Kelet-Magyarország, 1974. szeptember (34. évfolyam, 204-227. szám)

1974-09-14 / 215. szám

> ¥ T tf-n, ^eptemfter rr • f ' ARÖRSZA3 3 A tanyavilás ma (3.) Hz urbanizáció hatásai A TERMELŐERŐK FEJ- U>u£s£Nl)Iv egyik jelleg­zetessége a területi koncent­rálódás. A termelőerők kon­centráltjának folyamata vi­szont átalakítja a település- szerkezetet is. Az urbanizá­ció nemcsak azt jelenti, hogy mind több település éri el kulturális, egészségügyi. szo­ciális és kommunális ellá­tottságban a városi színvona­lat, hanem kiváltja a népes­ség állandó városokba (na­gyobb községekbe) áramlá­sát is. Nálunk ez az áramlás különösen meggyorsult az utóbbi évtizedben. 1960 és 1970 között az 500-nál ki­sebb létszámú községekben a népesség 12,3 százalékkal csökkent, a megyei jogú vá- rosokban viszont 21,4 száza­lékkal nőtt. (Budapesten cél­tudatos gazdaságpolitikai in­tézkedések fékezték a növe­kedést.) E hatás alól a ta­nyai-külterületi települések sem tudják tartósan kivon­ni magukat. A tanyák esetében másik, ugyancsak a csökkenés irá­nyába mutató hatás is érvé­nyesül. A tanyák kialakulá­sának és létezésének alap­vető okát a gazdasági ténye­zők (a kismagántulajdon) indokolták. Logikus tehát a következtetés, hogy gazdasá­gi alapjuknak eltűnését a tanyák gyors megszűnése kö­veti. Az ország iparosodása, s különösen a termelőszövet­kezetek létrejötte után a ta­nyák elvesztették gazdasági alapjukat, mégis nehezen apad a tanyalakók száma. Fennmaradásukban olyan szívósságot árultak el, amely olykor türelmetlenséget vagy meg nem értést váltott ki az irányítószerveik részéről is. A túlzóit türelmetlenség pedig káros, nagy ára van, mert bizonyítható, hogy a mintegy 130—150 ezer ta­nya megszüntetése legsze­rényebb számítás szerint is 35—40 milliárd forint ki­adással járna, ami az állami lakásépítési beruházás 3,5—4 évi teljes összegét venné igénybe. A TERMELŐSZÖVETKE­ZETEK LÉTREJÖTTE első­sorban perspektivikusan szemlélve rendítette meg a tanyán élés gazdasági alap­ját. A szocialista nagyüzemi termelés megtagadja a kis­üzemi termelés lényegét, de ez a megtagadás a gazdasá­gi és társadalmi adottságok miatt csak olyan mértékű le­het, hogy annak bizonyos elemeit, formáit még egy ideig megtartja és a lehető­ségek felhalmozásának bir­tokában folyamatosan átala­kítja. A termelőszövetkeze­tek örökölték, és gazdasági­technikai felszereltségük elégtelensége folytán még hosszabb időn keresztül őrzik is a kisüzemi munkaszerve­zet olyan elemeit, mint a részesművelés és a háztáji termelés. Ezen túlmenően a külterü­leti-tanyai lakott helyek nemcsak gátjai a nagyüzemi táblák kialakításának, sok­szor hasznosan beilleszthetők a nagyüzemi szervezetbe is. Vj állattenyésztő vagy fel­dolgozó telepek létesítésénél a lakhatási környezet és fel­tétel (talajviszonyok, vízvi­szonyok, levegőáramlás, fer­tőzési gócok, stb.) ismerete sok előnnyel jár. A mező- gazdasági termelés figyelő- szolgálatának megszervezése is könnyebb és az üzemnek nagy előnyt jelent, ebben a tanyák .,élő jelentőszolgálat­ként” hasznosíthatók. A gé­pek üzemeltetéséhez szüksé­ges üzemanyagok, alkatré­szek, továbbá a munkagépek tárolása is biztonságosabban oldható meg a tanyai léte­sítmények igénybevételével. Nem elhanyagolható érv a tanyák mellett, hogy létezé­sük generációkon keresztül sajátos élet- és szemlélet- módot alakított ki, ami gaz­daságilag. társadalmilag és érzelmileg is köti a tanyán lakókat. Mindezek mérséklik a tanyák-külterületek fel­bomlási folyamatát. A MARADÄS IGÉNYÉT juttatják kifejezésre a ta­nyán lakók is, amikor a jö­vőt illető kérdésekről nyi­latkoznak. A dél-alföldi me­gyékben végzett és 1580 ta­nyára vonatkozó felmérés adatai szerint a megkérde­zetteknek 30 százaléka a ta­nyáját bővíteni vagy javíta­ni akarja. A tanyák több mint felében — 55 százalé­kában — változatlanul