Kelet-Magyarország, 1974. szeptember (34. évfolyam, 204-227. szám)
1974-09-22 / 222. szám
IWi. S2*pfem?ép ff; —VASÄRN Aí-r MELLERLEf Album Egy remekbe szabott kis albumot kapott a héten szerkesztőségünk kollektívája. A mű- anyagfeldélre arany betűkkel írták a szöveget, amely csupán ennyi: „25 év”, s alatta a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat emblémája. A csodálatosan szép képek sora — lehet, hogy véletlenül, lehet, hogy tudatosan— szimbolikusan nyit: az északi városrész toronyházáit ábrázolja, s előtte megyénk nagy írószülöttének, Móricz Zsigmondnak a szobra. Olyan kép ez, amelyről a nagy kritikai realista valamikor álmodott, de amelyet csak most láthat a kőtalapzaton, ülve. A második képen az Északi körűt félkör- ívű házait mutatja be a színes fotó. Középen a zöld sávval és a sáv közepén végigkígyózó karcsú higanygőz oszlopokkal. A sorban találjuk még a Nyírségi Agrotechnikai Kutatóintézet szép épületét, az Ujfehértói Művelődési Házat, amelyet üvegből és betonból készítettek, s amely minden bizonnyal Ujfehértó legragyogóbb épülete. Ezt követi a kisvárdai Szabolcs áruház képe, amely előtt tereferélő asz- szonyok és bevásárolni induló, vagy az üzletből kijövő emberek. Van az albumban járási bankfiók és közgazdasági szakközépiskola, majd a mezőgazdásági főiskola kollégiumának fehér és pasztelzöld színű épülete. Ezt követi másik főiskolánk látványa, a hatalmas hatszintes tanulmányi épület, a páratlanul merész megoldású köralakú előadókkal, a kerengővei és alatta a tudomány csendesen meghitt műhelyével, a könyvtárral. Ugyanígy méltán sorolhatjuk a modern építészet remekei közé a nyíregyházi pártszékházaf, vagy a Mártírok terén álló szolgáltató házat is. Még a szabolcsi szemnek is új a szög és megható a látvány, ha a déli városrésj! lakásait, a gumigyár egy részét, a Hajtóművek és Festőberendezések Gyára ultramodern, tágas és világos műhelycsarnokát vagy a Kisvárdai Villamosszigetelő és Műanyaggyár külsejét, de akár a Szatmár Bútorgyár szövevényes csőrendszerrel teli műhelyét nézi. Mint kilövésre váró rakéták az állványokon, olyan a nyíregyházi betongyár külső képe. Azután jön a még modernebb technológia. Az alagútzsalus lakóházak a Sóstói úton és a Kun Béla utcán, a házgyári épületek a Jósavárosban. Majd ugyancsak lakások Mátészalkáról. Jól illeszkedik a képek sorába a sóstói úszómedence és lelátó és egy — de a legjelentősebb — egészségügyi létesítményünk, az épülő kisvárdai kórház. Ez az album néhány képével is világosan és félreérthetetlenül mutatja __ Szabolcs-Szat- már harminc szabad esztendő alatt megtett útját. Bizonyítja, hogy e három évtized minden lépése szervesen egybefonódott a szabolcsi építők munkájával, építőiparunk fejlődésével. Egy építő ezt úgy fejezte ki a minap a SZÁÉV jubileumi ünnepségén, hogy kubikusaink, kőműveseink, vasbetonszerelőink és házgyári szerelőink munkája szegélyezte a megye három évtizedes útját. Tudjuk, hogy sok minden van még, ami nincs benne ebben az albumban. De ami ott van, 'az életünk mindennapjaiban van jelen. Az általános iskolai nagyobb tudásban, korszerű középiskoláinkban és a főiskolán diplomát szerzett üzemmérnökeink és tanáraink tudásában, az ABC-áruházak egész hálózatában, a sokasodó és emberi léptékű munkahelyekben, a derűs öregkort nyújtó szociális otthonokban. Hosszú lenne a felsorolás, mert ugyan hol nem találkozhatunk az építők kezenyomával? Az ember arra gondol, hogy ma már nem lenne könnyű annak a dolga, aki olyan jubileumi kiadvánnyal akarna adózni a szabolcsi építők hűségének és szorgalmának, hogy abban a felszabadulás óta megépült valamennyi létesítmény benne legyen. Több ezer oldal kellene hozzá és ehhez sajnos nincs annyi pénz, de talán nyomdai kapacitást sem lehetne találni. Azért igy, ennyiből is világosan látjuk, hogy mennyiben változott a mi világunk az építők keze nyomán. Mint ahogy a szabolcsi építők közel tizenháromezres serege is tudja, hogy mennyiben változott az ő saját világuk, a lázas ütemű, a soha nem elég építkezéssel párhuzamosan. Ennyi feltétlenül hozzá kívánkozik e szerény terjedelmű, de mondanivalójában páratlanul érdekes SZÁÉV-album méltatásához. VÁLTOZÓ VILÁGUNK Űj igények, új formák Az otthon, a munkahely megteremtése és megformálása az ember legősibb tevékenysége közé tartozik. Elődeinkben évszázadok tapasztalatai, hagyományai halmozódtak fel, i ezért joggal érezheti úgy minden állampolgár, hogy a mai építészet szándékaival, a magyar építőipar törekvéseivel és a megyei, helyi kezdeményezésekkel is tökéletesen tisztában van. Biztatnak bennünket e meggyőződésünk kifejlődésében a felületes — jó vagy rossz indulaté — értesülések, amelyek a kommunikációs forrásokból szüntelenül elárasztanak. Legtöbbször arra sem jut idő, hogy összevessük saját tapasztalatunkkal, fáradtsággal megszerzett ismeretünkkel, hogy értékeljük a fölényes gúnyolódásokat vagy felgyorsított igényszintjüket, amely minden alkotástól szép építészeti stílusjegyeket és magasfokú építőművészeti kiállításokat követel. Teljesíthető-e korunkban, hazánkban, Szabolcsban, Nyíregyházán maradéktalanul e csúcsszínvonal? A válasz egyértelműen nem. A történelmi építészeti stílusok nem egyebek, mint anyagok, szerkezetek, méretek, földrajzi helyek, éghajlat, állam, vallás, gazdasági és ipari háttér, díszítő kedv kölcsönös agymásra hatásának keveréke. Aránylag jól megkülönböztethetők egymástól á klasszikus görög, az itáliai, román, gót, reneszánsz, a barokk, a rokokó, a szececiós és a romantikus stílus formaelemek. Az építészeti stílusrendszerek kifejlődése Európában évezredeket vett igénybe. Az egyes stíluskorszakok időtartama visszafelé haladva az időben a romantikus korszak egy évszázadától a klasszikus görög korszak kettő évezredéig terjedt. E hosszú időszakok alatt az egyes stílusok mecénásainak módjuk volt az ünnepélyesség, a gyönyörködtetés, a reprezentáló hatáskeltés, a művészi megjelenítés rafinált megoldásait kifejleszteni, mestereinek pedig emberöltőkön keresztül módjuk volt a szakmai fogásokat begyakorolni és az anyagokat megismerni. A mai építészek is tanulják, ismerik á történeti stílusformákat, jegyeket. Műemlékhelyreállítások alkalmával meg is rajzolják, -j&ég-4s--íar«gtatják őket (például a kisvárdai templom gótikus szentélye), a modern építészetből mégis kiszorultak. : . :y. Azt hiszem, egyetlenegy háziasszony sem vállalkozna a mai életvitel mellett arra, hogy lakásában olyan reneszánsz márvány folyondárokat fényesítsen naponta, amilyenek a berkeszi kastély kandallóján díszelegnek. A XX. század technikai forradalma megváltoztatta környezetünk külső arculatát, városunk, otthonunk, épületünk képét, belső tartalmát és rendeltetését. A hazánkban bekövetkezett szocialista forradalom pedig átalakította társadalmi viszonyainkat, gondolkodásmódunkat, céljainkat és emberi magatartásunkat. A mai építészet legjelentősebb mecénása a nép, a közösség és a szocialista államvezetés. Elsőrendű cél, hogy a régi kiváltságosok gyönyörködtetése helyett építészetünk vívmányaiként az állam minden polgára a legrövidebb idő alatt jól felszerelt lakásokhoz, egészséges munkahelyhez, gyermekei számára egészségügyi és oktatási intézményekhez, áru- beszerzési és szórakozási létesítményekhez jusson. E nemes és vonzó feladatok elmélyült fefl- készültséget kívánnak az építészektől. Tájékozottságot az új építészet nemzetközi eredményeiről, eligazodást az építőművészeti izmusok között, mert csak ilyen tanulmányok után vállalkozhatnak az alkotói feladatok teljesítésére, a leghatékonyabb megoldások meg- választásávaL „Funkcionalizmus, formalizmus, konstruktivizmus, racionalizmus” — mai építészetünkben a társművészetekhez hasonlóan stílust helyettesíthető és kereső irányzatokat képviselnek. Rohanó tempójú világunkban orkánszerű gyorsasággal söpörnek végig az egyes országok építészeti alkotásain és az építmények minden válfaján a jellemző divatok, irányzatok