Kelet-Magyarország, 1974. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-09 / 185. szám
8. ótSA IWLET-MAGfARORSSftA' i«fi 9. SBgu8ZiUV Wi KOMMENTAR Tanácskozás a tengerekről fl szeviet kormány környezetvédelmi javaslata A hírügynökségek egybehangzó jelentései szerint az egyik legfontosabb kérdésben kezd egységes álláspont kialakulni a caracasi tengerjogi konferencián. A venezuelai fővárosban összeült tanácskozás a történelem egyik legnépesebb értekezlete. részt vesz rajta a világ csaknem minden országának — köztük huszonkilenc teljesen szárazföldi államának — ötezer (!) delegátusa. A küldöttek június óta dolgoznak. Elméletben augusztus 29-én fejezik be az ülést, de senkinek nem lehetnek kétségei aziránt, hogy addig csak a problémák töredékét lehet megoldani. 1609-ben egy Hugo Grotius nevű holland jogász emlékezetes tanulmányában ezt írta: a tenger túlságosan hatalmas ahhoz, hogy bárki is a magáénak mondhassa. Mindmáig ez az úgynevezett Grotius-féle alapelv a tengerjog alapja. Csakhogy a technika fejlődésével az ember kiterjesztette hatalmát a messzi, nyilt óceánokra is. Mind nagyobb mélységekben keresnek — és találnak — olajat, ásványi kincseket. Évi 65 millió tonna halat és más tengeri lényt hoznak felszínre a modern, nem egyszer helikopterekkel és felderítő repülőgépekkel támogatott halászflották. Mindezek alapján érthető, hogy eljött az ideje a tengerekkel kapcsolatos jogrend részletes szabályozásának. Annál is inkább, mert az utóbbi időben több nemzetközi konfliktusra is sor került a tengerek szabadságának eltérő értelmezése miatt. Elég a közelmúlt nevezetes angol—izlandi ,,tőkehal-hábo_ rújára" gondolnunk... Az egyik legnagyobb tengeri hatalom, a Szovjetunió nagy jelentőséget tulajdonít az óceánokkal kapcsolatos, felgyülemlett kérdések megnyugtató rendezésének. A caracasi szovjet javaslat lényege: el kell különíteni a parti államok felségvizeit egy nagyobb kiterjedésű, úgynevezett gazdasági övezettől, amelynek kincseit mindenekelőtt az ahhoz legközelebbi állam jogosult kitermelni, de egyébként — például hajózási szempontból — nyilt, közös tengernek számítana. A legfrissebb jelentésekből úgy tűnik, hogy — bár a részletkérdések egész sora vár még megvitatásra — ebben az alapelvben növekszik az egyetértés a caracasi konferencia népes delegációi között. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter augusztus 7-én kormánya nevében levelet intézett Kurt Waldheim ENSZ-főtitkárhoz. A levélben a szovjet kormány javasolja, hogy az ENSZ-köz- gyűlés 29. ülésszakának napirendjére fontos és sürgős kérdésként tűzzék a természeti környezet és az éghajlat katonai és egyéb olyan célok érdekében történő befolyásolásának betiltását, amelyek összeegyeztethetetlenek a nemzetközi biztonság, az emberek jóléte és egészsége biztosításának érdekeivel. Levelében Andrej Gromiko, felsorolva a nemzetközi politikai légkör javulását eredményező tényezőket rámutat: „A szovjet kormány véleménye szerint a jelenlegi körülmények között az ENSZ tevékenységében fő helyet kell kapnia annak a kérdésnek, hogyan lehet megszilárdítani és kibővíteni a korunkban végbemenő pozitív folyamatokat, katonai enyhüléssel megerősíteni a politikai enyhülést, új konkrét eredményeket elérni a fegyverkezési hajsza korlátozásában és a leszerelésben”. „Megérett egy olyan nemzetközi konvenció kidolgozásának és elfogadásának a szükségességé, amely törvényen kívül helyezné a természeti környezetnek katonai célok érdekében való befolyásolását. Egy ilyen megállapodás betartását egyrészt azzal lehetne biztosítani, hogy minden állam alkotmányénak megfelelően intézkedéseket fogad el a megállapodással ellentmondó tevékenység betiltására, másrészt az államok közötti az ENSZ keretében is — folytatott konzultációk és együttműködés útján. Egy ilyen megállapodás megkötése nemcsak a fegyverkezési hajsza korlátozásának egyik intézkedése- lenne, hanem a környezet megőrzésének fontos eszköze is. Megvalósítása előnyös lenne kivétel nélkül minden állam, valamennyi nép számára”. „A konvenció természetesen semmilyen módon nem korlátozhatja az olyan tudományos-kutató és gyakorlati tevékenységet, amely az államok békés, az emberiség