országok, különösen a Palesztinái arab nép ellen, arra törekedve, hogy a Pa­lesztinái kérdést levegyék a napirendről. Jelentkeztek a ciprusi kér­dés megvitatásának ellenfe'ei is. Javaslatukkal azt akarták elérni, hogy a probléma megvitatását a Biztonsági Tanácsra korlátozzák. Szeptember 23-án, hétfőn a közgyűlés megkezdte az ál­talános vitát. Járvány, élelmiszerhiány fenyegeti a hurrikán-katasztrófa túlélőit A Hondurast sújtó hurri­kán-katasztrófa túlélőit jár­ványok, élelmiszerhiány és kígyók fenyegetik. A hon- durasi hadsereg hétfőn sür­gősen helikoptereket kért a külvilágtól elzárt területe­ken rekedt lakosság elszál­lítására. Hivatalos adatok szerint a természeti csapás következ­tében legkevesebb ötezren vesztették életüket, 15 ezren pedig eltűntek. Az országos szükségállapot bizottság szó­vivője szerint attól kell tar­tani, hogy végül is mintegy tízezer lesz a halálos áldo­zatok száma. A hajléktala- lanok számát 150 ezerre be­csülik. A jár vány veszély mi­att hétfőn folytatták a holt­testek elégetését. Közben megérkeztek az első segélyszállítmányok. A világ különböző országaiból — így a Szovejtunióhól és a; Egyesült Államokból repülő gépeken szállítanak sátré kát, takarókat és gyógysz' reket a természeti csap sújtotta lakosság megsegí sére. Gondolatok az amerikai demokráciáról A napokban tanúja voltam egy beszélgetésnek, amikor egy amerikai újságíró euró­pai kollégáját vállon vereget­ve kijelentette: — Akárki akármit is mond. az srrfefíkSl ^deítiokrácia a világ egyetlen igazi demok­ráciája. A világon sehol nem fordulhatna másutt elő, hogy a nép lemondásra kénysze­ríti az elnököt, mert az meg­próbálta lehallgatókészülék - kgl magnóra venni a poli­tikai ellenfeleinek beszélge­téseit. Sehol! Mondhatsz, amit akarsz. Amerika mél­tán taníthatja a világot az igazi demokráciára. Természetesen nem szép dolog lehallgatni mások be­szélgetéseit. Bár ugyancsak az amerikai sajtó tanúsítja, hogy az Egyesült Államok sok elnökének lelkén szárad­nak hasonló bűnöcskék. Ez azonban az ő belugyük. De vannak nemzetközi ügyek is (a demokrácia jel­lege ezekben is megnyilvá­nul.) Ez pedig mindnyájun­kat érint, mert — ahogy mondani szokás — a harang nemcsak nekem, neked, ha­nem valamennyiünknek szól. Megállapítottuk tehát, hogy vétkes dolog a telefon és más lehallgatás. Vétek kibújni az adófizetés alól, politikai kampányokra kapott pén­zeket magáncélra használ­ni. S ha ezekért a vétkekért megbüntetik a magas tiszt­ség viselőjét, akkor — úgy mondják nekünk — abban az országban a demokrácia mindenre kiterjed, minden­ható és igazságos, és ez a de­mokrácia próbaköve, az ilyen demokráciához kell, hogy igazodjék az egész ha­ladó emberiség. De véteknek tekintsük-e azt, hogy valaki parancsot ad sok ezer, sok tízezer ár­tatlan ember válogatás nél­kül való lemészárlására, sző­nyegbombázással? Vagy azt parancsolja, hogy a pompás Pennsylvania Avenuetól sok ezer kilométerre fekvő or­szágban az ősi és szerény Kham Thien utcában egy óvodára dobjanak bombát? Ebben a bűnben pedig részt vállaltak az Egyesült Álla­mok igen magas tisztséget betöltő méltóságai, köztük több elnök is. És senki sem mondott le, ezért senkit sem fosztottak meg tisztségétől, senkit sem fenyegetett alkot­mányjogi vádemelés. Silói volt akkor a min­denható amerikai demokrá­cia? A Vietnam ellen indí­tott bűnös háborúban