és tartós, vagy rövid életű divatos nyomokat hagynak. De csak azok gyökerezhetnek meg hosszabb ideig építészeti gyakorlatunkban, amelyek kiállják a gazdaságosság, a tömeges ipari előállítás tisztító tüzét. Lapostető, szalag, ablak, függöny fal, függő tető, héjszerkezet, teraszház, pneumatikus épületnevek nemcsak új szakmai zsargont illusztrálnak, hanem új építészeti gondolkodást és formaelemeket is jelentenek. PVC. thermo- pán üveg, műanyag tapéta, tűzvédő festék, for-fa, senol-szigetelés, dreyvit vakolat: az új anyagok és tulajdonságok lassan közismertté válnak. Blokk, panel, alagútzsalú, csúszózsa- lú, iglu elem fogalmak új, korszerű és iparosított építési technológiát rejtenek. Konténer kazán, Unipa-panel, egycsöves fűtés, rejtett világítás, új épületgépészeti kutatások vívmányai. E tényezők naponta változó és bővülő arzenáljából kell az építésznek a legmegfelelőbbet, a leggazdaságosabb megoldást, a legegyszerűbben beszerezhető változatot felismerni, kiválasztani, alkalmazni a szakmai előírásoknak, szabályzatoknak és tervezési irányelveknek megfelelően. Az állami tervező intézeteknek hihetetlen volumenű építmény mennyiséget kellett produkálni az utóbbi 25 évben. Az országos épület- állomány egy emberöltő alatt 60 százalékban lecserélődött. Ezekhez csak ezres nagyságrendekben kifejezhetők a kiszolgáló létesítmények, vagy közművek tervei Magántervezés ekkora feladattal képtelen lett volna megbirkózni. A tervező szervezetek fejlődésének útja az állami irodák megalapításán, specializálódásán és területi komplexesítésén vezetett idáig. Míg a fővárosban speciális lakóépület- tervező, középület-tervező, mélyépítés-tervező, vasút- stb. • tervező több ezres létszámú mammut vállalatok működnek, a területi irodák komplex összetételűek. Itt a geodéziától kezdve az üzemeltetési műleírásokig bezárólag minden feladat ellátására alkalmasak. Újabb szétválasztást csak a mezőgazdasági tervezés elkülönítése jelentett. Megyénkben és városunkban tanácsi tervező vállalat, mező- gazdasági és beruházó vállalat tevékenykedik önállóan, mélyépítő tervező, vízépítési tervező kirendeltség formájában. A szabolcsi tervező vállalatok szakembereinek összlétszáma ma már többszázas nagyságrendű. A tervezésük összvolumene két milliárdot jelent kiviteli értékben. Az állami tervezői irodák kezdeti lépéseit a legkülönfélébb épületfajtákra kidolgozott típustervek segítették. Az állami ipar, vagyis az ipari háttér megszervezésére fontos kihatása volt a típustervnek, mert segítette a tervezés gyorsítását, egységesítette az ismétlődő épületszerkezeteket, lehetővé tette a nagy szériás sorozatgyártások bevezetését és telepített gyártását, fokozta az építőipar szerelés jellegét és segített mentesíteni az időjárási viszonyoktól. Ma már eljutottunk odáig, hogy a típusterveket felválthatják a gyártmány és szerkenLyi™ János A Jósáváros «- madártávlatból zeti katalógusok, amelyek alkalmazásával a tervezők már szabadabb, kötetlenebb, praktikusabb és szebb építmények tervezésére, változatos alaprajzok és homlokzatok tervezésére vállalkozhatnak. Felvetődhet a kérdés, hogy vajon az épülettervezés folyamatának átalakulása miatt elvesztette-e az építészet a művészi jellegét, az alkotó munka szépségét? Nem hiszem. Csupán új dimenziókban kell gondolkodnunk és új szépség- és művészi ideálokban kell maradandót alkotnunk. Az építésztervezőnek semmivel sem jelentett kisebb erőfeszítést, alkotói feszültséget és izgalmat, kevesebb töprengést, szakmai tudást és alkotói örömöt jól megtervezni á nyíregyházi tanárképző főiskola előadói blokkját olyan ideális funkcióval és szerkezeti bravúrral, hogy az előadó termek egyidejű használatát, zavartalan megközelítését, előadói izoláltságát lehetővé tegye; hogy a kémiai és fizikai kísérletekhez minden ülőhelyről kifogástalan legyen a látási viszony, hangszigetelés, előadás szünetekben pihentető zsibongást nyújthassanak, mint pl. egy klasszikus palota