javát szolgáló szükségleteinek megfelelően törekszik a természeti körülmények megváltoztatására” — hangzik Andrej Gromiko levele. Lapzártakor érkezett Megbízható fehér házi forrásokra hivatkozva jelentették, hogy Nixon elnök csütörtökön délelőtt közölte Gerald Ford alelnökkel: a nap folyamán bejelenti, hogy lemond hivataláról és erről tájékoztatja az amerikai népet, a közép-európai idő szerint pénteken hajnali 2 órakor elhangzó rádió- és tv-beszédében. A Fehér Ház hivatalosan még nem erősítette meg ezt az értesülést. ★ Nicosiában csütörtökön hivatalosan bejelentették, hogy Kleridesz ügyvezető elnök megalakította az új ciprusi kormányt. Emlékezetes, hogy ciprusi görög körökben is követelték a július 15-í fegyveres államcsíny után megalakult puccsista kormány minisztereinek eltávolítását. Az új kormány összetétele ezt tükrözi, hogy Kleridesz megpróbálja helyreállítani a ciprusi görögök egységét. ★ Csütörtökön Gengfben, az ENSZ-palota tanácstermében közép-európai idő szerint 12 órakor a ciprusi értekezlet második szakasza egyó,rás késéssel kezdődött meg’ mert James Callaghan brit külügyminiszter kétoldalú tanácskozást tartott görög és török kollégájával. Ghigoriosz Mavrosszal, illetőleg Luran Ünes-szel. (Folytatás az 1. oldalról) Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke csütörtökön hivatalában fogadta Piotr Jarosze- wiczet, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagját* .a Lengyel Népköztársaság miniszterelnökét. A szívélyes légkörben lezajlott eszmecserén jelen volt Németi József, hazánk varsói nagykövete és Tade- usz Hanuszek budapesti lengyel nagykövet. ★ Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön délután a párt székházában fogadta Piotr Jaroszewiczet, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagját, a Lengyel Népköztársaság miniszterelnökét. A szívélyes, baráti légkörű találkozón részt vett Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. ★ Csütörtök délután Piotr Ja- roszewicz, a Lengyel Egvesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Lengyel Népköztársaság miniszterelnöke a kíséretében levő személyiségekkel együtt látogatást tett az Egyesült Izzóban. Az újpesti gyárlátogatásra a lengyel vendégeket elkísérte Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Miniszterei}^,, elnöke, Ros- ka István küTügyminiszter- helyettes.és Németi József, hazánk Vársöt 'nagykövete. A gyár központi irodaépületének főbejáratánál Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Betlej Sándor kohó- és gépipari miniszterhelyettes, Dienes Béla, az Egyesült Izzó vezérigazgatója, Vedas Sándorné, a párt- bizottság titkára és Pohánka László szb-titkár fogadta a vendégeket. A tanácsteremben Dienes Béla adott tájékoztatást az Egyesült Izzó munkájáról, történetéről, termeléséről és a műszaki fejlesztésről. A tájékoztató után kérdésekre válaszolva tényeket, adatokat közölt a vezérigazgató az exportmunkáról, a gyártmányfejlesztésről, a dolgozók javuló lakáshelyzetéről. Ezután az Izzó-Lámpagyárba vezetett a vendégek útja: Piotr Jaroszewicz — Kiss László igazgató szakmai kalauzolásával — nagy érdeklődéssel tekintette meg az óránként 2000, illetve 3500 normalámpát gyártó modern gépsorokat, a korszerű termelést. A „Barátság” szocialista brigád naplójába írt néhány kedves sorral is emlékezetessé tette á IátogátSstTAz 'ETgy'e- sült Izzó vendégkönyvébe is beírta a nevét az újpesti látogatás végén, majd a gyár vezetői ajándékkal kedveskedtek a lengyel miniszterel- nöknak. ★ Fiotr Jaroszev.'icz, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Lengyel Népköztársaság miniszterelnöke, aki Fock Jenőnek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökének meghívására kétnapos baráti látogatást tett Magyarországon, csütörtökön este elutazott Budapestről. Vele együtt elutaztak kíséretének tagjai is. Az ország légterét elhagyva, Piotr Jaroszewicz a repülőgép fedélzetéről Fock Jenőhöz, a Minisztertanács elnökéhez intézett távorat’oan kö szönetét mondott a na rá ti fc - gadtatáccrt. a kétnapos szí- j vélves vendéglátásért. KÖZLEMÉNY Piolr Jaroszewicz lengyel miniszterelnök magyarországi látogatásáról Fock Jenőnek, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására Piotr Jaroszewicz, a Lengyel Népköztársaság minisztertá- nácsának elnöke 1974. augusztus 7—8-án baráti látogatást tett Magyarországon. A Lengyel Népköztársaság miniszterelnökét fogadta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. A megbeszélések során a két miniszterelnök kölcsönösen tájékoztatta egymást országaik fejlődéséről, megtárgyalta a magyar—lengyel kapcsolatokat, különös tekintettel a kétoldalú gazdasági együttműködés továbbfejlesztésének feladataira, valamint véleménycserét folytatott a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A miniszterelnökök kiemelték Kádár János és Edward Gierek elvtárs találkozásának jelentőségét a kétoldalú baráti kapcsolatok fejlesztésében. A miniszterelnökök értékelték a két ország együttműködésének a tavalyi varsói találkozójuk óta elért eredményeit és a Magyar—Lengyel Gazdasági Együttműködési Állandó Bizottság 1974. május 14—15. között Budapesten megtartott XIII. ülésszakán végzett munkát. Megállapították, hogy az előző találkozójuk alapján hozott magyar és lengyel kormányhatározatok újabb lendületet adtak a kétoldalú gazdasági együttműködésnek. Az utóbbi időben aláírt egyezmények és az együttműködés erősítésére kölcsönösen tett lépések megélénkítették az egyes iparágak kooperációját és kedvezően hatottak a tartós kapcsolatok fejlődésére a két ország népgazdasága között. Gyors ütemben növekszik a kétoldalú árucsere-forgalom. A miniszterelnökök a legfontosabb feladatnak tartják, hogy az ipari gyártásszakosításban és a termelési kooperáció bővítésében további konkrét szerződések jöjjenek létre. Egyben hangsúlyozták a komplett ipari berendezések és létesítmények kölcsönös szállításának jelentőségét. Az optimális termelési kapacitások kialakítása érdekében különös hangsúlyt he- lveznek a beruházások koordinálására, mindenek előtt az alapanyag- és feldolgozó iparban. A felek határozott törekvése, hogy közös üzemeket és váltakozásokat hoznak létre egymás igényeinek kielégítésére. A gazdasági együttműködés további összehangolása céljából — az ötéves tervek egyeztetése mellett - - a felek nagy figyelmet fordítanak a hosszútávú tervek koordinálására, valamint a gazdaságpolitikai koncepciók meg- konzultálására. A gazdasági kapcsolatok fejlesztésében a jövőben aktívabban szerepet kap a tudományos-műszaki együttműködés. A magyar és a lengyel fél kifejezte meggyőződését, hogy a gazdasági és tudományosműszaki együttműködés fejlesztése a két ország között, jól szolgálja a KGST XXV. ülésszakán elfogadott szocialista gazdasági integráció ügyét. A komplex program gyakorlati megvalósításában a felek a KGST legutóbbi szófiai ülésének határozatait tartják irányadónak. A magyar és a lengyel kormányelnökök megelégedéssel állapították meg, hogy a nemzetközi feszültség enyhülése folytatódik, az együttműködés tendenciái erősödnek. Ebben döntő szerepet játszik a Szovjetunió és a többi szocialista ország közös erőfeszítése, következetes békepolitikája. Hangsúlyozták, hogy a jövőben is tevékenyen és egyértelműen támogatják a Szovjetunió és a szocialista közösség béke- kezdeményezéseit és hozzájárulnak azok sikeres megvalósításához. A felek kiemelték a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé legutóbbi varsói ülésének jelentőségét a biztonság és az együttműködés erősítésében. Megbeszéléseik során pozitiven értékelték a legutóbb megtartott felsőszintű szovjet—amerikai találkozó eredményeit, mint fontos lépést a békés egymás mellett élés elve érvényesülésének útján. Annak a meggyőződésüknek adtak kifejezést, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezletnek a legmagasabb szinten történő gyors befej ése kedvező feltételeket teremt az európai enyhülés megszilárdításához és hatékonyan hozzájárul Európa békés jövőjének megteremtéséhez. A bécsi haderő- és fegyverzet-csökkentési tárgyalások sikeres előrehaladása lényeges lépést jelent az európai enyhüléshez. A felek kölcsönösen igen hasznosnak minősítették a megbeszéléseket, amelyek baráti légkörben és egyetértésben folytak, s teljes nézet- azonosságot tükröztek az ösz- szes megtárgyalt kérdésben. Piotr Jaroszewicz, a LNK minisztertanácsának