megöl­tek több százezer, lehet hogy egymillió embert. De senkit sem kényszerítettek lemon­dásra. Az egész ügyben egyetlen bűnöst találtak, egy pufók, kölyökképű hadna­gyocskát, egyet azok közül, akik Vietnamban megismé­telték a hitlerista nácik bűn­tetteit A hadnagy rövid időt töltött háziőrizetben, több tíz­ezer dollárt keresett a bűn­tettről szóló nyilatkozatokkal, majd kegyelmet kapott. Ennyi az egész. Pedig én szemtanúja vol­tam, hogyan vonult fel 500 ezer egyszerű amerikai Washingtonban, a Pennsyl­vania Avenue-n a vietnami háború befejezését követel­ve. A Capitolium lépcsőjén álltam, amikor a vietnami háborút megjárt leszerelt katonák eldobálták az ame- . rikai kormánytól kapott ki­tüntetéseiket. A háború mégis folytató­dott: 3 évig, 6 évig, 8—10 éven át. A közvéleményku­tatások kimutatták, hogy az amerikaiak 74 százaléka el­lenezte a háborút. Igaz, a háború mégis befe­jeződött. Tíz évvel azután, hogy elkezdték. S nem az amerikai demokrácia diada­lának eredményeként, (há­borúellenes tüntetések 1970- ben, 1968-ban és még előbb is voltak, de a háború csak 1973-ban ért véget.) A há­ború mindenek előtt a viet namiak hősiessége miatt fe­jeződött be. Azért fejeződött be, mert az amerikai imperi­alizmus nem tudta azt meg­nyerni. Több mint tíz éven át folyt a háború. Több mint tíz éven át magyarázták: „Amerika feláldozza fiait a demokrácia védelmében, hogy megóvja a szabad vi­lág demokratikus elveit a kommunista veszélytől”. Még javában folyt ez a »védelem”, amikor egy má­sik, a? Egyesült Államokft ugyancsak távol eső ország ban, Chilében hatalomr; került a Népi Egység kor­mánya Salvador AUendé- vel, korunk egyik legnagy­szerűbb és legtisztább po­litikusával az élen. Nem erő­szakos fordulat, terror, ál­lamcsíny, külföldi segítség juttatta hatalomra, hanem a nép akarata, a demokratikus választások eredménye. Jár­tam akkor Chilében. Láttam, hogyan funkcionál ez a de­mokrácia. amely engedélyez­te minden párt működését, amely cenzúra nélkül enge­délyezett minden újságot, még a nagytőke érdekeit nvíltan képviselő Mercu- rio-t is. Emlékszem az amerikai monopóliumok reakciójára is. Nem felejtettem el az ITT összeesküvését, a gazda­sági . blokádot. Emlékszem, miként akadályozták meg az amerikai monopóliumok tör­vényellenesen azoknak az al­katrészeknek a leszállítását, amelyeket a chilei bankok már kifizettek. Emlékszem, hogy ennek következtében egymás után mentek tönkre a különféle gépek. Emlék­szem a diverzánsakciókrg, a sztrájkokra, amelyeket az Esvesült Államokból pénzel­tek. Sainos mindannyian iől emlékszünk rá. hogy mindez mivel végződött. Az elnök meggyilkolásával. emherek tízezreinek lemészárlásával, a demokráciának, az elemi ;m- béri jogoknak és azoknak a törvényeknek a meggy a! ázá­sával, amelyeket maga a burzsoázia alkotott. Hova lettek abban az idő­ben Amerika demokratikus ajvei? Hol veit az emberi szabadságról való gondos­kodás? Mit „áldozott” az amerikai burzsoázia akkor a „demokrácia védelmére” ? Nem zsörtölődő jellemem késztet mindezek felidézésé­re, s nem is az, hogy az amerikai bur­zsoázia fejére olvassam bűneit. Lehet, hogy az ame­rikaiak egy része valóban büntetlennek tartja a? ame­rikai demokráeiát. Ez az 5 belügyük. De azt ellenzem, hogy más népeket erre a de­mokráciára tanítsanak. G. a.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom