Kelet-Magyarország, 1974. szeptember (34. évfolyam, 204-227. szám)
1974-09-22 / 222. szám
8 KWl’CT-WÄ'GYAROH'^ÄO —VASÁRNAPI MELLÉKLÉS? Wfi. Bwp?em%«r SS. NYÍRYIDEK 1924. SZEPTEMBER 14. „A mi szépet találunk, emberi munka eredménye...” Pontosan ötven évvel ezelőtt egy jubileum mámorában úszott Nyíregyháza: a város örök- váltságának centenáriumát ünnepelték. A szeptember 13-tól 20-ig tartó ünnepi hét második napján. 14-én, vasárnap jelent meg a város legrégibb és legtekintélyesebb napilapja, a Nyírvidék jubileumi száma. A szokásos napi nyolc oldal helyett egy 40 oldalas (!) kiadás került az előíizetőkhöz. Ezt a számot lapozgatva — pontosabban az arról készült mikrofil met nézve a megyei könyvtárban — érdekes kép tárul fel a fél évszázaddal ezelőtti Nyíregyháza életéről. ★ A jubileumi hét programjából: 13-án, szombaton díszközgyűlés az evan gélikus templomban. Délután ötkor a Kossuth főgimnáziumban megnyitják a város jubileumi kiállítását. Este ünnepi hangverseny a Városi Kőszínházban. Vasárnap a Gazdaszövetség díszközgyűlése. A Magyar Városok Kongresszusának országos értekezlete. 18-án a MANSZ napja. Tormay Cecil, a Magyar Asz- szonyok Nemzeti Szövetségének elnöke tart felolvasást. 19-én, pénteken az Ujfehértói Első Dalegylet a Nyíregyházi Állami Tanítóképző és a Nyíregyházi Munkás Dalárda dalversenye a Kossuth főgimnázium udvarán. ★ A centenáriumi kiállítás kilencnapos. Belépti díj: 5000 korona. „Tiszteletjegyek nem lesznek, mert ezek csak arra alkalmasak, hogy megpumpolják azokat, akiknek elküldik. Oly ol s jk a jegyek, hogy annak árát mindenki lefizetheti megerőltetés nélkül.” ★ Egy hirdetés: VÁROSI SZÍNHÁZ MOZGÓ szerdán és csütörtökön: A vasöklű John — boxdráma 6 felvonásban. Ez a fiú tönkre tesz — mucsaj történet 5 felvonásban, Sugár Károly (Charles Ray) főszereplésével. ★ A városi üzemekről. »• • • bár naponként kell súlyos műszaki problémákkal és természeti akadályokkal küzdeni téglagyárunk mégis termel, munkaalkalmat nyújt sok családnak.” , „Súlyos tévedések, a tudatlanságon alapuló előítéletek ellen harcolunk... Néha látjuk lelki szemeinkkel, mily buján tenyész a vetés a homokbuckákon, melyekre komposzttelepein tcről vándorol a nitrogén, káli és foszfor dús fekáltrágya...” „Fürdőinket erősen lerontotta a háború, de részben már is foganatosított átalakítások, különösen a Sóstón, éreztetik hatásukat... Jéggyárunk a moderp tökély magaslatán áll, itt ■ csak az tizem gazdaságosabbá tétele érdekében szükséges némi átalakítás... Kerámia műhelyünk a semmiből teremtve fejlődik... Hazai ngyanbó! teremtjük kályhacsemoéinket, és nyíri homokból lehelünk azokra fényt.” ★ Mik a legközelebbi tennivalóink? Ez a címe Paulusz Márton gazda, a Nyíregyházi Gazdaszövetség elnöke írásának. A tennivalók: a világháborús hősi emlékmű miéi 5bbi felállítása: Nyíregyházán egy gazdasági szakiskola létrehozása, „mivel megfelelő gazdasági berendezéssel és hozzávaló tanultsággal legalább is kétszer annyi termést lehetne kicsi- karni a jó szabolcsi földből, mint most...” Sürgeti Paulusz gazda ,,a villamos vasút” kivezetését a tanyákra, azaz a Nyíregyháza környéki bokrokig. Ezzel egyidejűleg a tanyák villamosítása a feladat. Sok munkát lehetne géppel végezni. ...... hiszen hol vagvunk mi még attól. hogy villamos gépekkel fejjük meg a teheneinket, mint Hollandiában, vagy Dániában.” ★ Kisebb hírek. „Képkiállítág nyílt a Kossuth főgimnázium egyik termében. Iványi- Grünwald Béla, Réthy István, Ferenczy Ká- ( roly, báró Mednyánszki László, Vaszary János ' és más nagy festők alkotásait láthatja a közönség kilenc napig.” ★ „A