elnöke baráti látogatásra hívta meg Lengyelországba Fock Jenőt, az MNK Minisztertanácsa elnökét, aki a meghívást köszönettel elfogadta. Budapest, 1974. augusztus 8. LÁSZLÓ LAJOS: tyvánbáttyészek RÉSZLETEK A GONDOLAT KIADÓNÁL AZ IDEI KÖNYVHÉTRE MEGJELENT RIPORTKÖNYVBÖL 30. Ha mostanában új embert vesznek fel a körzetben, engem rendszerint megkérdeznek. Elég gyakran van ilyen, mert van vándorlás. És én azt az új embert éppen olyan nagy szeretettel karolom fel, mint annak idején engem azok, akik közül már többen nyugdíjasok. Talán nem tart szószátyárnak, ha ki merem jelenteni, azért is dolgozom, hogy könnyebb le gyen az átmenet azoknak is, akiknek már fogytán van az erejük, mert lehúztak itt tizennégy-tizenöt évet. És ilyenkor már a bányász, ha akarja, ha nem, kénytelen könnyebb beosztást kérni, ahol természetesen kevesebbet is keres. Erre a sorsra én is eljutok. De nem mindegy, hogy milyen körülmények között. Mert az ember szereti, ha megbecsülik, és a fizetésen túl, olyan formában is elvárja az elismerést, amit nem lehet forintban kifejezni. — Nem az én tisztem, hogy szakvéleményt adjak a mi bányánk gazdaságosságáról, de egyéni véleményem szerint mi nagyon drágán termelünk. Sok-sok követ megmozgatunk, rengeteget robbantunk, szállítunk, hogy az érchez jussunk. De termelünk, mert kell. Ha nem kellene, bezárnák a bányát. ÚTKÖZBEN LENT ÉS FENT Dermesztőén hideg, hú- zatos az út vége. Futunk a népes felé. De csak negyedóra múlva indul. A bányászok morognak. — Ellopják az időnket.. — Legalább újságot olvashatnék, de olyan sötét van itt, hogy az ember még a taknyát se találja .. __ Olvass a lámpádnál, te kelekótya. Ez se jut önállóan az eszedbe? — mordul fel egy mély hang a kocsi belsejéből. Szűk a kocsi. Hideg is van, kiszállok. A táró faia mellé húzódunk. — Olvasnak újságot? — Á... csak úgy mondtam — dörmög a mély hang. — Nemigen van kedve az embernek, ha egy alaposan végigdolgozott műszak után innen kiszáll... — Hat óra negyven perc .. — .Ahogy a nagykönyvben megírtak! Csak számítsa. Nem kell hozzá ceruza se. Ha délelőttös vagyok, fölkelek öt órakor.. Akkor már igyekeznem kell, hogy elérjem a buszt, ami fél hatkor indul. Mire munkához látok, nyolc óra. Aztán hajrá, délután háromnegyed háromig. Fölérünk, megfürdiink, eszünk valamit, és beérek a városba négy órakor. — Most tehát számítsa ki — harsog a másik oldalról egy rekedt hang —, ez mennyi? — Tizenegy óra... — Na lássa...! Nem én mondtam! Toporgunk, mozgolódunk. Hideg van. Az egyik bányász rám teríti a kabátját. —Nehogy hősi halott legyen — és nevet. — És maga?! — Megszoktam én ezt már! Olyan a bőröm, mint a disznóé. Vastag és recés. újabb mozgolódás, néhány üres kocsit rákapcsolnak még a szerelvényre. Úgy látszik, indulunk. A kocsiban megint fel- parázslanak a cigaretták. A Kossuth füstje marja a szememet. Zakatolnak a népesnek nevezett bádogkisz- nik, a váltókon nagyot zökkennek. A vasúti utazás illúziója tehát megvan. A mellettem ülő bányász rágcsál valamit. A szemben ülő meglöki a karjával. — Te jenki...! Nem szégyened, mint a taknyos kamaszok, csámcsogsz azzal a gumival, mint a hízó...! De a másik nem zavartatja magát. Csámcsog és nevet. Élvezi a szemben ülő bosz- szankodását. A hátam mögött valaki csizmájával rugdossa a sarkam. Mit akarhat? Már mondja is. — És hát maga elhitte a meséltet? — Milyen meséket? — Hogy mi milyen jől keresünk... Biztosan ezt mondták a főnökök. Szeretnek dicsekedni . Kötözködni akar? — Nem akarom én magát heccelni, csak azt mondom, hogy itt is pofára megy a dolog. Aki jóban van a főnökkel, az fut. Az kap jó munkahelyet, ahol fütyülve megkeresi a napi kétszázötvenet, háromszázat... — Még többet is — recs- csen valaki a kocsi végéből. — No, én nem szeretem a túlzásokat, azért mondtam csak ennyit — folytatja a hátam mögött ülő. — Vannak ezek a nem tudom hány- szoros szocialista brigádok. Ezek már hivatalból megkapják a keresetet. Ha maga tanult marxizmust, akkor tudja, miről van szó... Munkásarisztokrácia... Ml meg néha olyan telepet kapunk, hogy a belünk is ugrál már az erőlködéstől, aztán mégse keresünk többet százötvennél... (Folytatjuk) 4Befejeződtek a magyar—lengyel tárgyalások