homlokzati oszloprendjéhez tartozó Akantus-levél megrajzolása és vég nélküli ismétlése jelenthetett. Gondolom több matematikai, fizikai tudás és statikai érzék kellett a nyíregyházi pártszékház hivatali épületének előkép nélküli tartóra függesztéséhez, mint mondjuk a kassai székesegyház, az évszázadok alatt már sokszor megismételt fatornyos támpilléreinek megszerkesztéséhez. Valamivel bonyolultabb szervezési feladatot jelentett az ultramodern gépekkel működő nyíregyházi papírgyár technológiai gépparkjához szükséges kábelcsatorna-rendszer megtervezése és kivitelezése, mint talán az aquincumi római kori villa fürdőjének megépítése. E megállapítások nem Jelentik as ép£» tészelődök művészi, vagy szakmai alkotásainak leértékelését. Saját termelési és társadalmi viszonyaik között mindezek az emberi teremtő, alkotó tevékenység teljesítmény csúcsai voltak. Csupán azt kívántam érzékeltetni, hogy korunkban az építészeti alkotások értékrendjét felül kell vizsgálni és új szempontok szerint kell rangsorolni. A megváltozott építészeti ritmus, harmonia* arány és szépség új, tényleges és absztrak jelentést és tartalmat kapott. A ma emberének mesterséges környezetét, lakásokat, ipari üzemeket, városrészeket már nemcsak egy-egy elszigetelt műalkotásként tervezzük és építjük, hanem szerves, organikus városléptékű műszaki dimenziók gondolatvilágában érlelve. A városléptékű magasabb tervezési tévé-' kenység ma már komplex tervezői kollektívákat, csoportokat, teameket igényel. Jól képzett szakemberek összehangolt munkáját követeli meg, amelyekben statikusok, épületgépészek, elektromos, mélyépítő, technikus, belső építész specialisták egyenrangú munkatársként dolgozzák ki koncepcióikat, amelyeknek első szakmai bírálói minden esetben a kivitelező ipar realizálást biztosító szakemberei és a beruházók szabad fantáziát terelgető pénzügyi szakemberek. Gyermekkoromban gyakran vágytam arra; hogy madár módjára felülről szemlélhessem otthonom, városom környezetét, életét. Talán ez a kielégítetlen vágy késztetett arra, hogy megyei főépítészi tevékenységem ideje alatt — amikor gyakran fordultam meg a megyei városokban és falvakban — sokszor másztam fel a templomok tornyaiba. Mindig lenyűgöző élmény volt szemlélni és látni, hogy milyen imponáló tempóban változik falvaink külső képe, milyen nagy számban épülnek új falusi lakóházak, utak, járdák, iskolák, hogy milyen gyorsan tűnik el a nád és szalmatető az épületekről. Nyíregyházát is módomban volt a magasból és több építési fázisban megszemlélni. Ízelítőül egy felvételt mutatok a Jósaváros első üteméről. Ezen a lakótelepen két év alatt több lakás épült, mint korábban 15 év alatt az egész város területén, és itt már melegvíz, távfűtés, iskola, napközi, óvoda, ÁBC-áruház, szaküzletek, utak, burkolt járdák teszik kényelmessé a mindennapi életet. Már ha jobban megfigyeljük, azt is észrevehetjük, hogy megindult a parkok telepítése, fák ültetése, játszóterek építése. Az első lakók már az erkélyeket is virágosították. A költözködés, a bútortörlesztés akadályai után a lakások berendezése képzőművészeti tárgyakkal, festményekkel színesedni fog. Csinosabbak lesznek az öltözetek és ha már a lakók legközelebbi életszükségletük teljesítésén túljutotta!?, intenzívebben gondolhatnak ők is, társadalmunk is a magasabb színtű igények kielégítésére, új formájú és tartalmú közösségi épületek megépítésére. Ilyen — és már nem csak álom, hanem közel a megvalósuláshoz — a megyei művelődési ház programterve, amely már formájában is művészi felfogású és amelyet a modern művészetekhez hasonlóan mindenki érzelmei, benyomásai, asszociációi révén láthat el kiegészítő magyarázatokkal. Ez egy olya» asszimetrikus híd formavilágát jeleníts meg, amelyre bárki, bármikor felléphet és eljuthat a modem élet által megkövetelt tudáshoz, műveltséghez. Ez már a ma építészete Bizonyosak lehetünk abban, hogy nem marad egyedüli példa városunkban, megyénkben. Ksfocsoi tstváai