tankerületi főigazgató állásfoglalása a 1 anuíóifjúság futballozása ellen... Az utóbbi években a szülők és pedagógusok... panaszt emeltek a labdarúgó sportnak egye^ középiskolákban való beteges túltengése miatt... A panaszosok nagyobbik fele a futballnak lelkeket durvitó voltát is szóvá teszi... Részben igazuk van... a labdarúgó sport a futballjáték természetéből fakadóan bizonyos nyerseségre,: sokszor durvaságra szoktatja reá a tanulóifjú-I ságot... Nevelői értéke a vívás, szer- é.s svéd ] torna, valamint az atlétika mellett meglehetősen csekély, ha ugyan nem negatív jelencócr ” „Felkérem azon általam is ismert urat, aki gumiköpenyemet f. hó 7-én a Korona kávéházból véletlenül elvitte, hogy kabátomat visszaküldeni szíveskedjék, mert különben kénytelen leszek a rendőrségen jelentést tenni.” ★ „Nagy kirakatverseny. A város közönsége elragadtatással beszél Nyíregyháza kereskedőinek ötletgazdagságáról, amellyel a kirat- versenyben részt vesznek.” ★ Két „képes melléklet" a lapban. I Vái ősünk ma is élő festőművésze, az Időközben Szentendrére költözött Z. Szalay Pál rajzolt portrékat Nyíregyháza vezetőiről. A másik rajzos oldal eíme: így írjuk mi az újságot. A Nyírvidék munkatársainak arckép- csarnoka. Megtudhatjuk: a lapot négyen szer- kesztették-írták — Sasi Szabó László főszerkesztő, Vertse K. Andor felelős szerkesztő. Té- ger Béla és Máczay Lajos munkatársak. Velük szoros együttműködésben dolgozott azonban a Jóba-féle nyomda gárdája — az újság akkoriban a nyomdáé volt— ★ Az újságban lapozgatva 6orra végigjárhatjuk a fél évszázaddal ezelőtti Nyíregyháza múltját, jelenét... A város „karakterét” dicséri egy cikk: „Se hegyünk, se folyóvizünk nincsen... ami szépet találunk, emberi munka eredménye... Utcáink szépek, túlnyomölag egyenesek, szélesek, levegősek, kettős zöldlombszegélyük igen kedves benyomást kelt — a Szarvas-utca gyönyörű nvárfasoraira büszkék lehetünk... Ritka a görbe utca, de melyik görbe, az aztán olyan művészien görbe, hogy párját ritkítja. Ilyen például a Kürt- utca...” „Nyíregyházán megalakult a Magyar Turista Egyesület nyírségi osztálya... igyekezni fogunk Nyíregyháza városát és a Nyírséget a hazai turista társadalom részére ös- mertté tenni—” ★ Találunk visszaemlékezést is egy nyugalmazott táblabíró tollából „Nyíregyháza 60 év előtt” címmel. Leírja, hogy az akkori város a mostanihoz képest falu, hiszen kövezett utcája sem volt. s csak egyetlen emeletes házzal büszkélkedhetett. Egy tanító a város közoktatásának fejlődéséről ír, az 1750-es évektől ismerteti a tanítók tevékenységét „Kik é§ mit írtak 21 évvel ezelőtt” címmel pedig a Nyírvidék egy huszonegy évvei azelőtti, 1903-as számát mutatják be az olvasóknak — akárcsak mi mostösszeállította: Tarnavőlgyi György HÁROM BÉRLETI SOROZAT Változatos zenei program Nyíregyházán A város zenei életében mindig jélentős esemény volt az Országos Filharmónia hangversenysorozata. Most is az, Neves művészek,- hazai és külföldi karmesterek mellett ezúttal ott találjuk vezetőikkel megyénk kitűnő együtteseit is. Gazdag választék jellemzi a műsorösszeállítást. Az 1974—75-ös hangversenyévadban Nyíregyházán — az elmúlj évi két sorozat helyett — most három bérleti sorozat indul. Ezekben összesen tíz hangverseny szerepel. Sokan kérték, hogy a megyei művelődési házban gyakrabban rendezzenek hangversenyeket. A kívánság teljesült. Három zenekart est a megyei művelődési központban kapót: helyet. A megszépült nagyterem jó akusztikája miatt kiválóan alkalmas zenekari hangversenyek rendezésére. A feltételek további javulása is várható. Ebben a sorozatban a