akar­nak tovább élni és mindössze 15 százalékát akarják lebon­tani vagy eladni. Ezek a vélemények nagyjából egy­beesnek a tényleges válto­zásokkal, vagyis arra utal­nak, hogy a tanyai népesség realisztikusan gondolkodik. Azokon a külterületi-ta­nyai lakott helyeken, ame lyek a mezőgazdasági nagy­üzemi vagy helyzeti fekvé­sük miatt beilleszthetők a távlati települési szervezet­be, célszerű utakkal, vil­lannyal, különböző szolgál­tatási intézményekkel való ellátásra törekedni. Az utak kiépítése, a villanyhálózat elvezetése a termelés helyé­ig nemcsak a tanyán-külte- rületen élők érdekeit, hanem a korszerűsítést, a technikai megalapozottságot is szol­gálja. A fejlődésnek ez a fo­lyamata a külterületeket még közelebb hozza a köz­ponti intézményekhez. (Bizo­nyos mértékig jellemzik a folyamatot az amerikai far­mok amelyeknek 1935-ig csak 11 százaléka, 30 évvel később már 98 százaléka volt villamosítva és 80 százaléka rendelkezett telefonnal.) Kü­lönösen az olyan külterületi­tanyai lakott helyeket kell felszerelni a népesség tár­sadalmi fejlődését meggyor­sító és azzal összekapcsolódó eszközökkel, ahol azt a nö­vekvő, az idősebbeket fel­váltó generáció is igényli. Ezen települések magasabb szintre emelése távlatilag megtérülő befektetés,. mert növeli a társadalom kultúr- egységeinek, „kultúrsejtjei- nek” számát, növeli a társa­dalom kvalifikáltabb elemei­nek sokaságát. Ezzel szemben azokat a tanyákat, amelyek ma már emberi szükségtele­peknek, az ott élők fejlődé­sét. sőt fenntartását is ve­szélyeztető gazdasági záto­nyoknak tekinthetők, mi­előbb célszerű megszüntetni. AZ ELŐREBECSLÉSNÉL az elmúlt évtizedekben vég­bement csökkenés mellett fi­gyelembe kell venni azt is, hogy a korábbi időszak szük­ségszerű és indokolt társa­dalmi átrétegződése most már a megnyugvás, a meg­szilárdulás állapotába került. Ez feltehetően a tanyasi né­pességnél is éreztetni fogja hatását, és sem volumené­ben, sem ütemében nem számolhatunk az 1960. előtti és utáni csökkenéssel. Már csak azért sem, mert az ed­digi apadás nagy részét adó közepes és nagy népességka­pacitású külterületi telepek időközben a felére csökken­tek. A kulturáltabb és ren­dezettebb viszonyokkal ren­delkező városi és falusi kör­nyezet, továbbá a munka­hely jellegének és távolságá­nak változása továbbra is nagy vonzást fog gyakorolni a külterületek-tanyák né­pességére. Ennek hatása különösen az új generációnál lesz nagy. Mindezeket az egymással el­lentétes hatásokat figyelem­be véve, becslésünk szerint az ezredfordulókor még csak­nem 300 ezres külterületi, ezen belül mintegy 100 ezres tanyai népességgel kell szá­molnunk. Ekkorra azonban a végbemenő fejlődés ered­ményeként a külterületi és a belterületi lakott helyek között nem lesz olyan kü­lönbség, mint amilyen ma még 'tapasztalható. A fejlő­déssel együtt a külterületi lakott helyek egy része az általános fejlődés áramlatá­ba kerül, és így az ezredfor- iuló tájára megmaradt kül­területek és a belterületek fejlettségi színvonala, ellá­tottsága és egyéb lehetőségei közötti különbség lényegesen csökkenni fog. Br. Takács József PIROS ALMA Megkezdődött a körszedés E hét elején, — körülbelül egy hetes késéssel —, Sza- bolcs-Szatrnár megye minden almáskertjében megkezdődött a piros téli alma körszedése, a legnagyobb munka, ami a megye falusi dolgozóira vár. Diákok, asszonybrigádok, nyugdíjasok körülbelül öt­venezren állnak az almafák körül, vagy másznak az al­mafára ezekben a napokban, hogy értékesítsék azt a mi­nőségében nem kifogástalan, de mennyiségében ismét re­kordot döntő 36 ezer vagonra becsült gyümölcsöt, ami a megye legnagyobb mezőgaz­dasági értéke. A mátészalkai hűtőházba szerdán megérkezett az első tfz vagon körszedett Starking alma. Az első szállítók a nagyecsediek voltak, utána gyorsan jöttek a levelekiek és a nvírjákóiak. A