Szabolcsi Szimfonikus Zenekar szerepel, saját otthonában. A nyitó koncert október í6-án lesz. Molnár László vezényletével Mozart „Don Juan’-nyitányát, G-dúr hegedűversenyét és G- moll szimfóniáját adják elő Kovács Dénés hegedűművész közrfeműködésével, A második hangversenyen (március 5-én) Szervánszky Endre vonosszerenádját, Liszt Ferenc Malé- dictionját, Bartók Béla Magyar parasztdalait ég Farkas Ferenc Lírikus kantátáját adják elő Jankovics Antal vendégkarmester vezényletével, a megyei pedagógus kórus (karigazgató: Fehér Ottó) és Baranyai László (zongora) közreműködésével. A záró koncerten (április 16-án) Borbély Gyula vendégkarmester vezényel. Közreműködik: Bálint Mária (hegedű) és Szelecsényi Norbert, (zongora). Műsor: Bach: d-moll zongoraverseny, Bach: É-dúr hegedűverseny, Mozart: C-dúr (Jupiter) szimfónia. A színház helyiségéhez, környezetéhez ragaszkodóknak is teljesült a kívánsága. A Móricz Zsigmond Színházban megrendezendő sorozatban is három hangverseny szerepéi. Kiemelkedő, rangos zenei esemény lesz november 20-án a Magyar Állami Hangversenyzenekar szereplése Hans Swarowsky (Ausztria) vezényletével. Műsor: R. Strauss: Az úrhatnám polgár (szvit), Hindemith: Mathis, a festő, Beethoven: V. szimfónia. Ezt követi február 18-án a Miskolci Szimfonikus Zenekar Lukács Falusi táj boglyákkal. (Kerülő Ferenc rajza) Ervin vezényletével és Lantos István zongora- művész közreműködésével. Műsorukon szerepel: Glinka: Ruszlán és Ludmilla (nyitány), prokofjev: I. zongoraverseny, Hacsaturján: Gajane (szvit). Ebben a sorozatban szerepel még — kiemelt koncertként — Simándy József ária- és dalestje, Tusa Erzsébet zongoraművész közreműködésével, amelynek még a végleges időpontja nem ismeretes. Sok „forró est” volt az elmúlt évadban a tanárképző főiskolán. Remélhető, Jiogy az idei program is kielégíti a közönséget. Az itt Induló harmadik sorozatban négjt kamaraest szerepel. December 4-én Falvai Sándor zongora- stje, február 19-én Perényi Miklós gordonkaestje, március 17-én Szenthelyi Miklós (hegedű), Berkes K'álmáh (klarinét); Schiff András (zongora) hangversenye, április 23-án Lukács Pál (brácsa), Esztó Zsuzsa (zongora) hangversenye kerül megrendezésre. Kovács László Porvan Ssíeíanov: Vénasszonyok nyara A világosság színe valahogy megváltozott, sárgább és egyszerűbb lett Szelídült gondolataink, magok a citromban, a fényben úgy feküsznek. A lomb víg bálja odalett, az ág hegyén kerek, csupasz a tölgyfa makkja. A csupaszság a dolgok igazát, igaz arcát már végképp kimutatja. A fold ebben a pereben leli meg a gyümölcs-csoda képletét, magára figyel a fán, Önhönmagán mereng a harkály is, kopogva, meg-megállva. Reggeltől fogva némán áll a nap, tűnődve hajol egy felismerésre. Bár engem is, ami legfontosabb életemben, mindig csak ősszel érne. Pór Judit fordítása A funkcionalista mester Nyíregyháza pénzvilága címmel a város tizenkét pénzintézetét ismertetik. „Az intézetek valamennyien hivatásuk magaslatán állnak... sok életerős vállalkozás és jelentékeny vagyon köszönheti keletkezését. Iparfejlesztési tevékenvséeük nem nagyarányú, ennek magyarázata azonban k*"~ megtalálhaíó anyagi erőik korlátozottságában...” A munkaközvetítő hivatal jelentése: „A budapesti és 7 vidéki munkaközvetítő h'yatalban... 2907 munkahelyet és összese .4093 munkakeresőt tartottak nyilván szeptember 3-án. 100 munkahelyre 140 munkakereső jut...” '„Jubileumi kiállításunk a ma élő emberek számára teszi láthatóvá és hozzáférhetővé mindazt, amit Nyíregyháza város, Szabolcs- vármegve és általában a magyar elme az utóbbi évtizedek alatt kulturális, ipari, kereskedelmi... gazdasági téren produkált. Mindezeknek megörökítése céljából a Magvar Film iroda r, t. azzal az ajánlattal fordult a város és a kiállítás vezetőségéhez, hogy a kiállításnak bármelv részlegéről filmfp'vőtelt készít... De nem csak a kiállítást lehet ily módon megörökíteni a város vezetősége már él Is határozta, hogy épületeit, köztereit, üzemeit íilmra felvéteti...” Születésének 100. évfordulóján a legnagyobb tisztelettel emlékezünk Tiszalök egyik nagyszerű fiára, Szabolcs Ferenc építészre, aki épületéivel azok emberi hasznosságát hangsúlyozta, így a funkcionalista építési irányzat egyik legjobb képviselőjévé vált hazánkban. Tiszalökön született 1874. szeptember 18 án. Alap- és középfokú tanulmányait itthon, megyénkben végezte. Már kora ifjúságától kezdve építésznek készült, és egészen valami újat akart hozni az építészetben. Talán ezért is vette útját nyugat felé, amikor 1892-ben a müncheni műegyetem építészmérnöki karár-, iratkozott be. Két évet töltött Németország ban, s innen a művészetek — köztük az építőművészet is — virágzóbb hazáját, Franciaor szágot választotta tanulmányainak folytatásé ra. Párizsban az Ecole Nationale des Beaux Arts-ban végezte be tanulmányait 1895-ben Innen Schickedanz műhelyébe került, ahol igen alapos és korának minden szakmai igényét kielégítő gyakorlatra tett szert. Korának szintén jó nevű építészével, Pano Gyulával társult, közös irodát nyitottak, s ettől kezdve tartjuk számon jelentősebb alkotásait, köztük megyénk nem egy maradandó építészeti emlékét. Együttes terveik alapján épült a nyírbátori tanácsháza, több nyíregyházi középület, jó pár szálloda, templomok, lakóházak a megye területén, de az ország más részein is. Tervező- és segítő társát akivel egyébként legjobb barátságban is volt, elég hamar elvesztette maga mellől, s ettől kezdve Szabolcs önállóan tervezett, s talán ezek a munkái fe jezik ki leghűebben építészeti stílusirányzaté nak legjobb megvalósításait. A budapesti Ró na utcai bérház felépítésére meghirdetett tervpályázatra séámos terv érkezett be, s mindahány közül Szabolcs elgondolásait találták kivitelezésre legalkalmasabbnak. Ezt a munkáját annyira megkedvelte, hogy szinte együtt élt a kivitelezőkkel, állandóan a munkások között járt, vigyázva tervei pontos megvalósítására. Szabolcs Ferenc építészeti stílusirányzatára. a funkcionalista énítészetr,» erős»« az ipari fejlődés, az új technikái eljárások és a szociális szükségletek kiszélesedése. Ezért is hangoztatta lépten-nyomon az építészet hasznosságát, gyakorlati célját, és ezzel sikerült elterjesztenie a funkcionalista-realista gondolatot. Szabolcs ugyanakkor nem merevedett meg más funkcionalisták stílusában, ha szükségesnek tartotta, fel tudta oldani a mechanikussá, matematikussá váló gátló tényezőket, amelyektől több építésztársa nem volt képes megszabadulni. Épületeivel a formalátásra orientált. Mindenkor fel akarta kelteni az ember érdeklődését mindennapi környezete iránt, amelyben lakik, él és dolgozik, amely igen meghitt és szép keretet adhat a mindennapi élet szabta örömöknek. Tudta, hogy az építészet az emberiségnek ezt az örömet nem képes máról holnapra biztosítani, ezért vállalt nagyon sokszor missziós feladatokat, önmaga által megszabtakat az új stílusirányzat terjesztésére, a gyakorlati élet céljait hangsúlyozva. Munkásságát szülőfaluja emléktábla-elhelyezéssel örökíthetné meg a jövő nemzedéke számára, hiszen műalkotásaiból szűkebb pátriájának nem is kevés jutott Előrehaladott kort élt meg, 85 évesen halt meg Budapesten, 1959. október 26-án. O. D —. __; ■—m