Nyíregyhá­zi Almatárolóban, ugyancsak szerdán a nyírmadai Uj Élet Termelőszövetkezet szállítot­ta be az első körszedett al­ma száll ítmánvt. A HUNGAROFRUCT Krú­dy szocialista brigádja vállal­ta, hogy a most beérkező Starking almákból még szep­temberben megkezdi a Bra­zíliába szánt szállítmányok becsomagolását, méghozzá a tavalyi napi -3500 karton he- helvett, ugyanazzal a létszám­mal. naponta 4000 kartont. Körülbelül ezer vagonnal vagyunk elmaradva jelenleg a tavaly ilyenkori állapothoz képest. Az almát sok kár ér­te. légverés, perzselés, de a külkereskedők annvira szere­tik a szabolcsi almát, hogy türelmesebbek, mint máskor, az apróbb hibákkal szemben. Számos szocialista brigád kongresszusi felajánlásban vállalta, hogy ezt az anr.ó le­maradást még szeptember hóraoban behozza. összefnfdalva: az egész: megye érdeklődése jelenleg az almaszüret felé fordul. fenzj SZÜRETELŰK. (Elek Emil {elvétele) hajnaliban A múlt hét egyik délelőtt­jén a Tiszalöki Állami Gaz­daság műhelyében csak kél- három ember tett-vett. — A többiek még nem jöt­tek be, hajnal négy óta ba­bot szednek — hangzott a fel­világosítás. — Gépészek, babot szed­nek? Nem drága dolog ez, szakemberek segédmunkát végeznek ? — Az lenne, ha nem a szo­cialista brigád tagok szedhék a babot. A műhelyben dolgozó Pe- the Ferenc szocialista brigád tagjai vállalták, hogy a mun­kájuk pontos elvégzése mel­lett a torlódó, halaszthatatlan teendők idején munkaszüneti napon, vagy a hajnali órák­ban segítséget nyújtanak a gazdaságnak. Hogy nincs baj a gépjaví­tással, azt a nyári betakarítás igazolja. A megyében első­ként fejezték be az aratást, A hektáronkénti 40 mázsára tervezett termés helyett 44 mázsát értek el. A több ter­mést még a vállalásuknál is rövidebb idő alatt, 12 napi munkával takarították be. A csak idényszerűen dolgozo önjáró munkagépekkel, mint a kombájn, a műhely szocia­lista brigádjának tagjai dol­goznak. A fontos, sürgős munkák idején, ha meghibásodik egy- egy gép, nincs szabadszom­bat nincs ünnep, amíg a bajt el nem hárítják. Augusztus 19-e munkaszüneti nap lett volna, de egy kombájn, ami a datura (gyógynövény) beta­karításában vett részt, elrom­lott. Három gépész bent ma­radt és 20-án este már indul­hatott a kombájn. A szárító üzeme miatt a gyógynövény betakarítást folyamatosan kell végezni, ha csak az ün­nepek után javították volna meg a gépet, több százezer forint kára lett volna a gaz­daságnak. A 16 tagú Pethe brigádból verbuválódik a gazdaság 9 fős önkéntes tűzoltó csapata is. A versenyeken mindig jól szerepelnek, a fegyelmezett megelőző munkájukért több kitüntetést kaptak már. Az őszi kampányra tett vállalásuk teljesítésére ló zálog az eddigi eredményük. A silózást szintén a brigád végzi, amit napokon belül be­fejeznek. Az őszi vetés telje­sítését október 25-re vállal­ták. A nagy őszi munkák ide­jére a traktorok második műszakjára ugyancsak a gép­műhely ad vezetőt. Az eddig elnyert oklevél fnejlé az idén magasabb fokú elismerésre pályáznak — nem esélytele­nül. (cs. b.) Napok a Kraszna partján E gy kisebb csoport ver­senyre készülődik a Kraszna partján. Nagyecsed lakóinak egy kisebb cso­portjáról van szó, akik mél­tóan akarják ünnepelni a közelgő történelmi évfor­dulókat. Az eszpresszó közvetlenül a Kraszna töltés lábánál lapul. A feliratot ilyenkor eltakarják a fák ágai. Aki akar, mégis, könnyen ideta­lál. És ha nem szabadnapos, itt találja Pelyvás Sándort, a vendéglátóhely vezetőjét, aki akkor dolgozik legtöb­bet, amikor mások pihen­nek, szórakoznak. Beirja a fizikai megterhelést is, dús hajában még csak néhány szál fehérük. Párttag, az ÁFÉSZ szakszervezetének vezetőségi tagja, a tanács kommunális bizottságának elnöke. Szabad idejének egy részét a munkásőrség­ben tölti, ahol szintén sok munkát vállalt. Egyik alegység parancsnoka a fegyveres testületnek. Az országos parancsnokság ál­tal hirdetett Felszabadulási Emlékversenyen jól akar szerepelni alegységével. A verseny szellemileg is, fi­zikailag is igénybe veszi a munkásőröket. Hogyan ké­szülnek a nehéz versenyre? — Szerencse, hogy értel­miségek, munkások, idő­sebbek és fiatalok egyaránt vannak a csoportban és jó a szakmák szerinti megoszlás is. A történelmi kérdések­re bizonyára jól tudnak majd válaszolni a veteran tagok, akik élő tanúi voltak a tör­ténelmi eseményeknek. Van köztük vasas szakmájú, aki­nek jó a technikai érzéke, kézügyessége, így a fegyve­rek szétszedése, gyors ösz- szerakása, nem lesz prob­léma. A célzás erős oldaluk, az elmúlt vasárnap megtar­tott lövészeten kiváló ered­ménnyel szerepeltek mun­kásőreink. Civilben segítjük egymás építkezéseit és egyéb munkáját, az összetar­tás a lekesedés is segíthet. A verseny .tesztkérdései közt ilyen témakörök sze­repelnek: a földosztás tör­ténelmi jelentősége, az álla­mosítás és főbb szakaszai, a II. világháború kiemelkedő csatáinak helye és ideje, a szocialista tervgazdálkodás jelentősége, városa (községe) felszabadulásának ideje és körülményei, az egység név­adójának rövid élettörténe­te. A gyakorlati verseny­számok közt gránátdobás és tereptani ismeretek szere­pelnek. Ezek csak kérdés- csoportok, a konkrét kérdé­sek csak a verseny kezde­tén lesznek ismeretesek. Éppen ezért készülni kell, diákok módjára. Vissza kell lapozni több mint három évtized történelmét. Szük­ség lesz a múlt és a jelen összehasonlítására, szembe- sí lésére. Fehér Károly széles vállú, szőke fiatalember Bizonyá­ra munkájának és népsze­rűségének köszönheti, hogy most ő a csúcstiikár. Nagy- ecseden. Látogatásunk ide­ién, a pártházban két pa­naszost fogad. Nem is pa­naszkodni, inkább segítsé­get kérni jöttek ide az asz- szonyok. Nem hiába jöttek, értik a biztatást, távozáskor már ismerik a közös gon­dokat és a lehetőségeket. Forgalmas a pártiroda, be­lép a tanácselnök, majd az iskola - igazgatóhelyettese. Nyilván valamilyen ügyoen akarnak dönteni közösen, körültekintően és felelősség­gel. Oda kell figyelni, hiszen a döntés, vagy a javaslat több ezer embert érinthet... Mégis jut idő a beszélgetés­re, igaz hogy csak a telefon­csörgések közepette. A csúcstitkár szavára min­denki hallgat a községben, de ha foglalkozást tartanak, egyenruhában, ő is engedel­meskedik, hiszen beosztot* munkásőr. — Beosztott munkásöi vagyok de politikai foglal­kozási is szoktam tartani. Ezt elvárják tőlem, már azért is, mert marxista egyetemet végeztem. A pártbizottság tervet készít az évforduló megünneplésére, ami a múlt felkutatásával is jár. Kérjük majd a he­lyi MSZBT tagcsoport és a gimnázium honismereti szakcsoportj ának segítségét. A gimnázisták nyilván sok értékes adatot gyűjtöttek össze. A tereptant, a gya­korlati feladatokat kint, a terepen gyakoroljuk. Nem sajnáljuk rá a szabad időt. Ez a felkészülés, ez a fog­lalkozás még sportnak is jó. Kosa Sándor az 1962. esz­tendőt gyakran felidézi. Ekkor szerelt le határőr­ségtől, ekkor lett páttag, bér­elszámoló és munkásőr. A tsz dolgozóinak bérét intézi. Ö mondja: A felkészülésnek, a versenynek helyezés nél­kül is hasznát vesszük, hi­szen jelentősen gyarapszik vele ismeretünk. Raj- parancsnok vagyok, majd esténként, a tv-híradó előtt ülünk össze és készülődünk^ hogy jól szerepelhessünk. Szűcs Gyula a tsz gépmű­helyének vezetője. Olajos ruhában javítja a meghibá­sodott, gépeket, szervez és irányít, Technikusi okle­vele van, marxista középis­kolát is végzett. Harminc­két éves, így idejében ter­vezte a marxista egyetem el­végzését is. A honvédségnél harckocsizó alegységparancs­nok volt, ért a technikához, most a fegyverekkel készü­lődik, a gyakorlati verseny sikere nem rajta múlik... Nábrádi Lajaf

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom